Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

1966. szeptember 21» 3 Szerda Jövedelmező az állattenyésztés a battonyai Petőfi Tsz-hen jakat sajnos, még nagyon drágán Szocialista brigádvezetők Körzetenkénti tanácskozást tar­Keszthelyi Zoltán elnököt és Kocsis Bálint főállattenyésztőt ar­ra kértük a napokban, ismertes­sék milyen eredményeket érnek el az idén az állattenyésztésben. — Minden jel arra mutat — mondja az elnök —, teljesíteni, sőt túl tudjuk teljesíteni, az idei tervet Erre különben nagyon nagy szükség van, mert a növény- termesztésben néhol nem sikerült az időjárás és különböző növény- betegségek miatt teljesíteni a ter­vet — Sertésből a tervek szerint 22O0-at kell leadnunk az idén — lapoz bele feljegyzéseibe a főál­lattenyésztő. 1300 hízó már elment s bízunk abban, hogy a 108 kilo­grammos átliagsúlyt a többinél is tartani tudjuk. Szeretnénk leg­alább 200 hízóval túlteljesíteni a tervet. — Szitán Emil, Medve János, Tábori Lajos és Szegvári István, a hizlalda dolgozói megérdemlik a dicséretet lelkiismeretes munká­jukért — veti közbe az elnök. De megérdemli Agócs József, Tóth János, Komáik Vazul és Galgóczi Károly is. Ők gondozzák a 300 anyakocát s a malacok választási súlya a gondos ápolás hatására el­érte a tizennyolc-húsz kilogram­mot. . — Háromszáz tehenünk fejési átlaga 10,6, ez aránylag jónak mondható. 200 tehén mór modem istállóban szovjet fejőgép segítsé­gével adja a tejet — tájékoztat tovább a főállattenyésztő. A bor­A Gyulai Gépjavító Állomás éle­tében nagy fordulatot, megsoka­sodott gondokat jelentett a me­zőgazdaságban végrehajtott szer­vezeti változás, amelynek során a gépállomásból javítóüzemmé váltak. Az 1964-es esztendőben még mezőgazdasági tevékenységet folytattak, s a következő évben már a szántó-vető munka helyett áttértek a javítótevékenységre, a jól kitaposott, megszokott ösvény­ről a göröngyöse » b, leküzdenivaló buktatókkal tűzdelt útra tértek. A szakosított javítómunka alapján a termelőszövetkezetek tehergépkocsijainak első és máso­dik szemlére való előkészítése, felújítása lett a kollektíva új munkaterülete. Ezenkívül bizo­nyos körzet összes gépkocsijai Diesel-adagolójának javítását profilírozták a gyulaiak. Az első időkben bizony megtört a koráb­bi évek termelési sikerekben, tervtúlteljesítésben gazdag lendü­lete, baj volt a munkafegyelem­mel, nem tudták betartani a ja­vítási határidőket, költségesen dolgoztak. Ezekkel a problémák­kal birkózott az üzem vezetősége s ez okozott gondot a gépjavító kommunistáinak, párttagjainak. A mostani vezetőségválasztó ün­nepi taggyűlésen (mely azonban mégis elsősorban munkaértekez- iet jellegű volt) már arról szá­molhatott be Szabó József, a párt- alapszervezet titkára, hogy az idei esztendőben sikerült túllép­ni a holtponton, újból fejlődőben, felfelé emelkedőben van az üzem. A'januárban bevezetett új munkaszervezés és elszámolási rendszer eredményeképp 22 fo­rintról 30 forintra sikerült növel­ni az egy dolgozó egyórai mun­kájára eső anyagmentes díjbevé­neveljük, most készül egy hatvan férőhelyes itatásos borjúnevelő, de ez az igényeknek csak nagyon kis részét elégíti ki. Szarvasmar­ha-hizlalással is foglalkozunk, százharminc állatot állítottunk be. Reméljük, legalább huszonöt da­rabbal túlteljesítjük a tervet. A múlt héten ötvenegy hízott mar­ha közül negyvenegy exportképes volt, ebből tizenkettő super-extrém minőséget ért él. Félmillió forin­tot kaptunk ezért a szállítmányért. Negyven tagunk nevel baromfit. 118 ezer csibéből már 68 ezret el­szállítottunk, átlag egy kilogram­mos súlyban. 4500 pulykánk és 3500 libánk van, de nagyon szép az 5000 darabos törzs tojótyúk-ál­lományunk is. — Szóval, elégedettek az állatte­nyésztéssel? — Elégedettségünk csak vi­szonylagos — int le az elnök. — Az eredményeket él kell ismer­nünk, de nem szabad ezeknél megálllnunk. Van ezek mellett problémánk is bőven. Sokkal ol­csóbban kellene termelnünk, le kellene még jobban szorítanunk az önköltségiét. Még nagyon sok­ba ikerül a takarmány s bizony egyes állatoknál a hozamok sem elegendőek. A legközelebbi terve­ink között ezek mellett még az is szerepéi, hogy kialakítjuk a meg­felelő fajtákat, olyanokat, ame­lyekkel a legérdemesebb foglal­kozni. telt. Megszilárdult a munkafe­gyelem s általában kedvező a lég­kör az üzemben. Ebben — az üzem vezetőségének tevékenysé­gén kívül — szerepe van a párt- szervezet munkájának is, annak, hogy az emlékezetes decemberi párthatározat óta megélénkült, aktívabbá vált a pártélet. Régeb­ben inkább csak a vezetők szól­tak hozzá egy-egy taggyűlésen, ma pedig sokszor kemény, éles, de elvtársi hangú viták alakulnak ki. A párttagok bátran és előre- mutatóan nyilvánítják vélemé­nyüket. A párttitkár beszámolóját most is több hozzászólás, kiegészítés követte. Ludányi János például arról beszélt, hogy amikor janu­árban áttértek az eredményesebb termelést hozó új módszerre, so­kan ellenezték, nem értették meg világosan jelentőségét. Az, hogy ma már ismét termelési sikerek­kel dicsekedhetnek, nemcsak egy­két gazdasági vezetőn múlott, ha­nem — véleménye szerint — a taggyűlésen részt vevő kollektí­va munkájának az eredménye. Valahányszor valamilyen kérdés­ben holtpontra jutott az üzem, mindig a kommunisták segítettek. A gépjavító fiatal munkásainak, szakembereinek gondjairól Kenéz Sándor beszélt. Hozzászólásában elmondta, miként sikerült a párt- I csoport kommunistáinak közben­járásával jó útra téríteni, ered- ; menyesen dolgozó munkássá ne- ! vélni egy fiatalt, aki nehéz csa­ládi körülményei miatt helytelen irányba kezdett sodródni. Ügy gondoljuk, érdemes felfigyelni egy idősebb kommunista, Máté Imre szerelő hozzászólására, aki a nemtörődömséget, a politikai kö­zömbösséget, az üzem és a mun­katársak dolgai iránti indolenciát Cj típusú hűtőkompresszor a békéscsabai „csirkegyárban” A békéscsabai baromfifeldolgo­zó üzemben műszakomként több mint 10 ezer csirkét, libát és egyéb baromfit dolgoznak fel. A Baromfiipari Országos Vállalat központi gépműhelyének szerelői most vizes előhűtő aggregátort szerelnek fel, melynek üzembe helyezésével gazdaságosabban, és jobb minőségben tudják biztosí­tani az áruk feldolgozását. A be­rendezés hűtőkompresszor alkal­mazásával plusz 1 fok körüli hőmérsékletre hűti le a csirkéket, melyek folyamatosan futószalag­szerűen haladnak kérésziül az előhűtött. Gépesítik a szövetkezeti építőipart Az utóbbi két esztendőben a KISZÖV aktív közreműködésével mindinkább fejlesztik az építő­ipari szövetkezetek gépparkját. Ez a törekvés arányban áll az építő ktsz-ek differenciáltabb termelési feladataival, hiszen a többszintes házak építését már nem lehet gazdaságosan megol­dani a hagyományos módszerek­kel. A Békési Építőipari Ktsz például, mely 1963 előtt mind­össze egy betonkeverő géppel rendelkezett, ma már több gépi berendezés tulajdonosa. Így pél­dául tavaly egy szállítószalagot és egy panter-darus kocsit ka­pott, legutóbb pedig két újabb betonkeverő géppel és egy TDÖ —6-os daruval gazdagodott ostorozta. Mint mondotta, a kom­munistáknak „nem a kiskapun kí­vül kell véleményt mondani, ha­nem a taggyűlésen”. A gépjavító állomás igazgatója, Kovács Imre bejelentette, hogy a jövő évben az eddigieknél is magasabb kép­zettséget igénylő, bonyolultabb munka vár az üzem dolgozóira: autóbuszok javítását bízzák rá­juk. Az új és nehezebb munká­val azonban minden bizonnyal éppúgy megbarátkoznak, mint ahogy eddigi feladataikat is si­kerrel megoldották. A taggyűlésen részt vett és fel­szólalt Jámbor István, a gyulai városi pártbizottság első titkára. Többek között az eleven, aktív pártélet légkörének további ki­bontakoztatásáról beszélt, rámu­tatott, hogy a közönyösség és a túlhajtott nagy szavak használata egyként káros. Felhívta a figyel­met a gépjavító állomáson egyéb­ként eredményesen folyó kong­resszusi munkaverseny folyama­tos értékelésére, nyilvánosságra hozatalának és menet közbeni dí­jazásának fontosságára. Majd ar­ról beszélt, hogy elsősorban a kommunisták feladata az új me­chanizmus gazdasági és politi­kai törekvéseinek tanulmányozá­sa, saját üzemükbeni alkalmazá­sának kidolgozása. A Gyulai Gépjavító Állomás kommunistái a vezetőségválasztó taggyűlésen tartott szavazás so­rán többségében az eddig is eredményesen dolgozó alapszer­vi vezetőségnek adták meg a bi­zalmat. A pártvezetőség egyik tagjának kivételével, aki beteg­sége miatt nem tudta tovább ezt a feladatot elvállalni, a régi ve­zetőség tagjai kerültek újból az alapszervezet élére. V, J. tott a MEDOSZ megyei bizottsága a gépjavító állomások és állami gazdaságok szakszervezeti bizott­ságaival karöltve. A mezőberényi tanácskozás után elbeszélgettünk négy szocialista brigád vezetőjé­vel, s eközben kattant a fényké­pezőgép. vénytermesztési brigádnak a ve­zetője. Ez év áprilisálban kapcso­lódtak be a mindjobban terjedő mozgalomba. Többek között azt vállalták, hogy 10 hold cukorré­pából holdanként 10 mázsával, 22 hold napraforgóból holdanként 0,20 mázsával, kukoricáiból pedig 1 mázsával termelnek többet a tervezettnél. Vállalásaik közül az volt a legérdekesebb, hogy mind a nyolcán elsajátítják a juhnyírás fortélyait, s ezután szovjet gyárt­mányú nyírógépekkel jórészt ők szedik le a gyapjút a gazdaság 5 ezer darabból álló juhállományá­ról. Bácsi Erzsébet 15 tagú baromfi­tenyésztő brigádja tavaly már el­nyerte a szocialista címet. Az idén is vállalták a versenyt. Többek kö­zött felajánlották, hogy túltelje­sítik 24 ezer forinttal a nyereségi tervüket. Egyöntetű igyekezetük révén már 30 ezer forint túltelje­sítésnél tartanak. Az előírt havi 29 deka súlygyarapodás helyett 38 dekagrammot értek el eddig, s a megengedett 4,39 kilogramm takar­mány helyett átlag 3,89 kilogram­mot használtak fel 1 kilogramm csibehús előállításához. A brigád gondjaira bízott 2 ezer tyúktól da­rabonként a tervezett 12 helyett eddig 16,4 tojáshozamot értek el. Ráadásul a darabonként tervezett 1,47 forint helyett 0,93 forint ön­költséggel. A Halasi Állami Gazdaságiban azt vállalta először Nagy Lajos tíztagú állattenyésztési brigádja; hogy az éves tervet 1 százalékkal a kongresszusi verseny, abba is bekapcsolódtak, s az addigi vál­lalást további 2 százalékkal tol­dották meg. Az év első hónapjá­ban a tervezettnél 19 ezer 321 li­terrel több tejet fejt ki a brigád, s emellett 100 százalékos borjú­szaporulatot ért él a gondjára bí­zott tehénállománytól. Önköltsé­gük 2 százalékkal kevesebb a ter­vezettnél, s eddig úgy dolgoztak, hogy senkit sem ért közülük bal­eset. A brigád tagjai toülön-kiülön is és közösen is megrendelték a Békés megyei Népújságot, emel­lett együttesen előfizetnék a Ma­gyar Mezőgazdaságra és a Föld­művelőre i®. Bottyán Sándor brigádja ez év áprilisaiban tűzte célul először a szocialista cím elnyerését a Halas­pusztai Állami Gazdaság köti üzemegységében. Vállalásuk csak­nem azonos Nagy Lajos brigádjáé­val. Év közben gyakran találkoz­nak s kicserélik tapasztalataikat, a munkában alkalmazott új mód­szereket. A mozgalomba való be­kapcsolódás óta eltelt idő legna­gyobb eredményének azt tartja Bottyán Sándor, hogy sokat javult a brigád munkafegyelme. K. I. Fotó: Malmos O-L. „ Mikor holtpontra jutott* az üzem, a kommunisták segítettek” Vezetőségválasztó taggyűlés a Gyulai Gépjavító Állomáson teljesíti túl. Amikor kibontakozott C ' I ' rifíí . .-.Ilf fcÚ At' ... . -fS , Szarka Józsefné és Bácsi Erzsébet. Szarka Józsefné egy 8 tagú nö­Nagy Lajos és Bottyán Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents