Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-11 / 240. szám

1966. október 11. 4 Kedd **c főbben utaznak megyénkből külföldre, s kedveltek a belföldi országjárások is Interjú Szilágyi Istvánnal, a békéscsabai IBUSZ-iroda vezetőjével A békéscsabai IBUSZ-iroda a tizenegy földművesszövetkezeti IBUSZ-kirendeltség bevonásával az egész megyében dolgozik. Szi­lágyi Istvántól, az iroda vezető­jétől kértünk tájékoztatást a kü­lönféle utazásokról. — Hányán jártak megyénk­ből az idén eddig külföldön, milyen országokat kerestek fel a legtöbben, s a tavalyi­hoz mérten növekedett-e a más országba utazók száma? — Ez év első kilenc hónapjában' 2780 Békés megyei vett részt kül­földi társasutazáson az! IBUSZ szervezésében. A legtöbben, 785- en a Szovjetuniót keresték fel. Ide . indult két Béke és barátság kü-1 lön vonat is. Csehszlovákiában 580-an, az NDK-bán pedig 510-en j jártak. Ezután Lengyelország, Ju­goszlávia és Románia következik a sorban. Nyugati országokba 88-an láto­gattak el, így például Angliáiba, ; Franciaországa, Svájcba, Görög- és Törökországba, Belgiumba, de eljutottak még a megyénkbőlleik í Egyiptomba, a skandináv álla­mokba, Szíriába, Iábanonba és Kubába. Mindent összevetve, iro­dánk mintegy 20 országba szer­vezett eddig az idén társasutazást Az egyénileg utazók számát ne­héz megállapítaná, de az bizonyos, évről évre egyre többen jutnak el külföldre. A növekedés a tavalyi­hoz mérten mintegy 25 százalékos Szeptember végéig 14 ezer 827 külföldre szóló vasúti jegyet adott ki a békéscsabai iroda, valutaké­relmét 10 400, útlevél-, illetve ví- i zumkérelmét 8622 utasnak in­téztük. Az a tapasztalat, hogy megnőtt a nem egy, hanem több országot érintő túráik száma, kü­lönösen a baráti államokba. — Hogyan sikerültek a bel­földi kirándulások? Közis­mert, hogy a legtöbb utazást a termelőszövetkezeti tagok teszik. Kérjük, soroljon fel Szilágyi elvtárs néhány olyan tsz-t, amelyiknek dolgozói többször is részt vettek tár­sasutazásokon. — A gyakran utazó tsz-ék köze tartozik a többi között a tótltom-! lósi Viharsarok, a békéscsabai Le­nin és Május 1, a vésztői Béke, a : dévaványai Aranykalász, a szeg­halmi Petőfi, valamint a hunyai | Hunyadi Termelőszövetkezet. A j Jjárásdk közül a békési, a mezső- .fikovácsházi és a .szeghalma jár az! -JjSéléni’ ; -! *i: Elrnoitdh'atornfiogy jöí sdkérül- íftek azi eddigi belföldi túrák. Míg jp 1965-ben egész éviben 127 autó- •r busszai mentek megyénkből cxr- »hzúgijárásra. addig az idén szep- ember 30-i£ már 135-teü. Ennek; Srsorán - csaknem ötezren ismerked-1 *tek hazáink _ nevezetességeivel, fi szép tájaival. És még egy besze­lj hasonlítás. Tavaly az autóbuszok- fees ezer ikilométert tettek meg, s Ház idén máris meghaladja ez a f«záan tat 1.06 ezer 600-at. Az emlí-í ítetfc 135 autóbuszon kívül 298 kü-j lön járatú autóbusszal 13 ezer 178-' an vettek részt belföldi tapasztó- latesere-kiránduláson, sportverse­nyeken; színházi előadásokon. A társasutazások krónikájához tar­tozik még az, hogy sok termelő-1 szövetkezet jutalomból vitte leg­jobb dolgozói t IBUSZ-országjá- j rásra. ! — A nyári főszezon befejezté­vel az IBUSZ dolgozói bizo­nyára értékelik a tapasztala- j tokát. Milyen következteté­sekre jutottak, s ezek alapján j milyen, újdonságokat tervez- í i uek? äzloIgjaWaMsok és a jármű- : vefi" biztosításai nagy feladatokat rótt és ró az IBUSZ-ra, de a fel­adatokat sikerült jói megoldani. Figyelembe vesszük) az utasok vé­leményét és 'igényeit:* e ennek megfelelően igyekszünk kiigazíta­ná* javítani az utazások program­ját. Ebben sokat segítenek) az_ or­szágjárás-vezetők. Az elmúlt idő- • ben igen közkedvelt lett a Pécs— Balaton útvonal. Ezen Szegedre, Bajára, Mohácsra, Pécsre, Abai.i-1 getre, Siófokra, Dunaföldvárra és j Kecskemétre látogattak a jelent­kezők. Mivel ez jól bevált, a tér- ‘ vezettnél lényegesen több ilyen I túrát indítottunk. Űjabb igény, hogy a Bakonyt és a Balatont érintő ‘kirándulást szer-: vezzünk. Ezt figyelembe vettük,! s a jövő évi programiban már szerepel: Székesfehérvár—Mór— Pann omhalma — Zirc—Veszprém —Balatoniüred—Siófok. Igen nagy az érdeklődés a Győr—Sopron— Szombathely—Kőszeg útvonal iránt, s így ide is több utazást ter­vezünk. Sokan utaztak az idén a Szegedi Szabadtéri Játékokra és a gyulai várjátékokra. A növek­vő igényt természetesen figyelem­be vesszük a tervezésnél. Az utazások sikerét bizonyítja az is, hogy az idei forgalmi ter­vünket — 19,5 millió forintot — már szeptember 30-án 9,3 száza­lékkal túlteljesítettük. Ebben nagy szerepe volt az ország IBUSZ-irodái között indított kongresszusi versenynek, öröm­mel számolok be irodánk és a rozsnyói CEDOK utazási iroda. között kialakult közvetlen kapcso­latról. Ennek ered menyeként 45 csehszlovákiai csoport magyaror-1 szági utazásét intéztük, s több ma­gyar csoport útjára sor került. — A következő napokban ho­vá utaznak egyénileg vagy csoportosan a megyénkbeliek? Milyen túrák szerepelnek az őszi programban? — Október 18-án és 26-án egy ötnapos és egy háromnapos cseh­szlovákiai autóbusztúrára indul- nak a megyéből. Kolozsvárra ok-! tóber 30-án. Nagyváradra pedig; november 6-án és 19-én mennek csoportok. A lengyelországi nyolc­napos autóbusztúra október 22-én; kezdődik. Ezenkívül több csoport; utazik a közeljövőben a szarvasi l arborétum megtekintésére. No­vemberben nagyobb csoportok töltenek három napot Budapes­ten, míg október 12-én egy há­romnapos Debrecen—Nyíregyháza —Tokaj utazás kezdődik. Október 8-án indult el a kardoskúti Kos­suth Tsz 32 dolgozója Miskolcra, Aggtelekre és Egerbe. Egy örömhír a nászútasoknak: október 1-től feláron biztosítunk számúkra egyhetes belföldi üdü­lést. Egy személyre fizetnek, s ketten utaznak. Erre máris nagy az érdeklődés. Sikeresnek ígérke­zik tehát a Nászút — feláron! Ugyancsak új akció a Ketten •— egy jeggyel elnevezésű. A szintén október 1-től érvényes rendelke­zés értelmében a hegyvidéki szál­lodákban a hét végét, a szombatot és a vasárnapot itt töltők részére kétágyas szobát egyágyas áron biztosítanak. — Milyen terveik vannak az idei télre, s szerveznek-e szil­veszteri utazásokat? — A tét az idén sem lesz ..holt­szezon”. Ekkor is gazdag program várja az utazni akarókat. Egyes hétvégekre kétnapos mátrai sítú­rákat szervezünk majd. s lehető­ség nyílik arra. hogy nyolc napra az osztrák Alpokba utazzanak me­gyénkbeliek, ahol sítúrán vehet­nek részt, s megtekintik Bécset és Salzburgot. Sok az érdeklődés a karácsonyi, de főként a szilveszteri utazások iránt. Az idén — akárcsak a ko­rábbiakban — megrendezi Buda­pesten az IBUSZ a nemzetközi szilveszteri bálját, amire már le­het jelentkezni. Ezenkívül más na­gyobb városokban is sor kerül hasonló rendezvényre. Külföldön Kijevben. Moszkvában, Prágában, Zakopanéban, Bukarestben, Ve­lencében és Szász-Svá jcban szer­vez az IBUSZ szil veszterezést. Vitaszek Zoltán Ünneplő, derűs kedvű öregek közt Békésen Verőfényes volt a vasárnap most október 9-én. A szívderítő meleg napsütésben megye- és országszerte találkozókra, öre­gek napjára tipegtek a külön­böző foglalkozási ágakban, nvunlcában megőszült nők és férfiak. Mi a békési Október 6 Tsz idős tagjainak ünnepségére kaptunk előzetes meghívót De a községbe érve meginvitáltak a helyi földművesszövetkezet új és régi nyugdíjasainak nemegy­szer harsán yan kedélyes össze - jövetelére is. Ahogy mondani szokás, a cégtáblára kiírt ital­félék mindegyikétől roskadoztak az asztalok, s a tálakban íny­csiklandozó őzpörkölt kínáltaiul magát. — Minden év-ben szebb és bensőségesebb a. találkozásunk — jegyezlek meg többen is, mi­után átvették Varga Imrétől, a földmű vessző vetkezet igazgató­sági elnökétől a díszes, berá- mázott, beüvegezett köszönő levelet az új nyugdíjasok. Im­már 45-re szaporodott a szá­muk csak a földművesszövet­kezetben. S mennyien vannak máshol a helyi termelőszövetke­zetekben is. Az Október 6 Tsz- ben is mintegy százuknak terí­tettek most az öregek napja al­kalmával. Joggal mondta ünne­pi beszédében Búzás elvtárs, a községi tanács vb-elnöke, hogy a múltban az egész Békésen nem volt annyi nyugdíjas, mint amennyien most csak az Októ­ber 6 Tsz-ben vannak. Tévedés ne essék, nem vál­tóik pihenő emberekké. Sztankó elvtárs, a tsz elnöke a szebbnél szebb emléktárgyak kiosztása közben szinte kivétel nélkül di­csérgette szorgalmukat. Különö­sen Csarnai Imre, Fáskerli Im­re, Földesi Gábor. Háló István. Hídvégi István es Szabó László igyekezetéi, Szabó bácsi napon­ta gyalog megy ki a határba, mert azt tartja a legegészsé­gesebb közlekedési módnak. A múlté már a paraszti élet ,,kaparj kurta, neked is lesz" kegyetlen törvénye. Nem lesik már minduntalan az örökösök az idős emberek utolsó mocca. nását, de a mindennapi fala­tokat sem sajnálja tőlük senki sehol. Nem, mert bőség van, mert a nyugdíj mellett még ott az éltető, kereseti lehetőséget is adó munka. A letűnt múlt rendszer siók minden mással együtt éppen ezt a legfontosab­bat. a munkát nem tudta biz­tosítani még a fiataloknak sem, nemhogy a remegő kezű idős embereknek. Kuncsorgás, meg­alázás közepette élték öreg nap­jaikat, aminek többen is erő­szakos halálnemmel vetettek véget. Most derűsek, egészségesek az idős emberek. Kiolthatatlan mókázás közben dolgozgatnak azok, akik -még bírják, s akik nem bírják, azok sincsenek una­lomra ítélve. Ugyanis gomba módra kezdenek most már sza­porodni megyeszerte a társas­játékokkal elhalmozott napkö­zik az idős em.berek számára. Mennyi megható köszönet hang­zott el ajkukról most vasárnap is. Pedig nekik jár köszönet az eddigi fáradhatatlan munkáért, aminek a gazdag szövetkezetek mellett gyümölcse a mai stzép élet, s az idősek napközi*» is. K. I. Ez nem bürokrácia...? 1961-ben öröklési illetéktarto­zásomra (Szk. 2577/1961. sz.) rész­letfizetési kedvezményt kaptam és nagy körültekintéssel, vala­mint elővigyázattal eljárva, az utolsó részlet megfizetése előtt felkerestem a Békés megyei Il­letékkiszabási és Vállalati Adó­hivatalt, hogy állapítsák meg hátralékos tartozásom pontos összegét, mert azt rendezni kí­vánom. A kérést teljesítették és az általuk közölt összeget nyom­ban rendeztem is annak ellené­re, hogy saját számításom sze­rint tartozásom a közölt összeg­nél lényegesen kevesebb volt. Az elszámolást eszközlő adóhi­vatali dolgozó nagyon előzéke­nyen eljárva, a részletes és téte­les elszámolást tartalmazó jegy­zetet is átadta (ez jelenleg is bir­tokomban van) azzal, hogy le­gyek nyugodt, mert az általa esz­közölt elszámolás került a köny­veikbe. Mindez 1962 június hó első napjaiban történt. Hosszú évek múlva illeték­ügyben idézést kaptam és ami­kor megjelentem, megdöbbené­semre azt közölték, hogy 23 fo­rint hátralék van terhemre ki­mutatva. Erre a fentiek szerinti észrevételt tettem és válaszként az ügy kivizsgálását és rendezé­sét ígérték. Ezután még két eset­ben kaptam idézést és mindkét esetben az történt, ami az első esetben. Utolsó idézésem 1966 szeptember első napjaiban tör­tént és úgy látszik, hogy a tett ígéret ellenére megunták a je­lentéktelen összegű üggyel való foglalkozást, mert az adótarto­zásomra befizetett összegből — hozzájárulásom és értesítésem nélkül — egyszerűen 50 forintot illetéktartozásra számoltak el. Az tény, hogy jelentéktelen összegről van szó, viszont elvi okból a ténylegesen fenn nem álló hátralékotynegfizetni nem vagyok hajlandó, miért is az in­intézkedés miatt panasszal él­tem. A jelentős munkát, illetve munkakiesést és a zaklatásjcl- legű, de érdemi intézkedést nem eredményező eljárásokat szerin­tem joggal kell kifogásolni és semmi esetre sem lehet helyes­nek elfogadni azt az indokolást, hogy az előírt hátralék törlése nem egyszerű feladat. S talán joggal teszem fel a kérdést: ez nem bürokrácia? Dr. Bakó Józsefné Gyula Az újahbkori „vizes” emberek Szegényebbek lettek községeink egy-egy színfolttal: immár évék óta nem tülkölnek, nem kolom- polnak és nem kiabálnak a ló­vonta tású laj tok tetejéről utcá­ról utcára, hogy „vizet vegye­nek, asszonyok!”. Ki bánja ezt a szegénységet. Legfeljebb a volt vízárusok. A falusi embe­rek sokasága ugyan nem. Az ivóvízellátás olyan már a megye csaknem minden községében, amilyen valamikor a nagyvá­rosokban volt. Vízvezeték kú­szik pókháló módra a föld alatt, az utcák mindegyikében, s ut­cai kifolyók sökasága kínálja az egészséges, jó ivóvizet. Sok he­lyütt az udvarokban is van már kifolyó, de mind több lakás konyhájában és fürdőszobájában is. Fürdőszoba. De elérhetetlen luxusnak látszott ilyesmi vala­mikor a falusi emberek számá­ra. Többségük szűkös, egyszobás lakásban zsúfolódva élt népes családjával. A munkanélküliség­től, a végrehajtótól és a beteg­ségtől való örökös rettegés köz­ben eszükbe se igen jutott für­dőszobáról álmodozni. Most már erre is szükség van. Új lakóház nemigen épül már falun sem enélkül. A légiek közül is mind többen alakítják ki. Bélmegyer. Köróstarcsa. Mezőberény, Mező- gyán, Okány. Szeghalom, Békés, Tarhos és Vésztő csak egy kis része a megyének. Ebben a kis körzetben 137 kilométer hosszú­ságúra növekedett már a lefek­tetett vízvezetékhálózat. össze­sen 549 utcai közkifolyó van az említett 9 község utcáin, s 914 helyre, többek közt 450 lakásba és 432 udvarba is bevezették a vizet. Legtöbbet, 125 lakásba és 92 udvarba Békésen, ahol a legrosszabb volt korábban a vízellátás, ahol leginkább lite­renként voltak kénytelenek vá­sárolni. A vésztői körzetben, de a me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat többi körzetében is új fog­lalkozási ág keletkezett. Vízve­zetéket szerelnek az egykor szakma nélküli emberek is. Vol­tak köztük olyanok, mint a szeg­halmi Skribek Gyula, aki meg­tanulta ugyan ezt a szakmát* de a helyi vízmű elkészítéséig nem folytatta, mivel nem akart ritka vendég lenini családja kö­rében. A fejlődés aztán helyébe vitte szakmája gyakorlásának lehetőségét. Érthető tehát, hogy társaival együtt szorgalmasan, lelkiismeretesen, egészségben, egymással vetélkedve dolgoznák. Ha a mezőgyáni vízműnél egy kicsivel kedvezőbben alakul a költség, akkor a vállalat öt kör­zete közül a vésztői nyerte vol­na meg az első félévi versenyt, így a második helyre szorultak. De Huszár István és Deák Já­nos vésztői, Kiss Gábor békési és Skribek Gyula szeghalmi víz- műkezelő első helyezést ért el a megyében és ezért oklevelet és pénzjutalmat is kapott. Ami nem sikerült az első fél évben, majd sikerül a másodikban. Er­re vall az, hogy az előzetes fel­mérés szerint a szeghalmi víz­mű 109, a köröstarcsai pedig 105 százalékra teljesítette har­madik negyedévi tervét. Kukk Imre KRESZ-T0T0 rejtvénypályázat Tizennégy forduló tizennégy nap alatt — Első díj egy 16 köves Rakéta karóra — Eredményhirdetés november 6-án 1. kérdés: Az úttesten áthaladó gyalogosnak a jármű kanyarodása ese­tén áthaladási elsőbbsége van-e? r —i ;gy Válasz : 1 Igen. Minden esetben. 2 Nincsen. X Csak a jobbról kanyarodó jármű­vekkel szemben. KRESZ-T0TÓ 1986. október 11. 1. szelvény

Next

/
Thumbnails
Contents