Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-26 / 253. szám
Ä6S. október % 3 Szerda Amíg az ölből harminc lett A Gelka-sserviz vezetője emlékezik — Hát igen, néha nem ári, ha visszatekintünk egy kicsit — mondja elgondolkozva Uódy András, a békéscsabai GKLiKA- szerviz vezetője. Azt hiszem, a harmincon felüliek jól emlékeznek gyermekkorukra, amikor nem egy (községben csak egy-két rádión hallgathatták a háborús lék. A televízió azután „betört” a lakásokba szinte mindent elsöprő lendülettel. Nézzük csak a mostani adatokat. A megye területén jelenleg 30 ezer 273 teievíaxóelőfizetőt tartanak nyilván. A rádióé kifizetők száma jelenleg ennél jóval nagyobb, de ezen még nem lehet Tremmel József tv-szerelő, az egyik elsőéves tanuló, Végvári László munkáját ellenőrzi. híreket, a légi veszélyt, vagy éppen légitámadást jelentő vészhíradást. Televízió? Azt sem tudtuk, mi fán terem. Ha valaki akkor azt mondta volna,, hogy a „mozi”, — sőt ennél több, a lakásokba is bejut — biztos kinevettük volna. Most? Nézzük csak. Vaskos dossziét keres elő, de közben máris mondja. — Ez a szerviz ötvenegyben alakult RAFILM néven. Később RAVELE lett, majd a hatvanas évek éltjén GEERA. Én azóta dolgozom itt, s bizony örömmel veszem az igen nagyarányú fejlődést. öten kezdtünk, s ma harmincán dolgozunk. Három éve költöztünk ebbe a mostani, egymillió forintos költséggel épült, korszerű műhelyünkbe. Mondanom sem kell. hogy az ötvenes évek elején csak rádióval foglalkoztunk. Amikor megkezdődött a televíziós adás, az első évben városunkban alig volt öt-hat készüA védjegy Made in Cső ti 1964 — olvasom a mezőkovácsházi szolgáltatóház előtti öntött betonjárda egyik elemén. A felirat készítője bizonyára önmaga munká jának állított emléket, reklámot. Arra gondolhatott, aki az általa készített betonlapon lépked, annak jusson eszébe: ki mikor készítette, s a járda milyen nagyszerűen állja az idő ostromát. Nem tudom, hogy a magát Csódnak nevező ember merre éi, hol önti a betont? Ugyanis munkája két év távlatából nem éppen a legjobb minőségről tanúskodik. A gyalogjárda felső rétege jókora darabon feltöredezett. Ott viszont, ahová a nevét írta, most is olyan erős tartású, mint új korában volt. Van azonban ott egy monogra- mos jelzés is, ez valami Z betűvel kezdő nevet fedhet. A bekarcolt jelzőbetű szerényen húzódik meg egy másik helyen. Körülötte kifogástalan a beton minősége. Valószínű, van valamilyen ösz- szefüggés a védjegyezés módja és a végzett munka minősége között. Mindenesetre a Made in Csóti a kissé nagyvonalú beton- öntő képét idézi. A tények, a járda minősége is ezt tanúsítja. Ha újra kellene önteni a gyalogjárdát vagy esetleg máshol kellene újat csinálni, bizonyára a Z kezdőbetűs kapna rá megbízatást, mert szerénysége, jó munkája valójában további érdeklődésre tarthat számot. Hát ilyesmire is jó a munkadarabon meghagyott „védjegy”. —sík. csödálkoiznx. K)4 ezer 505 rádió van megyénkben. Azt hiszem, szükségtelen külön kifejezni, hogy úgy a televízió-, mint a rádióelőfizetők száma egyre növekszik. Nos — csukja össize a dossziét Lődy András —, ezek az adatok bizonyítják, hogy szükség van ránk. Ez a szerviz havonta legalább ezer rádió és ugyanennyi televízió javítását végzi el a legrövidebb határidőn belül. A megyében különben négy nagyobb szerviz van, Gyulán, Orosházán és Szeghalmon végeznek még rajtunk kívül nagyobb javításokat. Negyvenkét helyen van úgynevezett felvevőhelye a vállalatnak. Itt csak a kisebb javításokat végzik el, de sok esetben ez is sok fáradtságtól menti meg a tulajdonosokat. Ha a készülék műszeres bevizsgálásra, illetve nagyobb javításra szorul, akkor beviszik a négy szerviz valamelyikébe. A megye területén különben öt gépkocsink van és tíz motoros műszerész járja a területet. — Ezek szerint a rádiózás már nem érdekes? — Erről szó sincs. Az előbb azt mondtam, hogy a „mozi” retort a lakásokba, a rádiókkal kapcsolatban pedig azt mondhatom, hogy „kijöttek az utcára”. Egyre több a táska- és zsebrádió, szinte nélkülözihetet- ,en közszükségleti cikké válik. Természetesen a televízió mel- ett a hálózati rádiókat is vásárolják, nemcsak az olcsóbb, hanem a drágább, komolyabb készülékeket is. A fejlődést különben nemcsak ezekben a cikkekben, hanem .máson is le tudjuk mérni. Három évvel ezelőtt bevezettük a háztartási kisgépek javítását Pár évvel ezelőtt még nem sok háztartásban volt mosógép, porszívó, padlókefélő vagy más, a háziasszonyok munkáját megkönnyítő elektromos masina. Ma? Szakembereink alig győzik a munkát. — Az elején arról beszéltünk, hogy öt szakemberrel kezdtek, ma pedig harminé végzi a munkát. Honnan jöttek? — Felnőttek — mondja mosolyogva a szerviz vezetője. — Nem feledkezünk meg az utánpótlásról. Már több mint húsz szakember végzi a megye területén a televíziók és más készülékek javítását, olyanok, akiket mi neveltünk. Közülük öten itt maradtak. Most is var hat ipari tanulónk, hárman másodévesek, hárman pedig most kezdik a szakmával való ismerkedést. Érettségizettek, bízunk abban, hogy jó szakem berekké válnak oktatóik tani tása nyomán. Fotó, szöveg: Opauszky László Mindenki tehetségével, képességével „húzza a szekeret” Űj érzelmekkel telítődtünk valamennyien, akik hétfőn ott voltunk a szarvasi pártszervezetek küldötteinek értekezletén. Büszke voltam, hogy szülőhelyem kommunistái városi pártértekezletet tartanak. Büszke azért, hogy a munkások hatalma városi rangra emelte Szarvast, ami az elődöknek is hő vágya volt mindig, hiszen két ízben el is érték, de a hatalmasok újra és újra visszavették tahik. Ez a büszkeségérzés ott húzódott meg a városi pártbizottság beszámoló soraiban, ött vibrált a hozzászólók ajkán, szavaiban. Azokéban, akikkel a felszabadulás előtt és után együtt építgettük az új társadalmat, azo- kén, mint Korbely Mihály, akik a munkásosztály tudatos katonájává formáltak, azokón, akik azóta nőttek katonákká. A lokálpatriotizmus úgy csendült, hogy benne rezgeti az egész országért érzett felelősség, amit Révész Géza elvtárs, a Központi Bizottság tagja úgy fogalmazott meg, ha a városért eredményesen dolgoznak, az az országépítés köve is. Az eredményes munkához pedig az szükséges, hogy minden kommunista a maga tehetségével, képességével „húzza a szekeret”. Ez pedig visszahat minden ember tevékenységére, hiszen a munkahelyeken és mindenütt együtt élnek, együtt lélegzenek. Rusznák János elvtárs, az újonnan megválasztott városi pártbizottság első titkára azt ecsetelte, hogy a városi rang növeli a követelményeket mindenkivel szemben, hogy hosz- szabb idő után Szarvason mindenben uralkodóvá váljon a város jellege. Ezért munkálják ki ötéves tervét, központjának s az egész város rendezési tervét. A rendezésbe beletartozik a lakásépítésié megfelelő telkek kijelölése; az egész várdst átfogó vízhálózatot szükséges kiépíteni, hogy a növekvő ívóvízigényeket és az ipartelepek vízigényét kielégítsék. Ehhez már hozzá is kezdtek: van három bő vizű kútjuk, ehhez építik a csatornahálózatot, újabb 200 köbméteres víztárolót és egy víztornyot, amellyel a város keleti részén fekvő ipartelepek vízszolgáltatását biztosítják. A fejlődésben levő városnak olyan gondjai vannak már egyebek közt, hogy a vas- és fémipari ktsz városban levő vasöntödéjét ki kell telepíteni. Most már ez is sikerül, a KISZÖV 7 millió forint költséggel jövőre megkezdi a vasöntöde építését a vasút mellett. És szintén a városfejlesztés gondja a lakosság mindennapi szükségleteinek a jobb kielégítése. Székely László elvtárs, a vas- és fémipari ktsz elnöke üzemükre vonatkozóan úgy fogalmazta meg, hogy a termelés mögött elhanyagolták az anyagi javakat alkotó embert. Nevezetesen: nincsenek megfelelő fürdőik, öltözőik, ezért építenek minden telepen fürdőt és öltözőt. Január 1-vel üzemi konyhát létesítenek. Ami az egészségüggyel is ösz- szefüggő, bővíteni szükséges a gőzfürdő kapacitását is; s ami szintén a város jellegéből következik, rendezni szükséges a Holt- Körös strandjait és általában előmozdítani az üdülési lehetőségeket, hiszen a természeti adottságok megvannak. A KISZÖV ebben a programban 50 szobás üdülőt épít majd. A beszámoló soraiban, a hozzászólók szavaiban kitárulkozott Szarvas közeljövő képe. 1967—68-ban széles utat építenek az átmenő forgalomnak, majd korszerűsítik, portalanítják a városnak a főútvonallal párhuzamosan futó útjait, összekötő, utakat építenek. Az úthálózat felújítása előtt a szenny- és belvíz elvezetésére 1967—68-ban 5,5 millió forintot fordítanak. A város központjában rendezik a parkokat, felújítják a villanyhálózatot. Jövőre a Kossuth téren 60 lakásos OTP- társasház építését kezdik meg. Refrénként húzódott végig a lakosság szolgáltatása. Poroszlai elvtárs arról beszélt, hogy 6—B éve cipészipari tanuló nemigen van, és ezért később gondot okoz a lábbelijavíttatás. Ezért szükséges megvizsgálni, milyen szakmákban van hiány, hogy ennek megfelelően lehessen gondoskodni az utánpótlásról, hiszen hiány mutatkozik más szakmákban is. Körülményes ma többek közt, ha valaki lakását akarja kifestetni. És a városi szolgáltatás, ellátás mindenben javításra szorul. Sok-sok tennivaló van, hogy kulturálttá váljon a kereskedelem. Alkotásra ösztönzött a kommunisták értekezlete mindenkit. A munkást, a parasztot, az értelmiséget, A társadalom minden tagját együttes cselekvésre, arra, hogy mindenki rátermettségének, képességének megfelelően „húzza a szekeret”, mert így haladhat gyorsabban előre. S ugyanakkor kicsendült az is, hogy az alkotó munkát mindenki becsülje meg. Kapjon különösebb megbecsülést, közéleti rangot az, aki a napi munkáján kívül is ad a társadalomnak erejéhez, képességéhez mérten. De ne legyen’ létjogosultsága a dilettantizmusnak, amely a „társadalmi' munka” fényében akar fürödni, a mindennapi munka rovására akar elismerést szerezni. Az önként felajánlott munka, amely a hivatás teljesítésén túl van, nagy-nagy erő, amely eddig is sok szépet, jót adott. a j városnak. És ezután is ’ csak így | lehet, hiszen Szarvas várossá vá- I lásának feltételeiben ez is benne i van. S akik ezt teszik, ezek a I közélet legtudatosabb katonái. I Ezek közé tartoznak azok is, akik j nem restellnek majd a nagy ta- ; nyavilágba ezután sem kijárni, i hogy a tanyacsoportokban élő né- I hány ezer ember között is nap j mint nap hintsék: íme ezt akarjuk csinálni, ez a mi városunk, országunk politikája. És örömmel I hallgattuk hétfőn valamennyien, J akik ott voltunk a szarvasi párt- szervezetek küldötteinek értekez- letét, hogy e tanyavilág emberei j most is szót értettek, vállalták, j hogy a városi pártértekezletig el- I vetik az őszieket — és elvetették. Mert ugyebár mindenki tudja, j hogy a vasöntéshez kenyér kell és a Körös-parton is akkor sétál ; kedvvel az ember, ha ott van a j kenyér az asztalán. Cserei Pál Felsőoktatási intézményeink fejlesztése a harmadik ötéves terv időszakában A jövő évben 22 magyar árubemutató lesz külföldön A magyar külkereskedelem az év utolsó külföldi árubemutatójára, a lagosi magyar ipari kiállításra már útnak indította ! az árut, s megkezdődtek az előkészületek a jövő évi vásárokra is. Elkészült a magyar külkereskedelem 1967. évi hivatalos külföldi kiállításainak programja. Eszerint az előző évekhez hasonlóan jövőre is 22 nemzetközi vásáron lesz magyar árubemuta- í tó. (MTI) A felsőoktatási intézmények fejlesztésének harmadik ötéves 1 tervéről tájékoztatták az MTI j munkatársát a Művelődésügyi | Minisztérium és az Országos | Tervhivatal illetékesei. A felső- < oktatási intézmények létesítésére, a meglevők bővítésére, korszerűsítésére előirányzott összeg meghaladja a kétmilliárd Ft-ot. Az állami beruházásokon túl tekintélyes összegeket használnak majd fel más anyagi erőforrásokból is. A tervidőszakban elkészül a i Budapesti Műszaki Egyetem | villamos karának laboratóriumi! épülete és az oktatási célokat! szolgáló tanreaktor. Befejezik a ! Debreceni Kossuth Lajos Tudó- | mányegyetem korszerű kémia-! épületének munkálatait. Szere- í ! pel a tervekben az elméleti és t | gyakorlati oktatásra egyaránt! ! alkalmas fizikai filiála megépí- i i lése, amely a budapesti ELTE természettudományi karának fontos részlege lesz. 1967—70-ben összesen mint- j egy 3800 hellyel bővül a Mű- Ivelődésügyi Minisztérium felsőoktatási bentlakásos diákintézményeinek hálózata. A Szegedi József Attila Tudományegyetem és a Veszprémi Vegyipari Egyetem új, korszerű menzát kap. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a hallgatók ^és az oktatók részére modern, önálló egyetemi könyvtárat létesítenek. Győrött műszaki főiskola építéséhez kezdenek. Ugyancsak megkezdik a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem új tömbjének építését. Pécsett folytatják. illetve befejezik az új klinikai komplexum munkálatait. Az Agrártudományi Egyetem jelenleg Budapesten működő mezőgazdásági gépészmérnöki kara számára Gödöllőn — az intézmény jelentős bővítésével — új épületeket, korszerűen felszerelt műhelyeket létesítenek. Hozzálátnak a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rekonstrukciójához is, s az intézményt egyebek közt 300 személyes kollégiummal bővítik. Megkezdik az I Allatorvostudományi Egyetem i felújítását. /
