Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-04 / 209. szám
1966. szeptember 4. 4 Vasárnap Ä választ az élet adja meg — Megjegyzések egy párttaggyüléshez Áfeilcfceí a Pamuttextiknű- Bizonyára nem. Nekik összefüg- vek mezőberényi gyára pártalap- gésekben és előrelátóan kell vizsszervezete taggyűlésének szünetében beszélgettem, úgy nyilatkoztak, hogy nemigen szoktak felszólalni az ilyen nagy nyilvánosság előtt. Félnek, hátha felsőinek. Egyébként, ha van mondanivalójuk, azzal nem várnak a taggyűlésig, hiszen megtárgyalják menet közben, bent az üzemben. A bírálattal sem maradnak adósak. A taggyűlésen azonban alig hangzott el bírálat, vagy önfoírá- iat, de még’ hozzászólás is csak néhány. Igaz, a vezetőség beszámolója kritikával kezdődött. A tagságot bírálta a taggyűléseken való passzív magatartás miatt. Aztán önkritika következett: „A pártvezetőség hibát követett el abban, hogy nem adott kellő pártmegbízatást az elvtársaknak” — mondotta Holman András párttitfcár, majd a következőkben arról is szó volt, hogy a vezetőség nem mindig kérte számon a kiadott feladatok végrehajtását. Ugyancsak a vezetőségnek címezte: „Rendkívül kevés volt a vezetőségi üléseken és taggyűléseken hozott határozatok száma, holott a jelenlegi helyzet ennek fordítottját tette volna indokolttá”. Végül a bizalmiak munkájával kapcsolatban"elmondta: „Feladatukat végrehajtották, amely elsődlegesen tagdíjbeszedésből, elszámolásból és különféle rendezvényekre történő mozgósításból állt. Természetesen nem csupán ennyi lenne a feladatuk, hanem ennél sokkal több. Sajnos, hosz- szú évek óta még mindig csak itt tartunk.” Az idézetekből látható, hogy azok általánosságokra utalták, hiányzott belőlük a konkrétum. Név pedig egyáltalán nem szerepelt a beszámolóban, s így aligha vehette valaki magára a bírálatot. Érthető ezek után, hogy kevés volt a hozzászólás. A taggyűlés végén ugyan egyesek azt mondták, hogy a névre címzett bírálat rontaná a hangulatot. Mert jól megy a munka a gyárban, amit a kitűnő eredmények bizonyítanak, s ebben elvitathatatlan érdemük van a párttagoknak, akik példamutatóan dolgoznak. De elég-e, ha a kommunisták csak a szőkébb munkaterületük kérdéseivel foglalkoznak? gálniuk a problémákat. Amikor pedig bírálatot kapnak, akkor nem szabad megsértődniük, hiszen azzal nyilvánvalóan a munkájukat akarják segíteni, amiért pedig csak köszönet jár. A beszámoló a továbbiakban jól tükrözte az üzem fejlődését, belső helyzetét, közhangulatát, fegyelmét, feltárta a hiányosság,o- kat, nehézségeket is, A felszólalások leginkább ehhez kapcsolódtak. Helyesen foglalkozott például Kóta György osztályvezető a tagfelvétel kérdésével, amikor azt javasolta,1 hogy azokban az üzemrészekben erősítsék a pártot, ahol még kevés a párttag. Megjelölte ennek a módját is. Kóta Ferenc főkönyvelő a műszaki klub létréhozásához kérte' a pártalapszervezet segítségét’ és az új vezetőség figyelmébe ajánlotta a kérdés megoldását. A többi felszólaló is igen hasznos javaslatokat tett, de jó lett volna, ha legalább néhány fizikai dolgozó is hallatja szavát. Ők azonban mintha elnémultak volna. Pedig tevékeny az élet a gyárban. A szocialista brigádmozgalomban. a kongresszus tiszteletére indított muükaversenyben szép sikeyek születnek, amelyeknek ők is' cselekvő részesei. Szinte várta az ember, hogy dicsérjék meg a legjobbakat — akár párttag, akár ' pártonkívüli — itt a taggyűlés előtt, mert megérdemlik. Erről sajnos, egy szó sem esett és arról sem, hogy mi gátolja a munkájukat. Pedig bizonyos, hogy akad ilyen, még ha általánosságban jól is mennek a dolgok. Hol nincs javítanivaló? Vitathatatlan, hogy mindenkit elsődlegesen a munkája szerint lehet megítélni, ami vonatkozik a kommunistákra is. Nekik azonban jobban, kell politizálniuk; mondhatnánk kötelességük. Feltehefő ezek után a kérdés: elérte-e a beszámoló, vezető- sógújjáváilasztó taggyűlés a célját? A választ erre természetesen majd az élet adja meg. Egy azonban bizonyos, hogy nem lesz könnyű az új vezetőség munkája, mert nem kapott kellő útmutatást a beszámolóban is említett és más hiányosságok kijavításához. Valahogy közelebb kellene kerülnie majd a tagsághoz, jobban együtt dolgozni vele. Nem arról van szó, hogy valami szakadék tátongana közöttük, de a kapcsolat mintha egy kissé sablonos lenne. A gazdasági mechanizmus reformjának érvényre juttatása különösen szükségessé teszi majd az összeforrottságot, minden kommunista nagyobb aktivitását. A munkahelyen, de a közös ügyek megvitatásában, intézésében is. Pásztor Béla Miért nincsen zöldkoszorűs „Szocialista brigád’’-jelvény ? Az idén április 4-én a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tíz szocialista brigádjának 187 tagja kapta volna meg a zöldkoszorús „Szocialista bri- gád”-jelvényt az oklevél mellé. A jelvényt, mely bár apróságnak tűnik, de mégis az erkölcsi megbecsülés egyik szép megnyilvánulása, hiszen viselője a szocialista brigádmozgalom részvevője, sajnos, nem tudták jogos tulajdonosaiknak átnyújtani. Nem, mert sehogyan sem tudták beszerezni. Pedig jó előre rendeltek belőle, csak éppen nem kaptak egy levélen kívül egyebet. Ezt a Fővárosi Papirés írószerkiskereskedelmi Váll. 5.14-es Dekorációs Áruháza küldte az idén június 13-án, melyben arról értesíti a vállalat szak- szervezeti bizottságát, hogy a zöldkoszorús jelvényeket 1966. negyedik, esetleg 1967 első negyedévére várják. Az áruház dolgozói valószínűleg nem is tehetnek arról, hogy nem tudták az igényt kielégíteni, hiszen ha nincs készletük, akkor nem Is árusíthatnak. Inkább másutt, talán a jelvények készítőinél történhetett mulasztás. S mivel a vállalat szakszervezeti bizottsága nem juthatott hozzá a jelvényekhez, így a 187 szocialista brigádtag sem kaphatta meg az erkölcsi megbecsülésnek ezt az apró figyelmességét, jól megérdemelt jutalmát. Nem nagy ügy — mondhatják többen is. Hogy mégis |szólunk róla, azt azért tesszük, mert bizonyára nemcsak a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szocialista brigádtagjai estek el önhibájukon kívül egy időre a jelvénytől. Lám, olykor milyen bosszantó apróságon múlik az emberek küzdelmének méltó megbecsülése. (Podina) Méltóan a munka hőseihez Vallástörténeti kiállítás készül a Múzeumi Ismeretterjesztő Központba^ kig a különböző vallások létrejöttek. A tervek szerint a három őskori kiállításrész mellett az egyiptomi, babilóniai, zsidó, görög, kínai, arab, távol-keiéti, ó- keresztény, bizánci, pravoszláv és református ’ vallásokat egy-egy, a katolikus vallásokat pedig hat részben mutatják be. Múzeumi és egyetemi szakemberek közreműködésével a Múzeumi Ismeretterjesztő Központban vallástörténeti vándorkiállítás összeállítását kezdték meg. A vándorkiállítást, a tervek szerint az idei Múzeumi Hónap keretében először Miskolcon, az ottani múzeurjjban mutatják be, majd valamennyi megyében kiállítják. A nagyméretű vándorkiállítás huszonegy részből áll, s ezék keretében 'diorámákkal, szobor- és szövegmásolatókkail, fotókkal és tárgyi anyagokkal illusztrálják azokat a társadalmi viszonyokat, melyekben az őskortól napjainA GYULAVÁRI LENIN TERMELŐSZÖVETKEZET FATALEPÉN^ pyulavári, II. üzem, kerítésoszlopnak, épületanyagnak alkalmas kemény és lágy rúdfák, 3—14 centiméteres vastagságig, folyóméterben; rönkfák ipari munkákra köbméterben, és cserépléc kapható. Fűrészüzemünk a fa feldolgozását is vállalja ugyanott. Gyulavári, 1966. szeptember 2. 136031 A BÉKÉSCSABAI ÉPlTŐ- ÉS ÉPÜLETKARBANTARTŐ KTSZ sürgősen keres azonnali felvételre rakodómunkásokat TEHERGÉPKOCSIRA. . Jelentkezés a Békéscsaba, Kinizsi u. 12. sz. alatti központban. 422 A koimibájnosókat is illeti, s teljes joggial, a munka hősei cím. Ugyanis nekik köszönhető, hogy az időjárás sok viszontagságának Mtett, az ár- és belvíz sújtotta gabonát rövid idő alatt, kevés veszteséggel és gyorsan takarították be az idén. Néhány évvél ezelőtt még álmodni sem mert senki arról, hogy országos átlagban egyenként 380 hold gabonát aratnak le. Ez nem kis mértékben köszönhető a kifogástalan, nagy teljesítményű, szovjet gyártmányú kombájnok tervezőinek és kivitelezőinek. Azonban ezeknek a nagyszerű gépeknek a teljesítményét a velük dolgozó csupa szív, csupa lelkiismeret, a szakmájukat jól értő kombájnosofc növelték magasra. Megyénkben is többen toét-háromszor annyi földiről aratták le a gabonát, mint amennyit a gépek normájaként megállapították. A komibájnosdk megbecsülése s a róluk való gondoskodás nem fejeződhetett be az aratással. A kombájnok ugyanis nem idényjellegű, csupán a gabona betakarítására szorítkozó célgépek már, mint a korábbi években voltak, hanem sok irányú feladat megoldására képes, univerzális gépek. Egy kis leleményességgel átalakíthatok és több helyütt át is alakították eddig is a borsó, . a len, a maghere, a virág’mag, a rizs, a napraforgó és a kukorica betakarításához. Ez indokolt is, mert a növekvő munkaerő- hiány közepette csaik így . gyorsítható meg az említett növények veszteségmentes betakarítása. A nyár izzasztó forrósága helyett ezután késő őszig gyakori eső és vacogtató hideg teszi próbára a kombájnnal dolgozókat, de azokat is, akik az arató-cséplő gép helyett a traktorok nyergébe ültek. Helytállásukéit ne csak elismerő szavak illessék őket ebben az időben, hanem fokozott gondoskodás is. Kapjanak naponta legalább egyszer meleg főtt ételt s kívánságuk szerint többször is forró teát vagy tejet. Legyen lehetőségük arra, hogy családjuktól távol is egészséges, fűtött szálláshelyen pihenjék ki egész napi vagy egész éjszakai munkájuk fáradalmait. Az idő gazdasági tényező Az ipari fejlődésnek sok ösz- szetevője van. A két legfontosabb: a társadalom szükségleteinek, keresletének változása, a tudomány és a technika fejlődése. Ezek azok a hajtóerők, amelyek a legaktívabban mozgatják, ösztönzik az ipar fejlődését. Az egyik azt igényli, hogy az ipar időben reagáljon a szükségletre, a kereslet változásaira, annak megfelelően alakítsa termelését; a másik, a tudomány és a technika haladása pedig azzal a követelménnyel lép fel, hogy az ipar mimékek már születésük pillanatában megméretnek az időtényező mérlegén s a későn' érkezetteknek csak a sor végén jut hely. Az idő a gazdasági munka minden fázisában pénzt jelent. Gondoljunk például a beruházások lassú megvalósítására, amely minden esetben nemcsak idő-, hanem pénzveszteséget is okoz, mert növeli a kivitelezés költségeit. Másképpen, de ugyanilyen hatása van az időtényezőnek a gyártmányfejlesztés területén is, mert a korszerűség nem elvont, avagy nél gyorsabban alkalmazza a tu- kizárólag műszakl togsüom, a korszerűségnek mindig az idő az domány és a technika új vívmányait. Időben reagálni, gyorsan egyik legfőbb komponense alkalmazni — mindez azt jelenti, hogy az idő gazdasági tényező. van szó. A műszer- és a híradás- technikai iparban a gyártmány- fejlesztés átfutási ideje — a fejlesztéstől a sorozatgyártásig — mintegy három esztendő, a gépipar egyéb ágaiban általában ennél is hosszabb. 1961—1965 között a gépiparban a prototípusok alig kétharmada jutott el a null- sorozatig s a kifejlesztett minta- példányok — összesen 3634 prototípus készült — 47 százalékából lett új gyártmány. A gyártmány- fejlesztés üteme csak az elmúlt évben javult, amit a gépipar egészére vonatkozó statisztika azzal fejez ki, hogy a nullsorozatok aránya a prototípusokhoz mérten 75,4 százalékra, a sorozatgyártmányoké pedig 53,1 százalékra emelkedett.1 A gyártmányfejlesztés átfutási idejét, az azonos jellegű külföldi A Magyar Tudományos Akadé- és hazai termék sorozatgyártásá- mia Közgazdaságtudományi Inté- nak időtávolságát egyebek között Az időtényező nem új fogalom, zete a közelmúltban a műszer- ép az növeli, hogy a kutatók és a hiszen bizonyos vetületben — híradástechnikai ipar 79 új gyárt- fejlesztők nem tájékozottak a vi- például erkölcsi kopás — régóta mányát vizsgálta az időtényező lágpiaci helyzetről — az említett hat a piacra termelő gazdaság- tükrében. Ennek során kitűnt, vizsgálat esetében például csak ban. Korábban azonban az időté- hogy a gyártmányok hazai fej- nyező szerépe sokkal -Jcorlátozot- lesztése átlagosan 3—4 évvel a tabb volt, nemcsak a termelő- hasonló jellegű külföldi termé- eszközök, hanem a fogyasztási kék megjelenése után indult meg, javak korszerűsége is tovább áll- az üzemszerű gyártást pedig 6— bevezetés a legfőbb időrabló té- ta az idő próbáját. Napjainkban 6,5 év választatta el a.külföldi nyező. Külföldi piacokon törté- azonban, amikor az egyes orszá- termékek piacra kerülésének nő értékesítés esetében a piacku- gok iparát a szálak ezrei fűzik időpontjától. tatás, az árajánlat, a rendelésa világgazdasághoz, az ipari tér- Korántsem kirívó példákról visszaigazolás lassú folyamata minden második kutató, fejlesztő tudta, mikor jelent meg az azonos jellegű külföldi termék a világpiacon. A termelőknél a lassú
