Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! OKTOBER 7., PÉNTEK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 237. SZÄM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. A termelők erkölcsi bizonyítványa Aligha vitatható, hogy a gaz­dasági élet mozgását, a fejlődés jellegét, irányát, ütemét alapjá­ban véve a „mechanizmus” cím­szóban összefoglalható törvény- szerűségek befolyásolják, mind­ez azonban korántsem jelenti, hogy a tudatos cselekvés, a sze­mélyes motívumok a szerény második hellyel is beérhetik. A gazdaságirányítás, a terve­zés, az anyagi érdekeltség rend­szere alakítja, körvonalazza a gondolkodásmódot, másfelől azonban a tudat, a személyes tulajdonságok, képességek visz- szahátnak a gazdasági törvény­szerűségek érvényesülésére, hi­szen ezek a hétköznapok gya­korlatában az emberi cselekvés „szűrőjén” át valósulnak meg. Talán nem felesleges ez a kis­sé elvontnak tűnő fejtegetés, másként ugyanis nehéz lenne közelebbről bemutatnunk ezt a fogalmat: vállalati önbecsülés. Valóban, kezdhetünk-e valamit ilyen erkölcsi kategóriával a a gazdasági élet szigorúan tör­vényszerű világában, ahol a költségek, ráfordítások, illetve az eredmény mérlege „beszél”; hiszen a vállalati önbecsülé­sért — az ismert szólásmondás szerint — „nem adnak semmit a boltban”. Ezúttal a gazdálkodásnak ép­pen egy olyan tényezőjén szem­léltetjük a vállalatok önbecsülé­sének valóságos értékét — ha úgy tetszik, forintban is kifejez­hető értékét! —, amely szoros kapcsolatban van a bolttal, s amelytől közvetlen kapcsolat vezet mindnyájunk személyes érdekéhez, az életszínvonalhoz. A termékek minőségéről van szó, amelynek általános megíté­lésében, úgy tűnik, némi érthe­tetlen kettősség tapasztalható. Merőben változik a látószög, ha vállalati dolgozóként, illetve, ha vásárlóként kell egy-egy áru­cikk minőségét megítélnünk, termelőiről az erkölcsi bizonyít­ványt kiállítanunk. Talán nem is szükséges emlékeztetni rá, milyen őszinte — és tegyük hoz­zá: jogos — indulattal emleget­jük a gyártó vállalatot, ha tör­ténetesen leválik a frissiben vá­sárolt cipő talpa vagy a nemrég hazaszállított televízió „fordul” vissza mindjárt a javítóműhely­be. Szelídül viszont az indulat, s különböző bizonyítvány-ma­gyarázatoknak adja át helyét, ha saját termékünkről, a saját vállalatunk munkájának minő­ségi értékeléséről van szó. Ez a „saját” szó pedig nem­csak azt a földrajzi pontot je­lenti, amelyet személyi igazol­ványunk megfelelő rubrikája munkahelyünkén t megjelöl. Sok­kal több ennél: egész tevékeny­ségünk megítélését, sőt talán abban sincs sok túlzás, szemé­lyiségünk mércéjét is adja a ke­zünk alól kikerült termék minő­sége. Végeredményben a minő­ség a személyes érdek közvetlen érpályáján is hat életünkre — hiszen a tartós, korszerű áru az életszínvonal elsőrendű tényező­je —, másfelől erkölcsi summá­zta is munkahelyünk, s benne a mi magunk tevékenységének, eredményeinek. Ha arra emlékeztetünk, hogy a fogyasztási cikkek között meg­lehetősen számottevő az előírt­nál gyengébb minőségű, korsze­rűtlenebb, rendeltetésének csak korlátozottan megfelelő termék, akkor talán e gyakori bolti ta­pasztalat meggyőzőbbé teszi az önbecsülés általános igazságát. A különböző kereskedelmi szer­vekhez 1965-ben az előző évinél 37 ezerrel több fogyasztói kifo­gás érkezett, s a reklamációk teljes száma meghaladta a 180 ezret A vásárlók érdekeit köz­vetlenül képviselő szakemberek: a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet dolgozói minden olyan cikk mintadarabját meg­vizsgálják, amelyet a gyártók forgalomba akarnak hozni. Nos, a minőségellenőri tapasztalatok szerint a múlt évben bemutatott mintadarabok között a korábbi időszakhoz képest emelkedett ugyan a megfelelő minősítést kapott termékek száma, s elér­te a 76 százalékot, ám a fenn­maradó 24 százalék is jelez egyet-mást, hiszen újdonságok­ról, mintadarabokról van szó. Gyakoriak a panaszok, részben a forgalomba hozott cikkeknél is, néhány rádió- és tv-típus ellen; sokat mond erről a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság egyik vizsgálatának az a megállapítása, hogy 1965-ben minden garanciális javításra szorult VTRGY típusú televízi­ós készüléken átlag négy javí­tást kellett végezni. A belkeres­kedelemben végzett elemzés szerint változatlanul jelentős számú a vásárlói panasz a ci­pőkre, a textíliák színtartóssá­gára, különböző húsárukra; a nagykereskedelmi vállalatok ta­valy a megvizsgált méteráru 4,9 százalékát, s a kötöttáruk 12,5 százalékát kifogásolták. Az arány megítélésénél természete­sen figyelembe kell venni, hogy a reklamált termékek már át­jutottak a vállalati minőségellen­őrzés szűrőjén, s értékesítésre alkalmas minősítést kaptak. Igaz az, hogy ma még nem jut el indokolt intenzitással a fo­gyasztok indulata, szelídebben szólva: kritikája a valóban il­letékesekhez, a gyenge minősé­gű termékeket gyártó vállala­tokhoz. Az új mechanizmusnak a célkitűzése, hogy lebontja a termelőt a kereskedelemtől és a fogyasztótól ma még elválasz­tó gazdasági falakat, kedvező vál­tozásokat hoz majd ebben is. De máris célszerű lenné a vásár­lói véleményeket „közvetlen ká­belen” eljuttatni a gyártókhoz, s az sem lenne felesleges, ha a boltokban minden fontosabb terméken jelzés mutatná, kinek kell „címezni” a fogyasztói el­ismerést és — a kevésbé jó kívánságokat ;s. Mindez előse­gítené — a gazdasági intézkedé­sekkel együtt — az egészséges vállalati öntudat, büszkeség növelését, s ezzel az önmaguk­ról kiállított erkölcsi bizonyít­vány tisztaságát. Befejezéshez közeledik az idei gabonafelvásárlás megyénkben A szeptember végi előzetes ada­tok szerint megyénk szövetkezeti gazdaságai az idén 22 ezer 631 holddal kevesebb területen ter­meltek kenyérgabonát, mint ta­valy. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy több szövetkezet nem teljesítette az előírt vetéstervet, másrészt az, fiogy a belvíz miatt sok búzavetést kellett kiszóntani. Többek között a szeghalmi járás­ban mintegy 5 ezer holddal, a mezőkovácsházi járásban csak­nem 3 ezer holddal, a gyulai já­rásban pedig 4 ezer holddal csök­kent a gabona vetésterülete. A termésátlag sem éri el a ta­valyit. Az eddigi adatok szerint 12,4 a megyei átlagtermés. A megye 49 termelőszövetkezete csaknem 45 ezer holdon 10 mázsán aluli búza­termést takarított be, akadt köztük még 4 mázsán aluli átlag­termést elérő is. Egyedül Orosháza város terme­lőszövetkezetei értek el a tava­lyinál valamivel nagyobb ter­Dísz ünnepség Seriin ben Berlin Csütörtök este a berlini német állami operaházban díszünnepsé­get tartottak az NDK alapításá­nak 17. évfordulója alkalmából. Ezen Willy Stoph, a Német Szo­cialista Egységpárt Politikai Bi­zottságának tagja, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke tartott beszédet. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az NDK a múlt esztendő­ben az élet minden területén — a politikától kezdve a gazdaságon át a sportig — nagyszerű sikere­ket aratott. A Német Demokrati­kus Köztársaság minden irányú stabilizálódása és erősödése egy­értelmű azzal, hogy gyarapodtak a béke erői egész Németország­ban, és ez kedvezően hat Európa biztonságára isi. A IX. pártkongresszus tiszteletére: Október 8-ig befejezik a vetést a bucsai Új Barázda Tsz-ben A bucsai Űj Barázda Tsz tag­sága és vezetősége igen jelent« vállalást tett a IX. pártkongresz- szus tiszteletére. Vállalták, hogy október vége helyett 8-ig, szomba­tig befejezik 1614 katasztrális hói­don a búza, 350 katasztrális hol­don az őszi árpa és a búzatakar- mánykevérék, 100 katasztrális hol­don a rozsosbükköny és 210 ka­tasztrális holdon a lucerna veté­sét. mést, a szarvasi járás szövetke­zetei pedig ugyanannyit. Legjobb terméseredményük a megyében a békéscsabai termelő- szövetkezeteknek volt az idén, együttesen 16,9 mázsa. A tavalyinál kisebb vetésterület és alacsonyabb termésátlag követ­keztében eddig 3200 vagonnal ke­vesebb kenyérgabonát vásárait fél a múlt évihez viszonyítva a Gabonafélvásórló és Feldolgozó Vállalat megyénk szövetkezetei­ből. Ebből 2700 vagon a szerződé»- ses. Ezt a mennyiséget az alacsony terméseredmény miatt nem tud­ják teljesíteni a szövetkezetek. Amint lapunkban hírt adtunk róla, a Békés mégyei Közúti Bal­esetelhárítási Tanács és a megyei rendőrfőkapitányság közúti bal­eset- és társadalmi tulajdon vé­delmi vándorkiállítást rendez a megye városaiban. A kiállítás pre­Egyedül a mezőkovácsházi já­rás termelőszövetkezetei tűntek ki az idén a kenyérgabona-éAé kesí- j tésben. A tervezett 2170 vagon he- ' lyett csaknem 2300 vagonnal ad­tak át szeptember végiéig, vagyis a tervezett mennyiség 105,7 száza­lékát. Az árvízkárt szenvedett közös glazdaságok tagjainak kenyérga­bona-ellátására megyénk 72 szö­vetkezete tett felajánlást. ígéreté­nek azonban eddig mindössze 35 tett eleget. Az adott szó mindig kötelez, ebben az esetben pedig különösen, hiszen önkéntes fél­a Szent István tér, ahol még a mai nap az érdeklődők megtekinthe­tik az igen tanulságos tablókat. Az első két na pon több ezren él­tek már ezzel a lehetőséggel. A szabadtéri kiállítás előnye, hogy a kiállítás, úgymond, 'önmaga szer­vezi a látogatókat. * mierjének színhelye Békéscsabán A tablók előtt állandóan sok az érdeklődő. A motorosoknak is tanulságos a nézelődés. Fotó: Demeay ajánlásról van szó. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Vándorkiállítás a szabadban

Next

/
Thumbnails
Contents