Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-05 / 235. szám
1986. október 5. 3 Szerda Altalajlazítás a tiszántúli szikeseken és kötött réti A mésztelen szikesek szaksze” rű mélyművelése, valamint a szikjavítás eredménytelen továbbfejlesztése érdekében végzett tiszántúli altalajlazitási tartam- kísérleteink azt mutatták, hogy az altalajlazítás a mésztelen szikeseken nemcsak mint egyedül számításba jöhető mélyművelési módnak tekinthető, hanem alkalmazásával a szikjavítás eredményének további tartós növekedése áll elő. Így a jobb szikes változatokon, a mésztelen semleges körüli szikeseken a szik javítás jó kiegészítő műveletének, a rosz- szabb szikes változatokon, a gyengén lúgos szikeseken pedig a kémiai javítással szinte egyenértékű, vele együtt alkalmazandó, eljárásnak számítható. Oly javítat- lan szikesen, ahol a növényállomány megtelepítihető, az altalaj- lazítás talajjavítás nélkül is igen eredményes termésnövelő eljárásnak tekinthető. Az altalajlazítás hatására a szikes rendkívül kötött altalajának (B szint) áttörésével nemcsak a talaj vízgazdálkodása javul meg s a növényi gyökerek áthatolása lehetővé válik, hanem amellett hatására lényeges és tartós termésnövekedés áll elő. Nagyszámú, 3—4 éves tartamkísérleteink eredményei szerint a különféle növények átlagában a jobb szikes változaton átlag 15%, rosz- szabb változaton pedig 30%. körüli tartós termésnövekedés állott elő. A mésztelen szikesek mélyítő ” művelésére még 1961-ben javaslatom szerint, a Talajjavító Vállalat szakemberei által megszerkesztett, szikesre méretezett mély altalajlazító elkészült, amely a nagyüzemi kíséri etekben, majd az azóta végzett nagyüzemi altalajlazításoknál beigazolta alkalmasságát, Sajnos, az elkészült mintegy 40 altalajlazító a súly- pontosabb tervfeladatok miatt elsősorban a dombvidéki erróziós területek altalajlazítására lett irányítva annak ellenére, hogy a Tiszántúlon a mésztelen szikesek és kötött réti talajok altalajlazí- tási igénye sók 10 ezer hh-at tesz ki, melyet a Talajjavító Vállalat és gépállomások csak kis részben tudnak teljesíteni. Ezért e vállalatok a tárgyalt altalajlazító továbbfejlesztésével üzemeikben készített altalaj lázi tokkal igyekeznek tervüket teljesíteni. Rendkívül örvendetes az altalajlazitási igény megnövekedése, mivel még a minap nem győztüik óva inteni a gyakorlatot a szikeseken és sekély termőrétegű talajokon végzett mélyszántásból, habár még mindig van e téren sok kívánnivaló. A nyáron folyamatban levő nagyüzemi altalajlazitási, munkát alkalmam volt néhány helyen felkérésre megvizsgálni. Sajnos, ezeknél még számos olyan hiba fordul elő, amely az altalajlazítás hatását erősen csökkentheti, sőt az el is maradhat. Ezen hibák főként az altalaj n ed vés ségál la nótával, az altalajlazítás mélységével, a kések távolságával, valamint a művelés sorrendjével függnek össze. Ezek megszüntetése végett feltétlenül szükségesnek tartom az alábbié,kra felhívni a gyakorlat figyelmét. Az altalaj lázi tás eredményes” ségének alapfeltétele az altalaj megfelelő száraz volta, amelynél a kések a tömődött. altalajt szétrombolják, ill. alaposan szétrepesztik. Nedves, de különösen képlékeny altalajban a kések csak egy vakonddrénszierű lyuikat képeznek ki, amelynek lazító hatása alig terjed pár om-re. Tehát az altalajlazítás, megindulásaikor íeMétlerJW meg kell vizsgálni az altalajt a tervezett lazítás! mélységig, hogy kielégítő lazítás várható-e. Ha az altalaj nem elég száraz, úgy az altalajlazhásse.l várni kell, avagy esetleg el is kell hagyni. Az idén nein any- nyira a mésztelen szikeseken, mint inkább a kötött ré‘.i talajokon ez gyakran előfordult. Ugyanis a csapadékos évjárat folytán a közeli, 1 m körüli talajvízállás miatt az altalaj nem tud kiszáradni, így itt az altalaj- lazítást megfelelő hatás hiányában nem szabad végezni. Ami az altalajlazítás mélységét illeti, e téren a kívánalmak igen különbözőek. Általában túl mélyen kívánnak lazítani. ÁltalajA bankban azonban közölték véle, hogy számlájukon negyedannyi összeg sincs, mint ameny- nyit kért. Azonnal bekopogtatott Hídvégihez, az igazgatóhoz. Ügy vélte, vele simán el tudja intézni azt a kis adminisztrációs formaságot, ami a répagyár hanyagságából keletkezett. Még nem érkezett ide a leszállított répamennyiség számlája. Bizakodva nyitott be az igazgatóhoz, hiszen, ha nem is barátok, de már évek óta jó viszonyban vannak. Már csak a nexus miatt is. Elnöktársai is úgy vannak ezzel, hogy a járás „pénzügyminiszterével” nem árt, ha „ápolják a kapcsolatot”. Ö is követi a többi példáját. Ha a Haladás nagyobb ünnepséget rendez, meghívják Hídvégit is. A múlt évi hitel- igénylésnél is segítségére volt. másként nem tudott volna a csirketenyésztésbe kezdeni. Viszont az is igaz, hogy a hízót majdhogynem ingyen kapta az igazgató. Már a múltkor is pedzegette, hogy az idén se feledkezzenek meg róla. Ha ezt a vacak formaságot elintézi, most is lesz. De csak akkor! — Sajnos, nem tudunk folyósítaná — mondta Hídvégi, miután jó negyedóra múlva visszajött irodájába, ahol Menyhért türelmetlenül várakozott. Az igazgató a Haladás pénzügyi helyzete után érdeklődött az illetékes előadónál. — Ne bolondozz már! — nevetett kényszeredetten Menyhért. — Pajtikám, ha nincs, nem rajzolhatok — tárta szót mindkét kezét az igazgató. — Minden nagykapu mögött van egy kiskapu. Én mondjam ezt neked? — kapacitálta Meny- Ívért Hídvégit, de nem ért semmit. Utolsó érvnek a cukorgyárral történt tegnapi beszélgetését hozta fel. A főkönyvelő személyesen ígérte meg a telefonban, hogy mára meglesz az átutalás. — Fújhatod! Nem jött semmi. Menyhért azonnal a telefonhoz lépett. Felhívta a gyárat. — Félreértés volt. Csak akkor tudunk intézkedni, ha az egészet leszállítják Előbb nem lehet — mondta újólag a főkönyvelő. Menyhért hasztalan vitatkozásba kezdett. — Legalább mondja meg szóban, hogy megvan a fedezet! — kérte, és röviden a főkönyvelőnek is elmondta, miért lenne sürgős az átutalás. — Megtehetem, ha ez nekik elég. Hidvégi azonban át se vette a kagylót Menyhérttől. — Én elhiszem, hogy így van, pajtikám! — mondta az igazgató. — De papír nékül egy fillért se adhatok ki. A hivatali fegye- erh engem is köt! (Folytatjuk) mésztelen talajokon iazítási tartamkísérleteink azt mutatták, hogy a különféle mélységű, 30—“50 cm-es lazításoknál a hatás fokozatosan 6,8—38,7%-ig nőtt. Különösen szembetűnő volt ez az altalajlazitási modellkísérleteinkben, ahol a különféle, 30— 60 cm-ig végzett lazításnál a hatás 22,1—76,8%-ra növekedett. Tehát 60 cm-nél mélyebb lazításra kísérleti adatok nem állnak rendelkezésre, habár lehetséges, hogy á hatás még tovább nő, de 50—55 cm-nél mélyebb lazítást mind a vonóerő, mind az altalaj- lazítok méretezése miatt nem ajánlatos, végezni. Az altalajlazí- tási üzemi kísérletekben szikesen 45—50 cm-ig SZ—100-as traktorral 3 késsel általában folyamatosan lehetett dolgozná. Erősen kötött réti talajoknál azonban gyakran előfordult, hogy csak 2 késsel. Az altalajlazítás mélységét legcélszerűbb vaspálcaval ellenőrizni. A ttalajlazííási tartaimkísérlefe” inket, még nem lévén többkéses altalajlazító, a német egy- késes (CU—4 jelű) altalajlazítóval állítattuk be, amely egy V alakú lazítást végez. A többkéses lazító előnye: nemcsak a több kés szaporább munkája miatt gazdaságosabb, de a lazítás minőségé szempontjából is. Ugyanis itt a három kés együttes munkájával 60—70 cm-es késtávoiságnál a lazítás összeér, csak a csatlakozásnál van megszakadás, ami azután kiküszöbölhető. Általában 60—70 cm-es késtávolsághoz ragaszkodni kell. Nagyobb távolságnál nincs összeérő lazítás. Legcélszerűbb az altalajlazítá.ssal keresztbe, a két sor között kiásott árokkal ellenőrizni az altaiajlazí- tás hatását, s a megfigyelések szerint, ha szükséges, a késtávolságion változtatást tenni. 1/ ísérleteinkben az altala jlazí^ tást a szántás előtt végeztük. Ez a helyes gyakorlatban is. Ilyenkor jól megfigyelhető a kések körül, de még azok közöl! is a talaj felemelkedése. Utána jöjjön az eke vagy diszttiler. Szántott területen az altalajlazító nem végez jó munkát, barázdáikat húz s egyenlőtlenné teszi a szán lást. Arra a kérdésre, milyen növények alá lazítsunk, a kísérletek azt mutatták, hogy legjobban meghálálták a lazítást a kapások, valamin t a lucerna, kevésbé a szálastakar- ' mány-növények, legkevésbé a gabonafélék. Dr. Prettenhoffer Imre a mezőgazdasági tudományok , doktora Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Szeged Elméleti konferencia Békéscsabán A Magyar Szocialista Munkás-! párt Propaganda- és Művelődési j Osztálya, a megyei tanács mű-1 velőaésügyi osztálya és a Tudó-J mányos Ismeretterjesztő Társulat | rendezésében tegnap délelőtt 91 órakor elméleti konferenciát és j konzultációt tartottak Az iroda- j lom és a művészetek hivatása társadalmunkban címmel a TIT békéscsabai klubjában. Az elméleti konferencián Ritkái Ferenc, a Művelődésügyi Minisztérium Irodalmi Osztályának vezetője tartott bevezető előadást. A konferencián mintegy 60 pártmunkás, TIT irodalmi szakcsoportvezető és művelődésügyi dolgozó vett részt. t Megkezdődött a termelőszövetkezeti tagok •• 1 •• 5 f * • 1 r mmiesi idényé Szeptember végén megkezdődött a mezőgazdasági dolgozók ősztől tavaszig tartó üdülési idényé. A három éve megnyílt debreceni termelőszövetkezeti üdülőben a napokban köszöntötték a tízezredik vendéget. Az üdülőben azj idény alatt 3600 hazai és mintegy, 700 külföldi tsz-tag tölt 10 napot.! A külföldiek cseretársaként 700 tsz-tag utazik szabadságának egy1 részében főleg Csehszlovákiába és ’ Lengyelországba. Harkányban 1300, Hévízen 1100 tevmelőszövet- ! kezeti tagot üdíthetnek a biztosi-1 tási és önsegélyezési csoportok. Ezenkívül körülbelül 5000 tsz-tag tölt három napot a fővárosban, több ezren vesznek részt hazai és külföldi társasutazásokon. A mintegy 350 000 tagot számláló termelőszövetkezeti biztosítási és önsegélyező csoportok a különféle biztosítási szolgáltatásokon kívül összesen 12—15 millió forint szociális alappal rendelkeznek, s az összeg túlnyomó részét tagjaik üdültetésére, utazására fordítják. A szociális alapból az idén több mint 50 C00 termelőszövetkezeti tag részesül. .miiitiiniiinmiUliiiuiimiiiiiiiiiiimmiiiWiniiiimiiiimuulimiiimiiiimiiimimiiiiiiiniiiimiimuimimiiHmmiiniumimiMiiiwiM" Terepszemle a háztetőn •:ífr .• .Ce illetve a tető nélküli padláson. A csorvási általános iskolai építkezésen kaptuk lencsevégre azt a pillanatot, amikor a községi pártbizottság titkára és az iskola igazgatója megtekintette a két új tanterem építését. Bálint Lajos, a községi tanács házi építőbrigádjának vezetője tájékoztatást adott az építkezés menetéről. — Még az idén kész lesz a KÖFA-alapból épülő két új tanterem, konyhai raktár es szolgálati lakás — mondotta többek között. A brigád jó munkáját és szorgalmát ismerve nem is kételkedünk az ígéretben. — Az is, meg nem is — néznek össze a pádon ülők. Mellettük egyet monran Sajó, aki hűséges társa a két éjjeliőrnek. A hatalmas istállóból szusaogás, meleg tejszag árad felénk. Éjfél felé közeledik. — Hatkor kezdtük a szolgálatot — mondja Csikós Sándor, társa, Dandé János buzgón helyesel. — Rend van az összes istállóban, akad most néhány perc a beszélgetésre. — Hát, hogy s mint megy az éjjeliőrök élete? — érdeklődöm, kihasználva a beszélgetési hajlamöt. — Sokain azt hinnék — mondja Csikós Sándor —, hogy az éjjeliőr este bejön, azután reggel hazamegy. Pedig ez nem így van — emeli fel a hangját —, nekünk nemcsak itt kell lenni, hanem este hattól reggel fél négyig gondosan őrködnünk kell a Hosszú az éjszaka ránk bízott milliós értékekre. Elég egy pár percnyi szemlhuinyás és kész a baj. A múlt éjjel például, ha nem szaladunk utána, talán örökre búcsút mondhattunk volna egy nagyon szép hárommázsás borjúnak. Addig okoskodott a jászolnál, amíg elszabadult, s legalább egyórai hajsza után tudtak befogni a vakgőtéiben. — Nemcsak ilyesmire kell vigyáznunk — teszi hozzá Dandé György. — Baja is lehet az állatnak éjjel és ha nem vesszük észre, vajon ki a felelős. A közelmúltban például felfúvódott egy tehén, a mi gondunk volt orvosért szaladni. Ilyenkor azután nincs mese — menni kell. Nemrég az egyik frissen ellett szép tehenünk késő éjjel rosszul lett, nem sorolom, mi volt vele — teszi hozzá magyaráztam —, de az biztos, ha nem kap sürgős orvosi segítséget, elpusztul. Szakadt az eső, sötét volt, csak távolról a falu fényei adtak néha útbaigazítást. Szó, ami szó, otthon volt az orvos, azonnal jött, s megmentette a tehenünket. Az mér nem volt érdekes, hogy bőrig áztam. — Bizony — fűzi a szót Csikós Sándor —, most különösen nagyon kell vigyáznunk az állatokra. nagyon szegények lettünk a tavaszon. Feb: ruár 12-től május végéig szinte minden talpalatnyi helyet víz borított — a távöli község. Gyulavári felé int, amelynek fényei elérnek idáig, a Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet 2-es üzemegységéig. — Csak a dombosabb • helyeken tudtunk vetni — a kukoricánk különben helyenként elég szép lett. Sokan elmentek a közösből máshová dolgozni — hiszen itt nem volt mit csinálni, élni pedig kell. De visszajönnek, ha kell, tudom, ismerem legtöbbjét... Én inkább csak sejtem. mint hallom, hogy az istálló távolabbi sarkából nyöszörgéssel vegyített. halk bődölés surran ki az ajtón. Beszélgetőtársaimnak azonban ez riadót jelent.-— Erről 'még nem is beszéltünk — veti oda Csikós Sándor már az istállóból —, mi éjjelente nemegyszer három- négy kisbőrjút is a világra segítünk. Most is van három várandós tehenünk. Mennünk kell... És mennek. Reggelre a gyulavári Lenin Termelőszövetkezet három kisbarjúval lesz gazdagabb. Bábái meglett idős emberek, akik estétől reggelig óvják a közös vagyont. Opauszky László
