Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-22 / 275. szám

i®M. november 32,

6

Kedd

FOTÓSÉTA

fliagas szintű, előremutató továbbképzés után

A tatai edzőtábor kondicionáLó j

termének: Iáét hosszú asztala meHatt az j elmúlt ' hét végén három napon át azok a sportembereik: figyeltek több mint félszázain az előadókra — a sportág régi és új szakemberei —, akik a bajnoki év mérkőzésein ott vannak a pálya szélén, a kiapadón s Irányítják csapatuk játékát. Hazánk második legnépszerűbb sportágának, a kézilabdázásnak: szakvezetői tartották ötödik edzői továbbképzésüket,

A táborozáson — a tavalyi kénes alapján — az alapvető fizikai képességek fejlesztésének módszeredről hallottak elsősorban a résztvevők, de elméleti előadásokra és gyakorlati bemutatókra került sor a támadási rendszerek, különböző védekezési formák edlen és a kapusképzés témaköréből is. Az egyes gyakorlatokat a svédországi férfi teremkézilabda világbajnokságra készülő

magyar válogatott

keret tagjai mutatták be — amint az várható is volt, igen nagy komolysággal, figyelemmel — tökéletesen.

Az új felkészülési elvekről; a sportág éves felkészítési és verseny- időszakának tervezetéről a férfiválogatott edzője, Albrecht Miklós számolt be. Az MKSZ Elnöksége által jóváhagyott program szerint némileg módo— Havannában, a sakkolimpián ragyogóan helytállt válogatottunk. Magyarország együttese a Szovjetunió és az USA mögött a harmadik helyen végzett.

— Befejeződött a labdarúgó NB I/B küzdelemsorozata is. Az NB I-be jutott a SZEAC és az Egri Dózsa, osz> tályozót játszik a Komló és a Szombathely. Kiesett a Kaposvári Honvéd és a Győri MÁV DAC.

A 30. forduló eredményei: SZEAC— Budafok 3:1, Szombathely—Győr 3:0, BVSC—Szállítók 1:0, Komló—DVSC 4:0, Ganz-MÁVAG—Oroszlány 2:1, Nyíregyháza—Székesfehérvár 1:0, Kaposvár—Egyetértés 231, Miskolc—Eger 2:0.

AZ NB I/B VÉGEREDMÉNYE

1. Szeged

2. Eger

3. Komló

4. Szombathely

5. BVSC

6. G.-MÁVAG

7. Oroszlány

8. Debrecen

9. Szállítók

10. Budafok

11. Sz.-fehérvár 32. Egyetértés

13. Nyíregyháza

14. Miskolc

15. Kaposvár

16. MÁV DAC

— Kialakult az NB I-be j utásért kiírt labdarúgó-osztályozók végleges műsora. Eszerint november 23-án, szerdán 13 órakor, az MTK-pályán: Özd —Dorog, Csepelen: Komló—Szombathely. Vasárnap, november 27-én, az MTK-pályán: Dorog—Szombathely,

Csepelen: Özd—'Komló. November 30- ám, szerdán az MTK-pályán: Özd— Szombathely, Csepelen: Dorog—

Komló.

— Farkas a gólkirály. A labdarúgó NB I góllövőlistájának élcsoportja így alakult: 25 gólos: Farkas, 24 gólos: Albert, Bene.

— Tátrai Sándor, az FTC edzője

bejelentette, hogy 1967-re, nem kívánja megújítani szerződését. Az FTC elnöksége a bejelentést tudomásul vette és köszönetét nyilvánította az edző eddigi munkásságáért.

— A totó 47. heti eredményei: x 2 1 1122111x22 2. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közűi: A totó 47. sz. fogadási hetére beérkezett szelvények feldolgozása a nagyszámú nyerőszelvény miatt még folyamatban van. A hivatalos eredményhirdetésre kedden reggel kerül M. (MTI)

30

16

3

11

54:43

35

30

14

7

9

42:45

35

30

13

8

9

56:39

34

30

11

12

7

47:33

34

30

13

8

9

41:39

34

30

13

7

10

42:33

33

30

10

12

8

30:25

32

30

12

8

10

45:42

32

30

10

10

10

31:35

30

30

10

7

13

43:41

27

30

10

7

13

38:37

27

30

9

9

12

32:32

27

30

11

5

14

35:43

27

30

6

14

10

29:44

26

30

9

7

14

40:55

25

30

5

12

13

32:51

22

sül a kézilabdázásban a szigorúan vett négyidőszakos edzésrendszer. Az év 52 hete 14 hét felkészülésre, 32 hét versenyidőszakira, 6 hét átmeneti, illetve pihenő időszakra oszlik. Érdemes megjegyezni, hogy mindezt az országos színvonal emelése, a nemzetközi műsorhoz való igazodás határozza meg. Természetesen a legjobbak felkészülési rendszeréhez kell igazítaná alsóbb szinten is a szakmai munkát. A program szerint az egyes időszakok így következnek egymás után:

Alapozó időszak: február 20-tól március 20-ig. Formába hozás: március 20-tól április 10-ig. Formában tartás, versenyidőszak: április 10-től június 30-ig. Átmentő időszak, pihenővel: július 10-ig, ettől kezdve felkészülés az őszi versenyidőszakra, augusztus 15-ig. Az őszi forduló, versenyidőszak augusztus 15-től november 10-ig tart. Pihenő időszak: november végéig. Felkészülés a teremmérkőzésekre november 30-tól december közepéig. Terembajnokság, teremkupa december 15-től február elejéig. Ezután február első két hetében pihenő, s következik február 20-tól az alapozó időszak munkája.

Amint azit Szemes László, az MKSZ főtitkára elmondotta, kidolgozták az elkövetkező évek bajnoki rendszerét is. Amennyiben ezt a felsőbb sportsizervek jóváhagyják, 1968-tól 12

csapatos NB I. B osztályt állítanak fel, s 1969-ben sor kerül az NB III bevezetésére is. A főtitkár — határozatként — jelentette be azt, hogy az 1068-ais NB n-es osztályozókra (ezek 1967 őszén kerülnek sorra), csak azoknak a megyéknek a bajnokait lehet nevezni, ahol a bajnokságot 12 csapat fejezte be. Egy évvel később már csak onnan nevezhetnek az első helyezettek a minősítő osztály mérkőzéseire, ahol a megyei bajnokságot 14 csapat fejezte be.

Az üj versenyrendszer szerint — a 14 csapatos szabadtéri bajnokságot alapul véve — egy-egy együttes 26 bajnoki, 3—6 MNK; a téli idényben, ha tovább diait, 6—8 MNK, vagy ha nem jut tovább, akkor december 15-től február közepéig teremben ugyanennyi mérkőzést, összesen az év 12 hónapjában a különböző tornákkal együtt 40— 44 mérkőzést játszik.

A magas színvonalú előadások közül kiemelkedő, egésiz sor új kérdést felvető és ©ok-sok eddig .csak sejtett, csakis élettani okokkal magyarázható kérdéseket tárgyaló

sportorvosi előadás

nagy sikert aratott. Sokat adott a táborozási. Az előadásokból, gyakorlati bemutatókból ismereteit vagy talán már eddig elf elejtett tapasztalatait felfrissíthette a hallgató.

És mi volt az, ami hiányzott? Elsősorban a meghirdetett, de érthetetlen okból elmaradt pszichológiai előadás.

A védekezési rendszereket tárgyaló előadást sajnos, nem követte gyakorlati bemutató. Jogos volt az igény: jövőre még többet szeretnének hallani az edzők a sportegészségtani problémákról. Szükség van — mondották hozzászólásaikban többen is — a pszichológiai problémák megtárgyalására, a legújabb, külföldön alkalmazott, ká- káisérletezett edzésimódszerek, technikai, taktikai megoldások ismertetésére, valamint a továbbképzéseken egy-egy klubedző munkáján, a csapat eredményein keresztül — tevékenységének megtárgyalásiára is.

Hit tanulhattak

a továbbképzésen a Békés megyei edzők?

Kezdjük azzal, hogy megyénk négy NB Il-es csapatának edzője közül csak a Kötöttárugyár társadalmi edzője ment Tatára.

Ott volt viszont (megyénket négyen képviselték) az eddig nem működő megyei edzőbizottság vezetője.

Ök amellett, hogy sokat tanulhattak

(a Vidék—Budapest kézüabda-mérkő- zésen Dudás 6, SzLkora 3 góllal járult hozzá a Vidék győzelméhez), hasznos útmutatást kaptak jó néhány eddig vitatott kérdéssel kapcsolatban. Megállapíthatták, hogy Béíkés megyében is korábban kell kezdeni a terembaj- nokságot, a kitűnően dolgozó pécsi, győri, debreceni edzőbázottság példáját követve mindenképpen meg kell szervezni az edzők továbbképzését, létre kell hozni a fővárosi példa nyomán a kapusiskolát (6—8 klub kapusával együtt, külön edzésnapon, «ölön edző foglalkozik) és bár jó néhány an túlkapásnak tartják is — ha kell, drasztikus eszközökkel — kötelezni k<ell húzódozókat a kollektív munkára, az edtzéstervek alapján való feladatvégzésre is!

A Tatán elhangzottaknak közkinccsé kell válniuk. Reméljük, a továbbképzésen járt négy sportember és a megyei szakszövetség elnöksége nem fog megfeledkezni a hallottak elmondásáról kollégáik előtt úgy, mint aiz eddig lezajlott négy tanácskozáson járt sporttársuk tette. Az alapos, Tészletes beszámolóra annál inkább szükség van, mert a Kézilabdahíradó, bár nagyon sok módszertani anyagot közölt eddig is, valami miatt elfeledkezett az 1965. évi országos edzői továbbképzés anyagának közreadásáról. Helytelen lenne tehát csak az országos szaklapra várni. A hallottak alapján — munkához kell haladéktalanul látni sürgősen — megyei szinten!

I! Békés megyei II. osztály« labdarúgó-bajnokság Északi csoportjának 1966. évi végeredménye

1. Doboz

2. Bcs. Kinizsi

6 3 65:37 40 4 5 64:29 38

3. Bcs. Vasas 26

4. Szarvasi ÖRKI 26

5. Bcs. Építők x 26

6. Okány 26

7. Köröstarcsa 26

8. Endrőd x 26

9. Füzesgyarmat 26

10. Körösladány x 26

11. Vésztő 26

32. Békési HSC 26

13. Csabaesűd 26

34. Sark. Lenin Tsz 26

x = ifjúsági csapat pont levonva.

16 2 8 77:27 34

12 7 7 56:37 33

11 10 5 51:30 30

12 2 12 49:45 26

11 4 11 41:59 26

II 3 12 59:^8 23

9 4 13 47:53 22

8 10 45:54 22 5 13 32:55 2Ű

4 14 36:50 20

5 16 31:59 15 4 19 27:87 10

8

m iatt bünte tőIFJÚSÁGIAK

1. Bcs. Vasas

2. Szarvasi ÖRKI

3. Körösladány

4. Dobozi Petőfi

5. Békési HSC

6. Endrődi Spart.

7. Okány

8. Füzesgyarmat

9. Bcs. Kinizsi

10. Köröstarcsa

11. Vésztő

12. Csabaesűd

13. Bcs. Építők

14. Sark. Lenin Tsz

26 26 26 17 26 16 26 14 26 13 26 13 26 13 26 12 26 8 26 8 26 7 26 7 26 4 26 2-----112:

3 6 53 8 7 9 10 11 12 12

5 13 3 16 2 17 2 20 5 19

:9 52 :32 37 :31 34 :25 23 :52 30 :29 29 :36 28 :52 26 :52 22 :38 21 53 17 :79 16 :66 10 115 9

Legtöbb: a ponty

..Meghonosodott” a fehér amur

Hamarosan befejeződik az őszi lehalászás a tógazdaságokban. A Halgazdasági Tröszt 16 900 hold- nyi területéről mintegy 60 ezer mázsa hal kerül a fogyasztók asztalára. Ennek 96 százaléka ponty, a fennmaradó 4 százalék megoszlik a compó, a harcsa, a süllő és (hazánkban új halfajta) a növényevő fehér amur között. Ez utóbbi telepítését két évvel ezelőtt kezdték meg.

“ Aki tájékoztat az eseményekről.

Pillanatkép az épülő irodaházról.

Fotósétát tettünk Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján. Kerestük azt, ami tetszik, és azt, ami — hát igen, vannak még hibák is. Pillanatokat lestünk el a „főutcáról”.

Délelőtt 11 óra. Szembetűnő látvány, hogy a járda mellett végig — a Szent István tértől az állomásig — „parkírozó” kerékpárok „támasztják” a fákat, a padokat. Na és a padok. Mi szükség arra, hogy a csatornázásnál rádobálják a földet? Tévedés ne essék, nem a munkásokban látjuk a hibát. A padokról előtte le lehetett volna venni a fatámlát és az ülőikét.

Fotősétánkon természetesen nem tudunk teljes képet adni a jóról és a rosszról. Amit lefényképeztünk, nem túl nagy dolog, az igaz. De mind hozzátartozik az utca életéhez, a városképhez.

A városba érkezőt ottjártunkkor ez a kép fogadta a vasútállomásnál. Mi szükség ott rozsdás vasakra?

Amikor egy-egy vonat érkezik, az állomás előtti buszmegállónál valóságos „közelharc” folyik. Erre nincs szükség. Jó lenne egy fehér vonallal kijelölni a járdán — mint ahogy máshol is megteszik — a várakozóhelyet. Fotó: Demény Gyula