Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-09 / 213. szám
1966. szeptember S. 4 Péntek Maxim Naimovics: Bulgária nemzeti ünnepén Köszöntjük a csonlima országát Hűlt és jelen... Gyakran használjuk ezeket a fogalmakat, s köziben megfeledkezünk közös alapjukról, az időről. Pedig az idő, ha felmérjük változásait, rendkívüli tanulságokkal szolgál. Ezt a bolgár emberek igen jól tudják, amikor nemzeti ünnepükön visszatekintenek az elmúlt két évtized távolába. Bulgáriáiban akkor kezdődött meg az első ötéves terv végrehajtása. Sokan kétségekkel fogadták ezt a nagy' vállalkozást. Bulgaria mint ipari ország? Utópiának tűnt sokak szemében. Bulgáriában akkor még nem kutatták fel a nyersanyagkincseket, a nehéziparnak még csak magva sem voLt, a traktoroké® kombájnok ritkaság számba menték, az elektromos energia mennyisége meg^ a háztartási szükségleteket sem fedezte. És ez a Bulgária elhatározta: fejlett ipari ország lesz történelmileg rövid időn belül! Igen nagyok voltak a nehézségek. Még a bolgár ember is csak nehezen értette meg a jövőt ábrázoló számok jelentőségét. Húsz évvel ezelőtt még nem volt elegendő a ruha, az élelem, s a bonyolult körülmények között néha ,a kény érj egy A-szelvényére adtak ruhaneműt. És az első tervekben ugyanekkor milliárd kilowattóra elektromos áramról, sok ezer tonna öntött vasról, színesfémről, nyersolajról és gépekről ma máj- természetesnek tartja az eredményeket, s el sem tudja képzelni, mi más lehetne országában ! Itt már nem élelemtől, ruházatról, lakásról van szó. Ezek csak jelképei a nagy változásoknak, melyek a világot egy egészen új Bulgáriával ismertetik meg. Olyan Bulgáriával, mely egyedül a negyedik ötéves terv teljesítése folyamán annyi értéket állított elő, mint amennyit a bolgár állam fennállása óta 1960-ig összesen, öt év — 80 esztendő munkáját tartalmazza. Itt azonban nem sokat segítenek a számok, mert már alap sincs az összehasonlításhoz. Bulgáriában húsz évvel ezelőtt egyáltalán nem létezett gépipar, szí- nesíémtermelés, vegyipar, nem volt egy gramm nyersolaj stb. Nincs értelme. Ugyanaz a Bulgária ma esztergákat és televíziókat, gyógyszereket és műtrágyát exportál külföldre. A jövő, melyről álmodtak, valósággá vált. Természetesen ezt nem lehet csak az exportlista nomenklatúrái által megállapítani. Ez csak az anyagi változás, de van még valami más, ami nem kevésbé fontos — az emberi öntudat fejlődése. Nálunk két évtized alatt az embe- rek öntudata valóban gyökeresen megváltozott. Nehéz pontosan kimutatni ezeknek a változásoknak a formáit. Lényegében a magántulajdon rendszerének összeomlásáról és új etikai és esztétikai értékek létrejövéséről iskolák vannak gyermekek számára. Nincs olyan bolgár falu. ahol ne lenne nyilvános köl- csönkönyvtár. A munkások gyűléseken vitatják meg az újonnan megjelent könyveket. Igaz, egy acélöntőből ritkán lesz irodalom kritikus, s a baromfinevelő feladata sem a költészet hivatásos művelése. De maga az a tény, hogy egy falusi gyermek Brahms vagi' Beethoven müveiből muzsikál, hogy egy falusi lányka Caldwell vagy Salinger iránt érdeklődik, sokat mond. Azt bizonyítja, terjed a kultúra és a műveltség a háztartási hűtőszekrényekkel felszerelt, újonnan épített lakóházakban. Csődök persze nem történnek! Az óriási ugrást nem titánok művelték, hanem emberek. Egyszerű emberek, akik önfeláldozóan dolgoztak a jövőért. S mi folytatjuk utunkat előre. A jövő pedig újból olyan nekünk, mint' egy álom. De álom-e? Az ötödik ötéves terv előirányzata szerint 1970-ben újabb hatalmas előrehaladás valósul meg. Most már a leghitetlenebbek is hallgatnak: a valóság azt mutatja, hogy Bulgária jó úton, a szocializmus útján jár. Előttünk a jövő. mely holnap ismét jelenné változik. A koreai nép sohasem mondott le a kettészakított haza egyesítéséről. Amikor 1948 augusztusában az ország déli részét megszálló amerikaiak közreműködésével Dél-Koreában úgynevezett nemzetgyűlési választásokat rendeztek, s létrehozták a külön köztársaságot — északon válaszként általános választásokat tartottak, amelyeken a dél-koreai demokratikus pártok is részt vehettek. Megválasztották Korea Legfelsőbb Népgyűlését, amely Phenjanban 18 esztendővel ezelőtt kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Szeptember 9. azóta a köztársaság évfordulója. s egyben a kettészakított Korea egyesítését óhajtó nép ünnepe. Tizennyolc esztendő, pontosabban a japánok kiűzése óta eltelt huszonegy év alatt Dél- Koreát tönkretette az amerikai megszállás. Dél-Koreában ma minden 9 parasztcsaládra egyetlen eke jut, a gabonahozam a háború előttinek kétharmadára csökkent. A parasztok több mint kilencven százaléka szorul uzsora-hitelre, a dél-koreai ipar pédig mindössze a szükségletek egyötödét képes fedezni! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban egyetlen szó fejezi ki hűen az elmúlt két évtized gyors fejlődését: csonlima. Ez a szó a gyorsan száguldó legendás paripát és ma a rohamos ütemben fejlődő Koreai NDK-t szimbolizálja. Észak-Korea iparának termelése húsz esztendő alatt több mint 13-szorosára ugrott és az amerikai agresszió, a pusztító hároméves háború ellenére ma a Távol-Kelet egyik legiparosodottabb országa! Az amerikai intervenció üszkös romjai helyén 2500 új iparvállalat létesült, gépesítették a mezőgazdaságot, s a Koreai NDK már szerszámgépeket, traktorokat, tehergépkocsikat gyárt és — exportál! A Dél-Koreában termelt fejenkénti 76 kilowattóra árammal szemben Északon egy lakosra átszámítva 1015 kilowattóra villamos energiát állítanak elő évente! Íme a mérleg, amely kezdettől Észak javára billent. Ennek és az északi országrész vonzásának egyik világra szóló bizonyítéka, hogy a Japánból hazatelepülő koreaiak óriási többsége a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot választja hazájául. A csonlima gyorsaságával fejlődő Koreai NDK — együtt valamennyi szocialista országgal — a szocializmus nagyszerű példáját nyújtja Ázsia és a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok népeinek. Köztársasága kikiáltásának napján köszöntjük a testvéri koreai népet, a csonlima országát. S. T. Korea a felemelkedés útján esett szó. 1946-ban fantasztikusnak tűntek a terv számai, érthető, ha sokan megmosolyogták. De íme, két évtized múltán, a megálmodott jövő jelenkori valóság lett. A bolgár ember van szó. Ma már-a bolgár emberek más mértékkel mérnek, s ez nem gazdaságukban vágj' szülőik társadalmi pozíciójában gyökerezik, hanem tudásukban, tehetségükben, alkotásaikban. Számos bolgár faluban zeneA Koreai-félszigeten még sohasem mentek végbe olyan gyors és mélyreható változások, mint az elmúlt két évtized folyamán. A második világháború után a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) a szocialista fejlődés útjára lépett. A földreA bolgár falu új képe A külföldi vendégekj-e, akik meglátogatják Bulgáriát, különösen mély benyomást tesz a napfényes tenger, a Balkánhegység lábainál megbújó Róaz idő alatt 643 000 lakóházat építettek, ami kétharmadát képezi az összés lakóházaknak falun. Jelenleg tehát már* minden három ház közül kettő új. S ha Impozáns falusi zsavölgy, a Rila és Pirin hegységek havas csúcsai. A vendégek elragadtatásukat fejezik ki a Fekete-tengerpart üdülőkomplexumai építészeti megoldásai felett. Ugyanakkor azonban megemlítik azt is, milyen mély benyomást tett rájuk a hatalmas méretű lakásépítkezés falun. Ez valóban így van. A lakásépítkezés a bolgár falvakban az Utóbbi húsz év folymán igen jjpvry, ütemben fejlődött. Ez alatt művelődési ház. a múltban a tehetős gazdákat arról Ítéltek meg, kinek mennyi földje van, most mindenki azon igyekszik, hogy minél szebb házat építsen. ^Az új bolgár falu képe már kisebb városokéhoz hasonlít. A ynodern bútorok, rádió, elektromos háztartási gépek, melyeket már csaknem minden házban láthatunk, arról beszélnek, hogy a város és a falu közötti különbség fokozatosan és biztosan eltűnik. A falusi lakásépítkezésre jellegzetes az a jelentős segítség, melyet a termelőszövetkezeti gazdaságok nyújtanak a parasztoknak, akik új lakóházat építenek. Csaknem minden szövetkezeti gazdaság rendelkezik téglakészítő berendezéssel, homokbányával és kőbányával. A szövetkezeti gazdaságok építőanyagokat és szállítóeszközöket bocsátanak tagjaik rendelkezésére. Azonkívül sok helyen a szövetkezeti gazdaságok építőbrigádjai építik az új lakóházakat. Ez esetben a tagok azok szerint a normák szerint fizetik az építési szolgáltatásokat, melyek szerint a szövetkezeti gazdaság a maga építkezéseit. A szövetkezeti gazdaságok nagy része, hogy segítsen a szövetkezeti tagoknak, több éves részletekben vonja le a tagoktól az építkezés előlegezett költségeit. Így lehetővé teszik a tagok számára, hogy többet fordíthassanak új lakóházaik berendezésére. Csaknem minden faluban a lakóházakkal egyidőben korszerű kultúrházak is épülnek, valamint üzletházak, ahol a parasztság mindent beszerezhet, amire szüksége van. a falusi parkok és sportpályák biztosítják a pihenés és sportolás lehetőségét. A nagyarányú lakásépítkezés alun reálisan bizonyítja a szövetkezeti parasztság anyagi jólétének növekedését. Csak az utóbbi nyolc év folyamán a szövetkezeti parasztság jövedelme kétszeresére növekedett. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy mind teljesebben elégíthessék ki anyagi és kulturális szükségleteiket. 'Muszan. Kanggje Szinuizsu Kacson ^iJICsinnampo, Szarivön Mezsu, [§§!Feketeszén |||||| * any ^Barnaszén Horgán, ÜU Mangán Ólom Hl Vaa lv.V.1 Magnezit lllllll Mz tottftl 6ratlt 'Gabon anamueW' Szeoesmarna Kukorica form végrehajtása, a nagyipar, a pénzintézetek és a közlekedés államosítása után az 1947—48. évi és az 1949—50. évi kétéves tervek során jelentős eredményeket értek el a népgazdaság fejlesztésében. A súlyos amerikai intervenció után maradt üszkös romok helyén több mint 2500 iparvállalat épült. Üj közlekedési útvonalakat építettek ki. A KNDK ipari termelése az utolsó 18 évben 13-szorosára nőtt. Az észak-koreai falvakban végrehajtották a mezőgazdaság szövetkezetesítését. öntözési rendszerek épültek ki és lényegesen megnövekedett az öntözött földterületek nagysága. Sikeresen megoldották a falvak villamosítását is. Ez idő szerint a gépesítés bontakozik ki legerőteljesebben. A KNDK legfontosabb iparágai: vas- és fémkohászat, gépgyártás, cement- és téglagyártás, vegyipar (különösen nitrogén-műtrágya és műselyemgyártás), valamint a konzervgyártás. Az ipar gyors helyreállításához nagymértékben hozzájárult a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok jelentős segítsége, amelyet az amerikai intervenció után nyújtottak a KNDK-nak.