Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-11 / 240. szám
1966. Oktober 11. 3 Kedd Gödöllői egyetemisták Gyomán és Szarvason A . Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazd aságtudomá - nyi karának talajtani és agrokémiai szakmérnök-továbbképző szaka részére tanulmányi kirándulást szervezett az egyetem Békés megyébe. A tanulmányút résztvevői ma, október 11-én érkeznek Gyomára, s holnap megtekintik a Győzelem Tsz rétitalaj-szelvényét több helyen is. Gyoméról a Szarvasi ÖRKI több kerületébe és a szarvasi Dózsa Tsz-be is ellátogatnak. A tanulmányutat dr. Steíanovits Pál professzor kandidátus és dr. Bacsó Albert docens kandidátus vezeti. Több mint íélmillíárd forint mezőgazdasági károkra Szeptember végén általában lezárul a mezőgazdaságban az időjárás okozta kárszezon, amelynek pusztító hatása az idén' lényegesen alatta maradt a tavalyi sajnálatos rekordnak. Az Állami Biztosító Mezőgazda- sági Osztályának most elkészült háromnegyedévi statisztikája is igazolja ezt. A fagyok csak kisebb kárt okozták a primőrökben, az árvíz azonban sajnos, „kitett maigáért”. Mintegy 650 község termelőszövetkezetének árvízkátűz, a vihar, a villámcsapások okozta károkra mintegy 25 millió forintot fizettek a közös gazdaságoknak. Mindent egybevetve: a termelőszövetkezeteknek több mint félmilliárd forintot fizetett ki kilenc hónap alatt az Állami Biztosító, ez az összeg — a biztosítások számának és értékének növekedése nyomán — any- nyi, mint amennyit 1983-ban és 1964-ben egész évben fizettek. (MTI) Megnégyszereződött a hibrid kukorica vetésterület«* Illusztrált, szép kivitelű tájékoztató füzetet jelentetett meg a Földművelésügyi Minisztérium a hibrid kukoricáról. Az új kiadvány a Mező- gazdasági Minősítő Tanács által eddig elismert tíz hibrid kukoricát ismerteti. Az egyes hibridek leírása mellett közli azok főbb termelési adatait és a termesztésükre alkalmas körzeteket. A füzetből kitűnik, hogy az 1930—1940-es évek átlagához képest mintegy 60 százalékkal nőtt hazánkban a kukorica holdanként! termésátlaga, s ennek körülbelül egyhanmada a hibrid kukoricáknál jelentkező heterózis- hatásnak köszönhető. Az új típusú kukoricák .gyors elterjedését jelzi, hogy az 1956—1960 közötti 25 százalékról 95 százalékra nőtt a hibridek aránya. Húszéves a hazai román nyelvű oktatás... — Bensőséges emlékiinnepséget rendeznek október 15-én Gyulán Bensőséges emlékű n népségét rendeznek Gyulám október lsén, ahol az elmúlt húsz év eredményeiről, a román nyelvű oktatás sokoldalú előnyeiről tájékoztatják az ünnepség résztvevőit. Főleg a Viharsarokban és a Hajdúságiban élnék román nemzetiségű családok, ezért érthető, hogy itt rendeztek be román nyelvű óvodákat, általános iskolákat, Gyulán pedig gimnáziumban is tanulhatnak anyanyelvükön a nagyobb gyerekek. —. Nagy utat tettünk meg az elmúlt húsz év alatt — emlékszik vissza a kezdeti nehézségekre Tureu Márius román nemzetiségű szakfelügyelő. — Nem vitás, hogy a felszabadulás előtti soviniszta, nacionalista uszítás sok nyomot hagyott az emberekben. Eleinte féltek gyermekeiket anyanyelvű iskorofera csaknem 50 millió forintot fizettek ki. A jégveréses időszak az idén szokatlanul korán jelentkezett, 10 év óta például most hullott februáriban először jégeső, amely szeptember végéig mintegy 240000 ka- tasztrális holdat károsított. A nyár közepén egy pasztában verte végig Hajdú, Szolnok, Bács megye egy részét a jég, s csupán a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek 10 millió forint -értékű kárt okozóit. Már az eddigi felmérések alapján több mint 230 millió forintot fizettek ki a közös gazdaságok jégkáraira. A tavalyi száj- és körömfájás járvány után sok helyen csak később jelentették az állatelhul- lá sóikat, s a kifizetések is áthúzódtak erre az évre. Ezenkívül az idén nagymértékű volt a julh- elhuilás is. Ennek nyomán kilenc hónap alatt 194 millió forintot kaptak a szövetkezetek. A nát nyesegette a nyársról, ö így szereti. — Te miért hallgatsz, János? — fordult hozzá az öreg, miután rácsurgatta a zsírt kenyerére. Gémes nagyot nyelt, s amikor társai arcán látta, hogy beszédre sürgetik, nagy nehezen megszólalt — Nehogy azt higgye, hogy a munka ellen van kifogásunk. Nem! Dolgoztunk mi eleget azelőtt is, mielőtt beléptünk. Ezt maga is tudja. A mi elvünk az, ha már eladtuk a bőrünket, tartsunk is ki. De csak addig, ameddig lehet — emelte fel magyarázólag a mutatóujját. — Parasztok vagyunk. Szeretjük a földet, a jószágokat. De ami itt az idén bitangságba ment az már sok. Nem nézhetjük tétlenül. Ezzel maga is egyetért, nem? — nézett az öregre. Józsi bácsi csak majszolta a zsíros kenyeret de nem válaszolt. — Nem is lesz itt rend ezek után, ha Menyhért dirigál továbbra is — mondta Szarka, s jó nagyot húzott a teáspalackból. — De kell váltani — erőskö- dött Zsarkó, akit bosszantott Gémes köntörfalazása. A napokban egyebet se hajtogatott, csak azt, hogy lejárt Menyhért ideje az elnökségben. Miért nem mondja ki? — Le bizony — követelte Szarka is. Amióta kigyulladt a villany Kísérteties kép tánüt esténként a vonat ablakából kinézők elé. A pislákoló olajmécses még az állomás épületére kiírt Csáröaszállés-t sem világította meg. Ilyen vaks-i n pislogtak a széjjelszórt házak petrólámpás ablakszemei is a sötétben. A mondva csinált, villany, járda, mozi és kultúrház nélküli községbe nem szívesen érkeztek még rövid látogatásra sem az emberek. Az ottlakók közül is inkább elköltözött, aki tehette, mások pedig lesték az erre nyíló alkalmat. Hiába, sohasem volt mindegy az, hogy milyen faluban vagy városban él az ember. Három éve, mióta neonfényes a A többiek is helyeseltek, csak Gémes hallgatott. Várta, hogy valamelyik kibökje, ki lenne alkalmas Menyhért helyébe. Az öreg nem is merte gondolni, hogy ennyire Menyhért ellen vannak. Ezek már nemcsak elégedetlenkednek, hanem össze is szövetkeztek az elnök megbuktatására. S nem is titkolják! Vajon van-e már jelöltjük? Kell lenni. Nagyon kétközben volt e pillanatban. Ha megkérdezi, kit akarnak, az is baj, de ha nem tudja meg, az még nagyobb. Ha nincs itt köztük az illető, csak olyan lehet, aki velük tart. Mihály lenne? Vagy Andrékó? Esetleg Gémes? Most még jobban piszkálta, hogy eddig nem beszélt Menyhérttel. Hát nem vette észre, mi készül ellene? Itt nagyon izzik a parázs. De ha elkezdte a faggatást, nem állhat meg. — Te kit tartasz alkalmasnak helyette? — kérdezte Zsarkó- tól. — Horváth Mihályt! — Ö a mi emberünk — jelentette ki Szarka is. — Korai ez még, emberek! — figyelmeztette őket az öreg. — A lónak négy lába van, mégis botlik. A kis csapat összenézett. Arcukra volt írva a csalódás. Az öreg még mindig Ivlenyhért pártján van. Ha nekik nem hisz, majd kinyitja más a szemét. (Folytatjuk) csárdaszállósi vasútállomás és mióta villany ég a Petőfi szövetkezet távoli majorjaiban is, már nem kívánkozik el innen senki. No nemcsak ezért, hanem azért sem, mert igazuk lett azoknak, akik a négy szövetkezet egyesítésében látták a gyorsabb fejlődés lehetőségét. Négy évvel ezelőtt 9,9 millió volt a halmozott termelési érték, tavaly pedig 13,5 millió. A gépek, felszerelések és járművek értéke 2,5, most 6,3 millió, a közös tiszta vagyona 9 millió volt, most pedig 16,3 millió. Túl szép lenne azt hinni, hogy miután egyesültek a szövetkezetek és kigyulladt a villany, az emberek mindegyike mindjárt világosan látta, hogyan kell dolgozni. Itt sem formálódtak egy csapásra az emberek. A dolgozó tagok száma ugyan nem csőkként azóta, de nem is növekedett. Annyira nem, hogy a növénytermesztőkre egyenként 25 hold föld jut. A jövedelmet egyesek nem úgy igyekeztek növelni, hogy nap mint nap szorgalmuk legjavával álltak munkába, hanem egy kis spekulációval. Többek közt olyannal, hogy nem vállalták el családi művelésre a kapásnövények egy részét, hogy amikor sürgőssé válik, akkor az általuk megszabott jó magas bérért kapálhassák, takaríthassák be. Csakhogy az ilyen rafináció ellen lehet ám vegyszert kapni. Olyat, amely kiirtja a gyomot a kukoricából, s ráadásul olcsóbban, mint a kézi kapa. Egy 200 holdas vegyszere- zett kukoricatáblán így 14,5 ezer forint költséget takarított meg a szövetkezet. A vegyszer és a mind több gép sorompóba állítása kifüstölte az arra hajlamosak fejéből azt a gondolatot is, hogy úgysem merik megtorolni a szabálytalanságot, mert félnek attól, hogy otthagyják a szövetkezetek Lám csak, embernevelő hatása is van a vegyszernek és a gépeknek. De az, hogy többek között a tavalyi 12,8 mázsa rizs helyett most 17,2 mázsát, cukorrépából 170 helyett 220 mázsát, kukoricából a tavalyi 24,5 mázsa morzsolt helyett most 30 mázsát ért el holdanként a szövetkezet, annak is betudható, hogy az idén rátértek a készpénzfizetésre. A növénytermesztőknek e munka elvégzése után, másoknak pedig minden hónap végén kifizetik a tervezett l munkaegységérték egészét a végzett munka arányában. Például egy hold cukorrépa sarabolásá- ért, egyeléséért, mélykapálásáért nyolcszáznegyven forin- j tot, a szedésért mázsánként 5 fo- j rintot, a fel- és lerakásért 2 forintot. A kukorica minden kapá- j lásáért 160 forintot kaptak. Ezen- j kívül a termés egynyolcada is fizetség. A traktorosokat is meg- bizseregtette ez az elosztási elv, a havi három-négyezer forint kereset lehetősége. Az idén július végéig több mint 16 ezer normálhold munkát végeztek, tavaly ugyanaddig 13 ezret sem. A tavaly ilyenkorinál az idén jóval előbbre haladtak minden munkával. Már befejeződött a rizs és a napraforgó cséplése. Vége felé tart a cukorrépabetakarítás, s a kukoricatöréssel is úgy Naladnak, mintha mindibe vállalták volna. Négy évvel ezelőtt 4,6 millió, tavaly már 5,9 millió forintot osztott tagjainak a Petőfi Tsz. Arról, hogy az idén mennyit oszt, még korai lenne beszélni. Előreláthatólag növekszik a jövedelem a közös vagyonnal együtt. Az idén több új gazdasági épület készült el állami hitellel. A felvonulási épületet már eleve úgy építették, hogy megvásárolják saját erőből s üzemegységirodát, raktárát, tusfürdőt és ebédlőt alakítanak ki benne. Saját erőből épül egy új gépműhely. Ugyancsak így vásároltak mindenféle magtisztításhoz alkalmas villanyrostát és egy takarmánykeverő gépet is. Egyszóval, olyan gyors a fejlődés, hogy a most felnövő if- | júság csak tanulni és nem dolgozni jár el máshová Csárdaszál- | lésről. Négy évvel ezelőtt csak egy középiskolai végzettségű ember volt a szövetkezetben, az állami dotációval kihelyezetteken kívül. Most három főiskolai és kilenc technikumi végzettségű helybeli születésű szakember van a szövetkezet élén. Ezenkívül jelenleg hárman főiskolán, négyen technikumban tanulnak. Ha végeznek, aligha kell könyörögni nekik, hogy maradjanak otthon, j Csárdaszállás 4800 holdas határá-1 ban a jelenleginél több szakem- j bér is. talál elfoglaltságot és biz- j tos megélhetést. Kukk Imre j lába íratni. Ráadásul megfelelő nevelőgárdával sem rendelkeztünk. Meg kellett teremteni a feltételeket ahhoz, hogy színvonalas legyen az oktatás a román tannyelvű iskolákban, vagy a nyelvoktató osztályokban, csak így várhattuk a szülőktől, hogy beírassák a gyermekeket hozzánk. Azt már Szilágyi Péter elvtárstól hallottuk, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárától, hogy pontosan Tureu Márius és más olyan pedagógustársa, mint Rusz János, aki immáron negyven esztendeje tanít, segített rengeteget. A maguk módján már a felszabadulás előtt is ápolták a román nemzeti kultúrát, a nyelvet. A felszabadulás után pedig elsőnek álltak az oktatás megszervezésének élére s ma is töretlen hűséggel oktatják a gyermekeket, segítik a fiatal nevelőket. A legjobb pedagógusok gyermekeikből is kiváló nevelőket adtak az anyanyelvű oktatás számára. — Eleinte sok nehézséggel birkóztunk — vélekedik Szilágyi Péter főtitkár. — A szövetség aktívái szinte faluról falura jártak, agitáltak, magyaráztak. Gyulán a gimnázium megnyitásával egy időben t anítóképzőt is nyitottunk, hogy alsó iagoza- tosok számára megfelelő tanerő álljon rendelkezésre. Örömmel számolhatok be arról is, hogy a szomszédos Román Szocialista Köztársaságtól igen sokrétű segítséget kaptunk. Szakembereket, tankönyveket, román szöveggel ellátott szemléltető eszközöket küldtek Magyarországra. De a magyar kormány, a párt szintén szívügyének tekinti a nemzetiségiek anyanyelvének, kultúrájának ápolását. Kiváló román nyelvű tananyag, nagyszerű nevelőgárda áll rendelkezésre. Megtudtuk azt is, hogy óvodákban, általános és középiskolákban, valamint a felsőbb iskolákban ezerkettőiszáznál többen tanulnak hazánkban román nyelven. Gyulán rendezték be a 250 személyes kollégiumot, így a távoli falvakból, az eldugott anyavilágból is anyanyelvű oktatásra adhatják gyermekeiket a román nemzetiségű családok. Ary Róza
