Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

október 30. Vasárnap A bukaresti Caragiale Színház vendégszereplése Békéscsabán Színészek társadalmi munkában Hétfőn este 7 órakor jelentős színiházi esemény színhelye lesz Békéscsabán a Jókai Színház. Ekkor tartja meg egyetlen vidéki előadását a bukaresti Caragiale Színház, mely Budapesten, a Madách Színháziban négy estéin á<t nagy silkierrel mutatkozott be. A romám színházi életben kimagas­ló helyet elfoglaló Caragiale Szín­ház 1852-ben alakult meg, és az­óta számtalan előadásán a román és a világirodalom szolgálatában múlhatatlan érdemeket szerzett. Budapesti bemutatóin Caragiale kitűnő, klasszikus vígjátékát, „Az elveszett levél”-! játszotta elsőnek, majd Steinbeck: Egerek és embe­rek című színművét. A harmadik bemutatón mai író művet ismer­hette meg a főváros közönsége, Alexandra Voitin: Emberek, akik hallgatnak című drámája egy trilógia része, s 1943-ban játszó­dik. A hétfőn seste Békés­ben láttuk Varázslat és kacagás A szovjet Propst Cirkusz két tagjának, Rubanov bűvésznek és Jurij Brájm bohócnak gyer­mekek részére szóló, de a fel­nőtteket is szórakoztató műsora, melyet Kremsier Edit szerkesz­tésében és Kökényessy Ferenc rendezésében láthattunk a tele­vízióban, témájában semmi rendkívülit sem tartalmazott. Mókázás és bűvészkedés ruti­nosan és jó kedvvel! Brájm pél­dául 250 kilogramm feliratú gu­misúlyzóval produkálta magát, nem takarékoskodva a helyzet- komikum adta lehetőségekkel. Ezután „partnerével” egy ara­nyos, fekete szőrmék kiskutyá­val ugra-bugrált a színen. Egyik produkció során a bohóc a két lábon álló kutyus orrára sebpsen pörgő búgócsigát, annak csúcsára pedig egy rakétát he­lyezett, meggyújtotta a kanó­cát s a rakéta sisteregve pöfö­gött. pattogott s a poén ebben az egészben az volt, hogy ku- tyusunk, állat létére, nyugodtan állt tovább két lábon, a rázú­duló szikrazuhatagban, füle bot­ját sem mozdítva. Rubanov, az illuzionista vagy­is a bűvész, csinos asszisztens- kisasszonyok közreműködésével kacsákat, libákat tüntetett el, borosüvegeket varázsolt elő. Az egyikből poharakba töltöttek és Brájm bóhóccal s a tolmáccsal koccintgatva elmondták'hogyan, miként lettek a cirkusz vilá­gának egy életre szólóan a rab­ját Szavaikból sugárzott a pálya iránti szeretet. Ez a ra­jongás volt a biztosítéka annak, hogy nagyjából ismert témáik mégis oly kitűnően szórakoztat­tak. —új— Csabára érkező kitűnő színiház társulata ezt a drámát mutatja be színházunkban, román nyelven. A nyelvi nehézségeket azonban agy- szierű módon hidalják át; a né­zők magyar nyelvű nyomtatott is­mertetőt kapnak, mély a darab részletes cselekményét tartalmaz­za. A Békéscsabára érkező művé­szeket Zajiaria Stancu akadémi­kus, a színház főigazgatója veze­ti. A Művelődésügyi Miniszteri umot Bízó Gyula, a Színházi Fő- igazgatóság vezetője képviseli. Az előadás szereplői: Carmen Stanes- cu Kiváló Művész, Irina Rachi- teanu-Sirianu Kiváló Művész, Éva Patrascanu, Gr. Vasiliu-Birlic népművész, Állami-díjas, Ion Fintesteanu népművész, Állami­díjas, Geo Barton Kiváló Művész, Állami-díjas, Torna Dimitriu Ki­váló Művész, Állami-díjas, Emil Liptac és Constantin Giura. A színház névadója Caragiale Ion Luca román író 1912-ben halt meg és a kritikai realizmus nagy képviselője. Igen hányatott életet élt, már az 1890-es évektől részt vett a romáin munkásmozgalom­ban. Üldözték, zaklatták, ezért 1904-ban Berlinbe távozott. Élet­művének legértékesebb darabjai a társadalmi vígjátékok — közöt­tük a Budapesten most bemutatott Az elveszett levél” — amelyben könyörtelen realizmussal és sza­tirikus éllel ábrázolta a román uralkodó osztályok korraptságát, és a politikai élet aljasságait. Caragiale igen sok műve megje­lent magyar nyelven is, (s. e.) Mikorra épül lel a csabai színészház ? A mi korunkról vallanak Pécsi balettművészek vendégszereplései Tfedvesen és észrevétlenül'-ÍV belopták magukat a vihar­sarki fiatalok és öregek szívébe. Szerdán például ezer embert hó­dítottak meg Eleken, Kétegyhá- zán és Medgyesegyházán. A klasz- szvkus balettől a dzsessz-balettig — ezt a címet viseli a kis cso­port keretes műsora. ■— Már látom előre, hogy hol­nap az iskolában mindenki tán­col — mondotta az egyik peda­gógus Eleiken. — Megvallom, fél­tem, hogy ez a nehéz műfaj unalmas lesz a tanulók számá­ra, hiszen ez ideig legfeljebb ha tv-ben láttak balettet.„ Az a közvetlenség, amellyel Holl István narrátor a színpad­ra lépett, olyan spontán kontak­tust teremtett, amely eleve zálo­ga volt a sikernek. így is jelle­mezhetnénk: ragyogóan sikerült, a művészeti kultúrát tudományo­san terjesztő előadásokat láttunk — illusztrálva. A Pécsi Balett művészei egyetlen fellépéssel megérttették az egyszerű embe­rekkel: mi a balett. Eleken, amikor a térforma vál­tozásaiban csodálatos Finálé be­zárta a műsort, diáklányok vi­rággal mentek fel a színpadra, s felállva tapsolt a közönség, hogy megköszönje azt a szép órát, amit a művészek adtak. És olyan ked­vesek voltak, szinte vi&szadiáko- sodiíak. S körülfogtak egy hat­éves kislányt, Gubis Editkét, aki már az előadás kezdete előtt egy A BUKARESTI NEMZETI SZÍNHÁZ vendégjátéka Békéscsabán I960, október 31-én este 7 órakor a Jókai Színházban bemutatásra kerül AL. VOITIN: Emberek, akik hallgatnak c. színmüve Jegyek elővételben válthatók a színház pénztárában 13—19 óráig. 85795 órával a nézőtéren ült, és aki azt mondta Holl Istvánnak: — Én nagyon szeretek táncolni és balerina leszek... Holl István megsimogatta a kislány szöszke fejét és egy pil­lanatra elrévedt: — Mire az ember eljut odáig, hogy a produkcióját vastapssal jutalmazzák, elfárad; de azért jó a vastaps, mert a művészeti kul­túra terjesztésének eredménye, hogy a legeldugodtabb falvakban is érzelmileg gazdagíthatjuk az embereket. Mi arra törekszünk, hogy a színpadon legyünk dina­mikusak, frissek, inkább két elő­adás között lássanak bennünket fáradtnak. Persze, akikor sem fáradtak; vi­dámak, viccelődő kedvűek — fi­atalok. / — Olyan, mint egy szoborcso­port, de mégis több annál, mert élő emberek alkotják. A test szép vonalai és az egész beállítás, nem tudom, ki csinálta, ki tervezte, de elsírtam magam, olyan szép volt — egy tizenöt éves fodrász­tanuló lány mondta ezt Medgyes­egyházán. — Mi modernek vagyunk, kor­szerűek. Nem mondunk el min­dent érzéseinkről és a korunkról mozdulatainkkal. Hiszen a néző, aki nemcsak néz, hanem lát is bennünket, megérzi azt, amit szépnek nevezhetünk; hozzákölti a mozdulataink mögött rejlő örö­met, bánatot, vágyakozást: a szé­pet. Belopták magukat több mint hétezer ember szívébe; nyolcé’ves gyermek és nyolcvanéves néni­ké értette, érezte a művészet ha­tását. És megint ez jut az em­ber eszébe: „Holnap az iskolában mindenki balettezik...” Ternyák Ferenc Horváth László a kiskocsi volánjánál. Az újságíró már nem is emlék­szik pontosan, mikorra tervezték a csabai színésziház átadását, és hány interjút készített már hivatalos és félhivatalos személyiségekkel a színház építéséről, jelentőségéről, és átadási határidőkről. A lényeg az, hogy még most sincs kész, és színészeink — hogy gyorsítsanak valamit a számukra nagyon is fontos létesítmény kialakításán — elhatározták: társadalmi mun­kában segítenek az építőknek. Horváth László, Cserényi Béla, Szentirmay Éva, Kanalas László, Kardos Gábor, Székely Tamás és mások jöttek el az első napon, hogy téglát tisztítsanak, hordja­nak, egyengessék a talajt; egyszó­val, segítsenek. A kezdeményezés jónak bizo­nyult, és azóta — a próbáktól függően — öten, nyolcán dolgoz­nak a színészház, a mosókonyha, a szárító és a fáskamra építésén. Kanalas László véleménye sze­rint két hónap alatt beköltözhe- tővé lehetne tenni az épületet és a karácsonyt már nem méregdrá­ga albérletben kellene tölteni a színház sok tagjának, ha az épí­tők is úgy akarják, és a kőmű­vesmunkák után a belső tenniva­lókkal, szereléssel, festéssel is gyorsan elkészülnek. Színészeink a végzett társadal­Kanalas László maltert kever. mi munkáról munkanaplót vezet­nek, és a teljesített munkaórákat a ház lakásainak elosztásánál is figyelembe veszik. Nem érdekte­len adat: a színészházban 9 szo­bában 18 művészt tudnak majd elhelyezni és ez a színház lénye­ges lakásgondjait meg is oldaná. S. E, Szentirmay Éva és Cserényi Béla ezúttal anyagmozgatók.

Next

/
Thumbnails
Contents