Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

1*66. november 2. Szerda Egy varrógép panaszai Még 3 százalék hiányzik a búzavetéstervbnl Nagyon fiatal vagyok még, alig egy éve, hogy lekerültem a messzi Szovjetunió egyik gyár­óriásának futószalagjáról. A meó átvett, raktárba kerültem, majd hamarosan sok társammal együtt gondosan becsomagoltak, s hosz- szú utazás után jutottam el Ma­gyarországra, annak is Békés­csaba nevű városába. A vas-mű­szaki bolt dolgozói kicsomagol­tak, megtörölgettek, azután ki- tettek a kirakatba. Többen vol­tunk ott s egyik társam hamaro­san gazdára talált, de nekem sem kellett soká várni. A Gyár utcai bölcsödébe kerültem s örömmel fizették ki értem a két­ezer-ötszáz forintot. Elhatároz­tam, nagyon jó munkát végzek s minden apró gyerekholmit megjavítok, amire szükség lesz. Hát — nem mondom — az első időben szorgalmasan pörögtem, fogyasztottam a cérnát s tűm alól szépen kijavítva került ki a sok rékli és egyéb kis ruhada­rab. Azután egyszer — nem tud­nám megmondani, miért —, de elkezdtem melegedni. Nem tehe­tek róla, de fél óra pörgés után olyan forróság jött rám, hogy nem tudtak velem tovább dol­gozni. A bölcsó'dések segíteni akartak, tanácsot kértek a bolt-' tói, ki tudna rajtam segíteni. Orosházára küldték őket. de ott a lakatos és gépipari ktsz nem vállalta a javításomat. A bolt­ban ezután azt mondták, hogy vigyenek fel Pestre, ott értenek hozzám. Most azután a bölcsődé­ben mérgelődnek. Egy dolgozó­nak legalább egy napja kárba vész, úti- és egyéb költségek — szóval' sajnos, megjárták velem. Pedig higgyék el, jó vagyok, csak — szóval nekem is lehet valami kis hibám... Talán nem olajoz­tak eléggé... De sehogyan sem tudom megérteni, hogy az egész megyében nincs, aki rendbe hoz­zon még a garanciális idő alatt. Vajon Maris néni, aki azért vá­sárol hozzám hasonló táskavil- lanygépet. hogy megmenekedjen régi társaim lábbal hajtásától, az is Pestre utazik minden kis hibával? — O — Legfrissebb Jelentésünk nx üsxi munkákról t1 van betakarítva a megyében. A | mélyszántás ütemét is gyorsítani Tegnap adatokat kért a megyei! kint levő növények betakarítására tanács a járásoktól arra vonatko- i és a mélyszántásra fordíthatják tel- j zóan, hogy október 31-én estig, a j jes erejüket. Ez indokolt Is, mert j határidő utolsó napjáig hogyan j a cukorrépatermésnek 87, a kuko- | haladtak el a búzavetéssel. Ezek ricatermésnek pedig 77 százalékai szerint a mezőkovácsházi, szarvasi járás, továbbá Gyula, Orosháza és Szarvas város ter-1 melőszövetkezetei teljes egészé- j ben — sőt, egyik-másik a kívánt- I nál nagyobb mértékben — eleget tett búzavetési kötelezettségének. A gyulai járásban még 1, a béké­siben 3, az orosháziban 5, a szeg­halmiban pedig 10 százalék hi­ányzik az előirányzott területből. Ezeket összevetve október 31-ig megyénkben 97 százalékát vetet­ték el a szövetkezeti és egyéni gazdaságok a kenyérgabonának. A búzavetést befejező szövetke­kell, mert csak 43 százaléknál tar­tanak megyénk szövetkezetei. Legnagyobb lemaradás a mező­kovácsházi járásban van, ahol 35, és az orosházi járásban, ahol 37 százaléknál tartanak a mélyszán­tással. Terven felül 37 vagon rizs termett a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban zetek most már a földeken még A pult mögött is fázik az ember November elejével bekö- j hézagos volt, hogy nem télen, de I kiskereskedelmi vállalat és a ven- szöntött az igazi vigasztalan őszi j még a kevésbé hideg időben is I déglátóipar több üzletében, első­időjárás. A járókelők összébbhúz- í majd elvitte a huzat az ott dolgo- i sorban az újonnan létesített egy- zák felöltőjüket, feltűrik a kabát- i z<!>kat. (A vásárlókkal együtt.) ! ségeknél. allért, hogy a hidegen permetezői Intézkedtek a legtöbb üzletben,, a dolgozók személyi védelmével vendéglátóipari vállalatnál a jó előre biztosították a gépkocsi- pénztárosok hideg elleni oltalma- ; vezetők, kocsikísérők, karbantar-' ról is. Többnyire — a körűimé- j tők, dekorációsok stb. téli védő- nvekhez képest — igyekeztek! öltözetét. Az előírt melegítő italok megfelelően védeni a pénztárban j készítéséhez megtörtént az edé- doigozók egészségét, egyes helye- | nyék. főzök beszerzése. A köves, ken azonban kifogásolható az j mozaiklappal ellátott helységek- evomtezkedesek hatásossága. Az j be pedig lábrácsot vagy gumisző­eső ne találjon utat az ember nyakában, s arra gondolunk, nem­sokára itt a tél. Az első hó, az első fagy öröm a gyerekeknek, a sportolóknak, s nagy gond a sza­badban dolgozóknak. Esztendőről esztendőre módszeresen készülnek) a, téli hidegre az építőipar, a köz­lekedés, s az egyéb olyan szak­mák dolgozói, akiknek hivatásuk szerint meg kell birkózniuk a zord időjárással. Gondoluhk-e azonban arra, hogy nemcsak az útjavító mun­kásnak vagy a télen is dolgozó kőművesnek jelent külön terhet a hideg. Mikor „leszalad" a boltba vásárolni a háziasszony — magá­ra kapva a jó meleg télikabátot —.bizony az ujja is élgémbered, amíg előkotorja a bukszából az aprót. Különösen, ha van vagy mínusz 10—15 fok a kirakatüve­gen kívül. Vajon mennyire gém- _ . „ ................ ____ b eredhet az ujja a zöldségesből! I ellátva, a pénztárosoknak beke-j emberek dolgozzanak. V. .T. iparcikk kiskereskedelmi vállalat nál például a pénztárfülkéket az ajtótól távolabb helyezték el, illetve ahol ez nem volt lehetsé­ges, vattamellényt, pokrócot, és elektromos hősugárzót biztosítot­tak. Hasonlóan gondoskodtak az élelmiszer kiskereskedelmi válla­lat pénztárosairól is, a vendég­nyeget állítanak be, hogy elke­rüljék a dolgozók megfázását. | Általában dicséretre méltó módon készültek fel a téli hideg időszak- j ra a pénzintézeteknél. fi vendéglátóipari és a ke­reskedelmi dolgozók egészségének védelme jelentőségében túlnő a { látóipari vállalatnál azonban j közönséges munkavédelem kérdé- mindössze pokrócot ajánlottak a j sén. Hiszen az itt dolgozók állan- j dolgozik védelmére, nem voltak j dó kapcsolatban vannak a lakos- I eléggé körültekintőek az intézke- j sággal. a nagyközönség széles ré- J desek. Egyes földművesszövetke-1 tegeivel, tehát a közegészségügy zeteknél a pénztárfülkék nincse- szempontjából sem közörhbös. | nek védőfallal, sem hősugárzóval i hogy a pult mögött egészséges elárusítójának, a hideg vízben poharakat mosogató vendéglátó­ipari dolgozónak, vagy hogy érzi Jraagát a nyolcórás műszak végén já pénztárosnő, aki egy helyben, ^mozdulatlanságra kárhoztatva ül pz üzlet valamelyik huzatos zu­pában? Télen bizony a pult mö- 4gött is fázik az emben! H KPVDSZ tnegyei bizottsága Széles körű vizsgálatot folytatott, hogy tájékozódjék róla: miképp ■készülnek fel a télre a kereske- iielem, a vendéglátóipar, és a ^pénzintézetek munkahelyein. A vállalatok biztonsági megbí­zottjai a szakszervezet munká­svédelmi felelőseivel együttesen tartottak biztonsági szemléket, és intézkedtek az észlelt hiányosságok (javításáról. Több földművesszö­vetkezeti boltban például a kály­hák kijavítására, vagy kicserélé­sére került sor, másutt intézked­tek az ajtók, ablakok, nyílászáró szerkezetek rendbehozatalára. Akadt olyan vállalat, ahol időben gondoskodtak a hideg elleni vé­dekezésről, de találtak olyan bolt­ajtót is, amelyik annyira kopott, eset, pokrócot vágj' más téli ru hát nem biztosítottak. Sok gondot okoz — főleg a vendéglátó egységekben — a me­leg vizes kézmosás, és pohártisz­títás biztosítása. Ez egyrészt egészségügyi követelmények mi­att fontos, másrészt az ízületi megbetegedések megelőzését cé- j lozza. A boltok és vendéglátóipari egységek nagy részében — főként falun — nincs vízvezetékhálózat, így a melegítő boyler felszerelé­sére nincs lehetőség. Másutt, a j kis forgalmú egységekben pedig! nem gazdaságos az 50 literes víz-: melegítő üzemeltetése. Ezért leg­több helyen csak a minimális1 feltételek (rezsó, vizesfazék) van- j nak biztosítva. Most készül a ven- j déglátóipar! vállalat egyik újító-1 jának olcsó és célszerű vízmele- j gítője, jó lenne, ha minél több j segítséget kapna, hogy alkatrész- j hiány miatt ne késlekedjék en- j nek a hasznos ötletnek a'meg­valósítása. Emellett természete­sen, ahol lehet, korszerű, melegl vizes berendezéseket (vízmelegítő-1 két) szereltek fel az élelmiszer A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság határában 1852 holdon termett rizs. A vízi gabona beta­karítását befejezték s kiderült, hogy a nagy területről várako­záson felüli eredményeket pro­dukált a kollektíva. A tervezett 11 mázsa helyett holdanként 13 mázsás terméshozamot értek el. Terven felül 37 vagon jó minő­ségű rizst adtak a népgazdaság­nak. Volt olyan tábla, amelynek 22—29 mázsát adott holdja. A jó eredményeket elsősorban a kongresszusi versenymozga­lomnak köszönheti a gazdasag. A maga területén minden ke­rület a legjobb agrotech­nikai eljárásokat alkalmaz­ta, a legideálisabb időben i végezte a munkát, csakhogy j magas termésátlagot produkál- i jón. Már a vetésnél nagy gondot | fordítottak a munkára, a fejtrá- j gyázást, a vegyszeres gyomirtást j repülőgépek segítségével végez­ték. Jól megválogatták a fajtá­kat is. Legjobban a szarvasi új rizsfajták fizettek. Egyetlen táb­la nem adott a Káka—203 rizs­fajtából például 18 mázsán alul, j de több tábla 20 mázsán felüli átlaggal fizetett. A Szarvasi Kísérleti' Állami Gazdaság egyedül vetőmagra 24 vagon jó minőségű rizst fémzá­rol. Egyébként a gépek is sokat se­gítettek abban, hogy a nagy te­rületről idejében betakarították a vízi gabonát. Egyedül a két jugoszláv kombájn 380 hold ter­mését aratta-csépelte. Jelenleg a csabacsűdi Lenin Tsz-ben segí­tenek a jugoszláv gyártmányú masinák. A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban az őszi betakarí­tásban. szántás-vetésben szintén kimagasló eredményeket hozott a kongresszusi versenymozga­lom. Október 24-re elvetettek, jelenleg 25 gép éjjel-nappal mélyszánt, aratják a takarmány­cirkot, az utolsó holdakon törik a kukoricát. A IX. pártkong­resszus tiszteletére eddig 3 mil­lió 255 ezer forint terven felüli eredményt értek el, ebből csu­pán az ifjúsági brigádok 1 mil­lió 69 ezer forintot adtak a népgazdaságnak. — Ary — Fürdőszoba, pihenő, étkező A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság központi gépműhelyé­ben eddig nem állt a dolgozók rendelkezésére szociális épület, de az irodának sem volt meg­felelő helye. A közelmúltban az Országos Vízügyi Főigazgatóság határozata alapján hozzáláttak egy szociális épület és központig irodaépület készítéséhez. Fürdőt, pihenőt, étkezőt alakítottak ki a szociális épületrészben, így a dolgozók november 3-tól — ekkor lesz az ünnepélyes át­adás — kulturált környezetben étkezhetnek és tölthetik majd munka után idejüket. Az építkezésre 1 millió 800 ezer forintot fordítottak. TÓTH LAJOS rar A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT V BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE (BARNEVÁL) az őszi idényre azonnal férfi és női munkaerőt vesz fel ORVOSI IGAZOLÁS KÖTELEZŐ. MUNKÁSSZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK. 85835 44. — Ugyan minek? — Szükség van rám! — Nagyon! — gúnyolódott or­rát fitymálva az öregasszony. — Míg ki nem ment, semmi baj se volt, most meg megbolygatta az egész szövetkezetét. Ezért fölös­leges kimászkálnia! — Nem a te eszedhez való ez! Julcsa néni csak folytatta az ábajgatást. — Felkavarja a szemetet. Van ott úgyis elég. — Fogd már be! Fogd már be! — állt fel idegesen az öreg az asztaltól. — Jól van, de ha újra beteg lesz, menjen majd a szövetke­zetbe ápoló után. Ezt érdemiem én meg? Az öreg elhallgatott. Leült a kredenc végében levő sezionra, majd hanyattfeküdt, lehunyta — Kisregény — szemét, s a holnapi tennivalókra gondolt. Ha magára marad Gé­mesekkel, csatát veszthet. Suhaj- da nélkül már nem boldogul „azokkal". Julcsa néni mosogatná kez­dett. — Magágyai jak? — kérdezte kis idő múlta, ahogy az öregre pdslantott. — Ne zavarj már megint! Any- ityi a gondom, hogy M se lát­szok belőle, te meg folyton pisz­kálsz! Míg az öreg itthon viaskodott az asszonnyal, Gémesék már a piactéren jártak. Az eső elől behúzódtok a má­zsaház eresze alá. Gémes Andrékó különös cé­lozgatásából megsejtette, hogy nem rá esett a párttitkár válasz­tása. Akkor pedig másra nem gondolhat Andrékó, mint saját magára vagy Mihályra. Nagyon nem kötheti Andrékóval szem­ben a kereket, hiszen ha sokat ugrál, végül kisemunizik még akkor is, ha Menyhértet menesz­tik. Jól ismeri Mihályt. Sokkal fontoskodóbb ember, hogynem egyből nyilatkozna. Este nyolcig pedig nem sok az idő. Legjobb lesz, ha a titkár Mihályt javasol­ja, hogy ő is mellette kardoskod­jon. Ha'pedig vállalná is az ag- ronómus Menyhért pozícióját, még mindig jobb, mintha az öreg akarata érvényesülne. Ha Mi­hály lesz az elnök, csak gondol rá is. Bizonyosan jelentősebb helyet szán neki a szövetkezet vezetésében. De mi lesz, ha And­rékó akarja megkaparintani az elnökséget? A párttitkár következő mon­data azonban ezt az utóbbi ag­godalmát eloszlatta. — Mihály, én rád gondoltam! — Bízzuk ezt a közgyűlésre! — válaszolt sebesen az agronó- mus. — Te hogy látod? — fordulta titkár Gémeshez, hogy kiugrassa szándékát. — Mihály lenne a legalkalma­sabb — mondta Gémes. Tudta, ha az agronómust sürgetik, az annál inkább tiltakozik. — Ez nem lehet vitás, persze, ha vál­lalja — tette még hozzá gyor­san. Mihály tiltakozni akart. Egy­szerre a nyakába zúdult minden gond, ami azzal járna, ha élfo-

Next

/
Thumbnails
Contents