Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-25 / 252. szám

1969, október 25. 5 Kedd KPVDSZ kulturális napok záróim népségé Békéscsa bán Szombaton délután a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak székházában került sor a KPVDSZ kulturális napok záróünnepségére. Telekesx Gé- záné, a KPVDSZ országos el­nöksége kulturális bizottsá­gának vezetője köszöntötte a szakszervezeti kultúrfelelősö- ket. Az előadó méltatta a szakszervezeti népművelés fontosságát, az utóbbi években elért eredményeket és a ten­nivalókat. Az előadást vita követte. A záróünnepség ötle­tes szellemi vetélkedővel ért véget. Este 7 órától a Csaba-szálló összes helyiségeiben nagysza­bású zártkörű rendezvényre került sor. A jól sikerült di­vatbemutatót, valamint a táncdalénekesek fellépését haj­nali 4 óráig tartó bál követte. A KPVDSZ kulturális na­pok záróünnepségén cukrász- és hidegtálkészítmények kiál­lítására is sor került B. I. ' Hétmillió forintos segítség Békéscsaba szépítésébe/. Az utóbbi években a tanács és a Hazafias Népfront közre­működésével Békéscsaba lakói igén aktívan vettek részt a város szépítésében társadalmi munkával. A lakosság segítségével az el­múlt 4 évben közel 20 ezer kilométer hosszúságú pormen­tes burkolatú út épült, 70 000 négyzetméter járdát raktak le, vagy újítottak fel és 280 ezer négyzetméternyi területet par­kosítottak. A lakosság társa- ! dalmi munkája elérte a 7 mil­lió 100 ezer forint értéket Újítással megoldották a libatojás művi forgatását a gyomai keltetőállomás dolgozói Bár ötödiknek sorolta fel nevét Deli Mihály az újítás társ­szerzőiéként, mégis ő volt íz, aki véletlen összetalálkozásunkkor mindenkit otthagyni akarva hí­vott, nézzem meg büszkeségüket. Megbántott csalódás érződött az egy héttel Jrésőbbi időpontba bele­egyező szaván s olyan pillantás­sal búcsúzott, mint, aki nem na­gyon hisz a viszonttalálkozásban. — „Nagyon szeretheti az üzemét, a munkáját” — állapítottam meg magamban akkor is, s most is, mikor a megbeszélt időben Gyo- ma felé utaztam. Hogyan született az újítás? Ügy, hogy évek óta szinte minden kel- tetőüzemiben töprengtek a liba­tojás gépi forgatásának megoldá­sán, mert a kézi nagyon lassú, sok munkáskéz foglalkoztatását és sok időt igénylő munkát jelentett. Deli Mihály vezetésével nyolcán határozták el a gyomai keltető­ben, hogy ez évben kiérdemlik a Szocialista brigád címet. Felaján- lásá'ik legfőbb pontja a keltetésd arány javítása és öt százalék vil­lamos energia megtakarítása volt. Újítási törekvésről szó sem esett még akkor. Nagyon sokan > kísér­leteztek már vele, s addig nem sikerült megoldani senkinek. Ho­gyan tehettek volna hát éppen ők felajánlást egy ilyen kis miniatűr­nek számító, 15 gépes keltetőállo- máson? Azonban töprengtek raj- jta. Ötőjük közül hol Bíró István- j nak, Beinschróth Ádámnak, hol Lukács Józsefnek, Gonda Lajosnak és Deli Mihálynak volt egy-egy villanásnyi ötlete, amelyből végre megszületett az az újítás, amelyen mindenfelé nagyon sokan töpreng­tek az utóbbi években, s amely I nagyon sokat segít, javít a kelie- J tésen. • Most, miután már megvan, egyszerűnek látszik az egész. Egy kézmozdulatra az eddigi 45 fok helyett 80 fokra fordulnak el jobb- ra-baira a tojástálcák a gépben. Vagyis teljesen megfordulnak a i libatojások. Ráadásul az eddigi 50 ; helyett 60 darabot rakhatnak min­det tálcába. A többletkeltetés ér­téke gépenként csaknem 5500 Ft-ot jelent évente. Bevezetése a Békés Andrékó feltápászkodott a földről. Kicsit szédelgett még és érezte, hogy nedves az arca. Több helyen is vérzett. Zseb­kendőjével kezdte törülgetni a sáros, mocskos vért. — Nem ezt akartam, István! — lépett hozzá bűnbánóan Gé­mes. Félt a zendülés várható következményétől. — Nem telte­tek róla, hogy Miska szavaira elvesztették az eszüket! — igye­kezett elhárítani a felelősséget. Izgalmában még a gerincéről is csurgott a verejték. Vajon le- csillapszik-e a megbolydult tö­meg? Ml lesz, ha a rendőrség­nek kell beavatkozni? Láthatta volna világosan, hogy ez sül ki ebből a marhaságból. Ha agyon­verik Menyhértet, egyből hozzá­futnak a szálak. Miért volt ilyen tökéletlen? Hiszen még saját munkatársai is Horváth Mihályt kívánják elnöknek. Jobb lett volna, ha otthon marad reggel. Ügy látszik, az asszony megérez­te a bajt, azért nem akarta ki­engedni. Andrékó még mindig tapogat­ta a zsebkendővel sajgó arcát. — Te kezdted az egészet — vádolta Gémest, — Láttam in­nen, hogy a te vezetéseddel vo­nultatok ide a kukoricaföldről. Gémes nem is tiltakozott. — Segíts, hogy minél hama­rabb rendet csináljunk — mondta Andrékó és szaladt be­felé. Az ő szégyene is ez. Mi­csoda botrány lesz, ha híre megy! Zendülés a Haladásban. Még elgondolni is rossz. Mind­járt azt kérdik, mit csinált ott a párt? Nem látta a titkár elő­re? A tömeg vége már a górék- j nál kanyarodott be az udvar-1 ra. Mire Andrékóék utolérték őket, a zöm ismét körülfogta Mihályt a raktár előtt. Elálltak előtte az irodába vezető járdát. Sehogyan se tudott szabadulni az embergyűrűből. A jószággondozók közül is egyre többen odaigyekeztek. Juhos és Fekete már ott voltak, de nem hangoskodtak, csak meghúzódtak a raktárajtónál. A nagy lárma, kiabálás be­hallatszott Menyhért szobájába. Kertész rontott be hozzájuk, aki az előszobából leste a ‘lá­zongok gyülekezetét. — Csináljanak valamit. Far­kas elvtárs — lihegett rémül­ten. — Mihályt mindjárt meg­verik ! Menyhért kiszaladt a veran­dára, majd amikor felmérte a helyzetet, visszasietett, s tár­csázni kezdte a telefont. — Mit akarsz? — kérdezte az öreg. — Hívom a rendőrséget! Majd megrendszabályozza az ezt a esürhét! Gumibot kell ezek­nek, akkor elhallgatnak! — Elment az eszed? — tá­madt neki az öreg. (Folytatjuk) megyei Baromfikeltető Vállalat valamennyi üzemegységében évi 3,8 millió forint többletkelesu ér­téket és 108 ezer forint értékű energia,megtakarítást eredmé­nyezhet. Az FM illetékes főosz­tályáról is voltak már megtekin­teni az újítást, s az volt a meg­állapításuk, hogy ezzel megoldó­dott a libatojás keltetés közbeni fordítása. Eddig ez úgy történt, hogy a 2S napig tar-tó ékelési idő első hetében naponta egyszer, a többi hetekben pedig naponta két­szer szedték ki a tálcákat a gép­ből, s három-négy ember öt-hat órán át forgatta kéziéi a tojáso­kat. Ezt a rengeteg munkát most már feleslegessé teszi az újítás. Kár, hogy készítői a hónapok óta eredményesen használt újításért még mindig csak erkölcsi elisme­résben részesüllek. Az újítás segítségével a gyo­maiak érték el a legjobb libake- lési arányt a vállalat üzemegysé­gei közül. Minden berakott 100 tojásból 76,6 volt a hasznos kelés. A csibekelésük is a legjobb, 83,5 százalék. A brigád a tervezeti 82,8 százalékos csibekélésre csak 0,2 százalékot mert vállalni. Akkor még nem tudták, hogy megoldódik a libatojás művi forgatása és több idejük marad a többivel való fog­lalkozásra. Azt se gondolták, hogy meg tudják takarítani az évente 240 ezer forintra rúgó energia- költség 10 százalékát. Ezeknék az eredményeknek a birtokában kö­zel kerültek a szocialista cím el­nyeréséhez. Annál is inkább, mert az ez évre tervezett 721 ezer csi­beegység helyett 807 ezer 132-őt keltettek ki. Arra a kérdrsre, hogy milyen volt a tojásellátáis, a bri­gád egyik tagja, Aranyi Antalné, aki szaktanácsadóként dolgozik a keltetőben, elégedetten válaszolt. Amikor 8 évvel ezelőtt odakerült, az akikori 8 gépbe is nehezen tud­tak elegendő tojást összegyűjteni. Akkor ugyanis még nem volt nagyüzemi tojóállomány a kör­nyékben. Most mór hat termelő­szövetkezet bőven e|látja a kelte­tőt. Többek között i az ecsegfalvi Egyetértés Tsz- 6 ezer tojótyúk- és ezer pulykaállománnyal, a gyo­mai Győzelem pedig 4500 tojó­tyúkkal és 2800' törzspulykaállo- mánnyal rendelkezik. A hat szö­vetkezet elhatározta, hogy a je­lenlegi 20 ezres tojóállományt jö­vőre 30 ezerre növeli. Kár, hogy a Hármas-Körös és a Berettyó partján gazdálkodó szövetkezetek közül egy sem tart törzslibaállo- mónyt. Pedig most már Deli Mi­hálynak és társainak nagyszerű újításával eredményesebbé vált a libatojás keltetése, s az igény is mind nagyobb iránta. K. I. rr Gizi mjár Napfényes ősz a gyulai Várfürdőben. A jó időben fogy még a fagylalt. Őszi séta a békéscsabai ligetben.

Next

/
Thumbnails
Contents