Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

I läuli. szeptember 18. 5 Vasárnap Hamarosan megkezdik a békéscsabai Szabadság mozi rekonstrukcióját Mint arról már hírt adtunk, a megye premier filmszínházává alakítják át a békéscsabai Sza­badság mozit. A már korszerűt­len mozi teljes átalakítása ha­marosan megkezdődik és mint­egy másfél millió forintba ke­rül. Az elgondolás szerint az épület külső homlokzatát is kor­szerűsítik, a nézőtér pedig mű­bőr és natúrtölgy akusztikai burkolást, korszerű elektromos világítást, szellőzést, fűtést -kap. A látási viszonyok javítása ér­dekében a két oldalerkélyt a középerkély mellvédjéig lebont­ják, ugyanakkor a színpadi részt elő- és takarófüggönyök létesíté­sével teszik szebbé. A terv azt is tartalmazza, hogy a várócsarnokban ruhatárat ala­kítanak ki és bővítik a büfé he­lyiségét. A külső rekonstrukciós fejlesztési munkálatokat a Bé­késcsabai Építőipari Ktsz végzi majd, á belső felújítást pedig a Budapesti Filmtecbnikai Válla­lat Bérleti hangversenyek Békéscsabán Az Országos Filharmónia már hagyományosan — az új év­adban is bérleti hangverseny-so­rozatot hirdet Békéscsabán. A hangversenyeken a Postás Szim­fonikus Zenekar, a Szegedi Bar­tók Béla Zenekar, a Budapesti MÁV Szimfonikusok és a'Békés­csabai Szimfonikus Zenekar mű­ködik közre. Az első est október 10-én lesz, ekkor a Postás Szim­fonikus Zenekar Vasady-Balogh Lajos karnagy vezényletével Mo­zart operáiból mutat be részlete­ket. A következő hangversenyre december 19-én kerül sor, a Bu­dapesti MÁV Szimfonikusok We­ber-, Járdányi- és Brahms-műve- ket tűznek műsorukra, ez alka­lommal vendégszerepel Békéscsa­bán Deveseovi Erzsébet hárfamű­vésznő. A január 23-i hangverse­nyen újból a Postás Szimfonikus Zenekar szerepel Gyarmati Vera hegedűművésznő közreműködésé­vel, programjukban Beethoven­és Csajkovszkij-mű vekkel. A március 6-i hangversenyt a Bé­késcsabai Szimfonikus Zenekar adja Sulyok Tamás vezényleté­vel, közreműködik: Láng Gusz­táv zongoraművész, a szarvasi zeneiskola igazgatója. Műsoron Beethoven Egmont-nyitány, C- moll zongoraverseny, valamint Haydn D-dúr óra-szimfóniája. Az április 24-i koncertet a Szegedi Bartók Béla Zenekar adjaJj( kar­nagy: Vaszy Viktor. Az utol­só hangversenyre március 22-én kerül sor, ez alkalommal újból a Budapesti MÁV Szimfonikusok vendégszerepeinek Dénes Vera gordonkaművész közreműködésé­vel, a zenekart Lukács Ervin ve­zényli. Műsorukon Rossini-, Dvo- rák- és Beethoven-művek szere­pelnek. A koncerteket minden alkalom­mal a Jókai Színházban rendezik meg este fél 8 órai kezdettel. Még egyszer a Nem akarok méltatást írni azoktól, akikben megszületett a virágkiállítás gondolata, nem akarok az összefogásnak erre a szép példájára hivatkozni, nincs szándékomban kiemelni egyet­len szereplőjét sem az okos kez­deményezésnek. Inkább arról a „haszonról” szeretnék beszélni, amely nem anyagiakban, de egészen rr^ás módon mérhető le tanulságként. Modem lakáskultúránk elen­gedhetetlen tartozéka, 'kiegészí­tője, díszítője a virág. Sokan költöztek megyénkben új blokk- lakásba, abcű az új bútorok mel­lett újszerű növények alkalma­zása és elhelyezése válik szük­ségessé, melyekről gyakran csak homályos prospektusokból, raj­zokból szerezhettek ismereteket az érdeklődők. Most ezek az új lakástulajdonosok, háziasszo­nyok magyarázatot kaptak arról, virágkiállításról hogy egy-két szál őszirózsa, né­hány buzogány vagy akár nád­szál is ügyesen, ízlésesen elhe­lyezve, milyen gyönyörű lehet. A másik „haszon”, hogy nagy­szerű ötlettel, az általános isko­lások közösen tekintették meg-a kiállítást, és észrevettük, hogy közülük többen éppen itt kaptak kedvet arra, hogy élethivatásuk­nak ezt a gyönyörű szakmát vá­lasszák. Érdeklődésüket még csak fokozta a kertészeti techni­kum új, tiszta, világos tanter­meinek, folyosóinak megtekin­tése, ahol helyet kapott a sok száz évelő növény, kaktusz. Talán helyes lett volna még a virágállványokból, polcokból, • tartókból néhányat > bemutatni, esetleg olyat, amelyet házilag is el lehetne készíteni, hiszen ilyen problémája gyakran van a vi­rágkedvelőknek. Sch. I. A BÉKÉS MEGYEI VENDÉGLÁTÖIPARI VÁLLALAT tetőfedő kisiparost keres az orosházi Alföld-étterem tetőfedési munkálatainak elvégzésére. Jelentkezés, valamint a munkálatok elvégzésének megbeszélése a vállalat központjában, a tervosztály vezetőjénél, Békéscsaba, Sallai utca 40 sz. alatt. 85279 Élővíz-csatorna Vízgazdálkodási Társulat, Gyula, építésvezetői beosztásba technikumi végzettséggel vagy vizmesteri oklevéllel, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal felvételthirdet. Fizetés besorolás szerint. Jelentkezni lehet: Gyula, Munkácsy Mihály utca 19. szám alatt. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 85270 A fó színház nevel és szórakoztat — Az úi évadról nyilatkozik Vass Károly igazgató — Színházunk október 14-én Sha­kespeare: Vizkereszt című vígjá­tékéval nyitja 1966—67-es évad­ját. Az évadkezdés ügyeinek in­tézése közben találtuk Vass Ká­roly igazgatót, hogy jnterjiit kér­jünk tőle. Népújság: Hogyan határozza meg tömören az új évad eszme: céljait, melyek — természetesen -■ e'sősorban a műsortervben tükröződnek. Kérjük, ismertesse a programot. Vass Károly: Elgondolásunk abiDja az volt, nogy olyan mű­sortervet áll:tsu.sk. össze. mely izgajrras darabok*1 tartalmaz, zgilmas írói megfogalmazást, rendezői, színészi feladatokat, mírt csak ilyen darabok bemu­tatása hozhat tartalmas színházi esteket. A terv akkor jó, ha a bemutatásra jelölt darabok v;Ja- ri'iyen központi gondolat köré csoportosíthatók. Mi ezúttal azt ku atjuk, azt szeretném: a művé­szet eszközeivel feltárni, hogy mi­kéért viselkedek az ember a társa­dalom. történetének nagy ördu- lópvntjain, nogyan vívja meg drámáját, hogyan oldja meg kon­fliktusait, melyek elé az élet, a változó társadalom állítja. Nézzük 'ep-g a műsortervet'. F.hhez a gon­dolathoz kapcsolódik Schiller: S.uart Mária című -ragediája, mely az angol történelem egyik ' érés időszakát, Angliai Erzsébet korát eleveníti meg; Garcia Lor­ca Marianitá-ja, az elmúlt század spanyol forradalmi mozgalmait idézve; Rozov: A bohóc című da­rabja, mély egyúttal magyaror­szági ősbemutató, de nasonló problémák megoldását keresi Ker­tész Magda: Az áldozát tettének oka című műve is, mely szintén ősbemutató. A prózai művek kö­zött találjuk még Miller: Pillan­tás a hídról és Camoletti: Leszál­lás Párizsban című darabját, ezekkel szintén olyan feladatot vállalunk, melyből — reméljük — mély élményt nyújtó előadások születnek. A zenés darabok: Szig­ligeti—Sárközi Liliomfi-ja, a Fel torreádor, az Imádok férjhez men­ni, a Doktor úr, a Nézd meg az apját, az Oké, Mr. Kovács és a Hegedűs Géza átdolgozásában színre kerülő Vízözön — a maguk módján — kapcsolhatók eszmei elképzeléseinkhez. A műsorterv összeállításakor még két szem­pontot vettünk figyelembe. Elő­ször azt, hogy olyan darabokat válasszunk, melyekben a társu­lat vezető művészei kvalitá­saiknak maximálisan megfelelő szerepeket kaphatnak, a rendezők is méltó feladatokhoz jutnak, és ezeknek következményeként a közönség magas színvonalú mű­vészi élményben részesül. A má­sodik szempont ebből adódott: ré­gi és a színházzal most barátkozó nézőinket arra késztetni, hogy ne' csak esetleges vendégek, hanem állandó látogatók legyenek a Bé­kés megyei Jókai Színházban. Mi töbv: bérletet váltsanak, mond­ván, a színház valamennyi elő­adását megnézik, mert gazdag él­ményt ígérnek. Népújság: A műsortervből ki­derül, hogy az új évadban egyet­len opzerettet sem mutatnak be. Találkozik ez' a közönség igényé­vel? Vass Károly: Meggyőződésem, hogy találkozik, ha nem is min­den nézőnk helyesli elgondolá­sunkat. Igaz, hogy a vidéki szín­házak feladata ellátni minden igényt, de merem állítani, hogy az operett iránti igény már minimá­lis, a fiatalok piedig egyáltalán nem hiányolják. Nincs is korszerű oporett, a „klasszikus” opyerettek szép muzsikájával szemben ott a poros, hamis, hiába toldott-fol- dott szövegkönyv, a tartalom, mély sehogy sem illik bele a színház ízlést formáló céljaiba. Az is Igaz, hogy színházunk utób­bi években bemutatott operett­előadásai gyengék voltak, a felté­telek sem jók, nincsenek vagy alig találhatók már olyan operett- színészek, akik megközelítenék a prózai színészek felkészültségét. Véleményem szerint a zenés vígjá­téké a jövő. ha a színház szóra­koztató funkciójának teljesítését nézzük. Ezek zömmel mai témá­júak, modem muzsikájuk a szín­ház iránti kezdő igényeket jól kielégítik. Statisztikáink is bizo­nyítják, hogy az utóbbi öt-hat esztendőben a zenés vígjátékok jól mentek, sőt. az utolsó tíz év legnagyobb síkére a két évad­ban egy-egy sorozatban bemuta­tott Bástyasétány 77 volt, 400 ezer forint körüli bevétellel, a legmagasabb nézőcsúccsal. Ezt operett meg sem közelítette. Népújság: Még ma is sokan vannak, akik a színház felada­tát csak a nevelésben, vagy csak a szórakoztatásban látják. Mi a véleménye erről? Vass Károly: Mindkettő végle­tes meghatározás, és önmagáiban nem helytálló. Aki azt állítja, hogy a színház semmi másra nem hivatott, csak arra, hogy neveljen, az összetéveszti ezt az intézményt egy másikkal,' az iskolával. Azok viszont, akik a ma színházában csak szórakozni kívánnak, futball­meccsel tévesztik össze, elnézést a labdarúgás rajongóitól (magam is az vagyok), de ezt a viszonyí­tást találtam legmegfelelőbbnek. Az igazság ott van, hogy mind­kettő egyensúlyára kell töreked­nünk, a kettő szintézise az eszmei cél, a jó színház ezt szolgálja, er­re törekszünk mi is. A színházi előadás hatása emocionális, az él­ménynek kell gondolatokat éb­resztenie; ha nincs élmény, ha rossz az előadás, akkor gondola­tokat sem ébreszthet, olyan gon­dolatokat, melyek intenzíven hoz­zájárulnak az ember nemesedésé- hez. Népújság: Közvetlenül évad­kezdés előtt milyen problémák, megoldásra váró tennivalók fog­lalkoztatják az igazgatót? Vass Károly: Akad néhány. Ok­tóber 14-én kezdünk a Vízkereszt­tel. A színiház felújítása még min­dig nem fejeződött be. Igaz, hogy ez a körülmény most már nem nehezíti a munkánkat különöseb­ben, bár az utcai front tatarozá­sának leállítása azzal járt, hogy a tetőzet hiányosságait sem javít­ják meg esős időben beáznak a régi épületrész emeleti szobái, a klub új festése máris tönkrement. A homlokzati rész kritikán aluli állapota azonban esztétikailag is rontja a megyeszékhely központ­jának arculatát, a bejárat felett meredező vasoszlopok ízléses be­járati tető után kiáltanak, ugyan­ott. a kivilágítás sincs biztosítva: egyszóval, ezen az állapoton sür­gősen változtatni szükséges. Tu­dom, hogy a Beruházási Iroda a Vigadó helyreállítására hozott — egyelőre elvi — határozat meg­születésének hatására állította le a felújítás utolsó ütemének ki­vitelezését, ilyen állapotban hagy­ni azonban Békéscsaba európ>ai relációban is modernné varázsolt színházát, nem valami megnyug­tató helyzet. Sok a gond a két éve készülő színészházzal is, ta- lán-talán ez évre elkészül, az átalakítást lassacskán újra foly­tatják. Színészeink lakáshelyzete újból igen rossz, két hozzánk szerződött színésznőnk például 600—600 forintos havi bérű fize- tővendégszolgálatot volt kényte­len igénybe venni, mert Békéscsa­bán egyszerűen nincs már elfo­gadható körülményeket biztosító szabad albérlet. Népújság: Kikkel bővült a szín­ház társulata? Vass Károly: Hozzánk szerző­dött Kecskemétről Korompay Va­li, Győrből Felkai Eszter, Eger­ből Parragi Mária, Budapestről Pintér Zsuzsa, Szolnokról Gálfy László és Tatay Károly, Miskolc­ról Pákozdy János és Egerből Ka­nalas László. Közülük Korom­pay Vali és Parragi Mária a Víz­keresztben, Felkai Eszter az Imá­dok férjhez menni című zenés darabban, Gálfy László szintén ebben, míg Pákozdy János, Tatay Károly, Kanalas László szintén a Vízkereszt-ben mutatkozik be a közönségnek. Népújság: Befejezésül a bérlét­szervezés terveiről és eddigi ered­ményeiről néhány szót. \ Vass Károly: A kiindulópont az, hogy minél több üzmi és mező­gazdasági dolgozót hozzunk be a színházba. Ezt vidéken úgyneve­zett táj központok szervezésével szeretnénk megvalósítani. Ilyen központtá tesszük a lehetőségek alapos felmérése után Gyulát, Orosházát, Szarvast, Mezőkovács- házát, Gyomát, Sarkadot és Szeg­halmot, ahol — a művelődési há­zak- jobb adottságait kihasználva — sokkal színvonalasabb, művé­szileg értékesebb előadásokat tu­dunk produkálni, mint kis község gek apró színpadain. A legna­gyobb probléma a közönség szál­lításának biztosítása, ha éz sike­rül, akkor egymás után tehetjük majd tájközponttá az említett vá­rosokat és községeket. A szervező munka másik fontos célja az, hogy minél több fiatallal szeret­tessük meg a színházba járás él­ményét, az iskolákkal már tár­gyalunk arról, hogy miként emel­hetnénk az ifjúsági bérletesek számát. Négyezer felnőtt bérletes­re számítunk Békéscsabán, s amint értesültem, több helyen máris kimagasló eredmények szü­lettek, a ruhagyárban például másfélszer többen vásároltak bér­letet, mint tavaly, de hasonló nagy az érdeklődés a kórházban és a konzervgyárban is. A hivata­lokban egyelőre az idén is érthe­tetlenül kevesen váltanak színhá­zi bérletet, pedig — úgy vélem — a modem ember életéhez a szín­ház ma már éppen úgy hozzátar­tozik, mint bármi más, hiszen a növekvő érdeklődés — mely vi­lágjelenség — mi mást bizonyí­tana? Népújság: A szép tervekhez ol­vasóink nevében sikereket kívá­nunk, a gondok orvoslásához pe­dig gyors, körültekintő és hatásos intézkedést és igényes segítséget. Sass Ervin VÁLTSON BÉRLETET a Jókai Színház előadásaira! i Minden ötszázadik bérlő kétszemélyes bérletet kap jutalomként. 85243 I

Next

/
Thumbnails
Contents