Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-20 / 222. szám

1966. szeptember 2«. 4 Kedd Számvetés a szarvasi ÖRKI-ben „ Békésgyula ? ” Ismét dr. Németh Sándort, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát választották párt- szervezetük titkárává az Öntözé­si és Rizstermesztési Kutató In­tézetben Szarvason. Németh elv- társ kilenc éve áll az alapszerve­zet élén, irányítja, szervezi az ÖRKI kommunistáinak párlmun- káját. Az alapszervezet vezetősé­gének taggyűlési beszámolója igen jelentős eredményeket ösz- szegezhetett. A párt VIII. kongresszusa óta az intézet kommunistái figyelem­re méltó dolgokat produkáltak. Dr. Kovács Gábor, az ÖRKI igaz­gatója. a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja a Magyar Tu­dományos Akadémián megvédte disszertációját, ezzel megszerezte a mezőgazdasági "tudományok doktora címet. Kutatómunkájá­ban fő figyelmet fordít a lucer­natermesztésre, a magfogás ered­ményességének növelésére. Ez a munka nemzetközi jelen­tőségű. Az országnak igen jelen­tős lucernamag-export kötelezett­sége van, melyet az utóbbi évek­ben csak hiányosan teljesített. Dr. Kovács Gábor tehát kommunista tudatossággal nyúlt e témahoz. Az eredmények igen biztatóak. A kí­sérleti parcellákon elért termelési színvonal sok hazai és igen sok külföldi érdeklődőt vonzott eddig is Szarvasra. Ebben az esztendő­ben 400 kutató, többségük nyugat- európai országból érkezett a tu­dományos munka tanulmányozá­sára. * Tény tehát, hogy a szarva­si ÖRKI nemzetközi tekintélye az utóbbi évtizedben megnőtt. Az intézet kommunista vezetői — va­lamennyien fiatalok — most a párt soron következő kongresszu­sának előestéjén azon munkál­kodnak, hogy tovább szélesítsék nemzetközi kapcsolataikat. Ehhez a feltételek mindjobban érlelőd­nek, Dr. Dombóvári János, a mező- gazdasági tudományok kandidá­tusa egy évvel ezelőtt fejezte be aspirantúráját, védte meg kandi­dátusi disszertációját. Ö a sugár­veszélyes izotópok segítségével kutatja a növények táplálkozásá­nak módját, a műtrágyázás haté­konyságát,' Igen jelentős kísérle­teket folytat afe atomenergia­ügynökségnek. Az alapszervezet taggyűlésére egyenesen Bécsből érkezett egy igen fontos tanács­kozásról. Nagy munkabírását ta­núsítja, hogy nyolcórás autóút után frissen ült le társai közé a két kongresszus közötti időszak tudományos munkájának össze­gezésére. A párfve/ftőség beszá­molója több nevet említett. Kö­zöttük volt dr. Lajtps János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusáé is. Nevéhez, mun-i kájához fűződik a kákái rizsfaj­ták nemesítése. Bőven termő, a bruzonéval (rizsbetegség) szem­ben ellenálló rizsfajtákat adott a népgazdaságnak. A dr. Lajtos ke­zéből kikerült rizsfajták állják a versenyt a külföldi és a korábbi hazai rizsfaj tákkaL Dr. Lajtos munkája tavaly óta, ahogyan a Magyar Tudományos Akadémián megvédte kandidátu­si disszertációját, újabb lendületet és irányt kapott. A rizs tenyész- idejének csökkentésére összpon­tosítja tudományos tevékenysé­gét. Olyan új hibridfajták előál­lításán dolgozik, melyek a bruzo­néval szemben ellenállnak s bő­ven teremnek. Az eddigi ered­mények biztatóak. Dr. Kovács Gáborné a szarvasi silókukoricafajták nemesítésével áll országosan is az érdeklődés középpontjában. A Szarvasi—öll­es silókukorica öntözéses körül­mények között holdanként 425 mázsa zöldtömeget ad. Hogy mi­lyen jelentős ez, azt a Statiszti­kai Hivatal Évkönyve tanúsítja. Silókukoricából holdanként 100— 120 mázsa a holdankénti hozam. i ! Dr. Kovács Gáborné kukoricaíaj- táit ezekben a napokban minő­sítik az erre hivatott intézetek­ben. Az ÖRKI pártalapszervezetének tagjai az utóbbi években igen so­kat tettek hazánk nagyüzemi me­zőgazdaságának fellendítésére. Dr. Gruber Ferenc professzor 30 évvel ezelőtti álma, vágya a le­gelőgazdálkodás rekonstrukciójá­ra ezekben az években teljesül valósággá. A párt Vili. kongresz- szusán Fehér Lajos elvtárs beszélt erről a mostohán kezelt üzemág­ról. Szóvá tette, hogy a legelő- gazdálkodás megjavítás^ milyen nagy tartalékot jelent a takar­mánytermesztési helyzet javításá­ban. Dr. Gruber professzor 62 esztendős: Sok éven át hadako­zott igazáért. Most nem kis büsz­keség töltheti el, hiszen életmű­ve a párt VIII. kongresszusán igen jelentős helyet kapott. A pártonkívüli professzor mellé a Vili. pártkongresszus óta kommu­2466 1 U nista kutatók álltak és Nagy Zol­tánnak. a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusának, az FM kí­sérletügyi igazgatójának támoga­tásával (korábban ő is a szarvasi ÖRKI-ben dolgozott, s egy igen jelentős területen ma is itt ku­tat) a két pártkongresszus kozott országosan 100—130 ezer holdra növekedett az intenzív kezelés­be vont legelőterület. Igen jelentős eredmények ezek. melyeket az ÖRKI kommunistái állhatatos munkával plántáltak a hazai és a külföldi tudományos, valamint a gyakorlati életben. A két kongresszus közötti időszak nem' múlt el nyomtalanul Szarva­son. A kutatók a maguk módján a rendelkezésükre bocsájtott anyagiakat jól forgatták, kama­toztatták az ország javára. A■/ élei a pártvezetóseg új- ] raválaszlása után a maga med­rében tovább gördül. A kutatók új tudományos magaslatok eléré­sére szállnak szembe az akadá­lyokkal. Dr. Debreceni Béiéné az NDK-ban német nyelven védi majd meg kandidátusi disszertá­cióját. A többiek, rajta kívül még ' hatan, jövő tavasszal kopogtat­nak a Magyar Tudományos 1 Akadémián a mezőgazdasági tu- ( dománvok kandidátusa címért. A tudományos tanács nem ad­ja olcsón az egyes fokozatokat. Dr. Dombóvári János 298 oldalon fejtette ki kutatómunkájának lényegét. Ü.jat adott a valóság feltárásához, ezért is kapta meg a tudományos fokozatot. Azoknak a kutatóknak, akik a közeljövőben lépnek majd a Magyar Tudomá­nyos Akadémia előadói pódiumá­ra, dr. Dombóvári Jánoshoz ha­sonlóan kommunista munkát kell végezniük. Amikor a pártaiapszervezet ismételten ctr. Németh Sán­dort választotta titkárának, lényegében elismerte a párt vezetőségének és titkárának! eddigi eredményes tényke-1 dését az ÖRKI-ben dolgozó kom­munisták és pártonkív'üliek kö­zött. V Dupsj Károly Az utazás, amit muszájból tesz az ember, valahogy mindig unalmas kicsit. A napokban Sze­gedről Békéscsabára utaztam, s mint jól nevelt utashoz illik, szerényen elfoglaltam helyem a menetiránnyal szemben, az ab­laknál. A fülkében, valószínűleg az „Ismerd meg hazádat” mon­dáshoz híven, különböző fényké­pek hívják fel magukra a figyel­met. Az egyik kép kedves jele­netet ábrázolt egy óvodából, a másik Eger szépségeit tárta eiénk, a harmadik Békéscsaoa látképe volt, s a negyedik ... igen, a negyedik ! Az egy tanacs- házaszerű épületet ábrázolt, előtte kis tér. annak közepén egy zászlófelvonó rúd emel­vénye: „Nemzeti Bizottság 1945' felirattal. A szokáshoz híven a kép sarkában levő feliratra is kíváncsi voltam, amely a kővet­kező: Békésgyula. Igen, egyben. Pióbáltam visszaidézni középis­kolai földrajztudásomat, de vé­gül is rájöttem, hogy ilyen vá­rosnevet nem tanultam. Tűnődtem: „Most vajon me­lyik lehet. Békés vagv Gyula?” Mivel Békésen és Gyulán kevés­szer jártam, nem tudtam eldön­teni az összevont név után ítél­ve. hogy melyik lehet. A vonat zakatolt tovább, s a legközelebbi állomás Orosháza volt. A fülke itt megtelt utasok­kal. Mire a vonat ismét elin­dult. az újonnan érkezettek is elfoglalták helyüket. Mit tehet ilyenkor az Kas. „szemlélődiK”. nézi a fülke falára kihelyezett képeket. — Ha-ha-ha — hangzott a nagy csendben egy erőteljes ka­cagás. ‘— Nem is tudtam, hogy Békéssámsont elkeresztelték Bé­késgyulának . . . ha»ha-ha... Először dermedt csend volt. majd később valamennyien együtt nevettünk. Felvetődött bennem a kérdés: a kifüggesztett felvételek közül most már Eger valóban Eger-e? — ugyanis magam ott még soha nem jártam —. Békéscsaba való­ban Békéscsaba-e? — mert biz­tosan van olyan egyén, aki még itt sem járt, hiszen az ismeret­len ténylegesen ama tájat véli a fotókon, amit a kép alá írtak.. Ezek után kinek lehet igaza? Annak-e, aki Békéssámsont vágj' más helységet fedez fel a képen? Azt hiszem azonban, hogy a fel­merült vitát a kép készítője dönthetné el igazságosan. Vagy talán ő sem? — Holló — szabású asszoHxffalálkozó a békéscsabai Vasárnap reggel Békéscsabán, a Lenin Tsz központjába egymás után érkeztek meg az ünneplőbe öltözött asszonycsoportok. A hely­beli Május 1, Szabadság, Magyar —Csehszlovák Barátság Tsz-ből, valamint a kondorosi Lenin Tsz- ből hívtak meg asszonyokat a nagy találkozóra. Vendégek és vendéglátók csaknem háromszá­zan gyűltek össze. A kedves vendégeket Resetár- Pálné. a békéscsabai Lenin Tsz nőbizottsági titkára köszöntötte. Ezután Baukó Mihály, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkára tartott igen erdekes elő­adást számúikra. Az ünnepi ebédnél aztán össze­keveredett a társaság Ott volt Gyebnár Jánosné, a városi nőta­nács titkára, a Lenin Tsz számos vezetőségi tagja. Dráhó Frigyesné és Osgyán Mi­Lchíh Tsz-ben hályné kondorosi asszonyok úgy vélték: a csabaiaknak nem kell szégj'enkezniük. Akik ilyen jól dolgoznak és ilyen szépek az ered­ményeik, azok bátran hívhatnak vendégeket bárhonnan. Szlávik Lajosné a város másik széléről jött, a békéscsabai Szabadság Tsz-ből. Ö nem először jár a Le­nin Tsz-ben, városi szinten többször tanácskoznak egymással. Délután a Lenin Tsz föállatte- nyésztője, Hankó András mutatta be a vendégeknek a szövetkezet majorját. Többek között a 100-as lehénistállót, a mesterséges bor- júrevelöt. a sertéshizlaldát, ahol 800 sertés hízik, 50 hízó marhát es a major környékét. A kondo­rosi és a békéscsabai asszonyok igen jól érezték magukat a Leóin Tsz-ben A kondorosiak azzal bú­csúztak: viszontlátásra nálunk! — Ary — 8. Mihály földje a Weinckhelm- birtok mellett húzódott. Ebből kaptak Józsi bácsiók a földosz­táskor. Utolsónak csatlakozott az alapítókihoz. Miért? Nem kér­dezték akkor, örültök, hogy egy dolgos kézzel többen vannak. Meg hát Mihály nem meztelen üleppel ,lépett a közösbe. Az alakuló közgyűlés érdekessége az volt, hogy az ö javaslatára vette föl a szövetkezet a Hala­dás nevet. Azóta többen is ma- cerálják Mihályt, hogy ő a szö­vetkezet keresztapja. Menyhértet választották meg elnöknek. Először az öreget akarták, de nem vállalta, hiszen akkor még a falusi pártszerve- j zetet is ő vezette, s ez idejének l jó részét lekötötte, bár szíve, ! lelke a szövetkezeté volt. Ötven őszén ez volt a hivatalos indok, I ami miatt leváltották. Elhanya­golja a falu vezetését. A való­ság az volt, hogy tiltakozott az erőszakos felfejlesztés ellen. Még a Haladás se járt a saját iábán, amikor a fél falut be akarták tuszkolni. Azért, mert nem értette meg a „történelmi szükségszerűséget ', nem dobtak el végleg a járásnál. A Haladás­ban alakult pártszervezet titká­ra lett, s a szövetkezet pénztá­rosa egészen nyugdíjazásáig. Mihály ötvennégyben érettsé­gizett levelező úton a megye- székhelyi mezőgazdasági techni­kumban, majd elvégezte az akadémiát is Debrecenben, de mint okleveles aranykalászos gazda, a megalakulástól kezdve ő látja el az agronómusi teendő­ket. A konyhában Julcsa néni a moslékot keverte. Behallatszott a vödör csörgése. •— No, ezután én következek — motyogta az öreg. — Még egy kicsit húzom a lóbőrt.' Majd szól, ha kelhetek. Ha már űr az ember, akkor legyen űr! — fortyogott a dunna alatt és is­mét gondolataiba temetkezett. Menyhérttel legelőször a ta- gosítási hullám idején zörrentek össze, mert nem akarta vissza­venni azokat, akik ötvenhét no­vemberében csúfondárosan el­hagyták a szövetkezetét. Bizony akkor a már ezerkétszáz holdas gazdaság hétszázra zsugorodott össze. Alig bírt akkor a meg- csökönyösödött Menyhérttel. Még Suhajda is kint időzött egy teljes napot a Haladásban, mire megtört Menyhért, hogy legyen úgy. ahogy a járásnál akarják, de ő nem szívesen megy ebbe a „cilibuliba”. Azért haragszik Kondacs Miskára és Keresztes Bandira, mert ők karózták ki legelőször a földjüket. Hatvanegy tavaszán nagyon furcsa képet mutatott a Hala­dás majdnem háromezer holdra megduzzasztott táblája akkor, amikor a búza már térdig ért. Olyan volt a határ, mint a tar­ka kutya. A sole maszek ősszel, még a tagosítás előtt elvetette a magot, mert megneszelték, hogy itt is végbemegy az, ami a Du­nántúlon. Így akarták keresni a a kibúvót, menteni a helyzetet, ha nem is tartósan, de legalább még egy évig. Csak térképről tudták megmutatni, hány tábla-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents