Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

1366 szeptember 25. 7 Vásárnál} Egymillió forint bevétel virágmagból Harmadik éve foglalkozik vi- rágmagtermesztéssel a dobozi Pe­tőfi Termelőszövetkezet. Az idén a tervezett 30 hold helyett 35 hol­don 18 féle virág nyílott és hoz magot. Többek között őszirózsa, kaliforniai mák, rezeda és más fajta magjának gyűjtését végzi a főleg fiatal lányokból álló hatvan­tagú kertészeti brigád. A gondos növényápolás, az időjárást és a növények fejlődését figyelembe vevő munka meghozza a gyümöl­csét. Az eddigi tapasztalatok bi­zonyítják, mennyire jövedelmező a virágmagtermesztés. A 30 hold­ra tervezett 400 ezer forintos be­vétel helyett ugyanis a jelenlegi 35 hold a számítások szerint 1 millió forintos bevételt hoz a kö­zös kasszára. A termelőszövetke­zet már hírnevet szerzett az or­szág más vidékein virágmagter- mesztésével. Több tsz-ből, vala­mint a debreceni városi kertészet­től tapasztalatcserén voltak a virágtermesztő szakemberek és elismeréssel nyilatkoztak a do­boziak eredményeiről. Harmadszorra hozott virágot a babérmeggy a szarvasi Arborétumban Csak a naptár szerint köszöntött be az ősz, késik a levélszíneződés Az utóbbi hetekben sűrűn ka­pott csapadékot a szarvasi Arbo­rétum. A 86 holdas parkban a füvek, a fák és a cserjék a nap­tári időt meghazudtolóan üde zöl­dek, frissek. A nyárra emlékeztet a hatalmas fák lombkoronája, a különféle virágzás. Messzire látni a szamárkenyér világoskék virá­gait, az évelő, hosszú, keskeny le­velű, apró virágú napraforgó szintén teljes virágzásban pom­pázik. Az örökzöld babérmeggy harmadszorra bontogatta ki apró fehér virágszirmait. Nyári pom­pával virítanak a bemutató rózsá­kért különböző tearózsái is. A hivatalos ősz tulajdonkeppen csak a naptár szerint köszöntött be erre a tájra. A levelek színező­dése késik. A csapadékos időjárás miatt tovább tartják „zöld köntö­süket” a fák, cserjék. Knnek elle­nére az Arborétum most is külön­leges szépségével elbűvöli a láto­gatókat. Az ország minden tájá­ról, de külföldről is érkeznek nap mint nap vendégek, akik órákat töltenek megyénk „tün­dérkertjében”. A. R. Vitaest a Békési Elei első és második szántáról A Tudományos Ismeretterjesztő j meghívottak a BéjÉfesi Élet első és Társulat, a MTESZ Békés megyei második számát, valamint a har­Szervezete és a Békési Élet szer-í .... _ ... , . , „„ ! madik es negyedik szám temati­keszto bizottsága szeptember 26­án, hétfőn este 7 órakor vitaestet ^áját beszélik meg. Bevezetőt dr. rendez a TIT Békéscsabai Értei- | Tábori György, a Békési Élet fő­miségi Klubjában. A vitaesten a 1 szerkesztője mond. „ Krimi”-nális dilemma Láttam a tv-ben egy krimit. Nagyon szép volt, de tulaj­donképpen szörnyű. Szeretem ezt a mű­fajt, mert bár rend­szerint hiányzik be­lőle a művészi típus- alkotás, többnyire az eszmei mondanivaló is eléggé tisztázatlan, de viszont kétségtele­nül megnyilvánul az igazság keresésének szenvedélyes törekvé­se. Mindig azt kere­sik: ki a gyilkos. Ráadásul a szóban forgó tévé-film, amit (két részben) láttam, nem hasonlítható az öncélúan izgalomkel­tő és a társadalmi problémáktól elfordu­ló nyugati detektív- történetekhez, comik- sokhoz, ez egy ki­mondottan demokra­tikus krimi volt. Ki­derült belőle, hogy tisztességes szoba­lánynak nem érde­mes kikezdeni ifjab- bik gazdájával, merít eíbből csak baj szár­mazhat. Továbbá, hogy ugyanakkor, amikor a nagytőké­sek pazar estélyeket rendeznek, mindent elérhetnek, megvásá­rolhatnak a nagy tő­kéjükkel, ugyanakkor az egyszerű, de be­csületesen dolgozó nyugatnémet ma­gándetektívek alig képesek • összeszima­tolni a mindennapi betevőjüket. Szörnyű állapot! Még szörnyűbb az a jelenet, amikor a csinos és kedves szo­bacicát gyengéd lel­kületű és gyenge idegzetű szerelmese le akarja taszítani a magas sziklafokról; csakhogy fiúi köte­lességének eleget te­gyen és kissé rideg, de finom üzleti ér­zékkel megáldott édesatyjának pénz­ügyi tranzakcióit ne keresztezze. De a leg­szörnyűbb, hogy a kritikus másodperc­ben megjelenik egy cserkészcsapat és a fiú hiába csalogatta idáig szerelmét, hiá­ba mászott fel vele a hegy tetejére, hiá­ba várta ki a ked­vező pillanatot, amíg a lány hátat fordít neki — az egész do­log dugába dől. Késeibb minden jó­ra fordul. A követ­kező szakadéknál si­kerül a kislányt le­dobni. ( A derék apa egyébként, miközben lelkére beszél fiacs­kájának, hogy igazán ne szívja túlságosan mellre ezt a kis gyil- kosságocskát, szenve­délyes felvilágosító előadást tart. amely­ben leleplezi a ka­pitalizmus farkaser­kölcseit.) Persze, akad még a filmten bor­zongató jelenet szép számmal. Szerepel egy másik apa pél­dául, aki (ezt ugyan nem mondják) kissé rövidlátó lehet, mert észre sem veszi, hogy egyetlen leányát ripsz-ropsz kicserél­ték egy idegenre. Nem szörnyű? To­vábbá a gyanús vi­selkedésű olasz ven­déglős, akinek szere­pe a film végére sem tisztázódott, de annyi tény, hogy közremű­ködésével egy joviá­lis és szerelmes ter­mészetű úriember né­hány óra leforgása alatt hullává válto­zik. Az utolsó előtti je­lenetben éppen el­jegyzésit tartanak, ott áll a boldog vőle­gény, a -szép meny­asszony — aki pom­pás termetét egyálta­lán nem rejti véka alá, ugyanis a szó legszorosabb értelmé­ben köldökig érő, te­nyérnyi széles dekol­tázst visel — nem is sejtik, hogy a kert másik sarkában ret­tenetes párbajt, élet­halálharcot vív ' a gonosz bandita meg a magándetektív. Vége van a film­nek, felkelek a tévé mellől és mindjárt éjfél. Hogyan tudok majd nyugodtan aludni? Szörnyű állapot! Még álmomban is az jár majd az eszemben: mi történt volna, ha a köldökig kivágott ruhájú menyasszony hirtelen lehajol, mert meg­csípte egy szúnyog a bokáját? —ajtla— Mélyen tisztelt publikum.../ Bemutatkozunk porondon és porondon kívül: a Probst cirkusz artistái, állatidomítói, bohócai vagyunk! A mi életünk nem olyan, mint másé. Életünk nagy részét úton és mindig más-más országban, városban, községben éljük. ,A családot is itt neveljük. És mégis milyen szép! Mert szó­rakoztatni akarjuk Önöket, ne­vettetni és csodát láttatni. Produkcióink? Erre nem vála­szolunk. Ezt mondja meg a mé­lyen tisztelt publikum. Műsorunk 24—25 számáról mondjon ítéletet a néző. Keletnémetek vagyunk, s sze­retettel jöttünk, mert szeretjük a magyarokat. Most pedig hosszabb ideig itt maradunk Békés megyé­ben, szeretni és szórakoztatni a magyar Alföld e híres lakóit. Mi pedig — az újság — átad­juk a konferanszié szerepet a fényképezőgép lencséjének: Magyar artisták is közreműködnek. A képen Paray Kornél és Frankó Sándor a trapézon. Ez az iskolánk. Gyermekeinket Kohler Renate tanítónő tanítja az iskolakocsiban, úton, utakon, fellépési helyeken és mindig másutt. Az'idomár; Mister Kersten állatszámai világhíresek. Kilenc vadállattal egyedülálló számot mutat be. A képen az oroszlán­sztárral barátkozik. Még az előadás nem kezdődött meg, de a magyar artistaisko­la növendékei már produkál­nak. A cirkuszkocsik között gyakorolják műsorszámukat, hogy biztos legyen a zsong­lőrmutatvány. A hat magyar kislány ugyancsak tapsra készteti a publikumot, beille- nek a német kollégáik nagy­szerű műsorszámaiba. Közü­lük kettőt látunk a képen: Gaál Ágit és Magyar Zsu­zsát. Gyerekek és felnőttek ked­vence. Itt még nem a poron­don, de mégis nagy barát­ságban a békéscsabai gye­rekekkel Szenzációs „trükkjei’' vannak a majomszámoknak. És ilyen az élet: nappal a felkészülés szünetében nevelik gyermekeiket. Ha jó idő van —mint a képen látható —, a járókában. Fotó: Demény Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents