Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
Í9Ö6, október IS, 3 .»edd Gyoma 201 millió forintja Kevés jutott belőle szociális és kulturális célokra — „Eddig se sok mindent kaptunk, ezután meg még kevesebbet várhatunk” — mondogatják a gyomajak, amióta megszűnt községük járási székhely rangja. Egy öt évvei ezelőtti és egy mostani légi felvétel alaposan rácáfolna erre az állításra. Az „eddig se sok mindent kaptunk” — igazolni látszik azt az emberi tulajdonságot, hogy csak azt a változást látják és érzik közvetlenül igen sokan, ami a munkahelyükön, az utcájukban, a lakóházukban végbement. Az igények gyorsabban nőnek,. mint a létesítmények, s ha ráadásul ezek közül csak néhányat látunk, akkor bizony minden nagyon kevésnek tűnik. Nos, az a „kevés”, amit csupán a második ötéves tervben fordítottak Gyomán a község fejlesztésére, az ipar, a mezőgazdaság új épületeire, felszerelésére, csaknem Országos oyermekköoyv táros napok Békéscsabán Október 18-án és 19-ón rendezik meg Békéscsabán a gyermek- könyvtárosok országos tanácskozását. Mintegy 130 könyvtáros érkezett Békéscsabára, hogy részt vegyen a megyei könyvtárban megrendezésre kerülő tanácskozáson, mellyen dr. Benedek István tart vitaindító előadást. Az országos gyermekikönyvtáros napok résztvevőd szabad idejükben Békéscsaba kulturális intézményéivé! is megismerkednek. 201 millió forintot tesz ki. Ez íz összeg csak a belekerülési költség. A használati, vagyis kényelmes- i ségi. termelést könnyítő és növelő értéke sokkal több ennél. Község- | fejlesztési alapból, társadalmi munkából és tanácsi költségvetésből több mint 14 millió forintot fordítottak 5 év alatt lakóházak kialakítására, korszerűsítésére, utak aszfaltozására, villamos hálózat bővítésére, kulturális és sportlétesítményekre. A 11,8 kilométer hosszúságú vízvezetékhálózat 34 közkifolyóval és 27 tűzcsappal több mint 3 millió forintba került. Csaknem 1,2 millió forintot fordítottak a 7 ezer 400 folyóméter hosszúságú betonjárdára, 17 milliót a strandfürdő me- legvíztárolójara, 3,1 milliót a Táncsics és a Kossuth, a Lévai és a Köztemető utcák útjainak korszerűsítésére. A több mint 14 millió forint községfejlesztési összeg 44 tétele közt 1,2 millió' forint lakásvásárlás és felújítás címén szerepel. Ennél is örvendetesebb az, hogy a község növekvő jó módban élő lakosai magánerőből, 25 millió forint értékben 211 lakóházat ép [tettek. % Ebből 136 a kétszobás, 43 a három- ^szobás, s mindössze 32 az egyszobás. S míg a második ötéves terv ! első évében mindössze 10 volt, í most 57 vízvezetékkel ellátott í fürdőszoba van a községben. A növekvő jólét további bizo- í nyítéka, hogy 5 év alatt 182-ről 560-ra nőtt a tv-előfizetők, 2080- I ról 2351-re a rádióelőfizetők szá- j ma. ' Csupán a helyi boltokban | 677 mosógépet és 63 hűtőszek- I rényt vásároltak eddig. A motor- ! kerékpártulajdonósok száma 61- | ről 182-re, a személygépkocsi- j tulajdonosok száma 9-ről 27-re | növekedett 5 év alatt. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, kisipari szövetkezetek — Nem lehet ! — jelentette ki Rózsi, s tervét sutba dobva elhatározta, elmondja a való helyzetet. Nem várhat annyi ideig. Még két-három hónap, s meglátszik rajta, hogy új élet sarjad a testében. Menyhért értelmetlenül nézet); rá. Eddig szeretkezett vele, azt a néhány hónapot nem bírná kivárni, amíg rendbe rakja maga körül a dolgot a szövetkezetben? — Nem érted? Már kéthónapos! — mutatott a hasára Rózsi. Menyhért, feledve minden gondját, baját, csókolni kezdte az asszonyt ott, ahol érte. Az útban levő kis jövevény olyan boldoggá tette, hogy vállal érte mindent. Az emberek megvetését is. Felöltözött. — Máris itthagysz? — kérdezte csalódottan Rózsi. — Még ma este tisztázok Magdával mindent. Az asszony magára kapta sötétzöld pongyoláját. Mikor Menyhért a nagykabátját is felvette, odalépett hozzá, megigazította a sált a nyakában. Kikísérte az utcára. Menyhért azonban nem ment haza Magdához. Hazuk elé érve megrettent a végleges szakítás gondolatától. Visszafordította a szövetkezet felé motorját. Belopakodott az irodába, s ruhástól dőlt le a he- verőre. Majd szétpattant a feje. Meddig bír két asszonyt hitegetni? — Gyerekem lesz. Józsi bátyám! — lelkendezett az öregnek. s felugrott a téglacsomóról. — Fiam lesz! Az öreg csak nézte szótlanul. — Bűn az, ha ilyen orozva találok rá igazán a boldogságomra? — lépett egészen közel hozzá Menyhért. Az öreg még mindig nem szólt semmit. Most, hogy ennyire ki- bomlott előtte Menyhért ma- í gánéletének titka, tehetetlennek | érezte magát, pedig amikor ide j leült vele, azzal a szándékkal i tette, hogy elsimítsa a köztük j levő akadályt. Ez most már lehetetlen. Annak a gyereknek apa kell. Törvényes apa! Még azon az áron is, ha azt. akihez ! még formálisan az eskü köti, el kell hagynia. Ha az eszére hallgat, el kellene ítélnie Menyhértet, de ha a szívére, igazat kell adnia. Ö tudja, mit jelent a gyerek! Hogy szerette ő is Jósíit, azt a gazembert! Talán az is volt a baj. Mikor már járni tudott, kis talicskát faragott neki, hogy játszhasson az udvaron. Milyen kegyetlen is az élet! A másik kettő, akik korábban születtek, még fel se cseperedtek, amikor meghaltak. Legalább a Lacika maradt volna meg! Az már tipegni is tudott, amikor elvitte a tüdőgyulladás. Pedig hogy szerették a gyereket. Azért is vették maguk mellé Magdát, amikor senkije se maradt. Fáj, hogy ilyen szerencsétlen lett az a szegény lány, de meg kell értenie Menyhértet. (Folytatjuk) és különböző üzemek fejlesztésére fordított 186,6 millió forint címleteinek böngészése közben az tűnik fel legjobban, hogy ebből a hatalmas összegből nagyon kevés jutott a dolgozók szociális és kulturális idényeinek kielégítésére. A Körösi Állami Gazdaság fejlesztésére 5 év alatt felhasznált 20 millió forintból 900 ezer jutott lakásra és munkásszállásra, a Nagykunsági Állami • Gazdaság Gyoma határában levő ballai üzemegységében 6 millió forint beruházásból egy fillér sem. Cseppet sem jobb a kép ennél a közös gazdaságokban. A község hat termelőszövetkezete 25,7 millió forintot fordított 5 év alatt gazdasági épületekre, gépekre, felszerelésekre. Ebből az összeg^ bői j szociális jellegű létesitm ényekre, lukasra, brigáöszállásra még egy félmillió forirat sem jutott. A Dózsa Tsz 4,2 milliós beruházásból 163 ezer, a Győzelem Tsz 12,2 millió beruházásból 180 ezer forintot használt fél ilyen óéira. A hat szövetkezet közül négyben látták szükségét annak, hogy összesen 380 ezer forint értékben kulturális eszközöket, azaz televíziót, rádiót, lemezjátszót, szép- irodalmi és szakkönyveket vásároljanak. A pontosság kedvéért megjegyezzük, hogy könyveket csak a Viharsarok Halászati Tsz vásárolt az elmúlt 5 évben — 2 ezer forint értékben. A Körösi Állami Gazdaságban és a ballai üzemegységben egy fillért sem költöttek kulturális célra. Aligha azért, mert bőven el vannak látva mindennel, inkább azért nem, mert mint elég sok helyütt, ezekben a gazdaságokban is háttérbe szorul még az emberekről történő gondoskodás. Ezzel szemben a téglagyári telep, a Mezőtúri Állami Gazdaság gyomai fatelepe, a háziipari szövetkezet és a kenyérgyár fejlesztésére fordított 12.6 millió forintból 786 ezer forint jutott szociális és kulturális célokra. Mondani sem kell, hogy ezekben az üzemekben sokkal kevesebb a dolgozók létszáma, mint az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. Indokolt, hogy a harmadik ötéves tervben legalább olyan arányban törődjenek a gazdaságokban és a tsz- ekben az emberek kulturális és szociális igényeinek kielégítésével, mint ahogyan az ipari üzemek gondoskodtak már eddig is. K. I. FIGYELEM! Intézmények, KISZ-klubok, művelődési házak, sportegyesületek Rexasztait havi 300.— forintért; futball asztalt havi 400,— forintért; karambolasztalt havi 300.— forintért; tivoliasztalt ! havi 100,— forintért KÖLCSÖNZÜNK Érdeklődésre írásban részletes tájékoztatót küldünk. BELKERESK EDELMI KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT, 1 Budapest, IX., Közraktár u. 30. ! Telefon: 336—499. 3253 Fényképezőgéppel a háztájiban Dévaványám a napokban arról érdeklődtünk az fmsz illetékeseitől, kik azok, akik szép eredményeket érnek el háztáji gazdaságaikban. íme: — Ezek a mi fajtyúkjaink — mutatta Pocsai Istvánná, a Lenin Tsz tagjának felesége. Kétszáz darabos a törzsállományunk s bízunk abban, hogy így sokkal jobban nevelhetjük öt gyermekünket. Én különben a postán is dolgozom, betétkézbesítő vagyok, csak délután érek rá itthon dolgozni. Ezt a szép baromfiólat ketten építettük. A három libatömő társulás egyikének az elnöke Bere Zsig- mond. Az idén százötven liba tömésére kötött szerződést, de a napokban megduplázta, újabb százötven darabot kezd tömni — felesége segítségével. Öt fényképeztük le munka közben. .Vagy Józsi bácsi nyugdíjas tsz-tag, a nyúltenyésztő társulás elnöke. Látogatásunk idején nem volt otthon, lányát fényképeztük le az állomány díszével, Gyurival, a hatalmas baknyúl- lal. A kiscica kíváncsian nézte a fotómodellt. Fotó, szöveg: Opauszky itt az ősz... 3547
