Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-29 / 230. szám
IÍMW. szeptember 29, 5 Csütörtök Úf törők repülőgépe Úttörők közül de soknak magasba lendül a keze, ha megkérdezzük: ki akar repülő lenni. Mennyi fiú, akinek nagy vágya, hogy amikor majd megnő, pilóta lesz, s megtanul szállni, mint a madarak. És addig is, amíg ez sikerül, de jó lenne közelről látni egy repülőgépet, s nemcsak az eget fürkészve keresni a magasban. Vajon miilyen lehet közelről? Vajon milyen érzés benne ülni? Nagy kívánsága teljesült a pajtásoknak a békéscsabai úttörő- házban: Egy gépmadár „beszállt’' az udvarra, a szakköri foglalkozásra érkezők legnagyobb őreimére. Mekkora öröm volt ez, főként a modellezőknek. Íme a légcsavar. Hű, de nagy. Egy paj tás mór a gépben ül, előtte a műszerek sokasága. Nehéz ezt mind megtanulni. Nehéz, de lehet. A gépmadár mozdulatlanul áll, s nem árul el semmit magáról. Az úttörők azonban felkutatják titkát, kiderítik történetét. Levelezésbe fognak, s igazi repülőkkel ismerkednek majd meg. — Ez még nálam Is nagyobb? — Fibenger József az I-es, Tré- zing Gábor a III-as cs Vásári Tamás a X-es iskola tanulója. Ismerkedés a géppel. Fotó: Demény Gyula —• Mi van itt? — döbbent meg az öreg. Az iít bal oldalán" levő tábla pedig még szedetlen. A kar vas- tagságnyi csövek kókadtan lógnak a szárakon. — Hány hold lehet még ez? — saccolgatta a területet. Idegességében száját harap- dáiva kapaszkodott fél újra a kőre. Kocsizörgést hallott. Hátranézett. Azt hitte, valamelyik haladásbeli fogat közeledik. Amikor azonban felismerte Bondár Sándor szürkéit, gyorsan visszafordította tekintetét, s elindult. Sándor még azoknak a maszekoknak az egyike, akiket sehogyan se tudtak megnyerni. Lehetnek még. rajta kívül heten vagy nyolcán. Sándor is makacs volt a végtelenségig. Most kilenc holdon gazdálkodik. A földosztáskor hat holdat kapott, majd vett még hozzá hármat ötvenhárom nyarán. Józsi bácsi a megalakuláskor is számított már rá, de nem volt hajlandó közéjük állni. Sajnálták, de nem erőltették. Ö a legszerencsésebb a kívülállók közül, mert a föld- rendezéskor úgy jött ki, hogy a sajátján maradhatott. A többieket is körülötte kártalanították. Ebben a borzas hangulatában nem szívesen találkozott az öreg Sándorral. - Nincsenek haragban, de épphogy csak fogadják egymás köszönését. A hatvanas tagosításkor rúgtak ösz- sze. Az agitátorok háromszor jártak nála eredménytelenül. Elismert ő mindent. Hogy jól dolgozik a Haladás, meg hogy ezt kívánja meg a jövő. Mindez azonban csak ravaszság volt részéről. Tudta, hogy a vég nélküli vitának úgyse lesz eredménye. Minek csépelje a szót? Az ő szándéka végleges. Nem lép be. Az agitátorok a gyúrás első perceiben örültek, mert azt hitték, hogy Sándor könnyen belemegy a dologba. Amikor azonban alá kellett volna írni a nyilatkozatot, megtagadta. — Nekem aláírja! — jelentette ki akkor túlzott magabiztossággal az öreg, amikor az agitátorok sorra kudarcot vallottak, mert Sándornak arra a régi megjegyzésére gondolt, hogyha az egész környék a közös utat választja, ö sem marad ki. Bizonyára ssak ugratja ezeket a zöldfülű, bugris városiakat, akik azt se tudják, hogyan kell az ilyen csavarok eszű paraszttal beszélni. Eredmény nélkül jött vissza. Még össze is vesztek. — Az istenit a róka lelked- nek! — szidta az öreg, mikor már sehogyan se boldogult Sándorral. — Addig neked is jó volt a párt, míg földet mért! — Inkább megdöglök, de nem leszek a velem egyívásúak cselédje! — felelte dacosan Sándor. XFolytatjuk) Személyei érdekeltség* sri szemléltet Tegyük az eddigieknél érdekeltebbé az embereket a hatékonyabb munkában — ez a gazdasági mechanizmus reformjának egyik vezérlő gondolata. Az érdekeltség fokozása általában helyesléssel találkozik közvéleményünkben. de tapasztalni félreértéseket, aggodalmakat, sőt sanda jósolgatásokat is. Nyugaton például nagy buzgón azt hangoztatják, hogy lám, ezután a szocialista világban is a profit, a nyereség- vágy lesz a mindenható. Idehaza inkább így fogalmazódik meg a kérdés: nem leszünk-e érdekemberekké, s nem szorul-e háttérbe a szocialista tudatosság? A marxizmus ismerte és tárta fel azt az alapvető tényt, hogy az embereket mindennapos tevékenységükben érdekeik vezérlik, s meggyőződésűiket, gondolkodásukat, erkölcsi szemléletüket is végső fokon ezek alakítják kd. Marx könyörtelenül kigúnyolta azokat, akik ezt a tényt „magasztos” morális indítékokból nem voltak hajlandók tudomásul venni, s a „piszkos”, „alantas” érdé-' kéket szemibeállí tóttá k a fennkölt erkölcsi ideálokkal. A marxismus mondotta ki azt az igazságot, hogy a munkásokat osztályérdekeik vezérlik a tőkés kizsákmányolás elleni harcra. Ebben a harcban érdekéit az egiész osztály, s annak minden tagja, vagyis az egyes munkás is. A munkásosztály kész — olykor igen nagy — áldozatokat is hozni a kapitalizmus élleni küzdelemben, de ezt éppen azért teszi, hogy szebb, gazdagabb, boldogabb életet teremtsen magának, és az egész társadalomnak. Az érdek a kizsákmányolás fél- vámolása. a szocialista viszonyok megteremtése után sem veszti él meghatározó szerepét. A dolgozó osztályokban azért alakulhat ki és szilárdulhat meg a szocialista meggyőződés, mert összességükben és egyénileg is érdekéitek az új társadalom felépítésében. Erre a személyes érdekeltségre — amit Lenin is hangsúlyozott — épít az eszmei, erkölcsi nevelő munka. Ennek szükségességét nem most ismerjük fél: a szocialista elosztás élve, a végzett munka alapján történő részesedés, az egyenlősdi elvetése ugyancsak a személyes érdekeltség érvényesítésének része. Az új csupán az, hogy a személyes érdekeltséget a jövőben egyértelműbben és következetesebben figyelembe vesszük, s jobban egyeztetjük a társadalom érdekeivel. Mi az egyéni érdek helyes értelmezése? A dolgozó ember érdekelt abban, hogy önmaga és csalódja anyagi szükségleteit minél jobban kielégíthesse. Nem kevésbé érdekelt azonban abban is, hogy munkáját elismerjék, megbecsüljék: kifejthesse képességeit; a társadalom vegye figyelembe szavát, véleményét; érezhesse munkájának társadalmi hasznát, értékét; legyen módja művelődési, szórakozási igényeit kielégíteni, gyermekeit taníttatni stb. Sokféle érdeke van tehát. Ezek egy része gazdasági jellegű, másik csoportjukat erkölcsi érdekeknek nevezhetjük. Az érdekeknek ezt a láncolatát feltétlenül figyelembe kell venni, mert enélkül a meggyőzés, az emberek nevelése nem épülhet szilárd talajra. Az utóbbi években például sok szó esett annak érdekében, hogy a falusi fiatalok ne fordítsanak hátat szülőföldjüknek, a mezőgazdaságnak, de nem sok eredménnyel. A felvásárlási árak emelése, a tsz-parasztság szociális juttatásainak növelése és hasonló intézkedések most már megKcdvezően alakul a tsz-ek szakemberellátottsága Egyre több termelőszövetkezet foglalkoztat növénytermesztési szakembereik mellett egyetemet, főiskolát, középiskolát végzett állattenyésztőt is. 1964-ben mindössze 14 egyetemet és 36 középiskolát végzett állattenyésztő szakember tevékenykedett a közös gazdaságokban, ez a szám tavaly kétszeresére növekedett. Ebben az esztendőben a szakmunkásképzés eredményed realij még nem kielégítőek. A követke- : zó hónapokban, években a megyei tanács erőfeszítéseket tesz szakképzett állattenyésztők munkába állítására és a szakmunkás- képzés továbbiokozására. Már megvan a végrehajtó bizottság határozata a gyomai volt járási tanács épületeinek szakmunkásiskolává való átalakítására. teremtették annak lehetőségét, hogy a felvilágosító szó termékenyebb talajba hulljon. Természetesen as érdekek nem illesskednek mindig egymáshoz. Fennállhat ellentmondás az egyén pillanatnyi és távlati, közvetlen és átfogó érdekei között: s ehhez még az is társul, hogy míg a pillanatnyi és közvetlen érdekek könnyen szembeötlőefk, a távlati, átfogó érdekeket nehezebb felismerni. Az az ideális, ha a közvetlen érdek automatikusan vezet a tágabbhoz, s a napi érdekek követése egyben a távlatiak megvalósulását is elősegíti. Ám hiba lenne azt gondolni, hogy ez mindig így van. Mint az élet minden területén, itt is szükségszerűen jelentkeznek ellentmondások. Hogy csak egyetlen példát említsünk: sokféle intézkedéssel lehet kívánatosabbá tenni az értelmiségiek számára, hogy vidékre menjenek — például jobb anyagi körülmények, magasabb jövedelem biztosításával —, a különféle hátrányo- katv azonban még egy ideig nem lehet teljesen kiküszöbölni. Az ilyen és hasonló esetekben — ép- p>en a konfliktusok feloldása céljából — nékülözhetetlen a távlati, átfogóbb, vagyis a társadalmi érdekek felismertetése és megmagyarázása, a közösségi törekvései helyességének megértetése. De szükséges as eszmei nevelő munka annak megvilágításában is, hogy a közvetlen, pillanatnyi érdek mindenáron való érvényesítése — s a többi tényező figyelmen kívül hagyása — feltétlenül káros, még- p>edig nemcsak a közösség, hanem — a távlati összefüggéseket tekintve — az egyén számára is. Az érdekeltség fokozása kihat a szocialista tudatra, az pedig visszahat az érdekeltség jövőbeni alakulására. Súlyosan tévedne, aki az új mechanizmusra, a fokozottabb érdekeltségre hivatkozva a jövőben feleslegesnek ítélné a közgondolkodás céltudatos fönnállását: ám ugyanennyire téves a | tudatosság és az érdekeltség szem- ] beállítása is. Csakis a szocialista ] tudat és a személyes érdekeltség | egészséges egysége, érvényesülé- I sük kölcsönhatása biztosíthatja a | közösség és az egyén céljainak el- I érését, tervei valóra váltását. I Gyenes László • • Hasznosulnak az ORKI tapasztalatai zálódtak. A termelőszövetkezetek állattenyésztésében csaknem 370 szakmunkás- és betanított munkás bizonyítvánnyal ellátott dolgozó kapott termelési feladatot. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek, a megyei szervek azonban — amint azt Csomós István, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának vezetője elmondotta — úgy ítélik rr.eg, hogy a szükségletekhez mérten Megyénk termelőszövetkezetei- I ben 100 ezer holdnál is nagyobb i legelőterületet tartanak nyilván. A legelők fűhozama igen változó: 2—15 mázsa között holdanként. Az utóbbi években a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával legelőrekonstrukciós munka kezdődött. Az állam igen jelentős anyagi támogatást biztosít azoknak a szövetkezeteknek, melyek saját erejükből is hajlandóak a takarmánygazdálkodás tartalékának feltárására. Ennek eredményeként három év alatt 7500 holdon minbalegelőt rendeznék be. líj mesterséges takarmányok Az Öntözéses Rizstermesztési Kutató Intézet tapasztalatait egyA következő esztendőben 20 ezer vagon takarmányt juttat az állam azoknak a termelőszövetkezeteknek, háztáji gazdaságoknak, melyek valamely vállalattal szerződéses kapcsolatban vannak, árut termelnek. Az ilyen úton juttatott takarmány azonban nem fedezi a szükséges igényeket, ennek megfelelően új, mesterséges takarmányokat állítanak elő és hoznak forgalomba. A borjúnevelést teszi majd olcsóbbá — 50 ezer állat esetéiben — a TBK—40 elnevezésű mesterséges takarmány. Ennek etetésével a borjúhús kilogrammja a korábbinak a felébe kerül. Azokban a szövetkezetekben, ahol megalapozták a borjak mesterséges nevelését, az úgynevezett itatásos borjúnevelést, ott igen nagy eredménnyel hasznosítják — az eddigi tap>asztalatok is ezt tanúsítják — a TBK—40-et. A kutatóintézetekben most több új, a TBK—40-nél is hatásosabb mesterséges takarmány előállításával foglalkoznak. Az eddigi kísérletek jó eredményt hoztak. így valószínű, hogy a következő évben a termelőszövetkezetek mindegyikében áttérhetnek majd a borjak nevelésében a mesterséges takarmányok etetésére. re több szövetkezet hasznosítja a legelők javítására. A megyei tanács ebben az esztendőben holdanként 5 mázsa vegyes műtrágyát tartalékolt a mántalegelők- re. A korábbi két-három mázsás holdanként! szénahozam 15—20 mázsára növekedett. Szarvason, Gyulán, Mezőgyánban legelőgazdálkodása társulások szerveződtek, melyek több ezer holdon részben 1966-ban, jórészt ázom- ban jövőre teljes egészében megvalósítják a legelők tervszerű felújítását.
