Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

1W8, szeptember 25. 4 Vasárnap A második világháborút megelőzően közvetlenül Eleken erősen megindult a náci párt, a Volksbund szerve­zése. Igen rövid idő alatt tagjai­nak száma 3—400 főre szaporo­dott. Propagandamunkája 1941 június vegétől igen erősen éreztet­te hatását a községben. 1941 vé-! Huszonkét esztendeje szakad Elek tő kövesutat, majd a harangszó az SS-be való toborzás is. Ezt a toborzómunkáját a magyar állam; szervei is sokban segítették. 1942-; ben 80—100 fő vonult be a német! hadsereg SS-kötelékébe. Kiképzé­sük Krakkó környékén történt. A község fiatalságának náci partba való szervezéséhez nagy­ban hozzájárult, hogy 1942-től évente több hónapos tartózkodás­sal Németország sűrűn bombázott területeiről „Hitler Jugend” szer­vezetben levő fiatalok kerültek Elekre. A községben háború- és né­metellenes megmozdulás nejn volt /ezekben az években, hiszen még olyan családok házát és tagjainak is minden lépését figyelték, akik nem léptek be a Volksbundba. 1944 tavaszától a Volksbund ve­zetése sem tudta már az SS-be való önkéntes jelentkezések szá­mát növelni. Több család gyász­keretes borítékban kapta kézhez a család tagjának halálhírét a frontról. Utolsó kísérletként úgy nevezett musz-sorozáson igyekez­tek magyar csendőri segédlettel embereket szerezni a német had­seregnek. Sokan ebben az időben már a földeken bujkáltak és a nagy távolságokra való hivatko­zással a sorozás után 7—8 napon­ként jöttek csak be a községbe. E zerkilencszáznegyvennégy augusztus 23-tól igen gyorsan pergő esemé­nyeknek lehettek szemtanúi a község lakói. Augusztus végén Elek községbe is (minden határ­menti község ilyen helyzetben volt) nagy létszámú magyar ka­tonaság érkezett. A szovjet had­sereg alakulatainak gyors köze­ledtére 1944. szeptember 13-án, szerdán ezek az egységek átlépték a román határt. Pár nap eltelte után fáradt, poros ruhákban me­nekülő magyar katonaság vonult j vissza. A menekülő magyar kato­naság szerint Aradról keletre, M áriarad na—Láppá térségében a szovjet csapatok szétverték a magyar csapatokat. 1944. szeptember 23-án befeje­ződött a magyar hivatalok elköl­tőn, 1942 elején már megindul után a község volt vezetői gyor­san elhagyták a községet. S zeptember 24-én (vasár­nap) délután 14 órakor a romániai Ottlaka község irányából a Madách utcába szov­jet katonai gépjármű érkezett. Az első ember Kemény (Kern) József volt, aki régi lakása előtt börtönben szerzett szlovák nyelv­tudásával beszélt a szovjet ka­tonával. A katonai gépjármű ezt követően a dr. Gaál utcán (ma Táncsics u.) és a „Betyáz-városon” keresztül az elek—lökösházi kövesútra érkezett. Itt a 200 mé­terre levő magyar egységre gép­pisztolyból sorozatokat adva le, a téglagyár felé vette útját, A 10— 12 fős rpagyar katonaság autóval gyorsan menekülve elhagyta a községet. A lövéseket követően igen rövid idő elteltével megin­dult a község elfoglalása a szovjet csapatok részéről, déli irányból északra. így Elek község ütközet nélkül, 1944. szeptember 24-én dél­után 14.30 órától 16 óráig felsza­badult. A magyar katonaság több al­kalommal igyekezett a községet visszafoglalni szeptember 24 és október 5-e között. Tervük egyet­len álkalommal sem sikerült. Nagyszabású betörési kísérletük­nek 13 kilőtt tank és 2—300 hadi­fogoly volt az ára. A község védelmi harcai aj szovjet csapatok részéről 12 na- J pig tartottak, egyetlen civil sem | vesztette életét, hacsak nem szá- j mítjuk ide 1944. szeptember 24-én délután, úgy 15 óra tájban Schulcz járási náci vezért, aHi Kétegyházá- ról visszajött a lakására ittfelej­tett irataiért és már nem tudott elmenekülni, mert ekkorra a szovjet egységek a községen át- vonulóban voltak. A szovjet ka­tonákat látva, lövéseket adott le, pár perc alatt saját butaságának lett áldozata, hiszen a háborúban nem babra megy a játék. r 1944. október 6-án hajnalban nagyszabású tüzérségi előkészítés után a szovjet csapatok megin­dították a támadást Kétegyháza— Békéscsaba irányába. Még aznap estefelé mór a községbe hírek tiszt 1944. október 6-a utón a köz- 1944. október 15-én megindult a ség katonai parancsnoka maradt.) tanítás az eleki iskolákban, vala­Ilyen előzmények után került sor 1944. október 1-én a dr. Gaál Je­nő utcai újeleki iskola tanítói szo­bájában (ma megyei gyermekott­hon, Táncsics u.) az első legális KMP-szervezet létrehozására Ma­gyarországon Elek községben. mint az állami fiúpolgáriban és az rk. zárdában, a leánypolgári­ban. Mivel nem volt megfelelő létszámú tanár, így a fiúpolgárit összevonták az rk. leánypolgári­val az 1944—45-ös tanévben. A felhívás alapján — mivel a járás 1944. október 6-án birtokba vet- iék a mai Gyulai u. 5. szám alatti épületet a főutcán. (Ma a ktsz épülete.) Az épület Wittmann Elek György nagybirtokos egyik háza volt. Berendezték a szobá­kat, szereztek megfelelő számú széket és egyéb berendezéseket. 1944. október 7-én Kern József, Oláh Antal, Braun Ferenc és Ziel­bauer György elindultak, a kör­nyező községekbe, városokba a kapcsolatot felvenni a KMP- szervezetekkel. A környező köz­ségekben még csak kezdeti szer­vezkedések voltak, így az eleki pártszervezet Orosházával vette fel a kapcsolatot. 1944 novemberé­től kezdve már a makói megyei székhelyen kerestek kapcsola­tot. töztetése a községből. A főszolga- i érkeztek a frontról, hogy a szov­bíróság a község iratait autókra rakva menekült. A községben pár csendőrön kívül alig maradt veze­tő; ott maradt még egy éjszakára a község országgyűlési képviselő­je. Reibel Mihály esperes, a köz­ség főjegyzője, valamint Schulcz, a Volksbund párt járási vezetője. A mozgalmi munkáért ezerkilenc- száznegyvenkettőben börtönből szabadult Kemény (Kern) József családja és a munkásmozgalom­mal szimpatizálók 1944. szeptem­ber 23-án este jöttek vissza a köz­ségbe a kukoricatörésből, bujká­lásból. 1944. szeptember 24-én hajnalra ismét magyar katonaság szállta meg a községet. Pár órai jet csapatok a Körösökön átkelve, Mezőtúr—Szajol térségéig jutot­tak előre. S zeptember 25-én már meg­kezdődött a párt szerve­zése Eleken. Kern József kőműves lakásán megindultak a beszélgetések a jövőt illetően. A o rosházán Birkás Imre, Ke­resztes Mihály, Csíki Mihály, Márton Sándor, Kónya Sándor, Roxi és Dumitrás elvtársak voltak a párt vezetősé­gében. Az orosházi elvtársak út­mutatása alapján a régi eleki já­rás (1945-ig Csanád—Arad—To­rontói vármegye eleki járása) te­rületén Kern József kapott meg­bízást a községi pártszervezetek megalakításához és segítségéhez, így került sor arra, hogy az ele­ki pártvezetőség tagjai Lököshá- za, Nagykamarás, Almáskamarás, Medgyesegyháza és Medgyesbod- zás községekben megfordultak. A pártgyűlésen elhangzottak községeiből is sok bejáró polgári iskolás tanuló volt — a környező községekből megérkeztek a tanu­lók az iskolákba. A front még Elek—Kétegyháza kö- í alaPján beindult a munka a fő­zött volt, de a zömmel német la-1 szolgabíróságon és a községházán. kosú Elek községben a jövőről tárgyaltak. Ezen a napon Kern A főszolgabíróságra helyettes vezetőnek Niedermayer Antal József, Oláh Antal, Pataki Ferenc! került. A főszolgabíróságon intéz­és Zielbauer György számba ve­szik az embereket, hogy kik azok, akik nem voltak tagjai a náci pártnak, kik azok, akikre lehet szemlélődés után átlépve a román j számítani a régi mozgalmi mun- —magyar határt, Elek és Ottlaka: dákból (tüntetés, szakszervezet Sikló, j stk j a kommunista párt megala­kításánál. Mivel napközben alig- alig lehetett lövéseket hallani és már az utcán is lehetett járkálni, megkezdődött a szimpatizánsok meglátogatása és velük az elbe­között román területen, román község felé meneteltek. Ügy io—11 óra között robbaná­sok és lövöldözések zaja hallat­szott. A községben 10—12 fő ma­gyar katonaság maradt, akik a régi malom előtt (ma Beloiannisz! szélgetés. u.) állomásoztak. A templom tor- Mivel Kém József szomszédjá- nyából figyelve, a vezetők tudták, j ]jan (Zielbauer György házában) hogy rövid idő múlva a községbe Voll a szovjet csapatok kovács­érkeznek a szovjet csapatak. A! műhelye, és sok tiszt is fordult déli harangszó előtt a katonaság! meg a házban, a párt megszerve­kedést csak a vezetőhelyettes en­gedélyezésével lehetett foganato­sítani. Ez volt a helysiet a községi elöl­járóságon is. Főjegyzőhelyettes lett Erdőházi László, bíróhelyette­si megbízatást kapott Zeitler Fe­renc, ezenkívül még esküdti meg­bízást kapott Bloch József. A kommunisták kezdeménye­zésére gyors rendelkezések jelen­tek meg a tanítás megkezdéséről és az őszi munkákkal kapcsolato­san. Megindult a felmérés az is­kolákban levő kártételekre. Egy­két nap alatt az ablakokat beüve- geztették és a szükséges tüzelőt felrobbantotta a Romániába veze-1 zésére biztatást kaptak. (Az egyik \ biztosították a tanításhoz. pártszervezet határozatá­nak megfelelően a köz­ségi elöljáróságon levő párttagok megkezdték az őszi me­zőgazdasági munkák megszerve­zését. Igen sok volt még aszta- gokban a csépeletlen búza, de sok töretlen tengeri és felszedetlen cukorrépa is volt a határban. A munkákból legfontosabbnak tar­tották a búza elcsépelését, ugyan­akkor a földek felszántását búza­vetéshez. Tekintet nélkül, hogy a föld kinek a tulajdona, a község közvetlen környékén mégindult a szántás és a búza elvetése. A szegények részére vetőma­got adtak ki a volt „Futura” mag­tárból, hogy a következő évre családjuk kenyerét biztosítsák. A távolabbi földekre közmunkaerőt vezényeltek ki. A községi elöljá­róságon sok volt a tennivaló. A pártszervezet ezekben a mun­kákban is példamutatóan végezte feladatát. Nap közben a közmun­kaerőkkel a földeken dolgozott, este pedig a következő napi fel­adatok megbeszélésére a késő órákig a pártházban üléseztek. 1944 november végére a község­ben 4500 katasztrális hold búzát vetettek el. A búza elvetése utón indult meg a munka a cukorré­pánál és a kukoricánál. A cukor­répát prizmákban leföldelték, a kukoricát letörése után prizmák­ba rakva tárolták. Mivel elég ke­vés szállítófogat állt rendelke­zésre, a termények beszállítása lassú ütemben haladt. A szegények között megindult a földigénylés s ez a földosztás felvetését jelentette. 1944 decem­ber végén Bloch József vezetőségi tag megbízást kapott a párttól,! hogy utazzon Debrecenbe az i ideiglenes kormányhoz a földek szétosztásának engedélyéért. A járás területéről (eleki járás) több község csatlakozott szintén a mozgalomhoz. így kocsival indult el több község képviselője Debre­cenbe 1944 december végén. Visszaemlékezések alapján a de­cemberi beszélgetések után ke­rült sor az országos földosztások, előtt Éllek községben a földek bizonyos részének felosztására a szegények között Bréda-major és más nagyobb gazdák majorságai közül. ukorral, sóval a község nem volt ellátva a felsza­badulás előtti napokban. Mivel a front 12 napig a község határában volt, nem akadt móc ezeknek a közszükségleti cikkek­nek a beszerzésére. A felszabadu­lás után a pártszervezet a szovjet parancsnoksággal közösen román területről szerezte ezeket a cikke­ket. Ügy tudjuk, hogy 1944 de­cemberéig körülbelül 10 alkalom­mal voltak szovjet katonai gép­kocsik román területen az emlí­tett cikkekért. A tanyákon lakók részére is sikerült így pétróleu- ' mot beszerezni. Az igazságos el­osztást megszervezték a Hangya szövetkezet boltján keresztül. A szegényebb családok részére szükség szerint a földbirtokosok gabonaraktáraiból gabonafejada­got biztosítottak. Igen sok volt a katonaságtól megszököttek és ha­zatértek száma is ebben az idő­ben. Ezeknek is juttattak fejada­got. A szovjet katonai parancsnok­ság kérésére a párt október 20- án megszervezte a népi rendőrsé­get, melynek parancsnoka Oláh Antal pártvezetőségi tag, helyet­tese a katonaságtól megszökött Ruck József lett. A rendőrség létszáma 10—12 fő volt. A szovjet parancsnokság igazolványokkal és fegyverekkel látta el a rendőrség tagjait. A külterületeken pedig szovjet ka­tonákkal közösen végeztek járőr­tevékenységet. A lakosság beje­lentései alapján sikerült a fosz­togatásokat és a rablásokat fel­számolni. A szovjet parancsnok­sággal megbeszélve megindult a náci párt vezetőinek felelősségre vonása is 1944 október, november hónapjaiban. A nyilas vezetőket és a náci párt vezetőit internálták 1944 november végén. A .párt foglalkozott az ifjúsá­gi szervezet megalakításának kér­désével is. Oláh Antal pártvezető­ségi tag kapott megbízást az ifjú­sággal való foglalkozásra. 1944. október 15-én a pórt Gyulai u. 5. szám alatti székházában nyolc fiatal gyűlt össze a KIMSZ ala­kuló ülérése. K ezdetben a párt egyik szobájában tartották az ifjúsági szervezet üléseit. Az ifjúsági szervezetben csak a kommunisták gyermekei, illetve a fiatal párttagok lehettek. Így bi­zonyos fokig befeléfordulás jelle­mezte a párt ifjúsági szervezetét kezdetben. 1944. november 10-én önálló ifjúsági székházat kapott a KIMSZ. A Kétegyházi úti náci ügyvéd, dr. Hirmann házát kapta meg. Berendezése pár nap alatt megtörtént. Az ifjúsági székház­ba költözött Oláh Antal is, hogy a fiátalok munkáját irányít­sa. egfontosabb feladatnak tartotta a KIMSZ, hogy 1944. december 31-én, szilveszter estéjén nagyszabású előadással lépjen a község lakos­sága elé. A sikerben .nagy része volt Szokodorán György színész­nek (törpe színház volt tagja). En­nek az előadásnak is volt köszön­hető, hogy 1945-ben már igen nagy létszámú volt a párt ifjúsági szervezete, a MADISZ. Zielbauer György tanár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents