Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-18 / 246. szám

1 »66. október 18. 4 Kedd Nagy sikerrel játsszák Békéscsabán a Cseres Tibor regényéből ké­szült Hideg napok c. filmet. Vasárnap este a Szabadság filmszín­házban a négyezredik látogatót — Krizsán Pál AKÖV-nyugdí- jast — jutalmazták meg Cseres Tibor hasonló című regényé­vel. Képünkön Furák Páiné, az üzemvezető megbízottja átadja a könyvet. Fotó: Demény Bővült az Meglepődve és egy kicsit mér­gelődve fogadták elseje után a fotósok azt a hírt, hogy Békéscsabán,' az OFO- TÉRT-bolt tatarozás miatt bezárt, A kirakatból értesülhettek arról, hogy kisfilmet vásárolni és a be­adott filmeket a kész képekkel együtt megkapni az optikai bolt­ban lehet. A bolt egy hét után ki­nyitott. A kiszolgálás nem volt zavartalan a frissen festett, meg­nagyobbított üzletben — de volt. Az új bútorok még áru nélkül áll­nak, várják a vállalat, asztalosait, akik elvégzik a végső berende­zést. — Már egy héttel ezelőtt meg­nyithattuk volna — mondja Szi- kora István né, a bolt vezetője. A bolt nagyobbítása és festése ide­jében elkészült, de a bútorok majdnem két hétig utaztak Bony- hádról idáig. Bízunk abban, hogy néhány nap múlva már teljesen berendezkedve állhatunk a ked­ves vevők rendelkezésére.. — Mit eredményezett az egy­heti teljes és a második heti részleges szünet? — Egy közfalat kidobtak a szakemberek és boltunk néhány négyzetméternyi területtel na­gyobb lett. Az elavult berende­zést teljesen új bútorokkal' cse­rélték ki, amelyben az árut a sza­bályoknak megfelelően és jól lát­hatóan tudjuk elhelyezni. A kö­rülményeink megjavítása tulaj­donképpen már áprilisban meg­kezdődött, amikor az optikai részleg az utca túloldalán egy szép új boltba költözött. — Ebben az új boltban mi vár­ja a vevőket? — A fotóanyagellá tásunk vi­szonylag jónak mondható, elég szép készletből válogathatnak a fotósok. A fényképezőgépek közül kiemelkedik a háromezer-kilenc- száz forintos Praktika, amelyből alig pár nap alatt ötöt adtunk el. Nagy sikere van a Zorkij—10 és 11 automata gépeknek, ezekből már huszonegy boldogítja új gaz­dáját. Egyre többen kedvelik a filme­zést. A legújabb Kvarz gumiopti- kás filmfelvevő gépből például hét darabot adtunk el a napok­ban. Üjdonsággal kedveskedik vállalatunk ismét azoknak, akik nálunk készíttetik a képeiket. Október elsejétől jövő év március végéig a tizenháromszor-tizen- j nyolcas képekből, illetve az en- I nél nagyobb méretű nagyítások­ból ismét kettőt készítünk egy árért. Az amatőr fotósok külön­ben igen szorgalmasak, nem egy nap akad, arpikor nyolcvan-száz, I sőt ennél is több filmet is ve- I szünk át kidolgozásra. Általában négy nap múlva már gyönyör­ködhetnek a fényképezőgép-tu lajdonosok felvételeikben. —o— Figyelem ! Figyelem ! Kafesse fel a ktsz-ek szolga Ifatóházait és részlegeit Nagykamaráson, Kunágotán. Kaszaperen, Mezőkovácsházán és Medgyesbodzáson ahol női,, férfifodrászattal, női és férfiszabósággal és háztartási kisgépek javításával állnak a lakosság ren­delkezésére. • • FENTIEKEN KÍVÜL MEZÖKOVÁCSHÁZÁN, KA­SZAPEREN. VALAMINT MEDGYESEGYHÁZAN még rádió- és televiziószerviz is áll a lakosság szolgálatára. « • A KTSZ-EK SZOLGÁLTATOHÁZAI ÉS RÉSZLEGEI MINDENKOR A LEGNAGYOBB KÉSZSÉGGEL ÁLLNAK A LAKOSSÁG RENDELKEZÉSÉRE. 476 I. Nem is számított ' valamire­való mesterembernek hajdanán, aki legenvkorában — hátára ka- nyarítva a nagyködmönt, kezébe ragadva a vándorbotot — el ne indult volna tapasztalást gyűjte­ni, világot látni. Vittek útravaló- nak hamuba sült pogácsát és hoz­tak haza sok-sok míves tudo­mányt, fortélyt, jártasságot. Mindazt, amit eltanultak, elles­tek francuz vagy éppen toszkán maestroktól, ravasz ánglusoktól — mit honnan lehetett. Könnyű dolguk volt azoknak a réges-régi mesterlegényeknek, mert csak virtussal meg csizmatálppal kel­lett győzniük; hiányoztak ellen­ben az olyan féle fogalmak, mint: devizakeret, valutaigénylés, ilyen engedély, olyan vízum. Igaz, azóta sok minden változott, i nem elen­gedhetetlen éppen külországba vándorolni, hogy igazán mesterré válhasson valaki a szakmájában. A rádió és a televízió, s nem utol­sósorban az úgyszólván bármely nyelven hozzáférhető, pazarul bő­séges nemzetközi műszaki és tu­dományos szakirodalom korszaká­ban arasznyivá zsugorodtak a vi­lágrészeket elválasztó távolságok. Sokat hangoztatjuk, hogy a szakmai egyoldalúság, a „szak- barbáiság” ma már mind kevés­bé elegendő, széles látóhatárú, általánosan is művelt szakembe­rekre van szükség. Ennek talán a megíordítottja is igaz. Nemcsak a vállalatnak vagy a népgazda­ságnak kell a kiterjedt, műszaki intelligencia, de a ma emberé­nek még inkább életszükséglete a tapasztalatszerzés, az élmények, emóciók bősége, a minél gazda­gabb megismerés. A turizmus ko­runk legáltalánosabb szenvedélye. S minél többen járunk Keletre és Nyugatra, annál hamarább rádöb­benünk, hogy de hiszen nálunk is, az országban is mennyi minden figyelemre méltó, szép és érdekes akad, amit nem ismertünk még eddig. Vagy megismertünk eppen, csakhogy azóta eltelt egy-két év­tized s nálunk az esztendők is oly sok újat hoznak, hogy képe­sek átformálni. megváltoztatni egy-egy táj, város, üzem arcula­tát. Ezek a gondolatok fordultak meg a fejemben, miközben zotyö- gött velünk a busz városról vá­rosra, útban a GTE legutóbbi ki­rándulásán. A MTESZ viharsar­ki tagegyesületének immár hasz­nos hagyományai az efféle utalt szervezése, különösen a Gépipari Tudományos Egyesület Békés me­gyei Szervezete jár az élen, mely — úgy hallottam — országos vi­szonylatban is elismert eredmé­nyességgel. dolgozó társulat. Az útiprogram élményekben gazdag kirándulást Ígér. Merre is tar- ‘ tunk voltaképpen? Az első állomás Székesfehérvár, i Mindenki ismeri szép hangzású régi latin nevét — Alba Regia — j a nevezetes (egyébként itt gyár- j tott) televíziós készülék, meg egy I kedves szovjet filmszínésznő \ (Szamojlova) emlékezetes vendég- ! alakítása jóvoltából. A könnyű­fémműben kezdjük az üzemláto­gatások sorát. Ez a magyar alu­míniumfeldolgozó ipar fellegvá­ra. Itt készülnek a különböző alu- ötvözetek, s az öntvényekből le­mezeket hengerelnek vagy a rop­pant nyomással dolgozó gépek változatos idomú síneket, szalago­kat, csöveket húznak. Jókora fé­nyes, kerek lemez, mondják, eb­ből lesz a gázpalack, kisebb test­véréből meg a Kukta fazék. Az izzó narancsszín különböző árnya­latait ragyogtató nagy kemencék öble mindig lenyűgöző látvány, a csapolónyíláson kiömlő olvadt alumínium viszont korántsem olyan impozáns, mint például, ha folyékony acél lenne. Közömbös ezüstszürkén csordogál, mint a higany. Nagy halmokban a salak, mint magyarázzák: ezt eladjuk Nyugatnak, mert ők még kiterme­lik a benne rejlő 3 százalék alu­míniumot, nekünk ez már nem volna gazdaságos. Ilyen gazdagok vagyunk vagy ilyen szegények? A nagy méretek birodalma ez és az óriási lármáé. Ha kuglicsa- | tát vív Szent Péter az arkangya- i lókkal, az kismiska ahhoz a zaj- ! hoz képest, amit a hideghenger­mű egynéhány gépe produkál. A j hangerő meghaladja a fül teher - 1 bíróképességét, a zaj egyszerűen 1 — fáj! Az egyik munkáson zaj I védő, a vele szemben dolgozó füle j védtelen. Mondják, a feldolgozó­masinák nagy része a háború alatt érkezett Németországból, er­kölcsi (és valóságos) kopásuk igen számottevő. Az öntöde szomszéd- \ ságában hatalmas csarnok épít- í kezesének körvonalai bontakoz- | nak ki. Itt helyezik üzembe majd a kor színvonalán álló új henger- I sort, melynek gépeit az ember J helyett automata szolgálja ki. Az Ikarusz székesfehérvári í üzemében a legmodernebb he­gesztési eljárásokat tanulmányoz­tuk. Késő délután megismerked- ! tünk Fehérvár lüktető, nagyvárosi ! forgalmával, szépen kivilágított, ! gazdag üzletsorával, azután to- j vábbindultunk szálláshelyünkre, I a bodajki turistaházba. A soha nem hallott helyen — meglepetés — egy kedvesen méltóságteljes, klasszicista palotácska fogadott. ! I.amberg gróf, az a bizonyos, ki- j nek... ..szivében kés, Latour nya­kán kötél” — építette ötnegyed századdal ezelőtt vadászkastély­nak. Most a turisták paradicsoma. Holnap korán indulunk meg­ismerni egy még óriásibb gyár­üzemet és egy pompázatosabb fő­úri „víkendházat”, úticélunk: a Győri Vagongyár és a fertödi Eszterházy-kas'tély. Kép, szöveg: Vajda János Megérkeztünk Bodajkba. Uj ismeretterjesztő' sorozatok a rádióban A rádió bővíti ismeretterjesztő, műsorait és több új sorozatot in­dít. A rád'ióiskoda műsorainak ke­retében történelmi ismeretterjesz- \ tő sorozatot kezdenek. A 18 adás­ból álló ciklus hallgatói a Szov- j jetunió történetével ismerkedhet­nek meg. Ugyancsak 18 adásiból ! áll majd a rá dl óiskola másik foly- í tatásos műsora, amely a fizika törvényeinek titkaiba vezeti be az j érdeklődőket. Bizonyára népes hallgiatótábora lesz dr. Kontra György és Victoi András „Szervezetünk titkai” cí­mű sorozatának is. A Rádiószabadegyetem ugyan­csak több soroza ttal lepi meg szé­les körű halig«tótáborát. Hatiheten- 'ként jelentkezik és hazánk vad­állományát ismerteti a „Magas­lesen” című előadássorozat, a „Mindennapi kenyerünk” című adásokban pedig élelmiszerkuta­tók, közgazdászok, történészek és szociológusok állnak mikrofon elé A Munkásakadémia a következe hónapokban elsősorban a munka- lélektan problémáit tárgyalja, de szó esik majd a közlekedésről, a2 ember és a gép viszonyáról, vala­mint a mezőgazdaság és a pszi­chológia kapcsolatáról. A fizikai anyagkutatás legújabb eredmé­nyeiről „Az anyag szerkezete — mai szemmel” című sorozat ad rendszeres tájékoztatást. A nép­szerű ismeretterjesztő sorozatok: a „Rádiólexikon”, a „Százados szenzációik’', a „Találja ki, hol já­runk”, a „Tudósaink arcképcsar­noka” továbbra is jelentkezik mű­soraival. Ugyanakkor megindítják a „Tudósok fórumát”, amelyben egyetemi tanárok és kutatók be­szélnek munkájukról, terveikről. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents