Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-26 / 253. szám

W66. október 26. 4 Szerda Bővítik a kereskedelmi módszereket Szabad-8 ráfizetni az „öntudatra“? a termelőszövetkezeti tervezésben A termelőszövetkezetekben megkezdődött a jövő évi terme­lési tervek elkészítése. A terme­lőszövetkezeti tervezésnek a ké­szülő gazdaságirányítási reform, szellemében tavaly bevezetett új módszerét az idén változat­lan formában alkalmazzák: csu­pán a kenyérgabonára vonatko­zóan kapnak a tsz-ek kötelező tervelőirányzatot, a terv többi része a szövetkezetek és a ter­meltető, felvásárló vállalatok kereskedelmi kapcsolatára épül. Az új tervezési módszer elő­nyeit már a jövő évre szóló szerződéskötések is bizonyítják. Szeptember 30-i jelentések sze­rint az országos előirányzatok­hoz képest a cukorrépának 64, a burgonyának 50, a konzerv- és hűtőipari zöldségnek 42, egyes vetőmagvaknak több mint 70 százalékára kötöttek szerző­dést. A tsz-ek és a vállalatok a tapasztalatok szerint az eddi­ginél jobban figyelembe veszik egymás érdekeit, a vállalatok a termés átvételénél általában ugyanúgy egyenrangú partner­ként kezelik a szövetkezeteket, mint a szerződések megkötése­kor. Mind több példa van arra, hogy az idei termés átadásával, Nézzünk a számok mögé A sportlétesítmények helyzete megyénkben A TESTNEVELÉSI és sport-! mozgalom szervezeti életét te­kintve, jelentős fejlődés követke­zett be megyénkben. A vezető sportszerveknél, az MTS megyei tanácsánál, az MTS járási-városi tanácsainál céltudatos, tervszerű nátok — kialakulása, létrehozása igen költséges, így az átépítés az anyagi lehetőségekhez képest fo­kozatosan 15—2Ó év alatt történ­ne meg. A község- és városrende­zési tervekben kijelölt területeket a sportszervek felhasználni nem munka folyik. A szakszövetségek j tudják mivel az alapvetően szük­_- - ,, , . . . .. , , : seges közmüvek nem állnak ren­e tosodtek, a szakbizottságok, detkezésre vis20nt olyan tenile_ sportegyesületek vezetőségei korábbi hagyományoktól eltérően új munkastílust alakítottak ki. A j 'tok, melyek részben is közműve­st tve volnának, nincsenek. sportszervek munkastílusának1 HA MÁR a sportüétesítmé- javulása mellett más irányú fejlő- j nyéknél tartunk, nézzük meg azt dés is tapasztalható. A sportegye­sületek száma az 1962 decemberi állapothoz hasonlítva növekedett; 1962 decemberében megyénkben 156 sportegyesület működött, je­lenleg 180. A sportegyesületi ta­gok száma a korábbi 29 953-ról 33 222-re nőtt Az eddigiekből ki­tűnik, hogy megyénkben a testne­velési éiy sportmozgalom az át­a fura helyzetet, ami Békéscsabán adódott. Az előzményekre nem térünk ki. csupán a lényeget em­lítjük a békéscsabai sportlétesít­ménnyel kapcsolatban. A kiviteli tervek elkészültek, mely szerint az új létesítmény — mint a har­madik ötéves terv keretében, elő­irányzott egyik fejlesztés — a gyulai úton épülne mintegy 9 szervezés' óta jelentős mértékben : millió forint összegben. Tekintet­tömegesedett. Ezzel párhuzamo- tel arra, hogy a rendelkezésre ál- san minőségi fejlődés is mutatko-. ló 1 millió 800 ezer forintból a zik. Ezt bizonyítja, hogy csapat- j programot megvalósítani nem le- sportágban NB I-es birkózó, atlé- ! hét. így azt 5 millió forintra tikában NB I/B, labdarúgásban ! csökkentették. M'ivel ezt a prog- két NB Il-es és öt NB III-as csa- j ramot sem lehetett megvalósítani, patunk van. Kézilabdában négy így olyan döntés született, hogy NB Il-as, kosárlabdában egy NB a rendelkezésre álló hitelből, plusz Il-es és tekében három NB Il-es mintegy másfél millió forint ösz- csapat szerepel. Tehát a Nemzeti szeggel — melyet a Békéscsabai Bajnokságban szereplő csapataink Városi Tanács V. B. biztosít — a száma szinte megduplázódott. | békéscsabai Kórház utcai VTSK- Több sportágban válogatott ver- pálya kerül bővítésre. Ennek senyzőkkel rendelkezünk. atléti-: megfelelően a kivitelezést az ÉM ka, birkózás, cselgáncs, motor-; jjékés megyei Állami Építőipari sport, ökölvívás. ; vállalat 1966. évben megkezdi, és A TÖMEGES minőség» sport- ' ez évijén előreláthatólag egymil- élet fejlesztését azonban nagy-! lid forint összeget beepít. A mértékben a létesítményhiány Ptogiwnon belül megepul egy akadályozza. Elég sok az olyan korszerű oüozoepulet, gyakorlo- sportegyesületek száma, amelyek- Pajla- atlétikai palya, stb. Es se- nek nem áll rendelkezésére sport- hol semmi, azaz a felvonulási telep. Ha alakítanak is szakosz- ! Rietet bontják le, lehat sémim tájyt vagy tömegsportrendez- a duPla költségért! vényt szerveznek, pályahiány mi- - MIT EEHET TENNI? A test­ált sok helyen nehézségük tá- nevelési és sportmozgalom Békés mad. Ez különösen fennáll a na- megyei célkitűzéseinek megvaló- gyobb községekben. Éppen ezért sítása nem kizárólagosan az MTS- sajnálatos jelenség az, hogy a ! szeriek, hanem a társadalmi sportköri tagok, sportolók létszá- , szervek mindegyikének közös fel- mának növelésével ellentétben a adata. Ezen feladat szerves ré- sportlétesítmények száma évről sze a testnevelési és sportmozga- évre csökkenő tendenciát mutat, lom anyagi, területi alapjait ké- Míg 1962. év légén megyénkben pező sportlétesítmények helyzé- 373 használható sportlétesítmény1 tének mennyiségi és minőségi ja­volt, addig jelenleg ez a szám vitása. Sajnos, a legtöbb sport- már 340-re csökkent. Ez elsősor- i egyesület vagy sportkör — jelen- ban abból adódik, hogy újabb légi működési feltételei között — sportlétesítmények létrehozása nem tudja kielégíteni azokat az csak elvétve történik, míg a régi | igényeket, amelyeket támaszta- sportlétesítményekre biztosított j nak velük szemben. Sok esetben felújítási keret olyan kevés, hogy ■ szemükre vetjük, kevés sportágat a már meglevő sportpályákat sem művelnek. De hogyan? Hol? Mi- tudják kellően karbantartani, és lyen pályán? És ami a legdön átvételével egyidejűleg rögtön megkötik » jövő évi szerződést is. A kereskedelmi módszereket a jövő .évben az eddiginél széle­sebb körre terjesztik ki a ter­meléshez szükséges anyagi esz­köz ellátásban is. Több olyan cikk, amelyet eddig központi­lag osztottak el, jövőre szabad kereskedelmi forgalomba kerül, így lesz ez többek között a kombájnnál, amely mái- az idén is az egyetlen keretgazdálkodás alá yon'1 gép volt. Az eredetileg előirányzott évi 1600 helyett az idén- valószínűleg további 906- at, jövőre pedig összesen 2600 kombájnt vásárolunk a Szovjet­unióból. Kereskedelmi forga­lomba kerül jövőre a nitrogén­műtrágya is. Bár ebből az el­látás mintegy 26 százalékos ja­vulása ellenére sem lesz ele­gendő. A tapasztalatok szerint azonban a műtrágya a szabad forgalmazás mellett kerül a legbiztosabban azokba a gazda­ságokba, ahol a leghatékonya-b- ! ban tudják hasznosítani. Az eddiginél jobban érvénye­sítik a kereskedelmi módszere­ket a takarmányellátásiban is. A központi takarmány-készletet eddig — kiviéve a hizlalási és más akcióik során felhasznált mennyiséget — erre a célra alakult országos bizottság, illet­ve ennek megyei szervei osztot­ták el a szövetkezeteknek. 1967-ben csak az eddigi 'keret egyharmada marad náluk, fő­ként az elemi csapás sújtotta szövetkezetek megsegítésére. A többit az érdekelt termel­tető, felvásárló vállalatok között osztják el, s ezek szerződések­hez kapcsolva adják azokat a tsz-eknek. Szintén a takar- mányellátást javítja az az új intézkedés, ameiy szerint vető­magot nem csere terményért kapnak, hanem csak készpén­zért vásárolhatnak a termelő­szövetkezetek. Idősebb munkás, szocialista brigádban dolgozó szaktárs tette fel a kérdést. Furcsa kérdés, de még különösebb az előzménye, hogy miért is tartotta fontosnak az illető tisztázni ezt a dolgot. Náluk ugyanis — ahogy elme­sélte — nemegyszer előfordult, hogy a munka elosztásánál, a bérezésben vagy akár a jutalma­zásoknál hátrányosabb elbánás­ban részesült a brigád, mint a többiek. Ilyenkor azzal fizették ki őket (forintok helyett), hogy „nektek, a szocialista brigád tag­jainak áldozatot kell vállalni, hiszen ti öntudatosabbak vagy­tok társaitoknál”. Meg kell mondani, hogy az ef­féle esetek sajnos, nem teljesen egyediek, úgy látszik, nem telje­sen elszigetelt jelenségről van szó. Az egyik tekintélyes állami gazdaságunk szocialista brigád­vezetője panaszolta, hogy a ne­héz, bonyolult munkákat, ame­lyekkel kevésbé lehet keresni, rendszeresen a szocialista brigá- . dóknak adják. Vannak bizony olyan tennivalók, melyektől mindenki húzódozik, a szocialis­ta munka együtteseinek azonban — s csak azoknak — el kell vál­lalniuk. mivelhogy ők amúgy is — öntudatosak. Hallottunk arról is, hogy némelyik vállalat­nál, mikor a tervidőszak vége- felé nagyon szorít a kapca, be­rendelik a dolgozókat — illetve bemennek önként — vasárnapi társadalmi munkára. Ilyenkor azonban nem az üzem környékét szépítik, nem sportpályát építe­nek vagy klubhelyiséget, hanem a termelési terv lemaradásait igyekszenek pótolni — ingyen munkával. 99' Különösen most, amikor köze­ledünk az esztendő végéhez, az itt is, ott is megszokott — de egyáltalán nem törvényszerű — „év végi hajrához”, nem szabad megjegyzés nélkül hagyni az ef­fajta jelenségeket. Lelkesen üd­vözlünk mindenfajta társadalmi tevékenységet, s igen nagyra ér­tékeljük, ha (szigorú önkéntesség alapján) műhelyek vagy munka­csapatok dolgozói ellenszolgálta­tás nélkül kívánnak közösségük javára tevékenykedni. Ha bár­milyen nemes cél érdekében, szo­lidaritási kötelezettségből, az if­júsági szervezet vagy más tö­megszervezet munkájának segí­tésére, az üzem szociális létesít­ményeinek bővítésére, vagy egyéb olyan együttes cél elérése, melyből a résztvevők mindnyá­jan részesülnek, a szó igazi ér­telmében társadalmi munkát vé­geznek, az helyis. Ha ellenben a dolgozók öntudatát, a szocia­lista munkaversenyben rejlő ak­tivitást, alkotó erőt egyének vagy kisebb csoportok érdekében használják ki, nemegyszer a ve­zetők mulasztásait igyekeznek fedezni vele, az súlyosan elíté­lendő. Ide tartozik minden „fe­kete” túlórázás, a termelési terv teljesítése érdekében szervezett térítés nélküli munka. Nem va­gyunk annak a pártján, hogy egyes vezetők prémiumot kapja­nak más dolgozó ingyen mun­ka iáérí! Ügy gondoljuk, a mi társa­dalmunkban azért senkit anyagi károsodás nem érhet, senki se­gítőkészségét, lelkesedését ki­használni nem szabad, mert élenjáró dolgozó, öntudatos em­ber. — ajda — Kifizették Füzesgyarmaíoti a négyes találatért a 313 ezer 329 forintos nyereményt A napokban ünnepélyes keretek | között fizették ká a füzesigyarmati moziban a 40. játékhéten nyert négyes találat összegét. Az ünne­pélyes kifizetésnél a nyertesen és hozzátartozóin kívül a . megyed lottóigazgatóság képviseletében Kaposvárt László és Varga Imre elvtársak vettek részt. A négyes találatért a 313 ezer 329 forintot Tokai Sándomé, a szeghalmi OTP járási fiók veze­tője adta át Gergely István Füzes­gyarmat, Bocskai u. 4. szám alatti lakosnak. A nyereményt a boldog nyertes mind a takarékbetétben helyezte el. Gergely Istvánnak há­rom fia és hat unokája van. A nyertes három éve lottózik. Ál­landóan kilenc szelvénnyel 45 szá­mot játszik meg. Még tovább folytatja a lottózást. Ezután rend­szeresen 10 darab havi szelvény­nyel fog játszani. A fiainak 50—50 ezer forintot ad. A boldog nyer­tes mintegy 25 ezer forint értékű árut vásárolt a füzesgyarmatd vasT műszaki boltba. A három unoká­jának kerékpárt, saját részére és a fiainak televíziót és rádiót, va­lamint más háztartási gépeket vá­sárolt. TÓTH LAJOS fokozatosan felszámolásra kerül­nek belőlük. A nehézségeket az okozza mind­ezeken túl, hogy a sportéletbe való számszerű bekapcsolással párhuzamosan a helyileg illeté­kes szervek nem mérték fel a va­ló tényeket, Külöhösen Békéscsa­bán és Orosházán siralmas az ál­lapot. Egy év alatt két sporttelep szűnt meg. egy pálya felújítás alatt áll, lényegében Békéscsa­bán egy sporttelep van, amely nagyon igénybe van véve. Tekin­tettel azonban, hogy az új sport- létesítmények — esetleg kombi­több lenne — ha minden egyes szerv a sorozatos kifogások he­lyett kézzelfogható támogatás­ban részesítené a sportköröket — az viszont elmarad. Nem az égig akarjuk magasz­talni a sport jelentőségét, de te­gyük a helyére. Oda, arra a hely­re, ahol megfelelően segíthetik a testkultúra kifejlesztését, meg­szerettetését minden területen. Kell az iskola, kell a lakóház, de a sportlétesítmények sem marad­hatnak ki a tanácsok számvetései­ből. Rocskár János 38. A központ már jelentkezett a postáról. Menyhért mondani akarta a hívandó számot, de az öreg ráosapott a kezére. Kicsa­varta ujjai közül a kagylót, s visszadobta a helyére. — Gumi bottal akarsz igazsá­got teremteni? — kérdezte. Menyhért elvesztette határo­zó ttságát. Megrettent az öreg el­szánt tekintetétől, pedig, ha összemérnék erejüket, fél kézzel is tönkreverhetné ezt az elag­gott embert. — Maga is ellenem fordul? — kérdezte leverten, s a magára maradás érzete megbénította a kezét. Meg se kísérelte, hogy újra hívja a rendőrséget. Kint pedig a tömeg Mihályt faggatta. — Te ígérted meg az előle­get — esett neki Hajdú. — Mondd meg az igazat! Már ak­Kisregény — kor is tudtad, hogy nem lesz pénz! — Hallgassatok ide — kiáltot­ta Mihály, mert nemcsak Haj­dúnak, mindegyiknek felelni akart. — Ne kerteljen, hanem v'allja be, hogy félrevezetett bennün­ket! — lármázott Hajdúné. — Hazug disznó ő is, akár az elnöke! — ordított Kutasi, aki most mindenkire haragudott, aki csak a vezetésben van. Mi­hályt eddig szerette, de most őt se kímélte. Andrékó és Gémes nem tud­tak Mihály közelébe férkőzni. Az embergyűrű továbbra sem engedett. Így kénytelen-kellet­len elhúzódtak a raktár végé­hez. Onnan lesték, mivé fajul a tömeg elégedetlensége. Közben Kondacs Miska felsi­etett a verandára. Látta, hogy abban a fertelmes kutyaszorító­ban Mihály nem tud boldogulni a tagsággal, — Csend! — hadonászott a karjával. — Hagyjátok már szó­hoz jutni Mihályt! Gyere fel! — intett az agronómusnak. Mihály minden csepp vére forrt a dühtől. Miért őt vádol­ják? Kegyetlenül megútálta most ezeket az embereket, akikért annyit viaskodott Menyhérttel. A nyomorultak! Az ő érdekükben tiltakozott Menyhért baklövései miatt. Akármilyen kevés is lesz egy egység értéke, neki csak több jut, mint ezeknek. Hallgathatott volna. Nem a maga érdekében küszködött. Minek hívja fel Miska is? Mit tud mondani ő? Becsapott a becsapottaknak? Mégis felment a verandára, mikor megnyílt a gyűrű. Legalább önmagát tisztára mossa, ha mást nem is tud el­érni. Intett a tömegnek. Tekintélyéből még maradt annyi, hogy a .morgás elhalkult. — Nem szépítek semmit — mondta. — Nincs pénz! Kitört a harígzivatar. Jó darabig nem lehetett érte­ni a nagy kiabálásban semmit. — Reggel is tudta, hogy . nincs? — kérdezte Kutasi, mi­kor alábbhagyott a zaj. — Engem is félrevezettek — védekezett Mihály. — Kicsoda? — kérdezte Zsar- kó, aki már ott köntörfalazotí a tömeg első sorában, közvetlen a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents