Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-12 / 241. szám
19C6. Oktober 12, 5 ßzeriU A KGST szerepe a szocialista országok életében Különleges otthonok avatása Unokák, dédunokák ajkáról csendült fel a dal. Piros nyak- kendős ú ttórők álltak a bélme- gyeri Tanács nagytermében, A vendégek között pedig itt is, ott is megvillant egy-egy fehér zsebkendő. Nem csoda. Hetven félé már könnyebben éllágyul a szív. Az öregek napközi otthonának homlokzata Bélmegyeren. Hát még, aimikor ők az ünme- pelíek! A teremben csupa öreg- amyó, öregiapó ült. Kettős volt az örömük. Az ifjabb nemzedék köszöntötte őket, akiket a munka tüze, az építés forgataga megtört, s mély barázdáit vont megbámult arcukra — és otthont is avattak. Teljesült a vágyuk, Az összefogás, az együttérzés melege otthont varázsolt számukra. Szépet, tágasat, kényelmeset, ahol kellemesen — a rádió vidám hangja mellett vagy a tv képernyője előtt és egyéb szórakozással — tölthetik napközben es este az idejüket. Vajon mi késztétté a község vezetőit arra, hogy időt és fáradtságot nem kímélve a távoli Vaskótra menjenek tapasztalat- cserére és az ott látottakhoz hasonlóan, a megyében elsőnek megteremtsék az öregek napközi otthonát? Bs mi űzte azokat, akik pénzzel, munkával segítették az épület átalakítását, festését, csinosítását, az árnyas park mielőbbi létrehozását, hogy hamarább elfoglalhassák helyüket a falu öregjei ? A válasz egyszerű: az a tisztelet és megbecsülés az öregek iránt, amely társadalmi rendünkből fakad. S hogy egyre többen ismerik fél ennek jelentőségét, aat bizonyítja az a másik avató ünnepség is, amely Békéscsabán, az Építőik Trefort utcai épületében zajlott le. A társadalmi összefogás itt is létrehozta az öregek napközi otthonát. Ezek voltak az első fecskék, de követik őket megyénk más községei és városai is. Az idősek nevében köszönet e nagyszerű kezdemén yezésér t. K. J. Fotó: Demény A Kölcsönös Gazdasági Se' gítség Tanácsa 1949-ben alakult és az azóta eltelt időszak bebizonyította létrehozásának szükségességét. Az élért eredmények igazolják, hogy a szocialista országok közötti új típusú gazdasági kapcsolatok megerősödtek, tartóssá váltak és fokról fokra magasabb szintre emelkedtek. Közvetlenül a II. világháború után a szocialista országok gazdasági együttműködésének kezdeti szakaszára az egyes országok közötti árucsere volt a jellemző, továbbá olyan termékek szállítása, amelyek elsősorban a segélynyújtást szolgálták vagy esetleg az egyes országokban meglevő aránytalanságok leküzdését. A későbbiek során a szocialista országok erről az eddig lényegében nem tervszerű árucseréről mindinkább kezdtek áttérni a tervszerű és tartós nemzetközi gazdasági kapcsolatok megteremtésére. A Szovjetunió és a szocialista országok rövidesen felszámolták a háborús károkat, rátértek a békés gazdasági építésre, ami kifejlesztette az egyre nagyobb arányú egymás közötti árucserét is. A szocialista termelés alapjainak lerakása, az új típusú gazdasági kapcsolatok kialakulása, valamint a tervben egyre nagyobb súlyt kapó távlati tervezés nem nélkülözhette a szocialista országok olyan gazdasági fórumát, amely hatékonyan segíti elő mind az egyes országok, mind az egész szocialista tábor fejlődését, Ez volt többek között az egyik lényeges oka a szervezet létrehozásának. A másik nem kevésbé fontos tényező az, hogy a II. világháború után a tőkés országok részéről megnyilvánuló diszkriminációs gazdaságpolitika olyan intézkedéseket kívánt, amelyek minden körülmények között biztosítják a szocialista ■ országok tervszerű fejlődését. ^ szocialista országok által létrehozott tervszerű gazdasági együttműködési rendszernek és munkamegosztásnak ma már létfontosságú szerepe van fejlődésükben. A szocialista országok között eddig kialakult nemzetközi munkamegosztás és kooperáció eme országok céltudatos gazdasági intézkedéseinek eredménye. A szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás kialakítása fokozatosan, az egyes országúik gazdasági erejéhez és adottságaihoz képest alakult ki. A szervezet — megalakulása óta — minőségi fejlődés fokozaKorszerű otthon - több kényelem Kényelmes otthonban tölthetik az órákat a békéscsabaiak. Az idei talajjavitási terv: 175 ezer hold A kedvező időt kihasználva erős I po$ földeiken, illetve szikeseken, tempóban dolgoznak országszerte I futóhomokos táblákon. Az a talajjavító brigádok. Jelenlegi .. 850—700 jármű és 1500 ember ldei talajjavitast előirányzat 175 dolgozik a kijelölt savanyú, Iá-1 ezer hold. — ennek jegyében rendezték meg :a Városligetben a BNV 25-ös számú pavilonjában az NDK bútor- kiállítását. A keddi megnyitó előtt, hétfőn a sajtó képviselőinek j mutatták be a kiállítás anyagát, 25 garnitúrát, összesen 250 bútordarabot, az NDK 55 gyárának termékeit. Lakó-, háló-, gyermekszobáikat, konyhákat rendeztek be. Bemutattak olyan garnitúrát, amely összeállításához 20—30 élem közül lehet válogatni. Variálható. sőt a gyerekekkel együtt növekedhet a gyermekszoba-berendezés is. Átalakítással és kiegészítéssel a csecsemőkortól a kamaszkorig lehet használni ugyan- í | azt a berendezést. Ha a gyerekek : í már nagyobbak, maguk is lak'be- I rendezőkké válhatnak. Szétszed- | hetik és átalakítva ismét össze-: ; rakhatják szobájuk bútorait. A kiállításon mutatkozik be első j 'alkalommal hazánkban a dekor- | fólia, amivel az olcsó furnírt nemesíthetik. A fát famintázatú mű- j anyaggal átitatott papírfóliával ! vonják be, majd ezt poliészter- ! lakkal kezelik. Az NDK-ban már dekorfóllával készül a bútoripar gyártmányainak 12 százaléka. A I kiállítás október 23-ig tart nyitva, j tain ment át. 1949—19ö0-ben a gazdasági kapcsolatok lényegében a külkereskedelmi kapcsolatokra és a hitelnyújtásra korlátozódtak. A kereskedelmi egyezmények is főleg rövid lejáratúak voltak. A szocialista államok közötti kapcsolatok alapvető célja abban az időben is az volt, hogy a gazdasági fejlődésüket meggyorsítsák és a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátását megjavítsák. 1951-ben már kezdett kibontakozni a technikai, tudómén vo* együttműködés. Később az egyes országok gazdaságának differenciáltsága indokolttá tette, hogy tovább tökéletesítsék a gazdasági kapcsolataikat és a szocialista munkamegosztás egy magasabb szintjét valósítsák meg. Ennek megfelelően a KGST-or- szágok együttműködésében mind nagyobb szerepet kapott és kap ma is a távlati gazdasági kapcsolatokban a tervek koordinálása. A nemzetközi kapcsolatokban a tervek koordinálása minőségileg új jelenség és csakis a szocialista világrendszerre jellemző. M a a szocialista országok együttműködésének egyik legfejlettebb iránya a termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja. A termelés nemzetközi szakosításának szükségessége nemcsak az egyes országok eltérő természeti feltételeiből következdk, hanem a termelés magasabb fokú koncentrációja és a hatékonyabb termelés követelménye is szükségessé teszi. A jelenlegi modern termelőerők lehetővé teszik nagy szériákban történő gazdaságos gyártását egyes termékeknek. Az így előállítható termékek meny- nyisége azonban a legtöbb esetben meghaladja egy-egy ország hazai szükségletét — kivétel a Szovjetunió, óriási belföldi piaca révén. Más országok inkább sokféle terméket, de mindegyikből kisebb mennyiséget igényelnek. Ilyen körülmények között a gazdaságosság szempontjai nemzetközi termelési szakosítást igényelnek. Az utóbbi 8—10 év alatt a KQST-szervek csak a gépipar területén több mint 65 alapvető gépgyártási termékcsoport egységesítésére és tipizálására dolgoztak ki ajánlást. Ennek eredményeként a KGST-o-rszágok- ban lényegesen csökkent a gyártott géptípusok száma és az egységesített, tipizált gépipari gyártmányok termelésében jelentős méretű és az érdekelt országok száméra kölcsönösen előnyös specializáció és kooperáció bontakozott ki. . T elenleg ez a szakosítás J mintegy 1600 fajta gép és berendezés gyártására terjed ki. Természetesen az e téren kétségtelenül kimutatható fejlődés még mindig csak a szakosítás első lépéseinek tekinthető. A Barátság kőolajvezeték, az egységes energiarendszer, a közös vagonpark, az Egyesített Atomkutató Intézet, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, a hírközlés rendszere — és több más a szocialista országok eredményes együtt működéséinek egy- egy mérföldkövét jelentik. Magyarország népgazdasága az együttműködés eredniénveként már eddig is igen sok hasznát ’ atta a KGST-nek, s a hasznosig irányzata kétségtelenül fo- ozódó. Tóth István
