Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-06 / 236. szám

1966. október 6. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA Antennák figyelik a A Harkov közelében épülő rádióteleszkóp antennái. jellegzetes T-alakú A csillagászat egyik legmo­dernebb ága a rádiócsillagászat, amely a világűrből érkező rádió­gárzó test hőmérsékletének- meg­felelően ún. hőmérsékleti sugár­hullámok tanulmányozásával fog­lalkozik. 193'2-től indult rohamos fejlődésnek, amikor az amerikai Jansky felfedezte, hogy a Tejút­rendszer a Földön észlelhető rá­diósugarakat bocsát ki. A jelen­ség a körülöttünk levő világ- egyetem kutatásában, megismeré­sében felmérhetetlen jelentőségű, mert ezzel a módszerrel olyan tá­voli égitestekről is hasznos és érdékes információkat szerezhe­tünk, amelyek már a „közönsé­ges” fénytani megfigyelés hatókö­rén kívül esnek. A rádiócsillagászait berendezé­seinek hatótávolsága több milli­árd fényévre tehető. (Ennék az óriási 'távolságnak érzékelésére tudnunk kell, hogy 1 fényév 9 460 OOO OOO OOO' km-mek felel meg, vagyis az a távolság, melyet a fény egy év alatt tesz meg. A világűrből hozzánk érkező rádióhullámok eredete még _ nem tisztázódott kérdés. Keletkezésük-* ről a fizikusok különbözőképpen vélekednek. Némelyek szerint a rádióhullámok egy része a kisu­zásból ered. Ilyent észleltek mar a Napról, a Holdról, a Venusról, a Marsról, a Jupiterről és a Sza- turnuszról. A világegyetem másik rádió­sugárforrása — a feltevések sze­rint — a hidrogénatom. 1951-ben fedezték fel, hogy a hidrogén 21 cm-es rádióhullámokat bocsát ki. Mivel a hidrogén a világegyetem leggyakrabban előforduló eleme, valamint a csillagközi anyagnak is fő alkotója, a 21 em-es rádió- sugárzás a csillagászok egyik leg­hatékonyabb eszközévé vált. A hidrogénen kívül a vizet al­kotó másik atomcsoport, az oxi­génből és hidrogénből álló ún. hidroxil-gyök is bocsát kis rádió­hullámokat. J. S. Sklovszkij szov­jet csillagász már 1953-iban rámu­tatott arra, hogy ha létezik ilyen atomcsoport a csillagközi térben^ cikkor rádiósugárzásnak is lennie kell. A tudósok egy évtizedes erő­feszítését végül is 1963-ban siker koronázta: egy 26 méteres rádió­teleszkóppal első ízben vették a hidroxil-csoport rádiójeleit. Ennék a felfedezésnek jelentősége két­irányú: segítségével egyrészt új nmimiuimiiiimuimuuiiimmimiHiiiiininiiiHHiiimmiiiiiiimmiiuniiHiNiiiiimmmuiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimuiiHi „Filléres” műszer — százezres megtakarítás kozmoszt adatokat nyerhetünk a csillagok között elhelyezkedő anyag ösz- szetételéről, másrészt közelebbről megismerkedhetünk Tejút-rendisze- rünknek':— vagyis annak a mint­egy 200 milliárd csillagból, kozmi­kus por- és gázfelhőkből álló csil­lagrendszernek — mozgási törvé­nyeivel. A rádiócsillagászoknak a leg­utóbbi években sikerült a Földről kibocsátott rádióhullámok vissza­verődését is észlelniük. Főleg egyes közeli égitestekről, pl. a Holdról, a Venusról, a Napról, meteorokról. A rádiócsillagászat­ból kifejlődött radarcsillagászati kutatások lehetővé teszik az égi­testek távolságának közvetlen megmérését. A rádiócsillagászat észlelő-, mé­rőberendezése a rádióvevő vagy más néven rádióteleszkóp. Ez lé­nyegében nagyon érzékeny rádió­vevőkészülékből és jól irányítha­tó óriás antennarendszerből vagy parabola tükörből áll. A tükör le­het mozgatható vagy rögzített, aszerint, hogy az égbolt mely ré­szének megfigyelésére szolgál. A rádióteleszkópok hatalmas mére­tű, nagy költséggel épült beren­dezések. Így pl. az Egyesült Ál­lamokban nemrégiben üzembe helyezett óriástávcső 70 tonna acélból és alumíniumból készült gépezet. A 270 OOO dollár értékű teleszkóp tükörfelületét irányító berendezése az ég látható fél­gömbjének bármely pontjára be­állítja. Az angliai vevőirendszer fémhálóból készült parabolátük- rének átmérője 76 m, 4 darab 25 lóerős motor mozgatja ikörsíne- ken. Feladata a Tejút-rendszer, a Nap és a bolygók rádiósugárzá­sának észlelése, meteorok megfi­gyelése, valamint mesterséges hol­dak és űrrakéták nyomon köve­tése. A Szovjetunióban Pulkovóban működő teleszkóp egyike a leg­modernebbeknek. mégis egyre újabbak építéséről érkeznék hí­rek. Az Ukrajnában, Harkov kő- kelében épülő rádióteleszkóp an­tennái több mint 150 négyzetki­lométert foglalnak el, építését ■még ebben az évben befejezik. A I berendezés érzékenységére jellem­ző, hogy segítségével fogni lehet ■majd a Földtől 10 milliárd fény­évre levő kozmikus rédiósugár- íorrások jelzéseit is! A Nagy Medve fial A DEFA első indiánfilmje a legnépszerűbb NDK, jugoszláv, csehszlovák és lengyel színészek közreműködésével. (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi október 6-án.) A Magyar Tv műsora OKTOBER 6-ÁN, 8.10 Islkoiar-tv. Élővilág (állt. VII. oszt.). Icteigem tájaik élővilága — I. rész. 9.00 Környezetismeret (ált. isk. LEL oszt.). Felszíni formáik, vizeik, művelt területeik. 9.55 Magyar nyelv­tan (ált. isik. V. oszt.). 10.15 Tilos a szerelem. Magyar film (ism.). (.14 évem OKTOBER 6. Békési Bástya: Vatnima Vamdmi. Bé­késcsabai Brigád: A Nagy Medve fi­ai. Békéscsabai Szabadság: A Nagy Medve fiai. Békéscsabai Terv: Szent Péter esernyője. Gyulai Petőfi: Limo­nádé Joe. Mezőkovácsházi Vörös Ok­tóber: A flotta hőse. Orosházi Parti­zán: Hideg napok. Sarkadi Petőfi: Hó­fehérke és a 7 vagány. Szarvasi Tán­csics: A láinyraibló. Szeghalmi Ady: A különleges osztály^ felülieknek). 13.40 Iskola-Ív. Élővi­lág (ism.). 15.25 Magyar nyelvtan (ism.). 17.53 Hétmérföldes kamera. Üt- törőhíradó (isim.). 13.10 Hírek. 18.15 Városok, színházak; mozaikok. Joó László képes útijegyzete. 18.35 Tele­sport. 19.00 A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 10.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Halló fiúk, halló lányok! 20.50 Parabola. 21.10 Angyal kalandjai. A szerződés. Magyarul beszélő angol film (14 éven felülieknek). 22.00 Tv-íháradió — 2. ki­adás. A román fv műsora CSÜTÖRTÖK 17.00 Helyszíni közvetítés a kijevi balett és operaházból. 17.50 Szünet­ben: Film gyermekeknek. 18.40 A tv esti híradója. 19.20 Gong: Színházi tájékoztatás. 20.10 Film: Limonádé Joe. 21.50 A tv éj szálkái híradója. 22.00 Idójárásjelentés. 22.05 Műsorzárás. CSÜTÖRTÖKÖN isk. Dr. Varga István, a szederkényi növényvédő állomás laborató­riumának vezetője — mondhatni fillérekből, 190 forint költ­séggel — spóracsapdát készített. A készülékkel minden olyan növényi betegség spórája, amely a légáramlás segítségével ter­jed, felfedezhető. Napokkal, esetenként 1—2 héttel előre jelez­hető, hogy milyen betegség lappang a környéken, s a növény­védő állomás jelezheti a gazdaságnak, milyen megelőző nö­vényvédelemre van szükség. így a „filléres” műszer segítségé­vel a kár elhárítható és több százezer forint takarítható meg. A képen: dr. Varga István vizsgálathoz készíti elő a spóracsap­dát, MTI-fotó — Bajkor József felvétele Mezőgazdasági nagyüzemeink és az állatorvostudomány Dr. Kádár Tiborral, az Orszá­gos Állategészségügyi Intézet igazgatójával beszélgettünk az egyik időszerű kérdésről, a me­zőgazdasági nagyüzemek és az állatorvostudomány kapcsolatá­ról. — A mezőgazdasági nagyüze­mek kialakulásával kapcsolat­ban — mondotta — a nagyszá­mú állat, együtt tartása, a ta­karmányozási és gondozási mód­szerek megváltozása, s az igé­nyes fajtáik tenyésztésére törek­vés az állatorvostudományt sok új — nem ritkán nehezen meg­oldható — feladat elé állítja. A nagyüzemi állattartás egyik követelménye, hogy az állatok természetes ellenállóképessége nagymértékben csökken, s ezek­ben az állatokban olyan kóroko­zók is megbetegedéseket idéz­nek elő, amelyeket a jó ellen­állóképességű állatok minden ártalom nélkül elviselnének. A másik következmény: a betegsé­gek egyszerre nagyobb állatcso­portot érinthetnek. Az állator­vostudomány egyik mai felada­ta tehát, hogy a megváltozott körülményék között tartott és emiatt rendkívül érzékennyé vált állatok egészségét az adott körülmények között megvédje. — A jelenlegi időszakban az állatorvostudománynak szinte minden területén élénk és a gyakorlat követelményeivel szo­rosan kapcsolatos kutatómun­ka folyik. Kezdve az állatok el­helyezésére szolgáló istállók, ólak optimális levegőcseréjénék, páratartalmának, megvilágítá­sának a vizsgálatától, a helyes takarmányozáson, az állatok anyagforgalmának a vizsgála­tán keresztül a betegségek ku­tatásáig, valamint a hatékony oltóanyagok előállításáig — egy­szerre mindennel foglalkoznunk kell. Ezenkívül a szorosan vett laboratóriumi vizsgálatok mel­lett az állatorvosok szemléleté­nek szükségszerű és folyamatos alakítása" is nagyrészt a kuta­tókra hárul. Az állatorvosok szemlélete alakításának a szükségességét egy példán keresztül tudnám megvilágítani. A sertéspestis kártételei ellen évtizedeken ke­resztül az úgynevezett klasszi­kus szimultán oltással védekez­tünk. Ennek az a lényege, hogy a még egészséges sertést a ser­téspestis elleni szérum védelme alatt a betegség vadvírusának sokszoros halálos adagjával im­munizáltuk. Ezzel a betegség gazdasági kártételeit nagymér­tékben csökkentettük ugyan, de teljes felszámolását ez az eljá­rás nem tette lehetővé. — A kutatók ezért részben elölt, részben különféle beavat­kozásokkal gyengített oltóanya­gokat állítottak elő. A közel­múltban három állategészség­ügyi , intézmény kutatóinak együttes munkájával sikerült olyan sertéspestis elleni vakci­nát termelni, amely gyakor­latilag ártalmatlan és védőha­tása mégis kielégítő. — Oltási eljárással azonban nem lehet kiirtani egyetlen be­tegséget sem. A nagyüzemek pe­dig a betegség teljes felszámo­lásának igényével lépnek fel. A kutatók feladata sem az, hogy a legjobb oltási eljárásokat csak kidolgozzák és propagálják, ha­nem minden módon tudatosíta­niuk kell azt is, hogy az oltások csak az igazgatási rendszabá­lyok kisegítői. Az oltások mel­lett mindig törekedni kell a be­tegség kórokozójának a teljes megsemmisítésére. Halácsi Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents