Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-20 / 222. szám

1966. szeptember 20. 3 Kedd Házi úton építkeznek - 200 ezer forint dotáció A csabacsűdi Lenin Termelő- szövetkezetben őszi hajrába kez­dett az építőbrigád. A központi majorban hozzáláttak egy koráb­ban épült gazdasági épület átala­kításához. Borjúnevelőt készíte­nek, ahol majd a legkorszerűbb módszerrel nevelik a jószágokat. Az állam 200 ezer forint dotá­cióval ösztönzi a termelőszövet­kezetet a borjúnevelő építésére. Az épület átalakítására folyósí­Komplex vizsgálat A második ötéves tervben fél­millió katasztrális holdra jutott öntözővíz az országban. A követ­kező tervidőszakokban az ország öntözhető területe 2 millió kq- tasztrális holdra növekszik. Meg­épül a Tisza II. vízlépcső s emel­lett több kisebb víztározót is léte­sítenek. Hazánk természeti kin­cseinek feltárására igen jelentős munka kezdődött. A szarvasi ÖRKI kutatógárdája részt vállalt ebből a munkából. A tudományos munkatársak feladatot kaptak egy komplex vizsgálat szervezé­sére, az öntözéses gazdálkodás gyorsabb, eredményesebb fejlesz­tésére. E munkában az ÖRKI kutatói tott hitelből 200 ezer forintot do­tációként írnak jóvá a tsz szám­lájára, amennyiben a munkálato­kat december 15-ig befejezik. Az épület átalakítása kedvező ütem­ben halad. A szövetkezet vezető­sége anyaggal és szállítójárművel támogatja az építőbrigádot, hogy az államtól kilátásba helyezett egyötödmillió forintot december 15-e után magukénak mondhass sá-k. — alapos segítség igen jelentős tapasztalatokkal in­dulnak. Ók ugyanis a korábbi években a Tiszántúl több terme­lőszövetkezetében megfigyelése­ket folytattak az öntözéses gaz­dálkodás szervezésére, eredmé­nyességére. Ezeket a tapasztala­tokat most majd hasznosíthatják az ország egész területén. Dr. Ko­vács Gábor, az intézet igazgatója azt. is közölte szerkesztőségünk­kel. hogy Szarvason az öntözéses gazdálkodás szaktanácsadására egy országos intézményt hoznak j létre, amelyik a termelőszövetke- | zetek rendelkezésére áll a kuta- j tásban eddig elért össze« evedmé- j nyekkel. W Uj gimnáziumot avattak Békéscsabán Az ünnepség résztvevői madártávlatból. Levonják-e a tanulságot? A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok területén működő szövetkezeti boltok helyzetéről tárgyalt a KPVDSZ megyei bizottsága Vasárnap délelőtt 10 órakor adták át ünnepélyes keretek kö­zött 1 Békéscsaba új gimnáziumát az iskola tanári karának és diák­jainak. Az ünnepségen .megjelentek a párt és a tanács képviselői, a társiskolák igazgatói, tanárai és diákjai is. Az iskola énekkarának műsorszáma után dr. Kertész Mártom, a megyei tanács elnökihelyettese mondott avató beszédet, majd Kál­mán Gyula, a gimnázium igazgatója átvette az iskolát. A vendé­geket, szülőket és érdeklődőiket az ünnepség hivatalos része után az iskola diákjai rövid kultúrműsorral szórakoztatták. Megyénk termelőszövetkezetei­nek tanyaközpontjaiban, s az ál­lami gazdaságok területén 31 ve­gyesbolt, 12 italbolt, 5 presszó, il­letve falatozó hivatott a paraszti lakosság ellátását biztosítani. A Kereskedelmi. Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszerve­zetének Békés megyei Bizottsága legutóbbi ülésén azt vizsgálta: mi­lyen külső és belső képet mutat­nak ezek a sokszor mindentől tá­vol eső boltok és mennyire töl tik be nagyüzemi gazdaságainkban fontos hivatásukat? A jelentésből és a vitából egy­értelműen kiderült, hogy a szó­ban forgó egységek az adottságok­hoz képest általában jól épülnek be a nagyüzemi gazdaságok köz­pontjaiba és jelentős helyet fog­lalnak el a paraszti lakosság el­látásában. Az elismerő szavak mellett azonban akadt bírálni va- ló is. Hull a vakolat Elmarasztalóan említették a megyei bizottság tag jai is a Domb­egyházi Állami Gazdaság terüle­tén működő vegyes- és italbolt belső elhanyagoltságát, a bútorok és eszközök szennyezettségét. így jellemezte a tanácskozó testület a Gyula és Vidéke Körzeti Fotdmű- vesszövetkezethez tartozó 12-es számú vegyes-, valamint az elefci kövesút melletti 4-es számú ital­boltot is. A Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartozó szen.tmdklósi 15-ös számú és a csabacsűdi 23-as számú ve­gyesbolt is rászolgált már régen a tatarozásra. Akad azonban az el­hanyagoltságnak durvább példája is. A Szarvas és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 18-as szá­mú rózsási vegyesboltjának falai­ról és mennyezetéről hull a va­kolat, sőt a legelemibb higiéniát is nélkülözi ez az egység. A Mező­hegy esi Állami Gazdaság körzeté­ben működő földművesszövetke­zeti boltok legtöbbje is korszerűt­len, jelentős részük raktárral egy­általán nem vagy alig rendelke­zik. Súlyosbítja a helyzetet az a kucitimény, hogy a Mezőhegyes) Föl dm ű vessző vet kezeinek nincse­nek megfelelő szállítóeszközei, így sokszor a legszükségesebb élelmi­szerből is hiány van. Áruellátás szépséghibával A bizottság ülésén a továbbiak­ban szóvá tették, hogy a mezőko­vácsházi, a békési és a gyulai já­rás állami gazdaságainak terüle­tén levő földmű vesszövetkeze ti boltokban nincs húskonzerv és töltelékáru, ami a hűtőszekré­nyek hiányává] magyarázható. A KPVDSZ közgazdasági bizottsága e testület elé terjesztett jelenté­sében szóvá tette azt is, hogy a ke- vprmesi, a bánkúti és a muronyi vegyesboltoknál a legnagyobb sze­zonban sem lehetett kapni arató- nadrágot és atlétatrikót, amiért az egységek vezetői érdemelnek bírálatot. Olyan jelenség is szóba került a vita során, hogy a föld- művesszövetikezetek távol eső boltjainak vezetői általában kevés kenyeret rendéinek, s így a dél­utáni órákban már nem lehet kapni. Visszatérő probléma — állapí­totta meg a KPVDSZ megyei bi­zottsága — Mezőhegyes bél- és külterületi boltjainak hiányos áruellátása is. Súlyosbítja pzt az a tény, hogy a község üzleteiben ke­vés a szakképzett eladó és néhány helye« — a csemege-, a 18-as ma­jori és a méteráru bolt dolgozói közül egyesek — udvariatlanul fogadják a vásárlókat Az viszont mór a föidművesszövetkezet veze­tőinek felelőtlen intézikedésére vall, hogy a 47-es majori boltot az üzletvezető szabadságolása ide­jére inkább bezárták, ahelyett, hogy helyettesről gondoskodtak volna. így a környékben lakóknak három, sőt tíz kilométerre kellett gyalogolniuk a legalapvetőbb élel­miszerek beszerzéséért. Ugyanak­kor a 73-as major boltjában nem­egyszer 4—5 napig hiánycikk a liszt, a cukor, a cigaretta, s a kör­nyékbeliek hetenként legjobb esetben is kétszer jutnak friss ke­nyérhez. S amíg a tejellátással a földművesszövetkezet vezetői alig tolódnék, a szeszes italról és an­nak kiszállításáról minden eset­ben gondoskodnak. Az ellátás itt említet* fogyatékosságait a KPVDSZ mar több alkalommal kifogásolta a Mezőhegyes! Föld­művesszövetkezet vezetőméi, de lényeges intézkedés egyetlen eset­ben sem történt. Ahova az 'elnöki utasítás nem hatolt be A KPVDSZ megyei bizottsága e tanácskozáson hosszan vitatta a 44/1961. számú SZÖVOSZ elnöki utasítás gyakorlati végrehajtását, amely a legelemibb egészségügyi és szociális követelmények meg­valósítását írja elő. A közgazda- sági bizottság beterjesztett jelen­tésében megállapította, hogy több helyen még ma sem jutott kifeje­zésre ez a határozat. Jó néhány vendéglátóipari egységben egyet­len mosdótól van a dolgozók és a vendégek kézmosáséra. Ezt állapí­totta meg a hetekig tartó széles körű vizsgálat a Gyula és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 1- es, 4-es és 12-es számú» italbolt jó­ban. illetve falatozó jóban, vala­mint az ÖRKI Állami Gazdaság­ban üzemelő 11-es számú falato­zójában, és a Dombegyházi Álla­lmi Gazdaságban található vegyes- és italboltnál is. Az Orosháza és Vidéke Körzeti ' Föidművesszövetkezet 15-ös szá- ! mú vegyesboltjában, a’pusztaszen- tetornyai és a felsőnyomási fala­tozóban, a Gyula és Vidéke'Kör- zeti Földművesszövetkezethez tar- j tozó 34-es számú vegyesiparcikk, ! a szabadkígyósi, s az eléki 12-es j és a gyulai 5-ös, valamint az 1-es j számú büfé-falatozó dolgozóinak számára ma is ismeretlen fogalom j az öltözőszekrény. Az említett he­lyeken jelenleg is gondot okoz a j dolgozóknak az, hogy hol tartsák j ruháikat. De így van ez a hunyai 8-as számú ital- és a 24-es számú vegyesboltnál is. E tanácskozást követően a föld­művesszövetkezetek vezetőin a sor. hogy levonják e bíráló sorok­ból a megfelélő következtetést. Balkus Imre Dr. Kertész Márton elvágja a főbejáratnál kifeszített selyem­szalagot. Kálmán Gyula, az iskola igazgatója beszél. Fotó: Detueny

Next

/
Thumbnails
Contents