Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-27 / 254. szám
1M6. október 27. 3 Csütörtök A kongresszusi verseny hirei: Rekordidő alatt végzett az őszi vetéssel és betakarítással a Mezőhegyesi Állami Gazdaság A Mezőhegyes! Állami Gazdaság 23 ezer holdas határában — a gabonaaratáshoz hasonlóan — rekordidő alatt végeztek az őszi kalászosok vetésével és a betakarítással is. Ötezer holdnál nagyobb területen október 23-án estére befejezték a vetést. A 3200 hold őszi búza vetését például három hét alatt végezték el a nagy gyakorlattal rendelkező traktorosok. Október 25-re pedig befejezték a 700 hold cukorrépa és a 3831 hold kukorica betakarítását. A rendkívüli munkasikereket elsősorban a kongresszusi versenymozgalomnak köszönhetik Mezőhegyesen. A nemes vetélkedésbe szinte valamennyi traktoros bekapcsolódott. A gazdaság vezetői új rendszerű munkaszervezéssel és premizálással járultak hozzá a kimagasló eredményekhez. A kukorica gépi betakarítását például 2000 holdon végezték el a Teljesítették Az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz levélben jelentette szer- kesiztőségüniknek, hogy az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletiére indított mumikaverseny eredményeként a szövetkezet dolgozód az 1966-ra tervezett 10 millió forintos exporttermielésii traktorosok, s a teljesítményektől függően természetbeni premizálást kaptak. Sármai Márton például — aki egymaga 68 vagon csöves kukoricát takarított be — csupán prémiumként 18,5 mázsa csöves kukoricát kapott. Többen szereztek 10—15 mázsa prémiumkukoricát. Vetésben Dunai József teljesítménye volt a legmagasabb, aki 1218 holdon tette földbe az őszi kalászosok magját. Célprémiumot tűztek ki a szántótraktorosok részére is. A legjobb eredményt elérő szántótraktoros 3500 Ft célprémiumot kap, a második helyezett díja 3200, a harmadiké pedig 2800 Ft. Nagyszerű eredményeket hozott Mezőhegyesen a háziasszonyok mezei munkába való bekapcsolása. A 700 hold cukorrépának több mint a felét családtagok művelték meg. vállalásukat kötelezettségüknek október 25- tel eleget tettek. A verseny lendületét fokozva vállalják, hogy év végéig még 2,8 millió forint értékű exportterméket bocsátanak a népgazdaság rendelkezéséire. Ünnepi műszak a kongresszus tiszteletére A curtici romám—magyar közös határállomáson dolgozó Petőfi, Kossuth, A. Nyikolajev forgalmi és kereskedelmi, valamint a Haladás, Vörös Október és Május 1, műszaki szocialista brigádok nevében Pacz József arról értesített bennünket, hogy a XX. pártkongresszus tiszteletére november 1-től 28-ig ünnepi'“ műszakot tartanak. Vállalásukat pontokba foglalták ós felhívással fordulnak a vasút területén dolgozó minden szocialista brigádhoz, hogy csatlakozzanak versenyükhöz, és vállalják az ünnepi műszak megtartását, hogy a IX. kongresszusnak jelenthessék: a rájuk bízott feladatokat maradéktalanul teljesítették. Tyúkonként 230 tojás, darabonként 84 fillér önköltségen Valamikor egy évvel ezelőtt jártunk a körösladányi Űj Barázda! Tsz két, akkor még újnak számító tojóházában. Az akkori látogatásiunkkor nem győztük feljegyezni a dolgozók kifogásait és panaszait. Minduntalan elromlott az önetető, nagy keservesen tudták megközelíteni feljáró hiányában a to- jatókat, a rács olyan hézagos volt, hogy itt is, ott is lepotyogott a tojás, és több tyúk is a rács alá került — vesztére. Azóta sokat javítottak, változtattak az akkori állapotokon. A minduntalan él- romló egysoros önetető helyett ikersoros önetetőt szereltettek be. A tojatókat különválasztották, s így nem kell az önetefcő láncán ke- resztüljámiuk. Ráadásul javult a táp minősége is, ugyanis granulált tápot kapnak a tyúkok ez év májusa óta. Az önetető működése azonban még nem zavartalan. Az I-es ólban például túl gyorsan forog a lánc, a minőségé sem valami jó, hamar kinyúlik és emiatt gyakran elakad. Az se kellemes ! látvány, hogy a tápból elég sok szóródik a rács alá. Az ilyen Msebb-nagyobb zökkenők ellenére nagyszerűek az eredmények. Az 5500 egyéves tyúk az idén szeptember 30-ig 1,5 millió to jást rakott, a tyúkonkéntá átlag 230 körül van. Az önköltség darabonként 84 fillér a tavalyi 94 fillérrel szemben. Az augusztus végén beállított 5500 fiatal jérce is kitett magéért: szeptember első napjaiban már 2400, most pedig már 3 ezren felüli tojást raknak naponta. A jó tojásrakást, és a tavalyinál alacsonyabb önköltséget azzal magyarázzák a szövetkezet vezetői, hogy tanultak a tavalyi kezdeti hibákból. Többek között most már öthónapos előnevelés után viszik a jércéket a to- jatóba. Ezenkívül sokat javult a gondozás is azáltal, hogy hozzáértőbb, lelkiismeretesebb asszonyokat váloigattak ki a tyúkokhoz. BÉKÉS MEGYEI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT növényvédő szaktechnikust keres. Írásbelii jelentkezést a békéscsabai hirdetőbe kérjük leadni. 85696 az eredményeket az emberek szorgalmas munkája, gyarapodni vágyása teremtette meg — Járási pártértekezlet Mezőkovácsházán — Mindig nagy események társadalmunkban a párttagok, de a pártonkívüliek részére is a kommunisták tanácskozásai; mindenekelőtt a pártértekezletek. Nemcsak azért keltik fel az érdeklődést, mert számot adnak a már elvégzett munkáról, hanem azért is, mert a jelen figyelembevételével határozzák meg a jövő tennivalóit. E gondolat jegyében ült össze tanácskozásra e hó 24-én a járási pártértekezlet Mezőkovácsházán. A mintegy háromszáz küldött és meghívott között jelen volt Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Klaukó Mátyás és Hidas Mihály, a megyei párt-vb tagjai, akik az elnökségben foglaltak helyet. A reggel 9 órakor Győri Imre elnökletével kezdődött értekezleten a járási pártbizottság beszámolójához tizenkilencen szóltak hozzá. Valamennyi hozzászólásból'kitűnt, hogy tanulmányozták a járási értekezletre készült beszámolót és tartalmát igen jónak tartották. Boldogan jelentették a pártértekezletnek a munkahelyeken elért nagyszerű eredményeket: „befejezés előtt az őszi munka”. — „Mire hazamegyünk a pártértekezletről, befejeződik a kukorica betakarítása.” A ma- gyarbánhegyesi Egyetértés Tsz gazdái táviratban jelentették, hogy befejezték a búzavetést, a járás egész területéről pedig tájékoztatták a résztvevőket, hogy ezer kataszteri hold búzával többet vetnek el, mint az előirányzott. nagyszerű érzés volt arról hallani — mondotta Harmati Sándor elvtárs, a Központi Bizottság tagja —, hogy a kommunisták milyen lelkesen, szinte motorként harcoltak a párt politikájának az életbe való átültetésén. Természetes hát, hogy a kongresszus elé még nagyobb várakozással tekint a párttagság, s az egész dolgozó nép is. Ez a várakozás bizonyítóka annak, hogy a' kongresszus döntő jelentőségű tanácskozássá vált. A kongresszus most kettős szerepben fog jelentkezni. Egyfelől mint a stabilitás tanácskozása, alá fogja húzni, hogy az eddig követett politikai irányvonal nem fog változni. Fő célunk marad a szocializmus teljes felépítése. Másfelől azonban, mint a változás tanácskozása mutatkozik be. Ez annyit jelent, hogy a tapasztalatokat, tanulságokat felhasználva, új módszerek bevezetésére is útmutatást ad, hogy a stabil célt, a szocializmus teljes felépítését gyorsabban érjük el. A későbbiekben. Harmati elvtárs utalt a Központi Bizottság által már körvonalazott gazdasági mechanizmus reformjára. A mezőkovácsházi járás dolgozóinak nincs szégyenkeznivalója az új megértésében. Ezt mutatja, hogy a 29 termelőszövetkezet közül mindössze hét a gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezet. Ezeknél az volt a baj, hogy nem vették figyelembe a saját adottságukat, A járási dolgozók szorgalmas munkáját, gyarapodni vágyását az a tény is bizonyítja, hogy a járás termelőszövetkezetei a második ötéves terv során 22,2 százalékkal emelték termelésüket, az országosan elért tíz százalékkal szemben. Mindezek tükrözték azt a fejlődést, melyhez a kommunisták, a pártszervezetek hozzásegítették az elmúlt négy évben. De azt is mutatja — ahogy a hozzászólásokból kiderült —, hogy a járás szövetkezeti parasztjai megértették, hogy nem rossz helyre hívta őket a párt, a kormány, amikor a közös gazdálkodást ajánlotta. II vitában azonban kikristályosodott az is, hogy mennyiséget már tudunk termelni, de minőséget még nem mindig. Ezért a pártértekezlet egyértelműen fogadta el a további munka javításához, hogy igyekeznek megértetni a járás dolgozóival a munka legfőbb értelmét: mindent elkövetni, hogy évről évre emelkedjék a hozam, csökkenjék az előállítás költsége és a minőség megfelelő színvonalat érjen el. Ezzel lehet gondoskodni arról, hogy minden ember megtalálja a számítását. A hozzászólások főként — a járás adottságából következően — a mezőgazdaság helyzetével, előrelépésével foglalkoztak, bár meghányták, vetették az ifjúság és nők helyzetét is a járás területén. Kiderült, hogy jelentős az előrehaladás az ideológiai, politikai és kulturális nevelőmunka tekintetében is. Ennek a megállapításnak a valódiságát a termelésben elért nagyszerű eredmények húzzák alá, hiszen, ha ezeken a területeken nem volnának eredmények, akkor a termelésben érződne a negatív hatásuk. H hozzászólások és az összefoglaló után a pártértekezlet második napirendi pontjaként megválasztották az ötvenegy tagú járási pártbizottságot, a tizenegy tagú járási párt-végrehajtóbizottságot. Első titkárnak Cseszkó Sándort, titkárnak Vincze Jánost választották meg. —R— Mozaikok a járás kommunistáinak tanácskozásáról Az orosházi városi tanács kapu- [ jában egyenruhás kispajtások kö-1 szönlötték a járás kommunistái-1 nak küldötteit. Az ülésterem élő- j terében is a legfiatalabbak — kis- | dobosok ós úttörők — keze munkájából összeállított kiállítás fogadta a belépőket. A „vörös zászló hőseinek útján” indultak nyom- keresére a piros nyakkendők kis gazdái, s a maguk elképzelései, ötletei alapján dolgozták fel a munkásmozgalom egy-egy eseményének történetét, a hős apák és nagyapáik példáját. A tanácskozás egyik küldötte — tsz-pártt:i tikár — arról beszélt, hogy nincs igazuk azoknak, akik a fiatalokban csak a rosszat, a kutyálkYdást, féüengzősséget látják. Az ő gazdaságukban a fiatalok tisztelettudóaik és alaposan kiveszik a részüket a munkáiból. Ha véleményt nyilvánítanak, szavaikban öntudat érződik. Pedig az ifjúsági szervezetnek egyetlen kis szobácsikája sincs, a volt klubhelyiség ma — raktár. Figyelemre méltó hozzászólás, amint hogy a többi is az volt. Hallgassuk csak!? A járási pb-titkár: — A kongresszusi munkaversenybe a járás 26 tsz-e közül 21 kapcsolódott be. A vállalások legfőbb célja, hoigy a munkákat időben és jól elvégezve, gazdaságosabban tevékenykedkedjenek, növeljék a terméshozamokat. Területünkön a kenyérgabona vetését 90 százalékban befejezték, a páit- j kongresszusig pedig végezni aka- | runik a betakarítással, az őszi i munkákkal is. Vannak még feltá- j ratlan tartalékaink. Hiszen azj orosházi járásban általában kedvező a talaj, de éppen így lehet számítani az emberek szorgalmára is, a forradalmi hagyományú vidék szülötteinek öntudatára. A fó'állattcnyésztő: — Jogos a kritika a kedvezőtlen malacszaporulat, az alacsony tej- hozaim és a túlzott állatelhullás miatt. Sajnos, sok gazdaságban alacsony az állattenyésztés technikai színvonala, nem megfelelő a takarmánytermesztés és képzetlenek a dolgozók. Alapvető feltétel volna a villany ós a vízvezeték bevezetése, mely a gazdaságok állattenyésztő üzemeinek felében hiányzik még. A gépesítés feltételeinek megteremtése nélkül bajosan lehet javítani, korszerűsíteni a technológiát, s kiemelkedő eredményeket produkálni. A másik: hogy az emberek, az állattenyésztés dolgozói is igénylik ma már a szociális létesítményeket, a kultu- ráltatoib munkahelyet. Van még tennivaló tehát, és bizony — őszintén meg kell mondani — némelykor még a lehetőségiekkel sem élünk, az adott körülményeket sem használjuk ki igazán. A községi tanácselnök: — A falu demokratizálódásának sok egészséges, következménye van. Akad azonban gyermekbetegsége is. Ma mér annyi bizottság, albizottság, különböző szervezet ügyködik, hogy azok az emberek, akik részt vállalnák a közösségi tennivalókból, jóformán azt sem tudják, hoigy az egyik értekezlet, ülés, tanácskozás végeztével elérik-e a másikat. Kiszámítottam, hogy egy aktív tanácstagnak évente 38 értekezleten kell részt venrtie (ebben nincs benne a munkahelyén tartott tanácskozások, gyűlések száma), ha minden meghívásnak becsülettel eleget kíván tenni. Az is érdekes, hogy valahányszor szóba jóin az irányító szervek létszámcsökkentése, szinte varázsütésre feléled a bürokrácia. Különböző felsőbb szervek, hatóságok elkezdik ömleszteni a leiratokat, kérdőíveket, utasításokat. Szinte azt gondolja az ember: valaki valahol most azt igyekszik bizonyítani, hogy az ő munkájára pótolhatatlan, óriási szükség van. A járási pb osztályvezetője: előtt. Nekünk nagyobb perspektívákban is gondolkoznunk kell. Viszont, ha már a patkószegről volt szó, nem lehet szégyenkezés nélkül felidézni, hogy olykor egyesek milyen módszerekkel kénytelenek megszerezni a hiányzó pat- kósaeget vagy egyebet. Az „illetékesek” néha mfereven elzárkóznak: hiánycikk, nem áll módomban segíteni, elvtársam, nem ránk tartozik. Ha az érveket azonban hízott libával, pár tucat tojással, pálinkával támasztják alá, mindjárt sietnek az elintézéssel. Ha megkenjük a kereket, simábban megy a szekér. Mikor tudjuk megszüntetni ezt a néztet, és ezt a gyakorlatot? A- főorvos: — Meg akarjuk és meg is fogjuk szüntetni azt a gondolkodást, mely az egészségügyi dolgozókat, az egyszerű emberek, a beteg fölé helyezi. Elítéljük, hogy rendelőintézetei nikben , kórháeai n kban dolgoznak olyanok, akik barikádot építettek maguk köré, és elszakadtak a munkások, a paraszt- ! emberek, a dolgozó betegeik rnin- I den napi gondjaitól, emberi megértés helyett csupán „esetet” látnak a gyógyulásira váróban. Nem elég egészségügyi felvilágosító füzeteket osztogatni, élőbbé, humá- nusaibbá kell tenni az egészség- ügyiek és a többi dolgozók kapcsolatát. Hiszen orvosi fogadalmunkban arról vallottunk, hogy „a beteg üdve a legfőbb törvény”. A községi párttitkár: — Sokát beszéltünk róla, hogy mondjuk miért nincs patkószeg a boltokban, javítani kellene ezen vagy azon, de közben megfeledkezünk néha a legalapvetőbb dolgokról. Elhanyagoljuk az elméleti kérdéseket, nem foglalkozunk eleget a párt politikai munkájának elmélyítésével. Pedig nem helyes, ha csak a mának és a holnapnak a gondjait tartjuk szem Elmondta, hogy mennyit íejló- I dött az ő falujuk élete, az em- I berek gondolkodása, szemlélete. | A legérdekesebb pedig az volt, amikor elmesélte: amerikás magyar. Kanadában élő kisiparos jött látogatóba. Borbély volt vagy 40 esztendeje, s mivel hiába hirdette, hogy hajlandó dolgozni csak borravalóért, mégsem tellett kenyérrevaló, a tengeren túlra vándorolt. Hazatérésekor ugyancsak elcsodálkozott, azt mondta, ha még egyszer fiatal lenne, visszajönne a falujába, mert itt úgy megváltozott az élet, olyan jövő ragyog az emberek előtt, mint kevés helyen a nagyvilágiban. (vajda)
