Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

I 1306. szeptember l. Vasárnap IJj profil a gép technológia szerelése a Mezőberényi Gépjavító Állomáson Több gazdasági épület kerül átadásra a tsz-ekben Az év második felében megyénk termelőszö­vetkezeteiben meggyorsult a tervezett beruházá­sok megvalósítása. A pusztaföldvári Dózsa Tsz- ben egy 98 férőhelyes szarvasmarhaistállót adott át az ÉM Békés megyei Építőipari Válla­lata. A nagyszénási Lenin Tsz-ben az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat elkészítette a fúrott kutat. A kevermesi Lenin és a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben a mezőkovácsházi járás ter-i melőszövetkezeteinek építési társulása egy-egy 98 férőhelyes szarvasmarhaistállót adott át ren­deltetésének. Mivel a beruházások kivitelezésében a mezőkovácsházi társulás ismét előrehaladt, így a jövő évi tsz-beruházás egy részét élőmunka­ként elvállalta. A kivitelezést elkezdték. Az idén négy agronómuslakást is átadnak Köröstarcsán, Dévaványán, Üjszalontán és ür- ménykútön. Ebben a hónapban a nagyszénási Lenin Tsz- ben majorvillamosítást fejeznek be a Békéscsa­bai Gépjavító Állomás dolgozói. Kedvezően halad a gyulai Népköztársaságban és Vörös Csillagban több gazdasági épület készítése is. Ezeken a he­lyeken az ÉM Békés megyei vállalata tevény-1 kedlk. A Hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalat termelését a felsőbb szervek rendezték. Ennek megfelelően az istállók és a gazdasági épületek géptechnológiájának felszerelését átadták a Me- zőberényi Gépjavító Állomásnak. Ezzel a me­gyében egy új profil honosodott meg. Megtették, ami tőlük tellett Nagy erőpróbát állt ki ebben az esztendőben a szeghalmi Rá­kóczi Tsz, Februárban a közös gazdaság területének felét elön­tötte a védőgáíat átszakító jeges Ár. A. víz összesen 2800 holdat «Ért el időlegesen a mezőgazda­sági műveléstől. A szövetkezet gazdái értékeiket 3 méteres víz­ből mentették. A károsodás még­is igen jelentős volt. A szálás takarmány eigy részét, a répasze­letet, a műtrágyát elvitte, fel- használásra alkalmatlanná tette a víz. A vemhes állatok többsé­ge elvetélt, a néhány napos nö­vendékek pedig elpusztultak; Ak­kortájt sokak nyelvén néhány szó forgott: lesz-e élet itt az idén? Az árvíz aránylag gyors elvo­nulása utáh az élet visszatért a Berettyó és a Kutas-csatorna kö­zötti területre. A szövetkezet ve­zetése az új helyzetnek megfe­lelően kidolgozta az 1960, évi termelésszervezés programját. Amikor lehetségessé vált, a ki­pusztult vetés helyébe kukori­cát, napraforgót, kertészeti növé­nyeiket vetettek. — Nem is emlékezünk — mondja Árpád Antal tsz-elnök —, Intézkedéseket tesznek a méhkeréki Baícescu Tsz gazdálkodásának íejiesziésére A közelmúltban megvalósí­tott területrendezés nyomán a sarkadi járás egy részét a gyulai járási tanács felügye­lete alá helyezték. Ennek megfelelően Méhkerék gaz­dasági életének segítését a továbbiakban a gyulai járás mezőgazdasági osztálya látja el. A gyulai járás gazdasági életét irányító párt- és taná­csi szervek az évek óta gyen­ge színvonalon gazdálkodó méhkeréki (Balcescu Terme­lőszövetkezet gazdasági meg­erősítésére összeállították el­képzeléseiket, a teendő intéz­kedéseket megbeszélték a község vezetőivel. A következő gazdasági év­ben a gyulai járásban jól be­vált termelésszervezési gya­korlattal, a gyenge szövetke­zetek fellendítésében elért eredmények széles körű al­kalmazásával, a termelés he­lyi tartalékainak feltárásával akarják fellendíteni Méhke­rék mezőgazdaságát. hogy mikor volt olyan szép a napraforgó ezen a részen, mint most. A magunk károsodásán ta­pasztaltuk, hogy a napraforgó meghálálja a gondosságot. A ki pusztult búzatáblákat jórészt ez zel a növénnyel hasznosítottuk •407 holdon. Most 9—10 mázsa átlagtermésre számolunk. Ilyen valójában még nem volt ezen a környéken. — Aki látja a szövetkezet ha­tárát — szól közbe Kerekes Sán­dor főkönyvelő —, talán el sem hiszi, hogy öt-hat hónappal ez­előtt milyen kemény küzdelmet folytattunk. Az akkor tapasztalt kétségbeesésnek ma már nyoma sincs — bizonyítja. — A napi munkában a 450-e» taglétszám­ból — ideértve a' száznál több ■nyugdíjast is — 300—320-an rendszeresen dolgoznak. Tavaly munkaerőgondunk volt. Az idén már nincs! A 24,154 fo­rint munkaegységének, a szép számok — így ítélte meg a tag­ság — megvalósíthatók és kö­zösen megvalósítjuk a nagy ter­mészeti csapás után is. — Ahhoz, hogy a szövetkezet tervezett jövedelme meglegyen, időben he kell takarítanunk a kukoricát, a napraforgót, a cu­korrépát, a kendert és a kerté­szeti növényeiket — kapcsolódik a témához a szövetkezet elnöke. A tsz gazdái ébben az eszten­dőben nagy értéket termeltek a szeghalmi Rákóczi Tsz-ben. Va­lószínű, hogy a född családi mű­velésének jó hatása lesz az őszi betakarítás ütemére. Van mit be­takarítaniuk. hiszen a paradi­csom 50 holdon vagonszámra ontja a zamatos gyümölcsöt. A napraforgó, a kender, a kukorica, a zöldpaprika minden eddiginél nagyobb terméssel kecsegtet. — Az a cél állt előttünk, hogy amit saját erőnkből megtehetünk a termelésért, hétjegyűk Megtalálták az őket ért sebre a gyógyírt, olyan termelési sorozat­sikert értek el, amire Szeghal­mon eddig meg nemigen volt példa. A hogyan tovább itt egy­re tisztább. A jövő visszavonha­tatlanul a szövetkezeté. Az 1967- es év megalapozása, az őszi ka­lászosok vetéselőkészítése, 250 holdon a nyárfatelepítés terve mindjobban felrajzolódik, meg- : valósul az árvíztől és a belvíz- S tői oly sokat szenvedett, de ma- : gára talált gazdaságban. : Dupsl Károly J Pa ra dicső na szüret A köröstarcsai Petőfi Tsz-ben 25 holdon termesztenek paradi­csomot a Békéscsabai Konzervgyárnak. Az egyik paradicsom­fajta különleges, körte alakú. Ezt speciális módon dolgozzák (el a konzervgyárban. Ebből a paradicsomíajtából Köröslar- esán jó termés ígérkezik. Vígh Ferencné tsz-tag, a kertészeti brigád állandó dolgozója szedi az értékes termést, melynek kilójáért a konzervgyár 1,3 forintot (izet. Takarmánytárolási tapasztalatok a kétsopronyi Hunyadi Tsz-ben meg ■ szólalt meg az elnök. A további eredmények kerül­nek szóba: a szövetkezet 250 holdon befejezte az istállótrágyá­zást, 500 holdat az őszi gabona alá műtrágyáztak. Ebben az esz­tendőben istállókat, gazdasági épületekét készítettek. A tavaszi bajban eggyé forrt a szövetkezet. A szeghalmi emberek az árvíz után nem hiába bizakodtak. Aligha készült kimutatás —- ugyanis nem dicsekszenek a gazdaságok —, hogy az özönvízre emlékeztető tavaly őszi sok eső­zés következtében mennyi abrak- és szálas takarmány ment tönkre. Ha a korábbi példákból nem, akkor ebből alaposan levonhatták azt a tanulságot megyénk, állami és szövetkezeti gazdaságai, hogy nem elég csak megtermelni a ta­karmányt, hanem gondoskodni kell annak károsodás nélküli tá­rolásáról is. A kétsopronyi Hunyadi egyike azoknak a szövetkezeteknek, amelyekben nagyon példásan rak­ják kazalba a szálas takarmányt lelkiismeretes szérűfelelős irányí­tásával. A kukoricát is csaknem romlásmentesen tárolták tavaly is. Ennek ellenére ott is akad né­hány tanulság. Az egyik éppen a kukoricával kapcsolatos. Az idő­járást iáivá, átalakítottak egy cséplőszekrényt kukoricamorzsoló géppé, amellyel 300—500 mázsát is lemorzsoltak napontp, vagyis annyit, amennyit a Farmer-géppel meg tudtak aztán szárítani. Ösz- szesen 25 vagonnal fordult meg a szárítógépben. Romiás így is volt, mert csak 51 vagonnal fért be a rendelkezésükre álló górék- ba, további 60 vagon a dohány­pajtába, meg az egyetlen dróthá­lóval körülkerített csővázas szín­be. Ezenkívül jelentős mennyiseget vert az eső, mert csak kevés elő­leget mertek osztani munkaegysé­genként. Ugyanis nem hitték el, hogy mindegyik tábla 50 mázsa körüli csöves terméssel fizet. Mikor keveselltük az 5i vagon mennyiséget befogadó gó- rékat, azt válaszolták a szövet­kezet vezetői, hogy évek hosszú során át kimaradtak a beruházás­ból. Nekik még csak egy csővá­zas szín jutott, viszont egy tőlük nem messze levő, 500 hold föld­del kisebb területű szövetkezetnek pedig hat. Az az álláspont alakult ki a beruházást elosztó szervek körében, hogy a kétsopronyi tsz­ek erősek, ezért oldják meg saját maguk az épületgondjaikát. Igye­keztek is űgyannyira, hogy a Hunyadi Tsz-ben az összes álló­eszköz 78 százalékát saját erőből vásárolták, építették. Többek közt egy 30 vagonos magtár építésére is hiába kértek ismételten hitelt, kihúzták azzal, hogy kell a gyen­gébb szövetkezeteknek. Szeren­csére a terményforgalmi átadott az idén egy 30 vagonos magtárt, egyelőre meg tudják oldani a rak­tározást. Tartalékolni azonban nem nagyon tudnak. Ezzel a ház­táji gazdaságok járnak jól, mert mindig több takarmányt kapnak a tervezettnél. Szénából is szinte el vannak árasztva. Egyrészt ta­valyról 7 vagon széna maradt a közösben, másrészt olyan jó volt az idei termés, hogy kevés térítés ellenében annyit kaszálhattak le az álló lucerna harmadik és az új lucerna első jövedékéből, ameny- nyit éppen akartak. A Hunyadi Tsz-ben a lehetősé­gekhez mérten nemcsak gondosan tárolják a takarmányt, hanem igyekeznek gazdaságosan felhasz­nálni is. A sertésekkel és a szarvasmarhákkal immár három éve pépesített takarmányt etet­nek. Amíg lehet, pépesítik a zsen­ge kukoricát, s természetesen ta­vasztól őszig a zöldlucernát is. Ennek köszönhető, hogy egy kiló sertéshús előállításához átlagban 4.2 kiló takarmányt használnak fel, s egy kiló hús önköltsége ed­dig l(j,09 forintba került. Visszatérve a kukoricá­hoz, megemlítjük, hogy a belvíz nem kímélte meg ezt a szövetke­zetét sem. A 482 hold közös kuko­rica egy részét csak késve tud­ták elvetni, s azoknak késik az érésük is. Ezért úgy határoztak, hogy a kései vetésűeket mind be- silózzák és az eredetileg silónak vetett, jól fejlett és idejében be­érő kukoricát hagyják meg szem­termésre. Ezzel igencsak megkö­zelítik a tavalyi terméseredményt. Ilyen sakkhúzást érdemes lenne más szövetkezetekben is csinál­ni. Divattá kellene tenni az éretlen csövek kiválogatását a közös ter­mésből is, nemcsak abból, ami u háztáji gazdaságok góréjába ke­rül. Töréskor már eleve külön le­hetne dobálni az éretlen csöve­ket. Megérné a különfuvart is, mert tavaly az elég nagyarányú kukoricaromlás jó részét éppen az éretleií csövek okozták- Ezenkívül azokon a táblákon, ahonnan a ku­koricaszárból silót készítenek, rajta is lehet hagyni a zsenge csöveket, mert azolfjiem menné­nek kárba. Ezek mellett gondos­kodni kell esős idő esetére a szá­rítási kapacitás növeléséről. A kukorica szárítására nagyon al­kalmasak a hideglevegős széna- szárító ventillátorok is. csak az a baj, hogy tavaly még kevés szö­vetkezet használta fel a megter­mett kukorica megóvásához. K. I. Háromszáznyolc holdas öntözéses mürétet telepíteti a dobozi Petőfi Tsz A dobozi Petőfi Tsz határá­ban 308 holdon öntözéses mű- rétet telepítettek. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakembe­rei megnézték a területet, ahol felületi öntözéses módon juttat­ják a mesterséges csapadékot a fűre. Egyöntetű volt a vélemény, hogy Dernko Géza és Túrák Pál öntözéses agronómusok irányí­tásával kifogástalan minőségben (készült el a műrét telepítése Do­bozon. A vízügyi szakemberek úgy vélik, hogy a jó munkát már az első esztendőben nagy terméshozammal hálálja meg a dobozi föld. Ősszel kelesztő ön­tözést kap a friss vetés, a jövő nyáron pedig legalább három­szor öntözhetnek az említett te­rületen, s bőséges szálas takar­mányt takaríthatnak be a Pe­tőfi Tsz tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents