Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-06 / 236. szám
1966. október 6. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA Antennák figyelik a A Harkov közelében épülő rádióteleszkóp antennái. jellegzetes T-alakú A csillagászat egyik legmodernebb ága a rádiócsillagászat, amely a világűrből érkező rádiógárzó test hőmérsékletének- megfelelően ún. hőmérsékleti sugárhullámok tanulmányozásával foglalkozik. 193'2-től indult rohamos fejlődésnek, amikor az amerikai Jansky felfedezte, hogy a Tejútrendszer a Földön észlelhető rádiósugarakat bocsát ki. A jelenség a körülöttünk levő világ- egyetem kutatásában, megismerésében felmérhetetlen jelentőségű, mert ezzel a módszerrel olyan távoli égitestekről is hasznos és érdékes információkat szerezhetünk, amelyek már a „közönséges” fénytani megfigyelés hatókörén kívül esnek. A rádiócsillagászait berendezéseinek hatótávolsága több milliárd fényévre tehető. (Ennék az óriási 'távolságnak érzékelésére tudnunk kell, hogy 1 fényév 9 460 OOO OOO OOO' km-mek felel meg, vagyis az a távolság, melyet a fény egy év alatt tesz meg. A világűrből hozzánk érkező rádióhullámok eredete még _ nem tisztázódott kérdés. Keletkezésük-* ről a fizikusok különbözőképpen vélekednek. Némelyek szerint a rádióhullámok egy része a kisuzásból ered. Ilyent észleltek mar a Napról, a Holdról, a Venusról, a Marsról, a Jupiterről és a Sza- turnuszról. A világegyetem másik rádiósugárforrása — a feltevések szerint — a hidrogénatom. 1951-ben fedezték fel, hogy a hidrogén 21 cm-es rádióhullámokat bocsát ki. Mivel a hidrogén a világegyetem leggyakrabban előforduló eleme, valamint a csillagközi anyagnak is fő alkotója, a 21 em-es rádió- sugárzás a csillagászok egyik leghatékonyabb eszközévé vált. A hidrogénen kívül a vizet alkotó másik atomcsoport, az oxigénből és hidrogénből álló ún. hidroxil-gyök is bocsát kis rádióhullámokat. J. S. Sklovszkij szovjet csillagász már 1953-iban rámutatott arra, hogy ha létezik ilyen atomcsoport a csillagközi térben^ cikkor rádiósugárzásnak is lennie kell. A tudósok egy évtizedes erőfeszítését végül is 1963-ban siker koronázta: egy 26 méteres rádióteleszkóppal első ízben vették a hidroxil-csoport rádiójeleit. Ennék a felfedezésnek jelentősége kétirányú: segítségével egyrészt új nmimiuimiiiimuimuuiiimmimiHiiiiininiiiHHiiimmiiiiiiimmiiuniiHiNiiiiimmmuiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimuiiHi „Filléres” műszer — százezres megtakarítás kozmoszt adatokat nyerhetünk a csillagok között elhelyezkedő anyag ösz- szetételéről, másrészt közelebbről megismerkedhetünk Tejút-rendisze- rünknek':— vagyis annak a mintegy 200 milliárd csillagból, kozmikus por- és gázfelhőkből álló csillagrendszernek — mozgási törvényeivel. A rádiócsillagászoknak a legutóbbi években sikerült a Földről kibocsátott rádióhullámok visszaverődését is észlelniük. Főleg egyes közeli égitestekről, pl. a Holdról, a Venusról, a Napról, meteorokról. A rádiócsillagászatból kifejlődött radarcsillagászati kutatások lehetővé teszik az égitestek távolságának közvetlen megmérését. A rádiócsillagászat észlelő-, mérőberendezése a rádióvevő vagy más néven rádióteleszkóp. Ez lényegében nagyon érzékeny rádióvevőkészülékből és jól irányítható óriás antennarendszerből vagy parabola tükörből áll. A tükör lehet mozgatható vagy rögzített, aszerint, hogy az égbolt mely részének megfigyelésére szolgál. A rádióteleszkópok hatalmas méretű, nagy költséggel épült berendezések. Így pl. az Egyesült Államokban nemrégiben üzembe helyezett óriástávcső 70 tonna acélból és alumíniumból készült gépezet. A 270 OOO dollár értékű teleszkóp tükörfelületét irányító berendezése az ég látható félgömbjének bármely pontjára beállítja. Az angliai vevőirendszer fémhálóból készült parabolátük- rének átmérője 76 m, 4 darab 25 lóerős motor mozgatja ikörsíne- ken. Feladata a Tejút-rendszer, a Nap és a bolygók rádiósugárzásának észlelése, meteorok megfigyelése, valamint mesterséges holdak és űrrakéták nyomon követése. A Szovjetunióban Pulkovóban működő teleszkóp egyike a legmodernebbeknek. mégis egyre újabbak építéséről érkeznék hírek. Az Ukrajnában, Harkov kő- kelében épülő rádióteleszkóp antennái több mint 150 négyzetkilométert foglalnak el, építését ■még ebben az évben befejezik. A I berendezés érzékenységére jellemző, hogy segítségével fogni lehet ■majd a Földtől 10 milliárd fényévre levő kozmikus rédiósugár- íorrások jelzéseit is! A Nagy Medve fial A DEFA első indiánfilmje a legnépszerűbb NDK, jugoszláv, csehszlovák és lengyel színészek közreműködésével. (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi október 6-án.) A Magyar Tv műsora OKTOBER 6-ÁN, 8.10 Islkoiar-tv. Élővilág (állt. VII. oszt.). Icteigem tájaik élővilága — I. rész. 9.00 Környezetismeret (ált. isk. LEL oszt.). Felszíni formáik, vizeik, művelt területeik. 9.55 Magyar nyelvtan (ált. isik. V. oszt.). 10.15 Tilos a szerelem. Magyar film (ism.). (.14 évem OKTOBER 6. Békési Bástya: Vatnima Vamdmi. Békéscsabai Brigád: A Nagy Medve fiai. Békéscsabai Szabadság: A Nagy Medve fiai. Békéscsabai Terv: Szent Péter esernyője. Gyulai Petőfi: Limonádé Joe. Mezőkovácsházi Vörös Október: A flotta hőse. Orosházi Partizán: Hideg napok. Sarkadi Petőfi: Hófehérke és a 7 vagány. Szarvasi Táncsics: A láinyraibló. Szeghalmi Ady: A különleges osztály^ felülieknek). 13.40 Iskola-Ív. Élővilág (ism.). 15.25 Magyar nyelvtan (ism.). 17.53 Hétmérföldes kamera. Üt- törőhíradó (isim.). 13.10 Hírek. 18.15 Városok, színházak; mozaikok. Joó László képes útijegyzete. 18.35 Telesport. 19.00 A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 10.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Halló fiúk, halló lányok! 20.50 Parabola. 21.10 Angyal kalandjai. A szerződés. Magyarul beszélő angol film (14 éven felülieknek). 22.00 Tv-íháradió — 2. kiadás. A román fv műsora CSÜTÖRTÖK 17.00 Helyszíni közvetítés a kijevi balett és operaházból. 17.50 Szünetben: Film gyermekeknek. 18.40 A tv esti híradója. 19.20 Gong: Színházi tájékoztatás. 20.10 Film: Limonádé Joe. 21.50 A tv éj szálkái híradója. 22.00 Idójárásjelentés. 22.05 Műsorzárás. CSÜTÖRTÖKÖN isk. Dr. Varga István, a szederkényi növényvédő állomás laboratóriumának vezetője — mondhatni fillérekből, 190 forint költséggel — spóracsapdát készített. A készülékkel minden olyan növényi betegség spórája, amely a légáramlás segítségével terjed, felfedezhető. Napokkal, esetenként 1—2 héttel előre jelezhető, hogy milyen betegség lappang a környéken, s a növényvédő állomás jelezheti a gazdaságnak, milyen megelőző növényvédelemre van szükség. így a „filléres” műszer segítségével a kár elhárítható és több százezer forint takarítható meg. A képen: dr. Varga István vizsgálathoz készíti elő a spóracsapdát, MTI-fotó — Bajkor József felvétele Mezőgazdasági nagyüzemeink és az állatorvostudomány Dr. Kádár Tiborral, az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatójával beszélgettünk az egyik időszerű kérdésről, a mezőgazdasági nagyüzemek és az állatorvostudomány kapcsolatáról. — A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával kapcsolatban — mondotta — a nagyszámú állat, együtt tartása, a takarmányozási és gondozási módszerek megváltozása, s az igényes fajtáik tenyésztésére törekvés az állatorvostudományt sok új — nem ritkán nehezen megoldható — feladat elé állítja. A nagyüzemi állattartás egyik követelménye, hogy az állatok természetes ellenállóképessége nagymértékben csökken, s ezekben az állatokban olyan kórokozók is megbetegedéseket idéznek elő, amelyeket a jó ellenállóképességű állatok minden ártalom nélkül elviselnének. A másik következmény: a betegségek egyszerre nagyobb állatcsoportot érinthetnek. Az állatorvostudomány egyik mai feladata tehát, hogy a megváltozott körülményék között tartott és emiatt rendkívül érzékennyé vált állatok egészségét az adott körülmények között megvédje. — A jelenlegi időszakban az állatorvostudománynak szinte minden területén élénk és a gyakorlat követelményeivel szorosan kapcsolatos kutatómunka folyik. Kezdve az állatok elhelyezésére szolgáló istállók, ólak optimális levegőcseréjénék, páratartalmának, megvilágításának a vizsgálatától, a helyes takarmányozáson, az állatok anyagforgalmának a vizsgálatán keresztül a betegségek kutatásáig, valamint a hatékony oltóanyagok előállításáig — egyszerre mindennel foglalkoznunk kell. Ezenkívül a szorosan vett laboratóriumi vizsgálatok mellett az állatorvosok szemléletének szükségszerű és folyamatos alakítása" is nagyrészt a kutatókra hárul. Az állatorvosok szemlélete alakításának a szükségességét egy példán keresztül tudnám megvilágítani. A sertéspestis kártételei ellen évtizedeken keresztül az úgynevezett klasszikus szimultán oltással védekeztünk. Ennek az a lényege, hogy a még egészséges sertést a sertéspestis elleni szérum védelme alatt a betegség vadvírusának sokszoros halálos adagjával immunizáltuk. Ezzel a betegség gazdasági kártételeit nagymértékben csökkentettük ugyan, de teljes felszámolását ez az eljárás nem tette lehetővé. — A kutatók ezért részben elölt, részben különféle beavatkozásokkal gyengített oltóanyagokat állítottak elő. A közelmúltban három állategészségügyi , intézmény kutatóinak együttes munkájával sikerült olyan sertéspestis elleni vakcinát termelni, amely gyakorlatilag ártalmatlan és védőhatása mégis kielégítő. — Oltási eljárással azonban nem lehet kiirtani egyetlen betegséget sem. A nagyüzemek pedig a betegség teljes felszámolásának igényével lépnek fel. A kutatók feladata sem az, hogy a legjobb oltási eljárásokat csak kidolgozzák és propagálják, hanem minden módon tudatosítaniuk kell azt is, hogy az oltások csak az igazgatási rendszabályok kisegítői. Az oltások mellett mindig törekedni kell a betegség kórokozójának a teljes megsemmisítésére. Halácsi Dezső