Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-09 / 213. szám

196*. szeptember 9. 3 Péntek Kommunisták Bánkúton A Bánk úti Állami Gazdaságot a termelésben elért eredményei­ért Békés és Csongrád megyében a legjobbak között emlegetik. Búzából ebben az évben hol­damként 24,93 mázsa átlagter­mést értek el. Tavaly szemes kukoricából holdanként 30,91 mázsát termeltek. A kukorica mázsánként! önköltsége 4’5 fil­lérrel haladta túl a 120 forintot. 1965-íben egy holdról 4822 fo­rint értékű árut adtak el s a gazdaság 1 millió 236 ezer forint jövedelemmel zárta az eszten­dőt. , Ha a gazdaság termelési ered­ményeit mérlegelnénk, az egyik serpenyőibe bizonyára ezek a számok kerülnének, a másikba pedig a traktorosok évi kerese­tének 2500 forinttal való növe­kedése, a bánkúti emberek nö­vekvő jóléte. Ezt a következők­ben összegezte Gulyás Antal a pártvezetőséget újjáválasztó tag­gyűlésen. — A falu minden családi (há­zában rádió szól. A tv-előfizetők száma 67-re növekedett. Az utóbbi négy esztendőben 120 család vásárolt szoba- és kony­habútort. Az élet a maga medrében jő irányban halad Bánkúton. A pártvezetőség beszámolójából azonban, hiányzott egy gondolat­sor: a gazdálkodás szervezésé­ben, a jövedelmezőség növelésé­ben hogyan dolgoztak a kom­munisták? A ' növénytermesztés és az állattenyésztés szocialista brigádjai mit tettek a hozam növelésére? Milyen a fiatalok helyzete, mi foglalkoztatja őket, s a. párt hogyan tudná támogat­ni kezdeményezésüket? Lehe­tett volna miről beszélnie a tit­kárnak, hiszen az állami gazda­ság minden negyedik dolgozója tagja a pártnak. Valószínű, hogy a gazdaságirányításban és a ter­melés élvonalában dolgozó kom­munisták — a maguk módján — megtették kötelességüket. A párt VIII. kongresszusa óta eltelt időszak Bánkúton nem múlt el nyomtalanul. A gaz­dálkodás eredményei is azt ta­núsítják, hogy az utóbbi évek­ben itt történt egy és más. Há­rom évvel ezelőtt még igen je­lentős bevételi hiánnyal zárták az esztendőt, tavaly pedig a ter­mészeti csapás ellenére is — a száj- és körömfájás — egymil­lió forintnál több jövedelmet értek el. Az eredinénnyel mégis elégedetlenek. A bánkúti embe­rek többre képesek! Él bennük a felelősség munkájukért. A te­henészek ezért tehettek javas­latot a tejtermelés növelésére, az önköltség csökkentésére. A literenkénti 4,2 forintos tejet költségesnek találják. Költséges is. A gazdaság vezetésében dol­gozó kommunisták viszont most arra keresnek magyarázatot, hogy miként csökkenthetnék a takarmány felhasználását a sertéstenyésztésben és a hizla­lásban. Az 5,43 kiló takarmány­felhasználást 1 kiló élősúly elő­állításához soknak tartják. Kétségtelen, ezek gazdasági természetű feladatok. így ezek megoldása elsősorban a gazda­sági vezetésre várnak. A párt- szervezetnek azonban mégis kö­ze van ezekhez. A gazdasági mutatók feltárásával mozgósít­hatja az alapszervezet kommu­nistáit a termelésszervezés üte­mének fokozására, a még ered­ményesebb gazdálkodás meg­valósítására. A bánkúti pártszervezetben nagy erő van. Ez az erő nem­csak azért nagy, mert minden negyedik ember kommunistának vallja magát, hanem azért is, mert a párttagság politikai érettsége magas színvonalú. A taggyűlések látogatottsága, a vi­tában való részvétel, a tagsági díj rendszeres fizetése ugyan­olyan erénye az itteni emberek­nek, mint a termelőmunkában elért jövedelmezőség. Érdemes lett volna a taggyű­lésen ezekről is szót váltani. Dupsi Károly A kölcsön kenyér... Az asztalt tsz-eünökök, főag- romómusdk, főkönyvelők gyűrű­je fogja körül. Figyelmesen hall­gatják az előadót, aki éppen a nyárfatelepítés gyakorlatáról mond néhány szót. Ide tartozik, hogy a megyei tanács vb a har­madik ötéves teívben Csaknem 10 000 hold nyárfa telepítéséről hozott határozatot. A mezőgaz­dasági osztály a határozat meg­valósítására megtette a szüksé­ges félvilágosító munkát, mire a gyulavári, a kőtegyám, a méh­keréki és a bi'harugrai tsz-ek ebben az évben. 800 holdnál is nagyobb területen vállalták az őszi telepítéssel kapcsolatos munkát. Most mégis az történt, hogy amikor a gyakorlati mun­ka megkezdése került napirend­re, egy ember a nyartelepites" közgazdasági tényezőiről készí­tett előadással az értekezletet valósággal lehengerelte. A dolgozat szócséplésnek tűnt. Az arcok tehát nemhiába me­redtek egymásra. A fülek olyas­mit hallottak, amiről egyébként korábban a fej már meggyőző­dött. Ezért is vállalták a nyárfa­csemeték ültetését. Most azon­ban ismét átélhették a döntés körülményeit. Belebámultak a valóságba, s székre roskadva ül­tek, várták, mi lesz a folytatás. A megyei tanács főaigronómu- sa is széttárta a karját, mit te­het ilyen esetben az. ember? Semmit! Azaz: tegyen próbát, keresse fel a közgazdasági fej­tegetésbe bocsátkozó előadó hi­vatalát és amikor a termelési tanácskozáson mindenki megér­tette feladatát és menne, hogy hozzálásson, kérjen szót néhány mondat erejéig és amikor a szót megkapja, tartson hosszas elő­adást a cserebogarak rajzásának gyönyörűségéről. A tantus z majd csak leesik, ha nem szép szóval, akkor a kölcsönösség el­vén ; elvégre a kölcsön kenyér visszajár. D. K. Szeptember Mezőmegyeren Kétszáz hold őszi arpa és 880 hold búza vetésére készülnek a mezőmegyeri Béke Tsz-ben. A kevés őszi takarmánykeveréket nem említjük szám szerint. Az ugyanis csak afféle vetőgéppróbá- nak számít, itt is, mint máshol. A vetés rohamos közeledtével arról érdeklődtünk Gubis Pál elvtárstól, a szövetkezet elnöké­től, hogy milyen gépi erővel ren­delkeznek és hol tartanak a ta- lajelőkészitéssel. Ez ütemesnek is meg lassúnak is ítélhető. Szep­tember első napjaiig ugyanis az 1060 hold gabona tarlójából' 770 holdon végeztek szántást. Eddig kimondottan az elég szép számú saját gépparkjuk .munkájára, a két DT-re, a 6 MTZ-re és a há­rom G—35-ösre támaszkodtak a talajmun,kánál. Két műszakban azonban, csak a két lánctalpas és 2—3 univerzális traktor dolgo­zott eddig. A traktorok vezetésé­hez értő emberek száma legalább 34 a szövetkezetben, de több gé­pet eddig mégsem tudtak éjjel- nappali munkára állítaná, azért, mert a trak tor v eze tésihez értő emberek zöme a rakodással volt elfoglalva. Kíváncsiságból megnéztük az egyes számú DT és az ugyancsak egyes számú MTZ-tralktor múlt év augusztusi és ez év augusztusi teljesítményét. A munkalapokból kiderül, hogy a DT tavaly au­gusztusban 342 üzemóra alatt 349 normál'holdat teljesített, annak ellenére, hogy 382 órán át javítás alatt volt. Az ez év augusztusi teljesítménye 296 óra alatt 298 normálhold, holott javítás alatt mindössze 188 órán volt. Az egyes számú MTZ-traktor teljesítmé­nye tavaly augusztusban 138, ez év augusztusaiban pedig 137 nor­málhold volt. Bizonyára hasonló képet kap­nánk a többi traktor teljesítmé­nyéről is. Ezzel pedig aligha le­hetnek megelégedve a szövetke­zet vezetői. Hiszen az idén jó két héttel korábban kezdődött az aratás s korábban hozzáláthattak a traktorosok a munkához. Az nem vjitás, hogy augusztus utolsó tiz napja eléggé esős voQit az idén s ez lassított a szántás ütefnén. Azonban most már jó az idő, a rakodás sem akadályozza a két műszakban dolgozó traktorok számának növelését. Indokolt is a szántás gyorsítása. Egyrészt azért, mert. a hét végén megkez­dődik az ősziárpa-vetés, aztán pe­dig 20-án, 25-én a búzavetés. Ga­bonát mindössze 267 holdon kö­vet gabona, a többi az eddig le­takarított borsó, mák, kender, burgonya és az ezután, letakarí- tásra kerülő siló- és szemes ku­korica, cukorrépa és napraforgó után kerül. Vagyis a vetéssel egyidőben jelentős földterületet kell felszántani. Ezzel párhuza­mosan kellene haladjon a mély­szántás a tavaszi növények alá. Nem volna ugyanis jó, ha az idén is 600 hold föld maradna szán- tatlamul tavaszra, mint tavaly. Az elmúlt évben nem okozott különösebb gondot a kapás nö­vények betakarítása a sok eső el­lenére sem, viszont a kukorica- szárat nem tudták lehordani mintegy 300 holdról. Előrelátha­tólag most sem lesz gond a ku­korica és a cukorrépa betakarí­tása, viszont annál inkább a szár lehordása. Ezen úgy akarnak se­gíteni, hogy vásárolnak egy ju­goszláv gyártmányú isilókomibájnt, ha kapnak. Alig hihető, hogy ez a szövetkezet eddig mindössze csak egy kis teljesítményű, iha- gyar gyártmányú silókomfoájnhoz jutott hozzá, ami alkalmatlan a kukoricaszár letakarításához. Még Orkán szártépővei sem rendelkez­nek, nem egészen érthető ökok miatt. Ha nem jutnak hozzá egy nagy teljesítményű silózókombájn­hoz, akkor néhány száz holdon megint útját állja a mélyszántás­nak a kukoricaszár. Az idén exportra is termel az Endrődí Szabó Ktsz Az Endrődi Szabó Ktsz az idén annyi megrendelést kapott, hogy kezdettől fogva biztosított volt á munkaellátottsága. A má­sodik negyedévtől — 15 éves fennállása óta először — export­ra is termel, mégpedig Nyugat- Németországnak leánykablúzt, az NDK-nak fiú sínadrágot, a Szov­jetuniónak pedig női kartonruhát készít viszonylag igen nagy memy- nyiségben. Az exportra elszállí­tott áru értéke már eddig megha­ladja a 2 millió forintot, s ez szeptember végéig még további 600 ezer forinttal növekszik. A belföldi megrendelés is any- nyi, hogy a tervezett 5 millió 700 ezer forint helyett év végéig elő­reláthatólag a 6 millió forintot is eléri majd a termelt árufélék ér­téke, ami — a tavalyihoz képest az exporttal együtt — mintegy 50 százalékos emelkedést jelent. Ezt a feladatot kisebb mérvű lét­számkiegészítéssel, főként pedig a termelékenység növelésével old­ják meg, amit a nagyobb szériák is elősegítenek. így a szövetkezet nyeresége már az első fél évben félmillió forintot tett ki, amit azelőtt egész évben sem tudtak elérni. A • dolgozók nagy gonddal ügyelnek a minőségre. Ennek kö­szönhető, hogy minőségi kifogás egy alkalommal sem volt és a szövetkezet a szállítási határidőt mindig be tudta tartani. Négy 166 ezer forintos lottónyeremény a megyében A lottó 35. játékhete ugyancsak megtréfálta a fogadókat. A kihú­zott számok közül ugyanis a 61-es a legkisebb, majd a 65-ös, a 66- os, a 83-as és a 86-os következik. Ezek az „öreg” számok nehéz diónak bizonyultak: országosan is mindössze 21-en értek el négyes találatot. Megyénk lottózói „kitettek ma­gukért”, hiszen közülük négynek sikerült négyes találatot elérnie. A végegyházi és az orosházi nyer­Közületek munkaerőigénye Az EM 44. sz. All. Építőipari Válla­lat azonnal felvesz — budapesti mun­kahelyekre — fémcső-állványozókat, ácsokat, hidegburkolókat (gyakorlat­tal!), kőműveseket, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntar­tóknak havi 360,— Ft (napi 15,— Ft), nem családfenntartóknak havi 240,— Ft (napi 10,— Ft) különélési dijat fi­zetünk, amennyiben vidéki lakásbeje­lentéssel rendelkeznek és állandó la­kóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étke­zést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha, szak­munkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, munkaerőgazdálkodás. 412 A Békéscsabai Hűtőház női segéd­munkásokat alkalmaz azonnali belé­péssel. Jelentkezés személyesen. 417 Vizsgázott kazánfűtőt felvesz állandó jelleggel a Férfifehérneműgyár Bé­késcsabai Gyára, Trefort utca 2. 85209 tes már jelentkezett, de a másik kettő még ismeretlen. Az biztos, hogy mindkét szelvényt megyénk postahivatalai forgalmazták. Az egyiket a békéscsabai I-es számú adta el. A négyes találatokra egyenként 166 ezer forintot fizet­nek. A Fővárosi Sütőipari Vállalat fel­vesz sütőipari fiú ipari tanulókat kollégiumi elhelyezéssel. A képzés időtartama 3 év. Minő­sége: emelt szintű, amely a to­vábbtanuláshoz biztosit kedvező lehetőséget. Jelentkezni lehet a Bp.-i 2. sz. Élelmiszeripari-Tanuló Iskolában. Bp., VI., Népköztársaság útja 100 (vidékiek jelentkezhetnek). Köve­telmény: 14—16 év, 8 ált. iskola eredményes elvégzése (közepesné: jobb átlag). Határidő: szeptember 12. Gyuri bácsi — Hozott-e pénzt, Gyuri bá­A kérdező alacsony, nagy ba- juszú, idős bácsika, a /„Gyuri -bácsi” pedig még jóval innen van az ötvenen — Papp Gyula, a Vizesfási Állami Gazdaságban dolgozó külterületi kézbesítő. — Van pénz, Jóska bátyám — mindjárt átveheti. Amikor már vége az elszá­molásnak és a postás udvaria­san elhárítja Jóska bácsi bam­bira invitálását, néhány apró mondat kerül a jegyzetfüzetbe. — Mióta járja a határt? — Kerek tíz évvel ezelőtt ha­tároztam el, hogy „állami em­ber” leszek. Azóta járom a ha­tárt, viszem az örömhírt vagy éppen a gyászjelentést. — Ezzel? — intek a zöldre festett kerékpárra. — Igen, tavasztól őszig ez a hűséges paripám, azután meg a lábaimra vagyok utalva. Nagy a határ... — Van még egy Népújságja, Gyuri bácsi? — érdeklődik egy szöszke lányka. — Van, kedves, persze, hogy van. — Újság? — térünk át a lányka adta témára. — Hát bizony egyre jobban szeretnek olvasni az emberek, egyre inkább érdekli őket, ami történik a világban. A Népsza­badságból ötvenhatot hordok szét az előfizetőknek, a Népúj­ságot is sokan járatják, de a Szabad Földnek is van bőven olvasója. A Ludas Matyi és a különböző képes újságok sem maradnak a táskámban. — Rádió, televízió? — Amikor kezdtem ezt ä munkát, alig vblt rádióelőfizető, most 116 helyre hordom a nyug­tát. A televíziót még akkor csak hírbői ismertük, amikor a nya-. kamba akasztottam a nagy tás­kát, most meg már 33 előfizető­nél jelentkezem havonta az elő­fizetési díjért. — Nincs levelem, Gyuri bá­csi? — karcsú, fiatal lányka ér­deklődik pirulva a postás bá­csitól. Elszomorodva veszi tu­domásul, hogy nem írt a nagv „Ö”. — Majd holnap, csillagom! Holnap biztosan hozok neked is levelet — biztatja vidáman a postás. Hátára rántja a nehéz táskát, majd nekifordítja a kor­mányt az egyik dűlőútnak. Pár perc. múlva már csak távolodó lakja látszik az utat szegély**ő /ák között. Viszi a jó és rossz hírt, viszi az újságokat a tanya­siaknak, akik mindenről újra várják... Opauszky László

Next

/
Thumbnails
Contents