Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

1M& szeptember 25. 3 / Vasárnap SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ az amerikai hírszerző szervek tevékenységéről \ (rFolyíatás a 2. oldalról.) hogy részletes adatokat gyújt­son Ausztria, Franciaország és más európai töltés oi szagok ösz- szes fegyveres erőiről. Itt a bizonyíték arról, hogy törek­vésük nem is volt sikertelen, mert ügynökeik útján be is szereztek adatokat az említett országok fegyveres erőiről, beleértve meg­nevezésüket, létszámukat, elhe­lyezésüket és technikai felszerelé­süket. num újult erővel nagy hírverést csap arról, hogy Magyarországon — az ő szóhasználatukkal — a li­beralizálódást felváltja a kemény vonal, s a magyar hatóságok minden külföldiben, minden nyu­gati látogatóban kémet, diver- zánst látnak. Az ilyenfajta propaganda meg­cáfolására nem is érdemes sok szót vesztegetni. A tények tömege bizonyítja, hogy nincs szó nálunk a politikai vonal valamiféle meg­A Lee vezérőrnagy, föhadsegétl által aláirt utasítás — rajta a titkos jelzés; Secret, ügy vélem, mindezek alapján igazoltnak látják azt a megállapí­tást, hogy az Egyesült Államok kormánya totális kémtevékenysé­get folytat, amely az egész vilá­got behálózza. Ebben a tevékenységben a CIA szülőatyjaként emlegetett Allan Dulles szelleme érvényesül, aki „A hírszerzés mestersége” című könyvében így ír: ,,A hírszerző szolgálat ma abban a helyzetben van. hogy szemmel kell tartania a világ minden részét. A hírszerzés már nem korlátozódhat néhány országra. Az egész világ a mi küzdőterünk”. A totalitás azonban nemcsak a kémkedés területi méreteiben je­lentkezik, hanem a felhasznált módszerek és eszközök tekintete­ben is. Ennek igazolására is ren­delkezésükre bocsátók egy doku­mentumot, amely — úgy vélem — példa nélkül áll az államok egy­más közötti kapcsolatának törté­netében, de azt hiszem, nyugod­tan mondhatom, hogy még a kémkedés történetében is. A do­kumentum címe: ..Feleségek ki­képzésének programja az Egye­sült Államok hadseregének stra­tégiai hírszerző iskoláján”. Ebből megismerkedhetnek önök annak a 4 hónapos tanfolyamnak a részle­tes tematikájával, amelynek kere­tében a külföldre kerülő katonai attasé-feleségeket részesítik hír­szerző kiképzésben, előadások. J'iftmék és technikai, fényképezési gyakorlatok útján. Tisztelt Sajtóértekezlet! Amikor kénytelenek vagyunk esetenként felhívni a közvéle­mény figyelmét arra. milyen módszerekkel tör szabadságunkra és függetlenségünkre az amerikai imperializmus, hogyan igyekszik hazaárulásra rábírni magyar ál­lampolgárokat, azt tapasztaljuk, hogy jé néhány nyugati saj tóorsá­vúi tozásáról : s ami ennek konkrét részét illeti — szilárd a törvé­nyesség, a legteljesebb nyugodt­sággal élhet, végezheti munkáját minden magyar állampolgár, lá­togathat el hozzánk minden kül­földi állampolgár, aki tiszteletben tartja népköztársaságunk törvé­nyeit. A hazánkba készülő külföl­diek elriasztása céljából sűrűn felröppentett hírekkel kapcsolat­ban pedig elég néhány számot emliteni ahhoz, hogy ezek a ha­zugság-buborékok is szétpattanja­nak. A múlt évben január 1-től augusztus Ül -ig tőkés országokból 276 127-en töltötték tőbb-kevesébb jdőt nálunk, vagy utaztak át ha­záinkon, számúik ez év azonos idő­szakában kereken 40 ezerrel több, pontosan 315 587 volt. Örülünk annak, hogy évről évre mind több külföldi látogatót üdvözölhetünk, s a hagyományos magyar vendég- szeretettel szívesen is látunk mindenkit, aki pihenni, szóra­kozni kíván, azért jön, hogy meg­ismerje országunk, népünk életét és munkáját. Nyilatkozatom veséhez érve. ké­rem tegyék fel esetleges kérdései­ket. A szünetben az, újságírók megte­kintették az amerikai hírszerző szervek tevékenységét leleplező dokumentumokat, majd Naményi Géza, Kiss Nándor, dr. Hackl La­jos és Radnóti Ágostos válaszolt a magyar és a külföldi sajtó kép­viselőinek kérdéseire. . Naményi Géza többek között elmondotta, hogy Bánsági-Werner kiképezte Kiss Nándort környe­zettanulmány készítésére, szemé­lyek tanulmányozására, általános biztonsági rendszabályokra, a kapcsolattartás módjára, a talál­kozóhely konspirativ megközelí­tésére és elhagyására, titkos írá­sos összeköttetésre. Ellátta vegy- indigoval, a szükséges előhívó tablettákkal, ezenkívül megadta neki azokat a fedő címeket, aho­va jelentéseit továbbítania kel­lett. A futár, akivel Kiss a volt Nemzeti Színház előtti óránál ta­lálkozott. Wolfram Wiesinger, 42 éves, linzi születésű, jelenleg Bferdingben élő. osztrák állam­polgár volt, aki minit a Linzer Volksblatt munkatársa szerepelt. Az attaséi elesések kiképzésére vonatkozó programmal kapcsolat­ban a Tájékoztatási Hivatal veze­tője megemlítette: A program be­vezetésében felhívja a figyelmet, milyen előnyös, ha ezek a höl­gyek megtanulják a fogadó or­szág nyelvét. Indokolásul rámutat ennek előnyeire, többek közt ar­ra, hogy a nyelvismeret birtoká­ban felfigyelhetnek minden olyan információra, ami érdekes, vagy értékes lehet férjük számára. Így például kártyaasztal mellett vagy társadalmi összejövetelek alkal­mával sokát lehet megtudni az asszonyoktól férjük munkájáról, a helyi eseményekről. A kiképzés előadásokból, filmek bemutatásá­ból és gyakorlati fényképészeti oktatásból állt. Ügy látszik azon­ban, hogy még az attaséfelesége- ket sem tartották egyformán megbízhatónak: erre mutat, hogy egyes előadásokat a tematiká­ban csillaggal jelöltek meg, s ezeken csak olyanok vehettek részt, akiket személyükben kü­lön is alkalmasnak tekintettek bizonyos bizalmas és fontos fel­adatok ellátására. Ilyen előadás szólt többek kö­zött a stratégiai hírszerzés termé­szetéről és jelentőségéről, a Szov­jetunió és a kelet-európai orszá­gok, továbbá a latin-amerikai, ázsiai és afrikai országok katonai földrajzáról. A fényképészeti ok­tatás keretében nagy súlyt fektet­tek a teleobjektíves fényképezés­re, s elsajátíttatták velük azt is, hogy különleges megvilágítási kö­rülmények között is képesek le­gyenek megbízható fölvételeket készíteni. Ez- bizonyos fokig ipari kémkedési feladatok megoldását ia lehetővé teszt. Kiss Nándor elmondotta, hogy 1857-ben került a nemzetközi há­lókocsi társaságihoz, kalauznak, s Bécs és Lökösháza között járt. Becsben megismerkedett egy Jo­seph Dwcrschak nevű takarítóval, aki előnyös bevásárlási forrásók- ról tájékoztatta, majd arra kérte, hogy ismerősei részére bizonyos dolgokat vigyen Magyarországról. Dworschak mutatta be később egy magát Johnnynak nevező, 38 év körüli férfinak. Ez eleinte kü­lönböző szívességeket kért, többek között egyes magyarországi cí­mekre ajándékokat küldött, ami­ért neki is juttatott az árukból. Néhány hónap múlva az illető közölte, hogy Róbert G. Werner- nek hívják és az amerikai hír­szerző szervezet tagja — folytat­ta Kiss. — Fel is mutatott egy katonai igazolványt. Werner bő életrajzot kért tőlem, amelyben nemcsak magamat, hanem összes ismerőseimet is le kellett írnom. Különösen volt katonatisztek és jobboldali beállítottságú egyenek érdekelték. Kezdetben csak futárszolgálattal bízott meg, amihez fedőnevet is kaptam: Franz Schumann néven szerepeltem az összes jelentések­ben. Aztán mindig több és na­gyobb feladatot adtaik: különböző katonai objektumokról, repülőte­rekről, radarberendezésekről, pa­rancsnokokról, szállítmányokról, csapatmozdulatokról kértek tájé­koztatást, majd azt kívánták, hogy próbáljak megismerkedni olyan emberekkel, akiknek csalá di, vagy más összeköttetésük van a Szovjetunióval. Ajánlottam is egy Rosenberg Hermann nevű bécsi kereskedőt. A továbbiakban elmondott;: hogy ez a kapcsolata Wemerrel 1862-ig tartott, amikor a hálóko­csi társaság megszüntette ma­gyarországi működését. Ezután a Budapestre küldött futárral való találkozó ismer­tette. Elmondta, hogy a Werner levelében jelzett személlyel a Nemzeti Színház előtti óránál ta­lálkozott, s az előre megbeszélt szövegen kívül úgy is azonosítot­ták egymást, hogy a futár egy pénzdarabot vett elő. amelynek mását viszont ő mutatta fel. Kiss végül elmondta: Bánsági-Werner- nek különösen szívügye volt a Szovjetunióba irányuló úgyneve­zett kémcsatoma kiépítése. Azt mondta, hogy ezzel több tisztet is megbíztak, s versengés van kö­zöttük, aminek a megnyerése nemcsak erkölcsi, hanem igen nagy anyagi hasznot is jelentene. Dr. Hackl Lajos több részletet mondott el arról, hogyan igyekez­tek őt a hírszerző szervek meg­környékezni, beszervezni. 1961- ben az Országos Atomenergia Bi­zottság ösztöndíjával utazott a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol a göttingeni egyetem fizikai - kémiai intézetében folytatott ra­dioaktív-izotópos kutatásokat. Már megérkezésekor nagy cso­mag várta, amelyben a Magyar Népköztársaság ellen uszító ira­tok voltak, szélsőséges jobbolda­li. félfasiszta és fasiszta iromá­nyok. Egy hónap múlva egy Fritz Dre­her nevű állítólagos újságíró ke­reste fel, aki általános jellegű beszélgetés után azt mondta ne­ki, hogy interjút szeretne készí­teni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Keletről jött ösztöndí­jasaival, többek között vele is. — Egy esedékes franciaországi utam miatt azonban a megbe­szélt időpont nem látszott megfe­lelőnek, s ezért újabb terminus­ban egyeztünk meg. Vízumom azonban késett, ezért táviratoz­tam a szerkesztőségbe, ahonnan meglepetésemre kétszer is vissza­érkezett a sürgöny, majd amikor telefonon érdeklődtem, megtud­tam, hogy ilyen nevű munkatár­suk nincs. Ez az úr aztán többet nem jelentkezett. — A másik kísérlet egy John Falion nevű személy részéről tör­tént. aki levélben a Nuclear Age című folyóirat munkatársaként kért tőlem tájékoztatót. Erősen angol akcentussal, elég rosszul beszélt németül, s egy fiatalem­berrel érkezett a találkozóra. Ar­ra akartak rávenni, hogy vállal­jam el tudományos anyagok ki­vitelét és próbáljak információt szerezni számukra a szovjet tu­dománynak a haditechnikában én a radioaktivitás tanulmányozásá­ban elért eredményeiről. Végül Radnóti Ágoston, a sza­bad magyar diákok és akadémi­kusok szövetségének volt elnöke arról számolt be, milyen módsze­rekkel igyekszik az amerikai hír­szerzés a disszidált magyar fiata­lokat saját céljaira felhasználni. Ezek közé tartozik, hogy szerve­zi, irányítja, pénzügyileg is tá­mogatja a politikailag tájékozat­lan magyar emigrációt, politikai akciókat, tüntetéseket kezdemé­nyez és hajtat végre velük. Különböző körmönfont módsze­rekkel a hírszerző szervek igye­keznek információkat, gyűjteni Magyarországról, többek között statisztikai kérdőívek formájában, s külön személyeket foglalkoztat­nak azzal, hogy vásárlás közben minél több értesülést szerezzenek a gyanútlan magyar turistáktól. (MTI) Hazánkba látogat L. I. Brezsnyev elvtárs A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására szeptember 25-én baráti látogatásra Magyarország­ra érkezik L. I. Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkára. Vele együtt érkezik J. V. Andropov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának titkára. (MTI) Kongói helyzetkép Kinshasa Kisanganiban (volt Stanleyvil­le) szombaton reggel tovább foly­tatódtak az elkeseredett harcok a lázadó katangai egységek és a kormánycsapatok között. A ka- tangaiak a Kongó folyó jobb ol­dalán tartják kezükben a városi. A kormányerők a folyó bal olda­láról ágyúkkal és aknavetőkkel lövik őket. A harc a városnak ezen a részén a legélesebb. (MTA Közlemény Közöljük olvasóinkkal, hogy Kenyértörés című regényünk folytatása a mai számunkból anyagtorlódás miatt kimaradt. Külön tárgysersolás Öt személygépkocsi a szeptemberi előfizetéses lottószelvényekre A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság újabb meglepetéssel szol­gál a lottózóknak. A szeptemberi előfizetéses lottószelvények kö­zött külön tárgysoriolást rendez. A különsorsoláson öt személy- gépkocsi — két Moszkvics 408-as. két Skoda lOOO-es, és egy Tra­bant Limousine — jut a legsze­rencsésebb szelvénytulajdonosok­nak. Így a szeptemberi előfizeté­ses szelvények két húzáson — az október 3-i rendes és a külön tárgysoiboláson — vesznek részt, A különsorsolást október, 4-én a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság Nádor utcai székházában tartják. (MTI) A lottó jubileumi sorsolásának nyerőszámai: 19, 24, 36, 63,87 Talpig felöltöztette az életmentő kardo§kúti kislányI az Állami Biztosító — 28 ezer forint kártérítést kapott a család a belső berendezésért — Ismeretes, hogy a közelmúltban majdnem tragikus szerencsétlen­ség történt Kardoskúton, Nagy Pál tanyáján, ahol tüzet okozott a négyéves kis Tibiké játszadozá­sa. A felügyelet nélkül maradt gyermekek közül a legnagyobb, a 10 éves Ilonka valóságos hősként viselkedett: négy kisgyermeket mentett ki az égő lakásból. Ami­kor a cicákért bement, akkor már ő maga elvesztette eszmé­letét. Az életmentő kislányt a szomszédból odasiető Gyetyinás Miklós 18 éves fiatalember men­tette ki. Elsőnek a Szőlősi Állami Gaz­! daság sietett, a szerencsétlenu j járt család segítségére, ahol az ; édesapa és a nagyfiú dolgozik. Takarót, ágyakat kaptak a gaz­daságtól. Pénteken pedig megje­lent az Állami Biztosító megyei és járási kirendeltségének vezér- j kara. A család a belső berende­zésekért 28 ezer forint kártérítést kapott. Az Állami Biztosító talpig fel­öltöztette az életmentő kislányt. De nem feledkeztek meg Ilonka életmentőjéről sem: Gyetyinás Miklós egy márkás karórát ka­pott az Állami Biztosítótól, — Ary —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents