Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

1966. október 9.

I

?

Vasárnap

Hem érdektelenség'

Október 11-én, kedden kezdődik a Népújság KRESZ-TOTÓ rejtvénypályázata

Tizennégy forduló tizennégy nap alatt — Első dii egy 16 köves Rakéta karóra — Eredményhirdetés lapunk november 6-i számában

A Békés megyei Közúti BalesetJJélmegyeren az összevont községi párttaggyűlés végén a szavazatszedő bizottság elnöke energikusan ezt mondotta az új vezetőségnek.

— Ne csak kétévenként legyen ilyen őszinte a vezetőség beszámolója. Legyen az minden taggyűlésen, a kommunisták minden megbeszélésén. Akkor majd nem lesz olyan tünet, mintha a vezetőséget csak addig érdekelné a tagság, míg újra megválassza, azután pedig meg sem kérdezi.«

Nem tudom, igazat adnak-e a bélmegyeri kommunisták, de azt hiszem, valahol itt kellene keresni azokat az okokat, amelyek a taggyűlés tanúsága szerint — a község kommunistáiban közömbösséget, érdektelenséget szült az elmúlt években. Nem akarunk okosabbak lenni a bélmegyeri elvtársaknál, ők sokkal jobban ismerik gondjáikat, mint bárki más. Különben az összevont taggyűlés sem lett volna olyan őszinte, olyan okkereső, mint amilyen volt. S ráadásul minden kommunista hangjából érződött, hogy felfűtött vágy- gyal akarnak többet tenni, jobban benne lenni a község politikai életében. Vagy úgy is mondhatjuk: kizökkenteni a pártéletet a megrekedésből.

^Jkoskodás nélkül egy-két gondolatot mi is hozzátennénk a taggyűléshez, hátha nem bántjuk meg vele a bél- megyerieket.

Politikai érdektelenséggel, és közömbösséggel illették magukat a .kommunisták. Azt mondták, hogy sokan nem törődnek községük életével, megy minden úgy, ahogy a vezetők elrendezik.

Ha igaz is, nekem mégis érthetetlen. Itt a taggyűlésen élénk vitában ugyanis megdöbbentően szembetűnt, hogy m e nny ire benne élnek a kommunisták falujuk politikájában. Hát akkor hol van az érdektelenség? Vagy miért mondják, hogy általános a pártszervezetben a közömbösség? Nehogy úgy legyünk ezzel az ítélettel, mint cselédgyerek a gazdájával. Mikor a gazda megpofozta a gyereket, mert nem adott szénát a jószágnak, a gyerek azt mondta:

„Hát. nincs is gazduramnak

szénája”.

Nem tudom, nem erre célzott-e a szavazatszedő bizottság elnöke, Szegedi Elek elvtárs, amikor arra figyelmeztette a vezetőséget, hogy n e csak az újjáválasztáson „vegyék észre” a tagságot.

Mert hibáik ellenére sem fognám én a bélmegyeriekre, hogy nem törődnek községük politikájával. De meg kell őket kérdezni! Kiss elvtárs panaszolta a beszámolóban, hogy az augusztusi taggyűléseket az alapszervezetekben érdektelenség miatt csak másodszorra tudták összehívni. Az első próbálkozás egyik alapszervezetben sem sikerült. Szerintünk ez nem augusztusi probléma, hanem „kisülése” a kétéves vezetőségi munkának. Ha a kommunisták vagy mások érzik, hogy nem igénylik eszüket, gondolatukat, véleményüket a vezetők, hát mi mást várhatnánk, mint az érdektelenséget. Csakhogy ilyen esetben az érdektelenségért nem éppen az „érdektelent’’ kell megbarackolni. A titkár elvtárs maga mondta a beszámolóban, hogy a rendezetlen taggyűlés-szervezések bizonytalanságot és bizalmatlanságot szültek a község pártéletében. És mert az élet megy tovább, a munkát irányítani, szervezni kell, jönnek közben a gondok, bajok, s „nem érünk rá” taggyűlést tartani. Nem érünk rá, hogy leüljünk, s a kommunisták fejével meggondoljuk, hogy mit hogyan csináljunk. Mi mást szülhet ez, mint azt, hogy kapkodás, ingerültség, „hibaietőzés” követi egymást —, mert nem értünk rá gondolkozni! Hiszen a taggyűlés éppen ez lenne: gondolkodás együtt, kommunista fejjel, s aztán döntés, hogy ezt vagy azt hogyan fogjuk csinálni.

j^Jehogy félreértsük egymást : tudjuk, hogy a vezetők leültek, és meggondoltan igyekeztek dönteni a gazdasági és politikai munkában. De a kommunisták taggyűlésén, ezen a felelős fórumon megfelelő helyet kapott-e a gondok megoldása az elmúlt években? Mert ha nem, akkor ez is oka az „érdektelenségeknek”.

Van más is. Sajnos, ez bizonyos fokig kissé szerencsétlen helyzet. A bélmegyeri párttagok átlag életkora 48 év. Nem azt mondjuk, hogy ez túlságosan tragikus. De — egyik felszólalót idézem — „Elöregedett a mi pártszervezetünk”. Elfogódottan láttam ott a taggyűlésen remegő kezű és testű idős elvtársakat, meg elvtársnőket. Sokat. Életkoruk 60—70 év. Eljöttek, itt voltak. Valamikor élénk gondolkodású, fiatal és temperamentumos asszonyok és férfiak. Má is gondjuk, hogy mi lesz holnap, meg holnapután Bélme- gyeren. De már nem várhatjuk tőlük, hogy ők legyenek az élső sorban. Kérjünk tőlük hát tanácsot, de utána „szaladjunk” mi.

És sajnos, túlságosan kevés a fiatal a kommunisták között. Az pedig hihetetlen, hogy Bélmegyeren nincs kommunistává érett, közügyet magáénak érző fiatal — sokkal több, mint ahányan most itt vannak. •,

Ha nem volt idő, hogy a nagyszerűen dolgozó fiatalokat odavegyék a pártszervezetbe, akkor ez is hiba volt! Mert ellenkező esetben nem kellene most azt mondani: „öreg a pártszervezet”.

liehet, hogy úgy tűnik, mintha ki akarnánk oktatni a vezetőséget, mert hogy ők nem ismerik pártépítő feladataikat. Nincs ilyen vágyunk. Inkább azt gondoljuk, hogy megéri a fáradtságot, ha fiatalokat veszünk magunk mellé, akiknek lendülete és frissesége lendületet és frisseséget visz a pártszervezet munkájába is.

Arról nincs szó, hogy Bélmegyeren minden rossz. Igaz, a taggyűlésen is inkább a hibákat szedték elő, hogy utat találjanak a megszüntetésükhöz. Igazuk volt, ha nem követi ezt valamiféle elkeseredés, hogy: „úristen, ennyi hiba?” Ugyanis sok itt a jó, az egészséges, aminek csupán nagyobb „zöldutat” kell adni és jobban rá kell érni a pártéletre. Persze, hogy legfontosabb a szövetkezet jó gazdálkodásának megteremtése. De ezt sem lehet a kommunisták esze. okos javaslata nélkül!

^zt mondják, hogy a párt- szervezet összes problémáját a*gazdasági nehézségek okozzák. Ugyanis a meglehetősen gyengén gazdálkodó szövetkezet elkeseredést hint szét még a kommunisták között is. Valószínű, hogy így van. A gazdasági nehézségek mindig befolyásolják a politikai életet is. De a politikai munka éppen azért van, hogy visszafelé is hatással legyen: úgy okoskodjanak a kommunista fórumokon, hogy egyetértést alakítsanak ki az egész községben, az egész lakossággal — a tsz-gazdálkodás megjavítására. De ezt nem ingerültséggel, nem kapkodással, nem a kommunisták meghallgatása nélkül, hanem velük, az ők megkérdezésével, az ők ötletével, lejkiismeretével tudja csak véghezvinni az új ve- zetőség.

Varga Tibor

elhárítási Tanács, az Állami Biztosító Békés megyed Igazgatósága, a Békés megyei Népújság és Lapkiadó Vállalat október 11-től, keddtől kezdődően KRESZ-TOTÓ rejtvénypályázatott indít. A rejtvénypályázat 14 fordulóból áll, minden rejtvényhez rejtvónyszel- vényt is mellékelünk. A kérdésekkel együtt három választ mellékelünk, méghozzá 1, 2, x tippjelzós alatt. A megfejtőknek mindegyik kérdésre az áltáluk helyesnek vélt tippet ikell kiválasztaniuk. A tizennégy kérdésre adandó tippeket az összegyűjtött rejtvénypályázatokkal együtt legkésőbb október 31-ig kérjük beküldeni. (Cím: Békés megyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, Szabadság tér 17. A borítékra a pályázók írják majd rá: KRESZ- TOTÓ.) Az .egységes, az értékelés megkönnyítésére az utolsó, azaz a 14. kérdéssel együtt KRESZ- TOTÓ tippszeivényt mellékelünk lapunkban, ® azt kérjük a pályázóktól, hogy erre írják be kérdésenként megfejtésüket. A KRESZ- TOTÓ rejtvénypályázaton egy pályázó több tippszelvénnyel is részt vehet, ennek azonban az a feltétele, hogy ugyanannyi KRESZ-TOTÓ szelvénysorozatot mellékeljen a megfejtéshez, amennyi tipposzlopot kiállít.

D. Istvánná mezőkovácsházd lakos írja, hogy 1966. augusztus 10-én egy fiúgyermeknek adott életet. A szülés előtt mint tsz- tag, becsületesen dolgozott a termelőszövetkezetben, 1964-ben 147 munkanapot, 1965-ben 135 munkanapot és 1966-ban a szülésig 50 munkanapot teljesített. Ennek ellenére nem kapja meg első élve született gyermeke után a 700 forint anyasági segélyt és ezt sérelmezi.

Anyasági segélyre 1966. július 1-től a 18/1966. (VI. 23.) számú korm. rendelet, valamint a 4/1966. (VI. 23.) SZOT számú szabályzat az irányadó. Ezen rendelkezések értelmében a termelőszövetkezet nőtagjának anyasági segély abban az esetben jár, ha a szülés napját megelőző két éven belül legalább 270 munkanapon át részt vett a közös munkában. Amennyiben 270 napot vagy ennél többet dolgozott, az első élve született gyermek után 700 Ft, minden további élve született gyermek után 600 Ft jár. Ezen segélyösz- szegeket a tsz-tag anya csak abban az esetben kapja meg, ha terhessége alatt háromszor, illetőleg koraszülés esetén legalább egyszer terhességi orvosi vizsgálaton részt vett. Ha a kellő számú orvosi vizsgálaton nem vett részt, minden élve született gyermek után csak 500 Ft jár.

Halva született gyermek után a segély összege 120 Ft.

D. Istvánné 1964-ben 147 munkanapot, 1965-ben 135 munkanapot, összesen 282 napot dolgozott a szülést megelőző két naptári évben, de a segély szempontjából a szülés napját megelőző két évet kell mindig figyelembe venni, így csak 1964. szepA megfejtések értékelése, majd sorsolása után a nyertesek névsorát lapunk november 6-i számában tesszük közzé.

A pályázat fődíja egy 16 köves Rakéta karóra. (Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának ajándéka.)

A további dijak: egy írókészlet (márkás töltőtoll és golyóstoll). (A Békés megyei Népújság és Lapkiadó Vállalat ajándéka): Egy Szmena—8 fényképezőgép. (Az Autóklub ajándéka);

Egy ébresztőóra-, egy levéltárca, egy pénztárca. (A 8. számú AKÖV ajándékai);

Egy dohányzógarnitúra. (A Gépállomások megyei Igazgatóságának ajándéka);

Egy mandzsettagomb-készlet, egy ruhakefe tartóval. (A Szak- szervezetek Megyei Tanácsának ajándékai);

Egy-egy váza, egy sakk- és dominó zsebkészlet, egy dohányzókészlet, egy manikűrkészlet, egy öngyújtó, egy cigarettatárca. (A Békés megyei Közúti Baleset- elhárítási Tanács ajándékai);

Szépirodalmi könyvek. (A Békés megyei Népújság és Lapkiadó Vállalat ajándékai.) összesen 26 tárgynyereményt sorsolunk majd ki a legjobb megfejtők között. Vegyen ön is részt a KRESZ-TOTÓ rejtvénypályázatunkon!

10 között ledolgozott napok jöhetnek számításba. 1966-ban a szülésig dolgozott 50 napot, 1965- ben 135 napot, 1964. szeptember 10 és december 30 között 45 napot. Az összes figyelembe vehető ledolgozott napok száma a szülés napját megelőző két évben 230 munkanap.

A hivatkozott rendelet kimondja, hogy az a tsz-tag nő is jogosult anyasági segélyre, aki a szülés napját megelőző két éven belül 270 napon át nem, de legalább 150 napon át részt vett a közös munkában. Ebben az esetben az első élve született gyermek után 500 forint, minden további élve született gyermek után 400 forint segélyt kell kapni, de csak abban az esetben akkor is, ha a nőtag terhességének ideje alatt legalább háromszor, illetőleg koraszülés esetén legalább egyszer terhességi orvosi vizsgálaton vett részt. Amennyiben ezt elmulasztotta, az első élve született gyermek után 400 forint, minden további élve született gyermek, után 320 forint segély jár.

Halva született gyermek után ezen munkanapok teljesítése esetén is 120 forint illeti meg az anyát.

Tehát jogosan nem kapott a panaszos tsz-tag anya első élve született gyermeke után 700 forint anyasági segélyt, hanem csak 500 forintot, mivél nem dolgozott legalább 270 munkanapot a szülés napját megelőző két évben, viszont a terhességi orvosi vizsgálatokra rendszeresen eljárt.

Dr. Szabó Lajos a megyei tsz-tanács jogügyi titkára

A pszichotechnikps

Békéscsaba belvárosa, hétköznap délben... Vidám lányok

— valamelyik hivatal adminisztrátorai

— ebédszüneti időtöltésként. egymásba karolva sétálnak a Szent István téren. Egyszer csak ráfordulnak a zebrára, s szép kényelmesen ballagnak a túlsó oldal felé. Es mintha csak most érnének rá igazán, lelassítják lépteiket, meg is állnak az út közepén, s úgy csevegnek, derülnek egymás meséin.

A Kossuth tér felől gépkocsi robog. A zebrához érve lassít, de nem áll meg, hanem gyalogos sebességgel belehajt a kényelmesen álldogáló vidámságba. A lányok nyomban körülfogják és kicsit bosszúsan, kicsit kedélyesen nagy fejmosásba kezdenek: — Belerobogni békés járókelőkbe? Mit képzel? Utóvégre miénk az elsőbbség! Ez zebra, ha nem tudná! Képes lenne egyszerre tíz halottat csinálni! Nézze meg az ember...

Jóképű férfi hajol ki a volán mögül. Sodorint egyet kackiás kis menjou- bajuszán és széles mosollyal feleli:

— Ennyi édes, gyönyörű lánnyal érdemes karambolozni és dutyiba kerülni!

A kevéske ijedelem és bosszúság is elpárolog, a csinibabák pirulnak, kacagnak a bók hatására, sőt integetnek a rákapcsoló és bántatlanul tovarobogó vezető után.

A „józan oknyomozó történelem” ilyen esetben azt állapítja meg, hogy a gépkocsis vagy nagyon ügyes lélektani fogással élt, hogy hi- j bájáról elterelje a figyelmet, vagy pedig csakugyan a lányok csinosságának az áldozata. A „maszek álláspont” ezzel j

szemben az, hogy az autós Don János két legyet ütött egy csapásra: élvezettel szabályt sértett!

Jogügyi tanácsadó:

Mikor és mennyi anyasági segély illeti meg a tsz-tagokat?

tember 10 és 1966. szeptember