Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

1S66. szeptember 17, 4 Vasárnap ) S.O.S. jelet kiált Békés A kirakatrendező Ahol visszafelé fejlődik a bedolgosóipar során további 430 kh fűzfatelepet létesítettek, főleg a dunántúli szövetkezetek, az anyaghiánygond nem enyhült, mert a múlt év végén csupán 700 holdon gazdál­kodhattak az időközben végrehaj­tott tagosítás, a bérletek lejárta és a régi telepítések ki öregedése miatt. Ezek a tények. Magyarán: itt ná­lunk, Békésen is csupán annyi a „segítségadás”, hogy az állandó, benti munkások és különöskép­pen a bedolgozók száma is évről évre csökken a szövetkezetben, pedig az ellenkező irányú válto­zás nemcsak a helyi lakosságon segítene, hanem az ország valu- táris gondjait is enyhítené. Nos, hát — ez teszi indokolttá az S. O. S. jelet az illetékesekhez, akik itt a megyében a fűztermőterület ki­jelölésében segíthetnének. Reméljük, akarnak is! Varga Dezső A Nagyszénás! Fmsz udvarán hatalmas táblán egymás után sora­koznak a gyöngybetűk s hirdetik a . . . szóval, mindig hirdetnek va­lamit, mindig felhívják a község lakóinak a figyelmét valami fon­tos. dologra. Most például a gon­dosan rajzolt, illetve festett fel­irat arra buzdít majd, hogy a tüzelőt érdemes már most, szep­temberben megvásárolni. Modern Megfelelő az őszi-téli cípőellátás Ne tévesszen meg senkit a cím. Nem vízbe fúló segélykiáltását tolmácsoljuk, még akkor sem, ha valójában sürgős segítségre vár Békésen a bedolgozóipar. Az a tény ugyanis, hogy míg a hatva­nas évek elején 750 bedolgozót alkalmazott a helyi kosárfonó há­ziipari szövetkezet, s most mind­össze 250-nek ad munkát, min­denképpen indokolja a morze­jelei. Ügy mondják: Békés község Közép-Európa legnagyobb községe a maga 23 ezer lakójával. Ez így is van. Ám azt mér csak a me­gyében ismerik elsősorban, hogy ebben a nagy lélekszámú község­ben a legsúlyosabb a foglalkozta­tottsághiány talán az egész Ti­szántúlon. Békés a kosárfonás őshazája. Ennek ellenére ez az ipar is egy­re kevesebb embert foglalkoztat, jóllehet évről évre több valutát juttat az országnak a békésiek exporttermelése. Ennek bizony­ságául csak néhány adat álljon itt: A tízmilliós tervből az idén 7,7 millió forint értékben állítanak elő kosarat és más fonott árut, s ebből exportra 5,5 millió forint értékű áru megy. Tavaly alig ha­ladta meg a 4 millió forintot az exporttermelés. Érdemes hát többet foglalkozni a békésiek problémájával™ Érdemes azért is, mert — for­dítsunk egyet a gondolaton — egyáltalán nem visszafelé fejlődik a kosárfonó ipar ebben a nagy­községben. Sőt. Kitűnő tervezőik, népművészeik gondoskodnak ar­ról, hogy a békési termék patinás legyen a határokon tűi is. Az olyan emberek, mint Kovács Fe­renc, Thury András' vagy akár a „csupán” éppen bedolgozónak számító Csábi Dezsőné. A Békési Háziipari Szövetkezet munkái nem véletlenül nyernek díjakat a különböző kiállításokon, bemuta­tókon. Legutóbb az Otthon nevű garnitúrájukkal vitték el a máso­dik díjat a NIT kiállításáról. E fejlődés nélkül nem volna elkép­zelhető exporttermelésük állandó növekedése sem. Egyszóval: a termelés oldaláról nézve is indo­kolt a velük való nagyobb törő­dés. S a szociális oldalt szemlélve is. — Nem is tudom szavakba ön­teni, hogy mit jelent nekünk a bedolgozás, mennyit nyújt szá-. munkra a lehetőség, hogy a házi munka mellett is kereshetünk — mondja Csábi Dezsőné. Ö nem­csak egyszerű bedolgozó, hanem saját maga tervezi is a mintákat, s nincs olyan feladat, melyet 30 esztendős gyakorlata után ne tudna végrehajtani, bármilyen munkaigényes termék elkészíté­sével bíznák is meg. Három gyermeke van, tehát otthon is akad bőven tennivaló. Üzemben nem is tudna dolgozni, egy keresetből (férje egyik vál­lalatnál dolgozik) pedig éppen hogy csak vegetálna a család. Így azonban nagyon jól megvan­nak. A múlt évben körülbelül 15 ezer forint jövedelme származott az otthoni kosárfonásból, ami ki­egészítette férje keresetét. Csábiné saját tervezésére — ta­valy hármat nyújtott be — külön jutalmat kap, így havi keresete is átlagon felüli, eléri az 1200 forintot. A 250 bedolgozó átlag- jövedelme hasonlóképpen számot­tevő: mintegy 950 forint körül mozog, attól függően, ki milyen szorgalmas. De több mint három­ezren vannak Békés községben, akiknek nem megoldott a foglal­koztatottságuk. Egy átlagos du­nántúli község lélekszáma ez. Igaz, hogy a létesülő gépgyár eny­hít a gondon, ám a többség még mindig segítségre vár. — Növelhetnénk a bedolgozók számát, ha nem lenne fűzhiány — mondja Nagy elvtárs, a szövet­kezet elnöke. Üj telepítésre is van már anyagi keretünk, gon­doskodott erről a HISZÖV. Csak helyet kellene kapnunk itt a Körösök árterületein, ahol ezelőtt szabadon nőtt a fűz meg a nád. Évek óta könyörgünk e lehetőség kihasználásáért, s a segítség csak annyi, hogy ne mondhassuk: sem­mit sem kapunk... _ így van ez valahogyan országos viszonylatban is. 1962-ben a ko­sárfonó háziipari szövetkezetek összesen 570 kh fűzterületen gaz­dálkodtak, amelynek termése kb. 200 vagonnyi volt. Ehhez járult az Erdőkémia Vállalattól vásárolt 373 vagon, és az egyéb helyekről beszerzett 377 vagon, zömében nemes vessző. Ebből az együttesen 950 vagon zöld vesszőből a szövet­kezeti kosárfonó ipar 61,1 millió forint termelési értéket produkált, éspedig 25,5 milliós exportot, 35,6 milliót meg belföldi értékesítés céljára. Bár az 1963-ban indult 3 éves fűzfatelepítési kampány A cipőkereskedelem őszi-téli felkészülése jónak ígérkezik. Az ősszel 20 százalékkal több férfi magas szárú és bundacipő kerül forgalomba. Rövidesen tö­megével jelennek meg az üzle­tekben a legdivatosabb, kissé gömbölyített orrú férficipők. Kilencszáz óvodás Békéscsabán Szeptember 16-án, pénteken országszerte megnyílt az 1966— 67-es oktatási, nevelési év az óvodákban. Békéscsabán mint­egy 900 három-hatéves gyer­mekkel foglalkoznak az óvónők, hogy az átmenet az általános iskola első osztályába zökkenő- mentes legyen. A jelentkezések száma Békéscsabán meghaladta az ezret. A jelentkezési igényt férőhely hiányában nem tudta teljesíteni a városi tanács mű­velődésügyi osztállyá. Könnyít a helyzeten az, hogy még ebben az évben a Szegfű utcában és a Kulich Gyula Lakótelepen új csoportot nyitnak. A nap mint nap óvodába igyekvő 900 apróság közül 800- an napközis ellátást is kapnak. A kis csoportokba a bölcső­dékből 219 hároméves gyermek iratkozott be. Növelték a magas szárú, vulka­nizált talpú női cipők mennyi­ségét is, s az elsősorban vidéken keresett posztószáras cipőkből sem lesz hiány. Várhatóan kielé­gítik az igényeket a bőr és mű­bőr felsőrészű női bundjacipőkből is. A csizma változatlanul nagy divat. A tavalyi hibákat kijaví­tották. Megszüntették például a műbőr csizmák orrának felfcun- * korodását, kéregferdülését, több típúst készítenek húzózárral vagy gumibetéttel. Az idén mintegy 50 százalékkal több bőr és műbőr női csizma kerül for­galomba, főleg az olcsóbb típu­sokból. A választék ezenkívül több tízezer pár betétcipő nél­kül hordható, prémszegélyes im­port gumicsizmával is kiegészül. Tizenkét százalékkal több női kö­römcipőt kapnak az üzletek, a zavartalan ellátáshoz azonban még a nagyobb mennyiség sem mutatkozik elegendőnek. A ta­valyi 10 000 párral szemben az idén 35 000 pár csehszlovák gyártmányú lakk körömcipő ér­kezik. A gyerekcipőellátás ugyancsak megfelelőnek látszik. Örvende­tes, hogy a könnyebb félcipőket, lakkcipőket a szülők régi kíván­ságának megfelelően divatosabb, modernebb formával gyártotta az ipar. Az őszi esőzések idején, különösen vidéken megbecsült gumi gazdacsizma is az igények szerint áll a vásárlók rendelke­zésére. Férfi, női és gyermek hó- és sárcipőből a tavalyinál 250 ezerrel több, kereken egy­millió pár várja a vevőket. frizurós fiatal lány szakavatott kézzel alakítja ki a plakát végső formáját. Ködmön Edit, az fmsz grafikusa és kirakatrendezője. Ezt már a bemutatkozás után tudom meg, miközben az ecset szorgal­masan vándorol a papíron. — Mejyiket szereti a legjobban a két szakma közül? — Nem tudnék választani. Mindkettő fantáziát kíván, hiszen nem mindegy, hogy a plakáton a szöveg milyen elrendezéssel, ho­gyan hívja fél magára a figyelmet. Ugyanígy van a kirakatoknál is. Nagyon szeretem a szakmám, Bu­dapesten tanultam kétéves tan­folyamon. — Van munkája? — Nem unatkozom. Tizenöt ki­rakat rendezése a feladatom, szá­mos plakátot kell készítenem, de ezenkívül még más szép munkám is akad olykor-olykor. A földmű­vesszövetkezetek gyakran rendez­nek különböző kiállításokat és be­mutatókat. Ezeknek a rendezése naigyon szép és hálás feladat. Dé- vaványán a szövetkezeti napokon részt vettem a bútorkiállítás ren­dezésén, most- meg Körösladány- foa készülök hasonló feladat el­végzésére. — Szabad idő? — Estéim szabadok, nagyon sze­retek olvasni. Legalább ötezer sa­ját könyvem van — mondja büsz­kén. — A község? — Nagyon megszerettem itt. Sokat járok az igen kulturált presszóba — nagyon szeretem a jó kávét. — Még egy kérdést. Művészi ambíciói? — Nem akarok művész lenni, szeretném ezt a szakmát még job­ban elsajátítani, nagyon szép ki­rakatokat, plakátokat készíteni — és természetesen minél több kiál­lítást rendezni. Sajnos, a fejlődés­re nem nagyon van mód, nagyon nehéz szakirodalomhoz jutni... (Opauszky) SZOVJETUNIÓ Leningrad 6 napos, repülős nov. 5—10-ig Moszkva 6 napos repülős nov. 19—24. U ngvár—Munkács 4 napos, autóbusszal nov. 6—9. ROMANIA Gyilkos-tó 7 napos, autóbusszal nov. 2—8. Román körút 11 napos, autóbusszal nov. 5—15. Erdélyi körút 11 napos, autóbusszal nov. 10—20. Bukarest 5 napos, repülős nov. 23—27. Külföldi utak őszi és téli programja b an Brassó—Sinaia 8 napos, vonattal nov. 17—24, 2140.— Ft dec. 8—15. 1597,— Ft 1760,— Ft Kolozsvár—Torda 4 napos, autóbusszal nov. 5—8. 800,— Ft Nagyvárad 2 napos, autóbusszal okt. 29—30. 365,— Ft 880,— Ft Nagyvárad 3 napos, autóbusszal nov. 5—7. 500,— Ft NÉMET DEM. KÖZT. 1575,— Ft Szász-Svájc 8 napos, vonattal okt. 25—nov. 3. 1340,— Ft 2340,— Ft Berlin—Prága 6 napos, vonattal nov. 6—12. 1360,— Ft 2190,— Ft LENGYELORSZÁG Lengyel-Tátra 8 napos, autóbusszal okt. 22—29. 1357,— Ft nov. 11—18. 1400,— Ft CSEHSZLOVÁKIA Alacsony-Tátra 4 napos, autóbusszal nov. 12—15. 600,— Ft Kassa—Lőcse 5 napos, autóbusszal nov. 18—22 800,— Ft BULGARIA Borovetz, téli üdülés 7 napos, vonattal nov. 24—30, dec. 3—9. 1985,— Ft JUGOSZLÁVIA Subotica—Novi-Sad—Belgrád 3 napos, autóbusszal nov. 25—27, dec. 3—5. 800,— Ft V elence—Róma—Bécs 9 napos, vonattal nov. 29—dec. 6. 5600,— Ft Jugoszláv—olasz körút 8 napos, autóbusszal dec. 11—18. 3100,— Ft Szicíliai körút 8 napos, repülő—vonat—hajó dec. 17—24. 6500,— Ft Bled—Velence 7 napos, vonat—autóbusz dec. 21—27, dec. 27—jan. 2. 2900,— Ft Drezda—Bécs 7 napos, vonattal dec. 3—9, dec. 12—18. 2400,— Ft Karácsony a Magas-Tátrában 5 napos, vonattal dec. 23—27. 1330,— Ft Karácsony a Lengyel-Tátrában 7 napos, vonat—autóbusz dec. 22—28. 1600,— Ft Karácsony és szilveszter Moszkvában 6 napos, repülős dec. 23—28, dec. 28—jan 2. 1980,— Ft Karácsony és szilveszter Szász-Svájcban 8 napos, vonattal dec. 21—29, dec. 27—jan. 4. 1600,— Ft Szilveszter Prágában 4 napos, vonattal dec. 30—jan. 2. 1090,— Ft Szilveszter a Magas-Tátrában 5 napos, vonat—autóbusz dec. 29—jan. 2. 1200,— Ft Szilveszter az Alacsony-Tátrában 3 napos dec. 31—jan. 2. \ 705,— Ft Szilveszter a Lengyel-Tátrában 5 napos, vonat—autóbusz dec. 28—jan. 2. 1 1590,— Ft Szilveszter Sinaian 6 napos, vonattal dec. 29—jan. 3. 2100,— Ft Szilveszter Bukarestben 6 napos, vonattal dec. 29—jan. 3. A meghirdetett utakra szocialista viszonylatban az indulást megelőző 35. napig, nyugati viszonylatban az. indulást megelőző 65. nap ig fogadnak el jelentkezéseket az IBUSZ békéscsabai, gyulai, orosházi, szarvasi irodái, valamint a társasutazási kirendeltségek. 85311 \

Next

/
Thumbnails
Contents