Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

1966. szeptember 21.

4

Szerda

Közgazdasági

általános

A gazdasági mechanizmus re-' form jóról szóló párthatározatban új fogalmakat olvashatunk, s olyan régi fogalmaink, mint az önállóság és a felelősség, a kockázat és a kezdeményezés, a tervezés és a verseny, új megvilágításba kerülnek. A tervutasítások rendszere, bár az utóbbi évtizedben nagyon sokat fejlődött, mégis meglehetősen szűk korlátok közé szorítja a vállalati gazdálkodást, sőt gondolkodásunkat is meghatározna. Ebből fakad egyebek között, hogy sokan ma még nehezen tudják elképzelni azt az új mechanizmus teremtette helyzetet, amikor a vállalatoknak sem a termelési és fejlesztési célokat, sem azok végrehajtásának eszközeit nem írják elő központilag. Azzal, hogy 1968-tól megszűnik a népgazdasági terv- előirányzatok lebontása a vállalatokra, s a központi irányítás adminisztratív módszereit általában a közgazdasági eszközök váltják fel, merőben új helyzet jön létre a termelő- és a szolgáltató egységek munkájában. A vállalatok zárt utasítási rendszerek végrehajtóiból igazi gazdálkodó egységekké válnak, nagy hatáskörrel és felelősséggel.

"^/T alamikor a gazdálkodáson csupán azt el tettük, hogy a vállalat bevételeiből fedezze kiadásait, Az élet ezt a fogalmazást ma már túlhaladta. Ahhoz viszont, hogy a vállalatok önállóan, minden jóváhagyási kötelezettség nélkül alakíthassák ki terveiket, s a különböző megoldások széles körét mérlegelhessék a beszerzésben, a termelésben, a termelési profilok ésszerű megválasztásában, az értékesítésben, nemcsak új szervezet, például piackutató részleg, hanem új szemlélet, korszerű közgazdasági gondolkodás is szükséges. Az önálló műszaki fejlesztési, kereskedelempolitikai elképzelések kialakítása, a fogyasztói igények, a technikai haladás irányzatainak szüntelen követése, s minden esetben a helyes következtetés és gazdasági .. ’döntés magas fokú számító, elem- •teő 'készsége, a közgazdasági össze-v függések mély ismeretét, a gyakorlati szükségszerűség megértését igényli. A korszerű vezetés felképzelhetetlen tehát klasszikus közgazdasági tudás, elméletileg -megalapozott, messzirelátó alkotó. Cselekvés nélkül.’

V Az MSZMP Központi Bizottságának a gazdasági mechanizmus reformjáról hozott határozata sok ■yj megállapítást, érdekes összefüggést tartalmaz, s több vonatkozásban a közgazdaságtudomány továbbfejlesztését is jelenti. A közgazdászok, a gyakorlati szakemberek, a pártmunkások széles köre vett részt a határozat előkészítésében, mélyrehatóan elemezték a tervezés, az irányítás, az anyagi ösztönzés évtizedes tapasztalatait, s alkotó módon keresték a választ mai problémáinkra.

. A szóban forgó párthatározat nem könnyű olvasmány, s az igazat megvallva ma még sok, a végrehajtásban érdekelt vezető sein érti világosan lényegét és Szellemét Éppen ezért fő feladat a reform végrehajtását irányító ■gazdasági, párt- és szakszervezeti ■tisztségviselők kellő felkészítése tanfolyamokon, illetve a szakirodalom segítségével. A vállalatok gazdasági önállóságával együtt Sbővül az üzemi demokrácia, nö- >fekszik a tömegek felelősségérzet

műveltség — műveltség

Ite és kezdeményező készsége is. Már most nyilvánvaló tehát, hogy a gazdasági mechanizmus reformja nem egyszerűen a vezetők, hanem milliók ügye. Jó elgondolásainkból, közgazdasági elveinkből annyi valósul majd meg, s válik anyagi erővé, amennyit a dolgozó tömegek megértenek és helyeselnek belőle. A reform végrehajtása tehát nem egyszerűen az állami irányítás és a gazdasági vezetés vagy a párt feladata, hanem a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, dolgozó népünk nagy ügye is.

Azért szükséges erről beszélni, mert találkozhatunk olyan nézetekkel, amelyek szerint a reform lényegét nem is érthetik meg az egyszerű emberek. Pedig a dolgozók egyáltalán nem közömbösek a reform iránt. Igen sok kérdés foglalkoztatja őket: érthető módon nem a nagy összefüggések és általános elvek után érdeklődnek, hanem a reform végeredményére kíváncsiak. Olyan kérdésekre várnak választ, mint az árak, a bérek, a munkafeltételek, az életkörülmények alakulása az új mechanizmusban. Ha a gazdasági vezetők, párt- és szakszervezeti tisztségviselők ■ ismerik a reform szellemét, lényegét és egységesen is értelmezik azt, megnyugtató módon válaszolhatnak az embereket foglalkoztató kérdésekre, s a dolgozók széles körében segítőtársakra találnak saját munkájukban a párt és a kormány politikájának végrehajtásában.

Jgy a közgazdaságtan szorosabb kapcsolatba kerül a politikai felvilágosító és nevelő munkával. Ahhoz, hogy a dolgozó tömegek megértsék és támogassák a gazdasági mechanizmus reformját, az általános közgazdasági műveltséget növelni kell.

Mindez a közgazdászok növekvő felelősségét is aláhúzza. A reformról szóló párthatározat szellemében sokféle feladat vár még megoldásra. így például a hatékony anyagi ösztönzés rendszere vagy a rugalmas vállalati ter- 1 vezes módszere. Nem könnyebb tennivaló a gyakorlati tapasztalatok általánosítása, a szocializmus politikai gazdaságtanának korszerűsítése. Minden szinten, az egyetemeken, a középiskolákban, a szemináriumokon egyaránt feladat a sablonoktól mentes politikai gazdaságtan oktatása, amely a ma kérdéseire, szocialista építőmunkánk bonyolult összefüggéseire irányítja a figyelmet.

.A marxi filozófia fontos sajátossága, hogy a világot nem csupán magyarázza, hanem meg is változtatja. E megállapítás napjainkban különösen időszerű a közgazdaságtanban. Gyökeresen megváltozott a valóság országunkban és nemzetközi méretekben. társadalmunk átalakult, leraktuk a szocializmus alapjait. Á szocializmus teljes felépítése- van napirenden. Ez gazdasági vonatkozásban a társadalmi munka termelékenységének számottevő emelését, az életszínvonal lényeges javulását jelenti. A feladat: utolérni a fejlett tőkés országokat a gazdasági világversenyben. Ehhez szocialista világunkban megvannak a feltételek, csupán az szükséges, hogy irányítási, tervezési rendszerünket, munka- módszerünket és szemléletünket is igazítsuk a mai igényekhez és követelményekhez.

Kovács József

A lakosság zöldség-gyümölcsellátásáról tárgyalt a Csanádapácai Községi Tanács V. B.

Mint a megye legtöbb községében, már Csanádapácán sem csak beszédtéma a lakosság helyi árualapból való zöldség- és S.v ü mölcsellá tása, a házi- és zártkertek felújításának meggyorsítása. örvendetes, hogy az utóbbi két évben e szorosan egybekap- csolódó kettős feladat előbbre segítéséből mind többet vállalnak magukra a csanádapácai községi tanács vezetői is. Ez jutott kifejezésre nemrég a végrehajtó bizottság ülésén, ahol a földművesszövetkezet igazgatósága és fel vásárlási üzemága által készített előterjesztést vitatták.

A múlt évhez képest jelentősen előbbre jutott Csanádapé- cán a zöldség- és gyümölcstermelés. Ez nemcsak a kedvező időjárással magyarázható, hanem a földmüvesszövetkezet aktívabb szerződéses termeltetésével is. Az idén már jóval nagyobb mennyiségű olyan zöldség és gyümölcs termelésére kötötték szerződést a körzeti földművesszövetkezethez tartozó helységek lakosai, mint a földieper, a málna, a korai karsláb és a paprika.

A község termelőszövetkezetei is jelentősen belesegítettek az idei zöldség, gyümölcs helyi ellátásába. Az Űj Barázda Tsz földiepret, cseresznyét, meggyet, barackot és dinnyét adott át a földművesszövetkezetnek A Köztársaság Tsz több alkalommal bizományi alapon hozott forgalomba zöldségfélét a köziség boltjaiban. ' 4

A helyi zöldség- és gyümölcstermelés idei kedvező alakulásának megvitatását követően a házi- és zártkertek kihasználásáról, azok felújításáról tárgyalt a községi tanács végrehajtó bizottsága. Csanádapácán az 1680 hold házikertben, házhelyen, zártkertben, szórványos gyümölcsösben jelenleg csaknem 30 ezer termő fát számlálnak. E felmérés kapcsán azonban azt is megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a község 644 holdra tehető zöldség-, gyümölcs- termelő területéből 110 holdon kukoricát és különböző takar- rnányféleséget termelnek. A végrehajtó bizottság ülésén egyértelmű volt a vélemény, hogy törekedni tkeld a kertjeiket, gyümölcsöseiket elhanyagoló tulajdonosokkal megértetni ennek káros hatását. A Csanádapáca és Vidéke Körzeti Pöldművesszö- vetkezet vezetői az idén 1700 legkülönbözőbb gyümölcsfacse- metót szereznek be. Ebből azok is megvásárolhatják csemete- szükségletüket, akik eddig arra való hivatkozással hanyagolták ed kertjeiket, hogy új csemetét nem lehet beszerezni.

A korábbi évekhez viszonyítva, jelentős választékjavulás is várható a gyümölcsfacsemete-el- látásiban. Ez abból a kormány- határozatból következik, amely a gyümölcsfacsemeték árusítását

,a földművesszövetkezetekre bízta. Az idei év őszién 34 fajta csemete közül válogathatnak a csa- nádapácaiak.

örömmel fogadta a Csanádapácai ■ Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága az előterjesztésben javasolt pontot, mely szerint a III. ötéves tervidőszak alatt 15 ezer gyümölcsfa árusítására kerül a sor a körzeti földművesszövetkezethez tartozó területeken. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt a jelenlegi gyümölcsfa- állomány ötven százalékát felújítják Csanádapácán.

A végrehajtó bizottság a vitát azzal zárta, hogy a község zöldség-, gyümölcstermelésének fokozását, s a házi- és zártkertek felújításának részletes megvitatását a legközelebbi tanácsülés elé terjeszti.

'•••••••■■■«••»••»•••■•■•••a••»•»■••••■»«■•

Balkus Imre

Vágóit oifáI — exportra

Kérését cikk a külföldi piacokon a vágott magyar házinyúl. A BOV békéscsabai gyáregységében hetenként 3500—4900-et vágnak le és csomagolnak be exportra. Minden egyes nyulat szigorú állatorvosi vizsgálatnak vetnek alá. Képünkön dr. Szabó Gábor állatorvos látható a vágott nyitlak vizsgálata közben.

Fotó t Malmos

TÓTH LAJOS

— Kisregény —

9.

Mielőtt kiment volna a konyhába, rágyújtott, így nem érzi meg a vénasszony a pálinkaszagot. Nem is megy közelébe, mert rettenetesen utálja a bagófüstöt is.

Nagy pöfékelessel nyitotta ki az ajtót.

Julcsa néni kezében még a kés is megállt, amikor ott látta az öreg szájában a csíbukot.

— Gyorsan vegye ki evés előtt azt a büdös pipát a szájából! Minden reggel ró kell szólnom!

— Este óta nem szívtam.

— Még csak ez hiányzott volna! Egész éjszaka rontani szeretné a levegőt a szobában? Nem elég, ha nappal kojtol?

Az öreg még szívott egy jó nagyot, aztán eloltotta a csibu- kot.

— Mosdhatok? — kérdezte.

— Ne türelmetlenkedjen! Alig teszi ki a lábát, máris ugráltatja a másikat!

— Akkor meg mi a fenének zavartál föl?

Julcsa néni azonnal megmerhette a kotlát a forró vízzel teli fazékban, s beieöntötte a lavórba.

— Ott a szappan is bal oldalt! Annyi hideget önt hozzá, amennyit akar, csak vigyázzon, nagyon le ne hűtse! — figyelmeztette Julcsa néni az öreget, majd odahozott egy széket a tűzhelyhez, s pirítani kezdte a leszeletelt ken yérdapa bök at.

Józsi bácsi nagy prüsszögéssel kezdett a mosakodáshoz. Jól beszappanozta kezét, arcát.

— De csípős ez az úri szappan!

Szemét törüigetve még apre- hendálta a frissen használt Caolát, de Julcsa néni letorkolta.

— Hagyja már abba! így van és kész! Eleget mosakodhatott a saját főzésű szappanommal, mióta együtt vagyunk.

— Jobb is az, mint ez a bolti vacak. Ez le se viszi a piszkot.

— Ne szégyenítsen meg már ennyire! — kiáltott rá Julcsa néni, s nagy csattogással rálökte a karikákat a platnira. — Még jó, hogy magunk közt vagyunk! Koszban tartom én? — fordult csípőre tett kézzel Józsi bácsi felé.

Az öreg jobbnak látta, ha elhallgat, hiszen lesz még ma szóváltás elég, csak jöjjön haza estére a szövetkezetből.

— Vegye fel a kiskabátját is! Nincs még itt őlyam meleg, hogy ennyire pőrén legyen!

— De kímélsz! Ne félj, úgyse döglök még meg! — morgóit, aztán odalépett a fogashoz és felvette a kabátot.

Julcsa néni előszedte a kre- dencből a zománcozott, kék csíkos bögréket, s teleöntötte tejeskávéval. A tűzhelyről leemelte a zsírtalan piritusos tányért.

— Itt a cukor is! — tolta az öreg elé a tartót. — Tegyen bele annyit, amennyi jólesik, de kavarja fel az alját, mert a fele mindig ott marad.

E kis összekoccanás után reggelizni kezdtek.

Józsi bácsi unja már a kávét is, de nem akar az asszonynyal emiatt perpatvart, inkább