Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
1966. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM A párt vezető szerepének további erősítése elengedhetetlen követelmény Tanácskoztak a megyei pártértekezlet küldöttei Tegnap délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a téglagyár kultúrtermében megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága nevében Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket, köztük Fehér Lajos elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét. A tanácskozás a pártértekezlet elnökéül Ledzényi Pálnét, a mezőmegyeri Béke Tsz főkönyvelőjét választotta meg. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta a tanácskozás elnökségét. Az elnökségben helyet foglaltak: Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese; Arany Tóth Lajos, a gyulai járási pártbizottság első titkára; Balogh Sándor kamuti tsz-elnök; Barkóczi Pál füzesgyarmati nyugdíjas; Berki László, a tégla- és cserépipari vállalat igazgatója; Domokos János, a Békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgyár főkönyvelője; dr. Faragó Elek, a megyei munkásőrség parancsnoka; Farkas Erzsébet, a Gyulai Kötőipari Vállalat párttitkára; Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára; Decsi Tiborné orosházi üzemi munkás; Hidas Mihály, a megyei főkapitányság vezetője; Hudák András tótkomlóst nyugdíjas; dr. Kovács Gábor, az ÖRKI igazgatója; Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke; Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára; Nagy István, az SZMT vezető titkára; Nemes Ferenc alezredes; Nyári Sándor általános iskolai igazgató, Mezőhegyes; Pribojsz- ki Mátyás, a megyei Revíziós Bizottság elnöke; Such János, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára; dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára; Szebenyi Lajos mezőkovácsházi üzemi munkás; Urban István békéscsabai nyugdíjas; Vári András békési nyugdíjas; Zalai György, a megyei pártbizottság titkára. A pártértekezlet ezután megválasztotta a tanácskozás munkabizottságait: a jelölő, a szavazatszedő és a mandátumvizsgáló bizottságot. A pártértekezlet jegyzőjének Lipták Mihály elvtársat, a megyei pártbizottság gazdasági osztályának vezetőjét választották meg. A pártértekezlet egyhangúlag a következő napirendet fogadta el: 1. A megyei pártbizottság és a Revíziós Bizottság beszámolójának megvitatása és elfogadása. 2. A megyei pártbizottság tagjainak és a IX. pártkongresszus küldötteinek megválasztása. A napirend elfogadása után Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára szóbeli előterjesztést tett az írásos beszámolóhoz, majd a pártértekezlet elnökének javaslatára kezdetét vette a beszámolók feletti vita. A megyei pártbizottság beszámolója A társadalmi változások folytatódása, az egyes társadalmi rétegek helyzete, jellemző vonásai Pártunk VIII. kongresszusa megállapította, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait és fejlődésünk új szakaszába, a szocializmus teljes felépítésének időszakába léptünk. A kongresz- szus 'megerősítette a párt politikai irányvonalát. Kidolgozta azokat a fő célkitűzéseket, amelyek meghatározói a párt egész tevékenységének. A megyei pártbizottság a beszámolási időszakban a felsőbb pártszervek és a megyei pártértekezlet határozatainak alapján szervezte és irányította a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok végrehajtását. Több jelentős kezdeményezése — iparfejlesztés, termelőszövetkezetek erősítése, gépjavító állomások létrehozása, közoktatás fejlesztése —, s azok valóra váltása tovább erősítette a párt és tömegek közötti kapcsolatot, növelte a párt tekintélyét. Az elmúlt négy esztendőt a társadalmi és gazdasági változások erőteljes folyamata jellemzi megyénkben is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, az iparosodás meggyorsulása jelentős eltolódásokat eredményezett a lakosság társadalmi rétegződésében. O A párt iparosítási politikájának érvényesülése folytán több mint 7000 új ipari munkahely létesült, s ezek betöltésével az ipari munkások száma 32,4%-kal emelkedett. A megye iparában ma hétszer annyian dolgoznak, mint a fel- szabadulás előtt. Az iparfejlesztés következtében növekedett a keresők — ezen belül a nők — száma, s ez kihatott az életszínvonal emelkedésére, és a munkások összetételére is. A munkások többségére jellemző a politikai érettség, a fegyelmezett munka, a felelősség- érzet a szocializmus ügye iránt. Eszmei, ideológiai, általános és szakműveltségük növekedett. Aktivitásuk tovább' fejlődött, politikai érdeklődésük fokozódott. A politikai oktatásban évente a munkások 25—40%-a vesz részt. A termelési tanácskozásokon az állandó dolgozók 80 %-a jelenik meg rendszeresen. A szocialista munkaverseny különböző formáiba a munkások 75—80%-a kapcsolódik be: 809 brigád 8837 tagja versenyez a „Szocialista Brigád” cím elnyeréséért. Eddig 605 brigád 7038 taggal nyerte el ezt a megtisztelő címet. Az elmúlt évben 2800 munkás kapott „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. A munkások öntudatának, proletárinternacionalista magatartásának fejlettségét mutatja a „Vietnami Műszak” sikere. A munkások körében meghatározók a pozitív tulajdonságok. Ugyanakkor létezik és hat a szocializmustól idegen szemlélet és erkölcs is. Ez nagymértékben azzal függ össze, hogy a munkások egy része nem régen került az üzemekbe a társadalom különböző rétegeiből. Közülük számosán magukkal hozták a régi nézeteket, előítéleteket. Az új munkások zöme a faluból és háztartásokból jött a gyárakba. Elsősorban náluk hat az individualizmus, a társadalom iránti közömbösség, a fegyelmezetlenség. Mindezek szükségessé teszik a politikai munka fokozását, a szocialista tudatosság fejlesztését, a szocialista erkölcsi normák hatékonyabb érvényre juttatását. A munkások politikai, ideológiai nevelése a pártszervezetek irányításával az üzem minden szervezetének, az öntudatos munkásoknak, a gazdasági vezetőknek egyaránt legfőbb kötelessége. A munkásosztály hegemon szerepe társadalmunk vezetésében fokozza a munkások, s a pártszervezetek felelősségét. O A legjelentősebb változás a parasztság életében ment végbe. Az új gazdasági viszonyok létrejötte a falun megteremtette az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának alapfeltételét, s ez a fejlődés az utóbbi években egyre erőteljesebb. Pártunk alapvetően helyes agrárpolitikájának talaján bővült a mezőgazdaság anyagi-technikai bázisa, erősödött a termelési biztonság, a nagyüzemi keretekben rejlő lehetőségek mindjobban kibontakoznak. A megyei pártbizottság erőfeszítései arra irányulnak, hogy a termelőszövetkezetek stabilizálódjanak, politikai, gazdasági és szervezeti fejlődésük meggyorsuljon, a szövetkezeti parasztság egysége erősödjön. Ezt a célt szolgálták a termelőszövetkezeti pártszervezetek létrehozására és erősítésére, a szövetkezeti gazdaságok vezetési színvonalának emelésére tett intézkedések. Ezek együttes hatásaként növekedett a termelőszövetkezetek termelése, emelkedett a tagság életnívója, változott a szövetkezeti parasztság szemlélete. Ma az jellemzi őket, hogy szorgalmasan dolgoznak, fő megélhetési forrásnak a szövetkezetét tekintik. A tagság túlnyomó többsége a közös gazdaságot sajátjának vallja. Az átszervezés utáni években ható kilépési tendencia szinte teljesen megszűnt Erősödött az együvé tartozás, egyre inkább helyes értelmezést nyer az „enyém” és „miénk” fogalma, nőtt a közös gazdaság iránti felelősség. Mind több azoknak a száma, akik növekvő aktivitással és hozzáértéssel vesznek részt a gazdaság közös ügyeinek intézésében. Szép számmal vannak, akik kiváltak szorgalmukkal és tehetségükkel, politikai öntudatban és szakmai képzettségben is sokat fejlődve, a falu elismert vezetői lettek. A szövetkezetekben kialakult az a politikai öntudatban is erős bázis, amely a szövetkezet, a falu továbbfejlődésének biztosítéka. A szövetkezeti parasztság pozitív fejlődését mutatja, hogy közöttük is kezd gyökeret verni és megerősödni a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. Ezt a folyamatot azonban több tényező fékezi és gátolja. Legnagyobb visszahúzó erő a kistulajdonosi szemlélet maradványai a szövetkezeti tagok gondolkodásában. A termelőszövetkezeti vezetők és a tagság egy részénél még hat a csoport- és népgazdasági érdek helytelen értelmezése. A téves nézetek elleni eszmei harc egyes szövetkezetekben messze elmarad a követelményektől. A régi vagyoni helyzetből fakadó súrlódások csökkentek, de egy sor nem osztály jellegű ellentmondás új ellentéteket szül a tagság között. Számos szövetke(Folytatás a 2. oldalon.) A pártbizottság beszámolóját szóban egészíti ki Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára.
