Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
19M. november 2. 3 Szerda Lángoló főpróba Több mint 160 kilométer hosszúságban húzódik a kar- doskút—dunaújvárosi gázvezeték, amely óránként mintegy százezer köbméter gázt továbbít az ipari létesítményeknek és háztartásoknak. A műszaki szakemberek az 50 atmoszféra nyomással száguldó gáz útját MTI-fotó — Káesor László felv. kísérték végig a műszaki átadáson. Ekkor vizsgálták meg a tolózárak működését és az egyéb berendezéseket is. A nyomáspróba után szabadba engedték és meggyújtották a szennyezett gázt, hogy a fogyasztóhoz már csak tiszta anyag érkezzen. A pártkongresszus tiszteletére Terven felüli munkavállalást teljesített a hajtómű- és felvonógyár A Hajtómű és Felvonószerelvény Gyár békéscsabai üzemében a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy programjukon felül felvonó alkatrészeket készítenek a Budapesti Házgyár, a moszkvai szakszervezeti székház részére és egyéb külföldi megrendelésekre. A gyártmányokat határidőre leszállították. Határidő előtt két nappal A Felsőnyomási Állami Gazdaság vezetői táviratban jeleni tették az MSZMP Békés megyei Bizottságának, hogy határidő előtt két nappal, október 29-én 3266 holdon befejezték a búza vetését. Ezzel teljesítették kongresszusi vállalásukat. A kötöttárugyárban a legjobb: a József Attila brigád A Békéscsabai Kötöttárugyárban 30 brigád és két üzemrész tett vállalásokat a kongresszusi versenyben. A résztvevő 600 dolgozó között első helyen áll a konfekcióüzem József Attila szocialista brigádja. Vállalásukat több mint öt százalékkal teljesítették túl. Munkában a háziasszonyok A Gyomai Háziipari Szövetkezet otthoni állandó munkát biztosít minden szorgalmas asz- szonynak. Jelenleg norvég mintás egyujjas és ötujjas női, gyermek-, valamint férfikesztyűket kötnek. A kötött kesztyűből nagy a kereslet — különösen ilyenkor a tél küszöbén —, a rendelések majdnem kizárólag külföldről érkeztek, jelenleg a Szovjetunióba, és Olaszországba exportálnak. A szövetkezet békéscsabai üzletében a részlegvezetőnő elmondotta, hogy szívesen alkalmaznak: újabb bedolgozókat, s bár az exportmunka miatt komoly minőségi követelmények vannak, a kesztyűkötés egyáltalán nem olyan bonyolult, hogy bárki kötni szerető a&z- szony meg ne tanulná. A békéscsabaiak egyébként a szövetkezet 19 részlege között az esztendő első felében a legjobb minőségben dolgozóknak bizonyultak, selejt nélkül dolgoztak. Gidai Józscfné részlegvezető újabb munkához ad ki fonalat az egyik régi bedolgozónak. Fotó: Malmos A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) Az építőiparban a termelés folyamatosságát sok esetben akadályozta a különböző anyagok hiánya. A munkaszervezés javítása ellenére több létesítmény átadása eltolódott. Mezőgazdaság 1966-ban — elsősorban az érés belvizek pusztítása miatt — kenyérgabonát 25 600 kát. holddal kisebb területen termeltek, mint 1965-ben. A kenyér- és tani egye, ország Békés Csongrád Hajdú-Bihar Szolnok Az ország A nagyobb területkiesés — és j a kisebb termésátlagcsökkenés — következtében 20 százalékkal ke-1 vesebb kenyérgabona termett a megyében, s kb. ugyanilyen arányban csökkent a felvásárlás is 1965-höz képest. Az év eleji árrendezések hatására, a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban bizonyos mértékben módosult az állatállomány szerkezete és egyes állatfajok szektorok szerinti eloszlása, részaránya. Egyes közös gazdaságok speciális állattenyésztési profilt kezdtek kialakítani. A megye összes gazdaságaiban 1966. szeptember 30-án 142 100 darab szarvasmarhát, 653 900 darab sertést tartottak; szarvasmarhából 5400-zal többet, sertésből 56 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A nagyüzemi gazdaságok mindkét fő állatfaj állományát növelték. A háztáji és egyéni jellegű gazdaságok — szarvasmarhaállománya 5 százalékkal — az átlagosnál jobban Az év elején hozott bér- és egyéb jövedelemmel kapcsolatos intézkedések hatására csökkent a munkaerők vándorlása. A magasépítő vállalatoknál október 31-ig kétmillió 266 ezer forint különélé- si pótlékot fizettek ki. — Felvásárlás karmánygabonafélék termésátlagai általában alacsonyabbak voltak, mint 1965-ben, az országosnál és a szomszédos megyékénél azonban még így is magasabb. Termésátlag, q/kat. hold Búza Őszi árpa Tak.-búza, kétszeres 12,9 13,4 15,1 11,6 12,0 12,6 11,4 12,8 10,6 11,4 11,7 11,7 12,4 12,0 13.6 nőtt, sertésállományuk azonban 14—15 százalékkal csökkent. Az előző évhez képest a vágómarhafelvásárlás 7 százalékkal emelkedett, a vágósertéseké 9 százalékkal csökkent. A közös gazdaságok 25 százalékkal növelték baromfiállományukat. Egyes termelőszövetkezetek nagy testű baromfiak tenyésztésére tértek át. A szocialista i gazdaságokban emelkedett a termelés, de csökkent a tojásterpe- lés. A negyei felvásárlásban hasonló tendencia érvényesült. A mezőgazdaságban az idén további gépi beruházást eszközöltek. A beruházások mértéke azonban kisebb volt a szükségesnél. 1966 első kilenc hónapjában 6 százalékkal több műtrágyát hoztak forgalomba, s a tavalyinál több foszforműtrágyát használhatnak fel az őszi vetésekre. A közös gazdaságokban a tagság közös munkában való részvét tele fokozatosan javult. Foglalkoztatottság, jövedelem, áruvásárlás 1966 eddig eltelt időszakában a foglalkoztatottak száma 5 száza- j lékkai emelkedett; ezen belül az iparban és az építőiparban 7, a kereskedelemben 6, a mezőgazdaság állami szektorában 4 százalékkal. A létszámnövelésnek a legfőbb forrása a tartalék munkaképes női népesség volt. 1966 első kilenc hónapjában — a Nemzeti Bank kifizetései alapján — a lakosság pénzbevétele 8 százalékkal több volt, mint egy évvel ezelőtt. Munkabérekre 9, családi pótlék címén 75, tsz-i munkaegységre 11, felvásárlás címén 5 százalékkal, egyéb személyi jellegű kifizetések címén 27 százalékkal többet fizettek ki, mint 1965 azonos időszakában. A munkabérek növekedésére a foglalkoztatottak számának és az átlagkereseteknek az emelkedése együttesen hatott. A munkások nettó — nyugdíjjárulék nélküli — átlagos havi keresete az állami iparban 5,7, az állami gazdaságokban 7,5, a gépjavító állomásokon 5,6 százalékkal emelkedett — együttesen 0—1 százalékkal kisebb mértékben, mint a bruttó kereset. A kiskereskedelem eladási forgalma — folyóáron — 11 százalékkal emelkedett. Ennél jobban nőtt az eladás a vendéglátásban és a vegyes iparcikkekből. A ruházati eladás stagnálása összefüggött a hiányos árukészlettel: az árcsökkentésbe vont egyes ruházati cikkek készlete 50—70 százalékkal kevesebb volt, mint 1965 szeptember végén. A kiskereskedelem munkájának javítására való törekvés ellenére egyes cikkekből a teljes keresletet nem tudták kielégíteni. (Például: zsírszalonna, sózott és füstölt szalonna, sertéshús, olcsóbb töltelékáru, bor, sör, csemege-, fűszerpaprika, élesztő, szalicil, stb.) Az év folyamán tovább növekedett a lakosság takarékbetét-állománya, együttesen csaknem 20 százalékkal. A lakosság egészségügyi, szociális és kulturális ellátása A lakosság egészségügyi ellátását tovább javítja, hogy idén az orvosok száma 31-gyel, összesen 516-ra emelkedett Ezzel 10 ezer lakosra annyi orvos jut a megyében, mint az országos átlag (12 orvos). Az új diplomások közül 18 orvost az orosházi új kórházhoz neveztek ki. A rendelőintézeti szakrendelői orvosi órák tényszámát 81 órával, összesen 678,5 órára emelték. Az órafejlesztés főként a fogászaton történt. A körzeti orvosok számát négygyei, összesen 146-ra emelték. A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 6,6 százalékról 4,6 százalékra csökkent. Az év folyamán a bölcsődei férőhelyeket 820-ról 880-ra növelték, 20 férőhelyes bölcsőde kezdte meg működését Békéscsabán, a Mokri utcai új lakótelepen. , Az 1966—67. tanév elején 277 általános iskolában kezdődött meg a tanítás. Ebből 122 iskolában a tanulók száma 50 főn alul van, 153 iskola külterületi. A születésektől függően 1962 óta évente átlagosan 1800 fővel csökkent az általános iskolai tanulók száma, s a jelenlegi tanévben 61 ezer fő. (1970-ig számuk kb. 50 ezerre csökken.) A tanerő- és osztálytermi ellátottság valamelyest javult. Az általános iskolai felső tagozatos tanulók 93 százaléka szakrendszerű, 95 százaléka (32 ezer fő) gyakorlati oktatásban részesül, arányuk kissé emelkedett a tavalyihoz képest. A szakrendszerű oktatás fejlesztését az iskolák körzetesítése mellett segítette még, hogy hét általános iskolai diákotthont is létesítettek 570 férőhellyel, ahol külterületen lakó tanulók kaptak elhelyezést. A gyakorlati oktatásban a műhelytermi és szaktanári ellátottság nagyobb fejlesztése indokolt. A megyében 8800 tanuló — az összes általános iskolai tanulók 14 százaléka — részére napköziotthonos elhelyezést biztosítottak, számuk nyolcszázzal több, mint az előző tanévben volt. A községekben azonban a jelentkezettek 14 százalékát nem tudták napköziben elhelyezni. Az általános iskolai tanerők száma lényegében nem változott, képesítés szerinti megoszlásuk azonban kedvezőbb. A tanári képesítéssel rendelkezők aránya 34-ről 39 százalékra emelkedett, a pedagógiai képesítés nélkülieké viszont 13-ról 8 százalékra csökkent. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a Szegedi Tanárképző Főiskola Békéscsabára kihelyezett tagozatán végzettek a megyében helyezkedtek el. A középiskolákban javultak az oktatás feltételei. Ez annak a következménye, hogy az osztálytermek számát .egy év alatt 73- mal (49 új, 24 általános iskolától átvett osztályterem), összesen 27'3-ra növelték; a tanerők száma 23-mal, 473-ra emelkedett, ugyanakkor a tanulók száma 2,5 százalékkal csökkent. Az általános iskola VIII. évfolyamát végzettek 35 százaléka tanul tovább a középiskolákban. A középiskolai tanulók száma 9550. Az első évfolyamba 2500 tanuló jár, 400-zal kevesebb, mint 1965-ben. A gimnáziumi tanulás iránt csökkent az érdeklődés, egyes községi gimnáziumokban nem is indult be első évfolyam, öt régi középiskolában pedig (Sarkad, Battonya, Gyoma, Orosháza, Szarvas) 30—50 fővel csökkent az első évfolyamosok száma. Az iskolareformnak megfelelően fokozatosan emelkedik a szakközépiskolai tanulók (4+2-esek) száma, akiknek aránya az összes középiskolásokhoz viszonyítva az 1963— 64. tanév óta 8-ról 23 százalékra emelkedett. A gimnáziumokban folyó gyakorlati oktatás — a feltételektől függően — a foglalkozásokat tekintve tovább módosult. Az 5-f-l- es rendszerben tanulók aránya az 1963—64. évi 81 százalékról 55 százalékra csökkent, a heti kétórás rendszerben tanulóké ugyanazon időszak alatt 1-ről 43 százalékra emelkedett. A gyakorlati oktatáshoz, három további műhelyt helyeztek üzembe Orosházán. Az 1965—66. tanév végén a nappali tagozaton 1720 nyilvános tanuló tett sikeres érettségit, képesítő vizsgát. Számuk 27 százalékkal nagyobb az előző négy év átlagánál. A végzett tanulók 72 százaléka gimnáziumokban, 9 százaléka szakközépiskolákban, 19 százaléka technikumokban szerzett végbizonyítványt.
