Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-22 / 224. szám

Világ proletárjai A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Ami a szállítási szerződések új rendszere mögött van Túlteljesítik kongresszusi vállalásaikat a gyulai járás kiszesei Telekgerendási kezdeményezés: éjszakai műszak Szeptember 1-én lépett életbe a szállítási szerződések új rend­szere, s ezzel alapvető változás kezdődött az üzemék, vállalatok gazdálkodásában. Azéirt írhat­juk le igy: „alapvető változás” — mert nem egyszerű módosí­tást jelent ez az üzemek és a kereskedelem bonyolult kapcso­latában, hanem, bevezető részét tek kielégítés© kerüljön' előtér­be és a valóságban is érvényre jusson az önállóság, a kockázat. A szállítási szerződések reform­ja nem érhette váratlanul üze­meinket, hiszen már januárban megjelent a Minisztertanács er­ről szőlő határozata, mégis az érvénybe lépés kezdetén hasz­nosnak tartjuk elgondolkodni, mi is szerepel néhány előírása mögött. A folyamatos termelés alap- feltétele, hogy az üzemek ele­gendő rendelésállományt bizto­sítsanak, és a gazdaságosságot, jövedelmezőséget is figyelemmel kísérve, szerződéssel gondoskod­janak a szükséges anyagokról, alkatrészekről. Ennek érdekében kötnek szállítási szerződéseket, melyekben rögzítik a mennyisé­get, minőséget, határidőt és egyéb feltételeket. A több mint egy évtizeddel ezelőtti előírások, az akkori gazdasági mechanizmus­nak megfelelően csupán a ter­veket vették figyelem-be, a ter­melés alapját a mennyiség tel­jesítése jelentette és szinte mel­lékes volt a szükségletek kielé­gítése. A határidők betartását azonban nem biztosította a köt­bérezések mértéke, hiszen né­melyik vállalat többet nyert a szállítás elhalasztásával, mint amennyit veszített a késedelmi kötbéreik befizetésével. A ha­táridők az állami előírásoknak megfelelően tervidőszakokra szóltak és gyakran előfordult, hogy az év végi szállítások már a felesleges készleteket növel­ték. Ez a gyakorlat különösen az elmúlt években útjában állt már a műszaki fejlesztésnek, eb­ből eredően a fogyasztók és a felhasználók érdekeinek is. A szállítási szerződések most életbe lépett új rendszere részét képezi és elősegíti az új gazda­sági mechanizmust. A vállala­tok közötti együttműködés sza­bályozása biztosítja, hogy a ko­operáció megfelelőbb ösztön­zőkkel és biztosítékokkal segít­se a termelés alkalmazkodását a valósághoz és az állandóan vál­tozó szükségletekhez. Lehetősé­get ad, hogy a szállító és a meg­rendelő érdekei között nagyobb legyen az összhang, és a válla­lati érdekekkel együtt érvé­nyesüljön a társadalmi érdek. Ezért nincs előírva, hogy a szállítási szerződéseket az éves tervek elkészítésének idősza­kában kössék, hanem akkor, amikor a szükségletek jelentkez­nek és ezek kielégítésére a ter­melés megkezdődik. Lényegében ezért egyik ösztönzője a rugal­masabb gazdálkodásnak és an­nak, hogy az üzemi vezetők nyi­tottabb szemmel éljenek, ne az előírásokat lássák csupán, ha­nem azokat a szükségleteket is, amelyek a társüzemekben vagy a lakosságnál mutatkoznak. Sok­oldalú és bonyolultabb elemzést kell kielégíteni. Űj előírás a jogszabályban, mely szerint a rendelések elfo­gadására kötelezni lehet a szál­lító vállalatot és ezt csak ak­kor tagadhatja meg, ha bizonyí­tani tudja, hogy nem képes a gyártásra, vagy ezzel népgazda­sági érdekeket sértene. A terv­szerűség biztosítására az Orszá­gos Tervhivatal elnöke a fel­ügyeleti szervekkel együtt meg­határozza ugyan, hogy a szál­lítónak milyen' gyártmányokra kell szerződést kötnie, ez azon­ban a gyártás egy részét érinti, mert a termelés nagyobbik ré­szében — és ez szintén az ön­állóságot, a kockázatot jelenti — az írásos megállapodás, a rendelő és a gyártó üzem közti szabad egyezkedés tárgya. A törekvés mindemképpen az — a vállalati önállóság is így kí­vánja —, hogy az állami irá­nyító szervektől kapott szerző­déskötési kényszer egyre csök­kenjen és a kooperáló üzemek között szélesebb körben ala­kuljanak ki a kereskedelmi kap­csolatok. Ez azt is jelenti, hogy a termékek szerződésekben meghatározott ára a hatósági áraktól eltérhet. Ez is hozzá­tartozik a piaci, a kereskedel­mi kapcsolatok bővítéséhez és nagyobb nyereségre tehet szert az a vállalat, amely műszaki intézkedésekkel, gondosabb munkaszervezéssel biztosítja a költségek csökkentését. Több kötöttséget biztosít a szállítási szerződések új rend­szere a termékek minősége ér­dekében. Előírás szabályozza, hogy a minőségileg hibás vagy nem megfelelő termékeket a rendelő nem köteles átvenni és még akikor is a gyártó üzemet terheli a felelősség, ha a hibák utólag derülnek ki. S ha késne a szállítás? Nem jár jól a vál­lalat, hiszen a kötbérkulcsok megduplázódnak. Hatásában sokkal többet je­lent a szállítási szerződések új rendszere, mint amennyi az egyes pontokban szerepel. Elő­készítője a másfél év múlva be­vezetésre kerülő új gazdasági mechanizmusnak, előisagítője az átmenet leegyszerűsítésének. Vállalatainknak ezért anyagi és erkölcsi érdeke, hogy az új szer­ződéseket körültekintőbben kös­sék meg, s minél kevesebb zök­kenőt okozzon az áttérés. Kovács András A gyulai járásból, a doboziaktól indult el a kezdeményezés, hogy a fiatalok aktívabban vegyenek részt a termelésben és a kong­resszus tiszteletére indítsanak munkaversenyt. A dobozi kezde­ményezést nemcsak a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok követték, hanem más munkahelyek KISZ- alapszervezetének tagjai is. A ve­télkedés az utóbbi hónapokban egyre jobban szélesedett. Jelenleg a járásban 28 KlSZ-alapszer- vezetben több mint 1500 fiatal vesz részt a versenymozga­lomban. Munkájukat kéthetenként érté­kelik, az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy lelkesedéssel, odaadással dolgoznak. A Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság lendngrádi aktívád közül harmincain érkeztek hazánkba jutalomkirándulásra. A kedves vendégek közül ketten, Zinaida Bajkova és Grúza Miharova, az SZMBT leningrádi titkára, illet­ve titkárhelyettese két napig me­gyénkben tartózkodott. Elsőnek az MSZMP megyed bizottságára látogattak el, ahol Frank Ferenc, a megyed bizott­ság első titkára, Zalai György és dr. Szabó Sándor, a pártbizott­ság titkárai meleg barátsággal fogadták őket. Ezután Viehnál Pál, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei titkárá­nak társaságában ellátogattak Gyulára, Szarvasra, Orosházára, Kaszaperre, Szeghalomra és Fü­zesgyarmatra. Ismerkedtek az említett városok és falvak lakos­ságának életével, munkásságá­val. Legnagyobb élményük az Nyolcvanhét baromfitenyésztő Kötegyánban Pár héttel ezelőtt Kötegyán­ban a Sarkad és Vidéke Kör­zeti Fmsz patronálásával elha­tározták, hogy baromfitenyésztő társulást alakítanak. Az elhatá­rozást hamar tett is követte. Megrendelték a két darab tíz­ezer tojásos keltetőgépet és ter­vet készítettek a jövőre vonat­kozóan. Amikor a méhkeréki baromfitenyésztők megtudták, hogy mi készül a szomszéd köz­ségben, bejelentették, ők is tár­sulni akarnak. Mintegy huszon­heten vesznek részt a közös ba­romfitenyésztésben s részükre elküldték a pótrendelést egy újabb keltetőgépre. A kötegyá- niak részére rendelt két gép ér­kezését a napokban várják s ugyancsak a napokban kezdik meg a tagok mintegy 2 ezer ba­romfijának vérvizsgálatát a me­zőkovácsházi keltetőállomás szakemberek A kezdeményező doboziak igen szép eredményeket értek el az el­múlt hónapokban. Kongresszusi vállalásuk az évi termelési terv 162 ezer 900 forinttal való túltel­jesítése, s jelenleg már 123 ezer forintnál tartanak. A kétegyházi Béke Termelőszövetkezetben ke­vés a fiatal és így mindössze 31- en vesznek részt a versenyben. A telekgerendási Vörös Csillag Termelőszövetkezet fiatal tagjai kezdeményezték, hogy mivel kevés a traktoros és az idő sürget, éjszakai műszakot is vállalnak. Ebben kilenc KISZ-tag vett részt, és már az első éjszaka 15 holdat szán­tottak fel. Évi vállalásuk 249 ezer forint volt, hogy találkoztak a tavaszi Békés megyei békevonat utasai­val, akikkel régi jó barátként üdvözölhették egymást. Gazdag élménnyel utaztak Dunántúlra megyénk kedves vendégei. volt. A többtermelés és az ön­költségcsökkentés révén már ed­dig 270 ezer forintot teljesítettek. A sairkadi és a Kétegyházi Gépjavító Állomás ifjúsági bri­gádjai is eredményesen dolgoz­nak. A sarkadiak 20 ezer. a két- egyháziak pedig 1250 forinttal teljesítették túl már eddig egész évi vállalásukat. A Sairkadi Cukorgyárban egy 18 tagú ifjúsági karbantartó bri­gád dolgozott nagy aktivitással és szorgalommal azon, hogy a ter­melést a gyár szeptember 1-én megkezdhesse. A kongresszus tiszteletére a gyulai járás középiskolásai is tettek munkafelajánlásokat. A kötelező tíznapos munkán kívül a sarkadi, szabad kígyó- si, eleki és kétegyházi diá­kok vállalták, hos-y az őszi betakarításban szombat és vasárnaponként segítik a zőgazdasági üzemeket. A sarkadi Lenin Termelőszövet­kezet már igényelt is ilyen segít­séget és a betakaríLási munkák­ban 200 gimnazista vesz majd részt. A Bánkúti Állami Gazda­ságba. pedig az eleki iskolából 100 diák jár ki segíteni a szomba­tokon és vasárnapokon. Kéiszázöfveeri új lakás mm épül a békéscsabai Kazinczy utcában. A nap minden órájában sok csodálója van a hatalmas darunak, amely engedelmeskedve keze­lőjének, egymás után emeli be a súlyos betonelemeket. Egy épü- j lettömbben negyvenkét család kap jövőre otthont a Békés megyei | Építőipari Vállalat dolgozóinak szorgalmas munkája nyomán. is adja az új gazdasági mecha­nizmusnak. A szállítási szerző- kíván vállalatainktól a jövő ter­elések új rendszere a többi kö- melése, és a szállítási szarződé- zött azt szolgálja, hogy vállala- seket sem köthetik meg más- taimik rugalmasabban gazdái- képpen, csak úgy, ha rendsze- kodjanak, a merev éves terme- rés piackutatással tanulmányoz- lési tervek helyett a szükségle- zák, hol, s milyen. igényeket Leningrádi ismerősök a tavaszi békevonat utasainál...

Next

/
Thumbnails
Contents