Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-29 / 230. szám
1966. szeptember 29, 4 Csütörtök == KÖNYVESPOLC = Bar tus—Kilény i: Mindenki jogi kézikönyve A gazdasági vezetés reformja, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének folyamata a szocializmus építésének csaknem minden területén fokozottan előtérbe állítja a jogi tevékenységet A szocialista termelési viszonyok alapján létrejött új típusú szocialista jog alapvető feladatából — a szocialista gazdaság fejlesztésének elősegítéséből, a szocialista erkölcsi tudat kialakításából — következik ez, és abból is, hogy a gazdasági vezetés szükséges reformját a szilárd törvényesség, a szélesedő demokratizmus alapján akarjuk megvalósítani. A jogi tevékenység előtérbe kerüléséről, a jogi szabályozás egyes kérdéseiről már eddig is számos felelős nyilatkozat hangzott el. Kétségtelen tény az is, hogy a dolgozók — társadalmunk minden rétege — körében, különösen az utóbbi években igen nagy érdeklődés mutatkozott meg a jogi ismeretterjesztés iránt. Ez utóbbit igazolják a TIT budapesti és vidéki . szervezetei által szervezett és megtartott jogi tárgyú előadások nagy száma és az irántuk megmutatkozott meglepően széles körű érdeklődés, valamint a napi- és hetilapokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz érkezett jogi témájú vagy jogi kérdéseket érintő levelek nagy száma is, amelyeket az olvasók, a rádió- hallgatók, illetve a tv-nézők küldtek be a szerkesztőségekhez. Mindezek előrebocsá.itása után ismertetjük dr. Bartus Imre—dr. Kilényi Géza: Mindenki jogi kézikönyve című, igen érdekes és sok vonatkozásban értékes kötetét, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. A kiadó előszava szerint a könyv elsősorban „a lakosság .legszélesebb rétegeinek érdeklődésére tart számot” és „a mindennapi életben tömegesen előforduló legfontosabb jogi kérdésekben ad felvilágosítást”. A könyv anyagát a szerzők a különféle formákban megnyilvánult igények elemzése alap.ian a népszerű közérthetőség és áttekinthetőség szándékával írták meg. illetve állították össze. A „Mindenki jogi kézikönyve" tizennégy fejezetre bontva tárgyalja a legfontosabb jogi kérdéseket. Ismerteti az államigaz- ; gatási eljárást; az eljárás meg- v?dnctaJását, az első fokú határo- ‘ ‘zaitot, a fellebbezés módját, a '‘jogerős határozat bíróság előtti megtámadásának lehetőségét, a panaszeljárást és a meghozott "államigazgatási határozat végrehajtását. Ezt követően a legfontosabb lakásügyi tudnivalókat foglalja fejezetbe a kötet, f Az a kiadói megjegyzés, hogy a I kötet anyaga a mindennapi élet- { ben leggyakrabban előforduló ’ jogi kérdésekre akar választ ad- í ni. talán e fejezetben tükröző- ; dik a legjobban: a legfontosabb lakásügyi tudnivalók a kézikönyv terjedelmének egy neVáJWatofk, közületek, termelőszövetkezeteik FIGYELEM ! Béreljen gépek, áruk, termények megóvására — raktározási célokra — építkezési munkákhoz stb. TERÍTÖPONYVÁT (Gx8-as), napi 18,— Ft PAVILONSÁTRAT (5,10x5,10) havi 620,— Ft, heti 175,— Ft HÁZSÁTRAT (3x4 m) havi 350,— Ft* heti 100,— Ft bérleti díj mellett. Bérbe vehető: a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattól Budapest IX.5 Közraktár utca Telefon: 336—499. Kívánságra bérlő költségére vasúti szállítást ás válilalhinik. 3262 gyedét foglalják el. E fejezet a lakás fogalmának meghatározásától a lakásigénylés eljárási szabályain át a csereszerződés megkötése és jóváhagyása, a lakbér mértéke, a bérbe adó és bérlő kötelességei, a bérleti jogviszony különböző kérdései, a szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezések, az önkényes beköltözőkre és a jogcím nélkül visszamaradt személyekre vonatkozó rendelkezések, a lakásügyi végrehajtási eljárás kérdéséivel, valamint a lakásügyi jogorvoslatokkal foglalkozik. Mindezek után következnek az építési engedély, építésügy, a bees kijelentkezés, személyi igazolvány és az útlevél jogi kérdéseivel, valamint a közlekedés szabályaival foglalkozó fejezetek. A kötet ezután a különböző szerződésekkel, a birtokvédelemmel, a vásárlással kapcsolatos jogi tudnivalókkal foglalkozik. majd a családjogi viták elbírálásával és az öröklés különböző kérdéseivel kapcsolatban ad hasznos tanácsokat. A kötet következő fejezete a legfontosabb munkajogi kérdések sorában a munkaviszony keletkezéséről és megszűnéséről, a dolgozóknak járó szabadságról, a fegyelmi felelősségről, valamint a dolgozók kártérítési felelősségéről. a munkaügyi viták elintézéséről ad áttekintést. A következő fejezetek a bűn- cselekményekkel, az ezzel kapcsolatos büntető eljárással, valamint a szabálysértési eljárással foglalkoznak. Az olvasó megismerkedhet büntetőjogunk legfontosabb alapelveivel, a büntetési nemekkel, a gyakrabban előforduló bűntettekkel és a büntető eljárás legfontosabb szabályaival. A szabálysértési eljárásokon túl ismerteti a fejezet az alkoholisták elleni intézkedéseket is. Ezt követően a társadalmi bíróságokkal kapcsolatos ismereteket tartalmaz a kötet. A Mindenki jogi kézkönyvé-t ' végül jogszabálymutató és az áttekinthetőséget elősegítő betűrendes tárgymutató zárja. A könyv tehát valóban a legfontosabb, az életben nagy számban előforduló jogi kérdésekre ad választ és ez a jó szándékon túl a szerzők alapos, körültekintő munkáját mutatja. Az „oldott forma”, amelyen az értendő, hogy a könyv szerkezeti elkülönítés és a különböző törvényhelyekre, paragrafusokra hivatkozás nélkül ismerteti az egyes jogszabályok előírásait stb — azonban a megengedhetőnél valamivel nagyobb engedményeket tesz a közérthetőség kedvéért. Nézetem szerint ezt a közérthetőséget nem zavarta volna — fordítsuk vissza az előszóban az „oldott íormát" indokoló magyarázatot —, ha a szerzők a jobb áttekinthetőség és viszonylag teljes kép kedvéért is a jogágazató elhatárolást szerkesztési elvvé teszik (államigazgatási jog, polgári jog. családi jog. büntető jog, munkajog stb.) és bemutatják, hogy az egyes jogágak hol helyezkednek el a szocialista magyar jogrendszerben. Nem lett volna haszontalan — éppen azért, mert a könyv nem jogászok, hanem a közönség számára készült —• olyan bevezetővel ellátni a kötetet, amely az alapvető jogi fogalmakkal ipl: a szocialista jog fogalma, tárgya, a'jogszabályok és az erkölcsi szabályok viszonya, a magyar jogrendszer áttekintése, a jogforrások, a jogszabályok egymás fölé- és alárendeltsége, a szocialista törvényesség) ismerteti meg az olvasót. Igen hasznos lett volna az is. ha a kötet az értékes jogszabály- és tárgymutató mellett a fontosabb és gyakoribb ügyekkel összefüggésben jogeseteket, iratmintákat is bemutat. Ezek hiánya szembetűnő egy ilyen kézikönyvnél. Dr. Dér Ferenc Ülést tartott a megyei KISZ-bifottság Yízműtársulást szerveznek Sarkadon Szeptember 27-én délelőtt ülést tartott Békéscsabán, a KISZ megyei bizottsága. Napirenden a középiskolai KISZ-szervezetek 1965—66. évi munkája és szervezeti kérdések szerepeltek. Az ülésen megjelent Mizó Mihály, I az MSZMP megyei bizottságának munkatársa és Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Richweisz Ferencet, a békéscsabai városi KISZ-bi- zottság titkárát beválasztották a megyei bizottság és a végrehajtó bizottság tagjainak sorába. Sarkad lakosságának jó ivóvízzel való ellátása sok gondot okoz a község vezetőinek. A fejlődés, az új házsorok, utcák létrejötte még sürgetőbbé teszi, hogy az elkövetkező években megoldják a vízellátást. A tanács erőfeszítéseket is tett erre s az V. kerületben, ahol a legszegényebb vízben a könyék. 950 ezer forintos költséggel lehetővé teszi egy törpevízmű' építését 50 köbméteres tárolóval és 1400 méter hosszú vezetékkel. Ez 2000 lakó vízellátását biztosítja. A község gondját a törpevízmű építése viszont csak enyhíti, de nem oldja meg. A legutóbbi tanácsülésen szó volt erről, és javaslat született egy vízműtársulás alakítására. A tanácstagok sorra lelátogatják a körzetükhöz tartozó választókat és ismertetik a vízműtársulás lehetőségeit, valamint a tanács elképzeléseit. Eszerint, amennyiben a társulás létrejön, már a jövő évben elkezdődhet a vízmű Hogy nyugodtan tanulhassanak az iskolások és taníthassanak a pedagógusok Kevermesen az utóbbi években ; igen sok gondot okozott nevelőknek, szülőknek és a tanács vezetőinek egyaránt, hogy kevés volt az iskolai tanterem. Az iskolában 16 tanulócsoport van. tanterem viszont csak 14. három csoportnak a délutáni órákban .kell az isko- ; lába járni. A községi tanács ezt I látva, a tavasszal egy két tan tér- j mcs új iskola építését határozta ! el. Az építkezést meg is kezdték, ( azonban a tanácstól független j okok miatt ez akadozott. Nem J volt megfelelő betongerenda, vi- j szont a rendelést időben megküld- [ ték az ÉM Épületelemgyár budapesti üzemének, s bár a szállítási határidő lejárt, nem kapták meg i a szükséges gerendákat. A községi tanács nem nyugodott bele és mindent elkövetett, hogy az iskola építését tovább lehessen ioiytatni. Tőzsér József tanácselnök kapcsolatot teremtett a budapesti XX.II. kerületi tanáccsal és levélben kérte, segítse ! a betongerendák beszerzését, illetve, hogy idejében megkaphassák. A segítség nem késett és ; szeptember közepén meg is érkéz- ■ tek az épületelemek. Most már folyamatos a munka, így novam- : bér 30-ra elöreláthátólag el is készül az új iskola. A községi tanács vezetői gon- i doskodnak a pedagógusok lakás- helyzetének megoldásáról is. Még az idén erre a célra ház.at vásároltak, melyből két nevelői lakást alakítottak ki. A jövő évben újabb két pedagógusházaspárnak tudnak majd lakást biztosítani hasonló módon. Ezenkívül napközi otthonná és politechnikai műhellyé alakítanak át egy állami házai az új telepen, s ezzel is elősegítik a tanulók nevelését, fejlődését. Kovács Gábor építése. A lakosság hozzájárulása családonként 3—4 ezer forint lenne, melyhez az OTP ad kölcsönt, amit 10 év alatt kell lefizetni. Ilyen kedvezmények mellett valóban lehetővé válik a társulás létrehozása. A községi tanács legközelebbi ülésén döntenek erről, hogyha a lakosság többsége csatlakozik ehhez és hoz- ! zájárul a vízműtársulat lét— I rehozásához. Csütörtökön Hifit ja kapuit a gxfontai Ifjúsági Ház Mint már lapunkban közöttük, a járási székhely megszűnésével több lehetőség nyílott a különböző középületek hasznosítására, így kapott helyet Gyomán a KISZ és az úttörőszövetség, hogy Ifjúsági Házat hozzon létre. A fiatalok már hetekkel ezelőtt nagy örömmel készültek s az utóbbi napokban már takarítják, rendezik a termeket, hogy a csütörtöki megnyitóra ünnepi díszbe öltözve várja az Ifjúsági Ház a fiatalokat. Már megalakult a társadalmi vezetőség is, melynek tagjai figyelembe véve az igényeket, elkészítették az októberi programot. A megnyitó napján ünnepi csapatgyűlést tartanak az úttörők, a kiszesek pedig ifjúsági gyűlés keretében veszik át az épületet. Megkezdték a különböző szakkörök szervezését is. Már eddig sokan jelentkeztek a rajz. fotó, zene, rádiós és modellező szakkörbe. A tervek szerint itt fog működpi az Ifjúsági Klub is. és több olyan KISZ-szervezet. mely eddig helyiségproblémával küzdött. 15. Márakodtak, ölték egymást. Viaskodtak pár holdnyi földért, hogy egyszer mindegyikük a saját maga ura legyen. Most meg összefelé tartanak. Behúzódnak a faluba, szép házakat építenek, mintha a kollektivizmus annyit kifogásolt, de a réginél sokkal hatásosabb erkölcsi ereje terelné őket összefelé. Olyannak látta most az öreg ezen az esős novemberi őszön a még szanaszéj- jel lézengő tanyákat a napsütésben, mintha csak otthon nézné Julcsa néni kopottas szoknyájának feketeségében az apró, fehér mintákat. Kissé melankolikusan szemlélte a tájat, hiszen ezen a vidéken múlt el élete legnagyobb része, mert a kubiko- lással teli kóborlások után ide tért vissza mindig. Búskomorsága hamar felengedett, hiszen ami még hátra van, a „jövő perspektívája” — ahogy számtalanszor hangoztatta politizálással felhevült éveiben — bizakodással töltötte el. Még soha nem érezte magát ilyen jól idekint, pedig sokat megállt ő már ennek a nagy tábla főidnek hol ezen, hol azon a pontján, nemcsak azóta, mióta megalakították a szövetkezetei, hanem jóval korábban is, amikor még csak ácsingózott, hogy egyszer majd ő is e föld urának, nemcsak »botos szolgájának vallhatja magát. A börtönéből szabadult ember örülhet így, mint most ő, miikor kinyílik előtte a világba vezető ajtó. Milyen fenséges is szabadon lélegezni a téli álmára készülő természetben. ahol akármerre néz, a viaskodó ember keze nyomót látja. Jobbra hatalmas szántás húzódott. Még nem kelt ki a vetés. Varjak, verebek szálldosnak kisebb-nagyobb csoportban a tábla fölött. Néha felriadnak, ha egy-egy arra szaladó nyúl megzavarja őket a rablásban. Sose kedvelte ' ezeket a madarakat. Csak élősködnek. Azt viszont sajnálja, hogy a fecskéket el- kényszeríti a természet. Azokat szereti. Otthon is három fészket raktak az eresz alá. Vándorol- .nafc. Ilyen volt az ő élete is, míg kubikmunkával kereste kenyerét. Höl ide, hol oda kellett csatangolnia a megélhetésért. Mikor a tízholdas kertészetnél battyogott, ismét megállt. Pihentetett. Legeltette szemét a fiatal fákon. Simogatta őket tekintetével, mint tavasszal a kalászt hozó búzaszálakat szokta, öt évvel ezelőtt telepítették. Micsoda kis nyiszlett csemeték voltak, mikor Horváth Mihály meghozta őket az állami kertből. Először vissza akarták vinni valamennyit. aztán mégis megkegyelmeztek nekik. Hogy megnőttek! Ha nem lett volna víz a nyári úton, lement volna, hogy jobban szemügyre vegye őket. A kerten túl bosszantó látvány fogadta. Az ördög tudja, hány mézsá- nyi cső heverhetett szanaszét apró kupacokban a levágatlan kukoricaszár-sorok közt. Az eső halványsárgára mosta a felső csöveket, az alul levők talán már rohadnak is.
