Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-12 / 241. szám
1M6. október 12. 4 Szerda csinál Mit kíván szeret a kéménysep? — Most éppen a verejtéket törölgetem a homlokomról — mondja mosolyogva Mihálka Ferenc kéményseprő, akivel a békési főutcán hozott össze a véletlen a napokban. Délfelé járt az idő s bizony derék éltető égitestünk igencsak „rákapcsolt", a hőmérő higanyszála közel járt a harminchoz. — Egy kis déli pihenő — azután megyünk tovább. Kilenc szakember és kilenc tanuló végzi a kéményseprést a községben és a hozzánk tartozó tanyavilágban... — Ugye megenged három kérdést? Mit csinál, mit kíván és mit szeret a kéményseprő? Mihálka Ferenc nem sokat gondolkodik, máris jegyezhetem a válaszokat. — A kémények seprése mellett a közületek kazánjait is mi tartjuk rendben, kijavítjuk a cserépkályhákat s oktatgatjuk a lakosokat a helyes tüzelésre. 1921 óta végzem ezt a munkát, s az a tapasztalatom, hogy nagyon sokan nem tudnak helyesen tüzelni. Általában négyhetenként inspekció® vagyok. Ez azt jelenti, hogy egy héten keresztül azokra a helyekre, ahol állandóan fűtenek. én megyek ki, ha valami baj van. Mit kíváTársadalmi tevékenység — párt in ii ii ka ji. „Zoli bácsi, magának nincs semmiféle pártmunká.ia”. Kicsit szemrehányó hangsúllyal mondta ezt a párttitkár. A megszólított pedig némileg zavartan magyarázkodott. Mondván, hogy vállalna ő szívesen valamit, de rengeteg idejét leköti az üzemi kézilabda-szakosztály vezetése. Nem tehet róla, de neki szívügye ez a sportág — ifjabb korában maga is művelte —. s ezért fordít mo^t is szabad óráiból nem keveset arra, hogy együtt legyen a csapat tagjaival, intézze az együttes ügyes-bajos dolgait. Ügy beszélt erről, mint valami hobby-ról, s a párttitkár is így hallgatta, megjegyezve, hogy szép, szép. de azért valami párt- munkát sem ártana végezni. Egyikük sem gondolt arra, hogy amit Zoli bácsi tesz. az voltaképpen nagyon is társadalmi tevékenység — pártmurvka. A kézilabdacsapat tagjaival, tehát számos fiatallal, foglalkozik, neveli őket, segít kialakítani és ' megszilárdítani bennük különféle hasznos, pozitív tulajdonságokat. Egyszóval; aktív társadalmi munkásként fáradozik az ifjúság nevelésén. Jó néhány pártszervezetben még mindig meglehetősen leszűkítik a pártimegbízatás. a társadalmi tevékenység fogalmát. Addig már tálán mindenütt — vagy csaknem mindenütt — eljutották, hogy a szakszervezetben, a KISZ-ben. a tanácsban folytatott tevékenységet egyenrangú párbmiunikaként kezelik. De ai közéleti cselekvés skálája ennél jóval szélesebb — s ezt nem mindem alapszervezetben ismerik fék Ä Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik szakosztályának vezetője panaszolta a minap, hogy alapszer- vezetőben ezt a feladatot nem tekintik pártmunkának. Holott — kell-e bizonygatni — az ismeretterjesztés nagyon is fontos szerepet játszik a tudatformálásban. az. emberek világnézetének alakításában: az ideológiai munka és küzdelem egyik elsődleges színtere és eszköze. Érdemes felfigyelni a Szervezeti Szabályzat új tervezetének; a párttagok kötelességeit megfő- j galmazó egyik pontjára, amely: a társadalmi életben való cselekvő részvétel kötelezettségét mondja ki. Márpedig a társadalmi életiben igen sokféle módon lehet részt venni, hiszen lerülete | rendkívül széles. Az a kommu-: nista tsz-tag például, aki társai: bizalmából a sző vet kezet vezetőségének soraiba került, elsőrendűen fontos társadalmi felada- \ tot lát él, nagyon is jelentős tisztségben képviseli pártszerve- j zetét, a kommunista elveket A kommunista népművelő, aki tár- j sadalmi munkásként szakkört, klubot, irodalmi színpadot vagy könyvtárt vezet a falu, az üzem j művelődési otthonában, ugyancsak cselekvő részese a társadalmi, politikai életnek. S folytat-! hatnánk a sort: ahol émberekkel1 lehet foglalkozni, ahol politikánkat lehet és kell képviselni, ott; mindenütt mód nyílik a társanok? Hát ez nehéz — vakarja meg a fejét —, lenne több kívánságom is. Azt hiszem, a kollégáimmal együtt nyugodtan kívánhatom azt, hogy a lakók jobban segítsék a munkánkat. Terv szerint járjuk a területet, s többször előfordul, hogy egy-egy házhoz négy-ötször is el .kell menni, míg otthon találjuk a tulajdonost. Igen sok bajunk van az inkasszóval, nem utolsósorban azért, mert nem találunk otthon senkit ott, ahonnan be kellene szedni a pénzt. A vállalatnál el kellene számolni, de nem tudunk időben... Mi volt a harmadik kérdés? Ja, hogy mit szeretek? A szakmámat! — mondja mély meggyőződéssel. — Ha még egyszer kellene választani, ismét ezt választanám. A családom régi kerékgyártó família, én azonban megszakítottam a sort, kéményseprő lettem. — Üj dinasztiát alapított? — Sajnos, nem. Egyik fiam technikus lett, a másik nemzetközi gépkocsivezető, a harmadik pedig kereskedő. A családban én voltam egyedül, illetve vagyok kéményseprő. Nem baj — legyint egyet —, tegyenek úgy, ahogy nekik tetszik. Elégedett mind a szakmájával és én nem beszélhetem rá őket, hogy válasszák az én foglalkozásomat, ha nekik ez nem tetszik. A szakmám sze- retete mellett vön ám más kedvtelésem is — teszi hozzá Mihálka Ferenc —, két kis kertet bérelek. s amikor letelik a munkaidő, ott dolgozgatok. Van kilenc család méhem, azokat különösen szeretem... Opauszky I .ászló Országjáráson Tilalmi táblák tobzódása A városok évről évre növekvő közúti forgalmát „kordában” tartani, a közlekedés zavartalanságát biztosítani nem kis gond. Van. ahol az úthálózat bővítésével. korszerűsítésével vagy legalábbis rendben tartásával, másutt az egyirányú közlekedés elrendelésével, stb. próbálkoznak. Békéscsabán ennél egyszerűbb, de éppen egyszerűsége miatt zseniális megoldást választottunk. Táblával megtiltjuk a járműveknek, hogy a város belterületének különböző helyein megállhassanak. Nyugodtan parkolhat az ember, mondjuk a fővárosban, a Kossuth Lajos vagy a Petőfi Sándor utcában, az Országház és a különböző minisztériumok közelében, a Fővárosi Operett- színház vagy \ar Állami Operaház előtt — csak hogy a legszűkebb és legforgalmasabb útvonalakat, valamint a frekventáltabb középületeket említsük. Ezzel szemben nemhogy várakozni i , de akár egy pillanatra is megállni (amíg kiszáll a kocsiból valaki) tilos Békéscsabán a városi tanács, a Jókai Színház vagy a Szabadság mozi előtt, nem beszélve a fontosabb utcákról, terekről, amelyeknek egy részén vagy teljes szakaszán ott díszelegnek a tiltó táblák. A táblák tobzódására egyébként a Sebes György utcán nemrég elhelyezett két Megállni tilos felirat a leggyönyörűbb példa. Páratlanul ötletes elhelyezésükkel kíméletlenül lépte csalják a legfurfangosabb gépkocsivezetőket is. Miképpen? A Lenin útra torkolló utcácskában ugyanis mindkét oldalon tilos megállni. Na már most: mivel körülbelül 30 méteres kezdeti szakasza aszfaltozott csak az útvonalnak, a folytatása gépkocsiközlekedésre alkalmatlan —, aki ide behajt: zsákutcába jut. Most. tessék elképzelni egy zsákutcát, ahová bemenni lehet, de kijutni belőle — törvényesen — képtelenség. Ugyanis akkor előbb meg kellene állni, tolatással, megfordulni, stb. A közlekedésrendészeti dolgokban járatlan ember úgy gondolná, hogy ott tiltják a megállást, ahol a szapora átmenő forgalmat akadályozzák a néhány pillanatra veszteglő járművek. A pár méteres (gyakorlatilag) zsákutcácskában természetszerűleg semmiféle átmenő forgalom nincs, ellenben két vállalat telephelyének (Kner Nyomda és szolgáltató ktsz) van bejárata. Akinek, teszem azt a Kner Nyomdában akad dolga, az jobb, ha előre trenírozik, gyakorolja, hogyan lehet anélkül, hogy meg- állnának futtában kiugrani egy gépkocsiból — különben el se induljon. Továbbfejlesztve ezt az ötletes kezdeményezést javaslom, hogy a biztonság kedvéért egy „megfordulni tilos” táblát is helyezzenek el a Sebes György utca bejáratánál. így aki egyszer betévedt ide. tökéletesen sakkmattba kerül. (Ha csak nem kétéltű járművet vezet, amely szárnyakkal és légcsavarral is el van látva.) Utána már csak egy hatósági közegről szükséges gondoskodni, aki rögvest lecsap a gyanútlan áldozatra és beinkasz- szálja a szabálysértés ellenértékét: Persze, előbb-utóbb csak elterjedne a turpisság híre és messzire elkerülnék a szóban forgó utcát. Talán legcélszerűbb lenne az összes békéscsabai utcákra kitűzni, hogy „megállni tilos”. Végül is vagy elszédülnének a vezetők a reménytelen körbe-korbe futkosás- tól, vagy kifogyva az üzemanyag és tábla ide, tábla oda: csak megállnának. Amilyen rebellis népek laknak errefelé a Viharsarok tájékán, kitelik tőlük efféle törvénytelenség. —ajda— Szüret táján Badacsonyban A tó északi partján közlekedő vonatok már nem zsúfoltak. Kirándulók, üdülni vágyók helyett ...... . . , i szőlőparcella-tulajdonosok érkezdatmi tevekenyseare, a pa.rt.mun-! , , , . ... kára j«s.c,a1«u.uiui nek, vagy rokonok, besegítek, 1 akik hivatalosak a hegy ünnepé- Az újjáválasztott vezetőségek i a szüretre. most altalaban sort kerítenek Amikor már biborban kacérko- arra, hogy ismetelten megvizsgálják a párttagság aktivitását, részvételét a politikai életiben. Akkor lesz jó ez az értékelés, akkor tudják a párttagság minél nagyobb hányadát a közéleti cselekvés részesévé tenni, ha fi dik az ősz Szigliget, Csobánc, s Gulács karéjában méltóságteljesen emelkedő Badacsonyban is. akkor az idejövök fejbólintással köszönnek a Balatonnak. Tiszteletből. A partról nézik a tó kékesgyelem.be veszik ennek sokféle zöldes tükrét, amit a nap bágyadt lehetőségét, formáját. így) Á , BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT í . . BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE (BARNEVÁL) az ős zi idény re azonnal férfi és női munkaerőt vesz fel ORVOSI IGAZOLÁS KÖTELEZŐ. __ MUNKÁSSZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK. 85421 sugarai simogatnak Füredtől egészen Keszthelyig. i' Országút választja el a két ékszert. öslakók. állami gazdasági dolgozók, szakszövetkezeti tagok, parcellatulajdonosok életritmusát ezekben a napokban a szüret határozza meg. Számukra ez ünnep, hasonlít a színházi premierhez. Egész évben mindannyian nagy-nagy szorgalommal dolgoztak, készültek a bemutatóra. A rendezők, a szereplők, a kellékesek munkájukkal a bőséges tereiérik: ugyanannyi termésért kevesebbet kell dolgozniuk. Nem messzire a Kisfaludy-ház- tól elsütik a kocsi-mozsárágyút. — A közeli pinceicben megteltek a hordók musttal, így jelzik — mondják a nap pirított lányok s mintha kacérkodni akarnának, rákezdik: „őszei érik babám a fekete szőlő..Két puttonyos dör- mögve kontráz. j, , T Most itt nagy a vigadalom. A borhéttel kezdődött; a legkiválóbb fajta óborokat kiállításon mutatták be. Nagyon jól sikerültek a szüreti bálok is: puttonyosok, halászok, szurtos purdék, lovasok, pandúrok, bírók, bírónék látványos felvonulásai tették érdekessé, színessé az idei mulatságokat. Az ökörsütés, a lacipecse- nyék és a pincék már kevés tartalma még fokozta a hangulatot. Nem sajnálják azt sem maguktól, sem másoktól. A badacsonyiak vallják és ápol- mésért fáradoztak, a szcenikus, az jók ezt a közmondást: In vino ve- időjárás is segítette céljuk meg- ■ ritás. Különösen az idősebbek valósítását. . i tartják, mint Szántó bácsi, aki Mindenütt szüretelnek. Csípő- naponta két liternyit iszik, jüket ütemre ringató lányok, asz- t — Hosszú életemnek az a titka, szonyok kétfülű sajtárba szedik a ; hogy ötven éve nem ittam vizet, vulkánikus hegy aranyát; az erős Egészségünkre — mondja, s tölt zetekben, de a magánosok is ban ízlelgetik a nedű tüzes, fensé- újabb és újabb ötletek realizálá- ! ges zamatát, mások a gazdák ven- sával, a technika alkalmazásával j dégei. Emlékeznek minden kedvállú, izmos férfinép puttonyai hamar telnek... — Jó az idei termés — nyugtázzák megelégedéssel a badacsonyi emberek. Munkájuk már könnyebb, mint régen, gépesítenek, amit lehet. Nemcsak az állami egy pohárral, mert megszomjazott. Szüret táján, de ezelőtt is, utána is sok kíváncsiskodó érkezik gazdaságokban, s a szakszovetke- iide. A kirándulók a borharapókves látogatóra, itt-jártukat emlékkönyvek igazolják. Mást és mást jegyeznek az oldalakra, ám az utolsó szó mindig ez: „Visszajövünk”. Tomajon emlegetik a mezőberényi szövetkezet tagjait, akik tavasszal jártak erre, s ha Tördemicen Békés megyeivel akadnak össze, a békési színjátszókról érdekűidnek. A járási művelődési ház csoportja „Egy kosár humor” című műsorával szerepelt a hegyvidéki községekben. — Sokat tapsoltunk nekik, eljöhetnének a télen — mondják itt is, ott is. Még tart a- szüret, de mór csak kevés hordó üres. Hamarosan megtelnek azok is. A hónap közepén csupán a tősgyökeres badacsonyiak dolgoznak az állami gazdaságok, szakszövetkezetek pincéiben, a máshonos magántermelők pár hét múlva térnek visz- sza ismét. — Sok munkát igényel az erjedő nedű addig, amíg új borként gyöngyözik. Az ősz elhozta a Badacsony ünnepét. A premier, ami egyben vég is — jól sikerült. Alkonyattájt, amikor ködfelhő ereszkedik alá, a must illatú, megsárgult faleveleket pajkosan pörgeti a szél, néhányukat felkapja, a tó vizére ejti, s hullám-csónakon távolodnak a parttól, a hegytől... Badacsony, 1966 október. Dékány Sándor
