Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
1MC. október 30. 6 Vasárnap Józan takarékosság, gondtalanabb élet az egész világon A Hold — óra lapon Ízelítő az új típusokból. Világtakar ékonsági-nap: október 31 Kilencmillióról 820 millió forintra emelkedett megyénkben a betétösszeg Családihóz-építésre 87 millió forintot hitelezett az Országos Takarékpénztár Sajtótájékoztató az OTP megyei igazgatóságán Ä szovjet óraipar 1966-ban több új típus gyártását kezdte meg. Ilyenek a Hold felszínét ábrázoló számlappal ellátott Lun- nik asztali zenélő órák, a „Nairi” ébresztő órák és a „Majak” márkájú elektronikus faliórák. Az év további újdonságai lesznek a csiszolt, színes üveglappal borított „Belaja Nocs” női karórák, a téglalap alakú férfiórák, valamint a „Kukusonok” gyermekórák. A szovjet óraipar termékeit több, mint 70 európai, ázsiai, afrikai és amerikai ország ismeri és vásárolja j b t Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tartott. Martincseik László elvtárs, az OTP megyei igazgatója számolt be a sajtó képviselőinek ez év eddigi eredményeiről, és a tervekről. A takarékbetétek folyamatos emelkedéséről szólva elmondotta, bogy — az előző évekhez hasonlóan — 1966-ban is emelkedett a takarékbetét-állomány, gyarapodott a betétesek száma. Tíz évvel ezelőtt megyénkben a takarékbetét összege 9 millió forintot tett ki, ma pedig már tál vagyunk a S20 millión. Békés megyében 120 ezer ember takarékoskodik rendszeresen, de ez a szám szinte mindennap emelkedik. A gépfcocsi-nyeremémybetét igen gyorsan népszerű lett és gyorsan terjedt. Az üzemi KST- tagok szánna 20 ezer, a takarékos tanulók száma pedig 70 ezer az alsó- és középiskolákban. Mint ismeretes, az OTP másodízben vett részt a Világ takarékossági Nap megrendezésében. Ennék jelentőségéről többek között a következőket mondotta az OTP megyei igazgatója: Megyei takarék ősségi napok kezdődnek 1 — A takarékosság min* gondolat, s mint szemlélet, nem áj keletű. Európában már az 1000-as ■.évek elején megalakultak az úgynevezett takarékpénztárak. A cél azonos volt a maival: az emberek kiegyensúlyozottabb életének, beosztó gazdálkodásának segítése. 1924. október 21-én, az első takarékpénztár megalakulásának 100. évfordulója alkalmával rendezett milánói nemzetközi kongresszus záró ülése határozta el, hogy minden év október 39-e Vv lágtakarékossági Nap lesz. Ezután, elmondotta, hogy megyénkben október 31-én, a társadalmi és tömegszervezetek bevonásával 10 napon keresztül rendeznek takarékossági napokat a. városokban és falvakban. Takarékos megye — Gondolom — mondotta a'továbbiakban Martincsek élvtárs—, nem veszik a sajtó képviselői szerénytelenségnek, ha kijelentem, hogy ebben az évben megyénk elnyerte a „Takarékos megye” címet. Ez a cím azt jelenti, hogy megyénk családjainak több mint 80 százaléka betétkönyvben takarékoskodott és egy betétkönyv átlagösszege meghaladja a 2500' forintot. Az újságírók megkérdezték az igazgatót, hogy a falu szocialista átalakulásának milyen szerepe volt és van' az egyéni pénztakarékosságban? — Még i-osszindoJatbol sem lehet tagadni, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásával igen nagy változás következett be még a szemléletben is — mondotta. — Azelőtt a parasztemberek többsége erősen tartózkodott attól, hogy megtakarított pénzét betétkönyvben helyezze el. Ennek többféle oka volt. A keserves paraszti élet igen mély bizalmatlanságot váltott ki, sokan nem akarták, hogy a faluban bárki is tudomást szerezzen arról, hogy valakinek mennyi félretett pénze van. Most a takarékbetét titkosságát biztosító törvény jórészt ezt feloldotta, s ez hozta magával az új helyzetet. De ma már az nem titok, hogy kinek menynyi a munkaegysége, mennyi pénzt és terméket kap, s az sem titok, hogy ki foglalkozik háztáji állattenyésztéssel, növénytermesztéssel. Az OTP-nél elhelyezett összeg titkosságát viszont ennek ellenére törvény biztosítja. Miből? Mire? A továbbiakban érdekes gondolatot mondott el a megyei igazgató. Vannak, akik kérdezik, hogy X. Y. hogyan tehetett be ennyit takarékba és miből? Ezt általában azok kérdezik, akik nagy családjukra való tekintettel nem is tudhatnak nagyon takarékoskodna. Ez érthető. De vannak olyanok is a kérdezők között, akik nem keresnek keveset, viszont rosszai gazdálkodnak a pénzükkel. Az elmúlt napokban Békésen, Dévaványán, Gerendáson, Gyomon, Eleken, Mezöberényben, Mezökooácsházán, Tótkomlóson, Gyulán, Orosházám, Szarvason és Békéscsabán mindenki láthatta, amikor átadták a „takarékos község” és a „takarékos város” okleveleket, hogy az emberek és családok nagy többsége betétkönyvben takarékoskodik. Nemcsak arról van szó, hogy a ládafiából előkerült pénzeket vitték az OTP-thez, hanem arról is, hogy a jövedelem folyamatos emelkedése, a keresők számának növekedése a családok anyagi helyzetének javulásával egyenes arányban áll. Ez teszi lehetővé a betételhelyezés növekedését. — Ismeretes, hogy a különböző hitelakciók is takarékosságra ösztönöznek. Megyénkben ezek iránt milyen volt az érdeklődés az elmúlt időszakban? — szólt az egyik kérdés. Hatvanmillió forint áruhitelre — 15 ezer vásárló — Az elmúlt években a hitelezési tevékenységen belül legjelentősebb a lakásépítkezéshez nyújtott kölcsön volt. Ebben az évben családi ház építéséhez 87 millió forintot biztosítottunk, melyből 1428 lakás épült. Ez nagyobb a korábbi évekhez képest, ugyanis terven felül hitelt kellett biztosítanunk 432 árvízkárt szenvedett családi ház újjáépítéséhez, helyreállításához. Növekedett az OTP-beru'házás- ban a kulcsátadással épülő társasházak száma. Ebben az évben Békéscsabán 83, Orosházán 39, Gyomán 32, Gyulán 40, Sarkadon 24, Békésen 36, Mezöberényben 24 lakást fejeznek így be. A jövő évben kezdjük további 652 lakás megépítését társasházakban. Ezzel már az új város-, illetve új községközpontok kialakítása is megkezdődik. Az elmúlt 10 hónapban jelentős volt az áruhitel. Több keresett iparcikk, bútor, motorkerékpár, televízió stb. vásárlásán háztartások gépesítésére volt lehetőség. Az összeg 60 millió forint, a vásárlók száma 15 ezer. Ezt a jövő évtől kezdve olyan formában bővíti az OTP, hogy a rendszeres jövedelemmel rendelkező termelőszövetkezeti tagok is lehetőséget kapnak erre. A tavaly bevezetett mezőgazda- sági termelési hitelre majdnem 18 millió forintot folyósítottak. A tapasztalatok szerint ez segítette a növénytermesztést, az állattenyésztést, egyszóval, a háztáji gazdálkodást. Végül a következőket mondotta Martincsek László: — Célunk az, hogy mind a betétgyűjtés, mind a hitelezési tevékenységünkön keresztül nagyobb mértékben tudjunk hozzájárulni a családok boldogulásához, a kiegyensúlyozottabb élethez. A KEVESEBB TÖBB Az esemény Ber- gengóciában tultént. Mindezt azért bocsátom előre, mert, ha nálunk az e sorokban leírtak nem is történhetnek meg, jó tudni arról, hogy mik elő nem fordulnak a nagyvilágban. Bergengóciában időszámításunk első esztendejében a beruházások főszabályozója csodálatos felfedezésre jutott. — Kedves beruházóid mondotta —, ha igazán beruházók vagytok, úgy megértitek okoskodásomat. Az éjszaka — álmatlanságom közepette —, addig számolgattam, amíg ki nem számítottam, hogy a kevesebb több. A beruházók gyülekezetében meghűlt a vér. Egyesek már az orvoshoz akartak futni, de a beruházások főszabályozója gyorsan tisztázta, hogy nem boszorkányságról van szó. — Tudom, csodálkoztok — folytatta —, pedig a dolog pofonegyszerű. Ha egyszerre száz gyárat építünk, tapasztalatból tudjuk, mindegyik legalább tíz évig épül. Ha egyszerre csak tíz gyárat építünk, mindegyik egy év alatt elkészül. Az első évben tíz, a másodikban húsz, a harmadik esztendőben már harminc gyár termelhet... — Csodálatost —'• hangzott az egyhangú felkiáltás. — Csodálatos, hogy te milyen gondos beruházó vagy. És még csodálatosabb, hogy mi, akik ugyancsak beruházók vagyunk, csak most tudtuk meg, hogy a kevesebb valóban lehet több. A beruházóik gyülekezete azt is tudta, hogy a felfedezés önmagában nem elegendő, ezért hatá- roztak is. — Időszámításunk második évétől — fogalmazódott a határozat — Bergengóciában száz helyett egyszerre csak tíz új gyár építése kezdődhet. Az anyagi és emberi erő koncentrálásával a kevesebb gyár időnap előtt elkészül, hamarabb termel, és segíti az élet- színvonal növekedését. A határozatot szentesítették és közhírré tették. Azzal, hogy a szomszéd városban csak időszámításunk 10. évében kezdjen épülni az új gyár, mindenki egyetértett. — No, annyit azért kibír Bergengócia — gondolták a városi beruházók —, ha tíz helyett tizenegy gyár épül. E gondolatot is követte a tett, és a beruházók egyenként felkeresték a főszabályozót és ügyesen érveltek. — Teljesen egyetértek a határozattal — érvelt az egyik város beruházója. — Ám a pamutgombolyítás mégiscsak fontos dolog, a gyár építése tehát nem halasztható. Ha igazán a mi főszabályozónk vagy, most megmutathatod, hogy van hatalmad és csendesen — minden hűhót elkerülve — még ezt az egy beruházási meghatalmazást aláírod. Aláírta... Eltelt időszámításunk második esztendeje. Év végén mindenről, a beruházásokról ts számvetést készítettek. A kevesebb, valóban több lett. A száz — felében, harmadában levő — gyárból kettőszáz lett. Akik az írás elejét esetleg elfelejtették, azoknak a számára a végére is feljegyzem, hogy az epizód időszámításunk második esztendejében, Bergengóciában történt. Lónyai V. T. A SZARVASI ÉPÍTŐIPARI KTSZ 1961. évi kivitelezésre, a járás területál még vállal a lakosság részére építési munkát: lakóházépítés, felújítás, átalakítás tatarozási építkezéseket, melyhez költségvetést is készít. Jelentkezést a munka beosztása, anyag és munkaerő biztosítása érdekében mielőbb kérünk. 185
