Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

1966. október 9. 6 Vasárnap A népfrontpolitikáról és tevékenységéről nyilatkozik Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei titkára A magyarországi népfrontmozgalom több mint 30 éves tapasz­talatai alapján történelmi hagyományaihoz híven a nemzet előtt álló nagy feladatok megvalósítására hívja egységbe a magyar tár­dalom minden osztályát és rétegét, hazánk minden fiát. Jó em­lékezni arra, hogyan és miért indult el reményteljes útjára a Hazafias Népfront mozgalma, ám emlékezzünk arra is, milyen fél­reértések, vagy félremagyarázások kisérték és kísérhetik ma is hivatottságát illetően. Most, a fejlődés mai szakaszán növekszenek a népfrontra váró politikai tevékenységek. Ezzel kapcsolatban mun­katársunk felkereste Nagy Ferenc elvtársat, a Hazafias Népfront megyei titkárát, hogy tájékoztassa megyénk lakosságát a helyi nép­frontra váró feladatokról. A megyei elnökségi ülésen el- hagzott, hogy növekszenek a nép­frontra váró feladatok. Miben látja ezeket? — Politikánk tartalmára, stílu­sára, módjára és formájára min­denképpen jó példa a. gazdasági mechanizmus reformjának meg­születése. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak határozata után egymást kö­vetve jelentkeznek társadalmi életünk különböző tényezői, hogy részt vállaljanak és kapjanak az előkészítő munkában. Ilyen je­lentkezésnek tekinthetjük azt, hogy itt, megyénkben a népfront a maga súlyát és tekintélyét veti latba a gazdasági mechanizmus reformja mellett, egyetértéséről és cselekvő támogatásáról bizto­sítva a párt Központi Bizottságát. Először is ez a mozgalom a szo­cialista népi, nemzeti egyeség fej­lődésének letéteményese. Célja: társadalmunk összeforrottságának erősítése. Ebben a közösségben megférnek kommunisták és pár- tonkívüliek, mindazok, akik tár­sadalmunknak és gazdasági ren­dünknek hívei és azok is, akik épp a mozgalom tevékenysége és meggyőző munkája során később ismerik fel, hogy az ország gond­jai az öyék is. A mi megyénkben legfontosabb munkaterületünk még hosszú ideig a falvakban- lesz és a parasztság segítésében nyil­vánul meg. Ezt szolgálja az el­nökség által elfogadott munka­program, amely a tanyái nép­frontcsoportok szám szerinti növe­lését írja elő. Az a törekvésünk, hogy eljussunk a perifériákra, azokhoz, akik sem a pártban, sem tömegszervezetekben nem tény­kednek. Ennek szükségességét abban is látom, hogy egyes terü­letek iskola és tanító nélkül ma­radtak a körzetesítés folytán. Eze­ken a helyeken a népfront csopor­tok tevékenykednek a különböző szervekkel együtt az ottani lakos­ság művelődésének fejlesztésén. Legfontosabbnak tartjuk most azt, hogy országépítési terveink megvalósítására mozgósítsuk me­gyénk lakosságát. Olyan közszel­lemet akarunk kialakítani, amely­ben mindenki megérti, hogy cél­jainkat csak lelkiismeretes, szor­galmas munkával érhetjük el. Miben látja a tömegek és a népfront-gondolat szoros kapcso­latát? Megértve a szocializmus építé­sének fő tennivalóit, arra törek­szünk, hogy a központi akarat jobban, következetesebben érvé­nyesüljön a népgazdaság fejlődését meghatározó alapvető kérdések­ben. Éppen ezért a népfront tevé­kenységét olyan társadalmi for­mának tartjuk, amelynek kereté­ben a párt lényegében napról napra érintkezik és tanácskozik a dolgozó emberekkel, képviselőik­kel. A népfrontnak tehát megvan a módja és alkalma arra, ha kell vitatkozva, türelmesen magyaráz­va mindennapi életünkbe kivetít­se a reform szükségességét, álta­lános társadalmi vonatkozásait, megannyi jó és népjólétünk eme­lése szempontjából előnyös olda­lát. Éppen ezért gazdaságpolitikai tevékenységünk ezeknek az el­veknek alapján rendszeresebbé vált. Munkatervünkben szerepel a lakosság rendszeres tájékoztatása a nemzetközi és belpolitikai hely­zet kérdéseiről, a népgazdasági tervek, tanácsok tevékenységéről. A tömegekhez fűződő szálak iz­mosodtak a különböző szervek­kel való javuló munkakapcsolat révén — bár ez lehetne jobb iS' némely tömegszervezetnél. — Mintaszerű együttműködés ala­kult ki a TIT, a nőtanács és a Vöröskereszt szerveivel. Javult együttműködésünk a KlSZ-szer- vezettel is. Bizonyságul sok példát lehetne felsorolni az egyes réte­gekkel val<j jó kapcsolat fenntar­tására. E jó kapcsolat erősítésére rendszeresítettük a rétegtalálko­zókat, amelyek társadalmunk minden rétegét magukba foglalják, így vannak papok a legkülönfé­lébb vallási felekezetekből, van­nak kisiparosok, szövetkezetiek, kiskereskedők, olyanok is, akik még a régi rendszerben nevelked­tek, olyanok is, akik már a mi iskoláinkban tanultak, vannak párttagok és pártonkívüliek. Ép­pen ezért munkatervünk is azt irányozza elő, hogy rendszeresít­sük a klubesteket, tanyanapokat, szakköröket stb., ami segíti a népfront szerepének megértését és tömegkapcsolatának megerősí­tését. Miként táplálja a Hazafias Népfront-mozgalom a hazaszere­tetei, a hazafiságot? Öröm számunkra, hogy a moz­galom a hazafias érzésű dolgozók tízezreit vonta be megyénkben is ✓' a mozgalomba, akik messzeme­nően képviselik népünk egységes állásfoglalását. Népünkben min­dig — a legridegebb elnyomatás esztendeiben is — nagyon mélyen élt a hazafias érzés, akkor is, amikor a dolgozó, küszködő mil­lióknak jog szerint kevés közük volt ehhez a hazához. Mégis ők voltak azok, akik a tatár, a török és a német hódítók dúlása után újra és újra felépítették ezt az országot, akik virágzó városokat teremtettek a pusztaság helyén, ők voltak azok, akik igaz hazát teremtettek akkor is, ha csak a gond, a szenvedés jutott nekik osztályrészül. Hogyne virágozna, terebélyesedne ki még jobban ez a mindig élő hazaszeretet ma, amikor a nép végre nem szolgája, de gazdája ennek az országnak. Történelmi hagyományainkhoz vagyunk hűek, a népünkben élő mély hazaszeretet érzésére épí­tünk, népünk történetének hagyo­mányait, tapasztalatait hasznosít­juk. Mindenekelőtt az első helyre tesszük a Tanácsköztársaság tevé­kenykedésének megismertetését. Ez a kútforrása a szocialista ha- zafiságnak. A népfront megmu­tatta erejét a háború idején is, ezt szeretnénk jelenleg közös össze­fogással hasznosítani a szocializ­mus építésében. Éppen ezért ör­vendetes, hogy fellendülőben van az annyira elhanyagolt helytörté­neti szakkörök munkája. Ezek a lakóhelyen túlmenően hazánk megismerését szolgálják. Meg akarjuk ismertetni legjobbjainkat, akik ilyen célokért mély nemzeti felelősséggel éltek még akkor is, ha némelyüknek a tragikus sors jutott osztályrészül. Támogatjuk az országjárást. A régi és az új értékek megbecsülésére, ily for­mán szocialista hazánk megismer­tetésére, a haladó cselekedet meg­becsülésére törekszünk nevelni minden becsületes embert azzal a gondolattal, hogy a hazát szol­gálni mindig egyet jelentett a leg- igazabb hazafias cselekedettel. Miben szolgálja e mozgalom a népek közötti béke és barátság erősödését — ebben elsősorban a hazai feladatokat? — Fő feladatainkat e téren az MSZMP VIII. kogresszusa hatá­rozta meg. A népek közötti barát­ság táplálását elsősorban a magyar—szovjet barátságot erő­sítő és fejlesztő politika szélesíté­sében látjuk. Másrészt fő törekvé­sünk a béketábor erősítése azok­kal is, akik még nem tartoznak ide, hanem gyarmati sorban sínylődnek. . A különböző béke­gyűlések, barátsági napok és más előadások formájában rendszere­sen ismertetjük azt az erkölcsi és anyagi támogatást, amelyet csak a proletárnemzetköziség össze- forrottsága tud biztosítani azok­nak, akik nemzetiségi önállóságra törekszenek. Nyílt, világos beszéd­del, tényekkel, érvekkel magya­rázzuk, hogy ki a béke híve, ki az ellensége. Ennek tudható be az is, hogy az amerikai imperia­listák agresszív vietnami hábo­rúja ellen a tiltakozó levelek, táviratok ezrei érkeztek a nép­front megyei titkárságához. Fontos . feladatnak tekintjük, hogy állandó kapcsolatban legyünk a szocialista országok testvér nép­frontmozgalmaival. A küldött­ségcserék, a levelezés és a doku­mentációcsere igen sok hasznos tapasztalattal gazdagította a nép­front munkáját. Munkatervünk­ben szerepelnek barátsági rendez­vények, amelyeken különböző baráti országok, meghívottjai vesz­nek részt. Így legközelebb vendé­geink lesznek e hó 11, 12, 13-án a bolgár küldöttség tagjai. Ezt kö­vetően szovjet és vietnami, vala­mint lengyel küldöttek látogatnak el megyénk városaiba és községei­be. Az elmondottakhoz még azt tenném hozzá, hogy a feladatok tudatosítása valamennyi bizott­ságunknak, csoportunknak, vala­mint az aktíváknak egymásra utaltságot és egységes cselekvést kíván — fejezte be tájékoztatását Nagy Ferenc elvtárs. Rocskár János B Békési Építőipari Ktsz 1967. évi kivitelezésre megyénk területén még elvállal a lakosság szolgálatában bármely építési munkát — lakóházépítést, felújítást, átalakítást, tatarozást, víz- és csatornaszerelést, az építkezés tervezését, költségvetés készítését is Jelentkezést a munka beosztása, anyag és munkaerő biztosítása érdekében mielőbb kérünk. BÉKÉSI ÉPÍTŐIPARI KTSZ Békés, Jantyik u. 5. Telefon: 52. 466 Vendégségben Nyisztor Györgynél Tizennégy éve az eleki művelődési otthon igazgatója, de a köz­ség kulturális életében 1946 óta tevékenykedik. Több kitüntetést kapott már, legutóbb 1965-ben a Kiváló Népművelő kitüntető cí­met. Elsősorban a felnőtt szakoktatás kiterjesztését tartja fontos népművelési feladatnak, mint említi, erre fordítja legtöbb energiá­ját. „A szívemhez nőtt az 1947-ben alakult nemzetiségi népi együt­tes is, sok szép sikert értünk meg együtt” — mondja, és új terveiről a hivatás sugárzásának félreérthetetlen világosságában beszél, mely a kitűnő népművelők sajátja. Látszólag nincs egy szabad perce sem, mégis ott van minde­nütt, ahol számítanak rá, ahol ott kell lennie. <s. e.) Otthonában, könyvei társaságában. Szenvedélye még: a vadászat. Fotó: Demcny

Next

/
Thumbnails
Contents