Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

1966. szeptember 18. 3 Vasárnap Rövidesen átadják az új TÜZÉP-telepel Béké'sen Az új TÜZÉP-telep létesítése már nagyon is szükségessé vált Békésen, mivel a vasút­állomás melletti régi kicsi, s így nem felel meg a követelményeknek. Ugyanakkor a 47- es főközlekedési út átépítése is szükségessé teszi a TÜZÉP-telep áthelyezését. Az új lé­tesítmény a vásártéren kapott helyet, össze­sen 3 millió forintot fordítanak az építésére, melyből raktárak, irodaépület, betonozott ud- var és egyéb felszerelés készül el. Az új TÜ- ZEP-telepet még ez év végéig átadják ren­deltetekének. Mozgalmassá válik kilencszáz kőid rizsföld A Körösi Állami Gazdaságban is hozzáláttak már az 1600 hold takarmánykeverék, őszi árpa ,és kétszeres vetéséhez. Amint ezzel végeznek, a rendelkezésükre álló 6 tárcsás géppel nyom­ban kezdik a 2000 hold búza vetését is. Közben beérett a gazdaságban a rizs is 900 holdon, s mint minden évben, ennek a betakarítása je­lenti a legnagyobb feladatot. Az aratáshoz hét­főn és kedden látnak hozzá mintegy négyszá­zan. Már előre aggódva figyelik a bécsi naptárt és az időjárás jelentést. Azt szeretnék, ha napos, száraz időben tudnák betakarítani a jó közepes, termést ígérő rizst. Milyen a hetvenes r edits mozdulat? Jelentés a gyomai határból Szeptember 16-án délelőtt be­számoltak a,gyomai termelőszö­vetkezetek főmezőgazdászai az őszi szántás, vetés és betakarítás eddigi munkáiról. A kapott össz­kép a következő: a gyomai ter­melőszövetkezetekben 15-én es­tig 2462 holdon végeztek mély­szántást, 3655 holdon vetőszán­tást és 1088 holdon készítettek vetőágyat. Ez az utóbbi bizony nagyon kevés, mert a kötött és szikes gyomai földeken indokolt a korai vetés. A szövetkezetek többségében azonban még a si­lózással, a szerves és a műtrá­gya kiszórásával vannak elfog­lalva a gépek. Szeptember kö­zepéig mindössze 40 hold ta­karmánykeveréket és 150 hold őszi árpát vetettek el. A cukorgyár által engedélye­zett ütemben eddig 140 hold cu­korrépa termését takarították be a gyomai szövetkezetek. Emel­lett betakarították , 180 holdról a napraforgót, 25 holdról a kuko­ricát és 130 holdról a maglucer­nát. A Győzelem Tsz főmező­gazdásza arról panaszkodott, hogy gépeik egy része alkatrész- hiány miatt áll a nagy munkák közepette. Az Űj Élet Tsz fő- agronómusa na praforgó betakarí­tó adaptert sürgetett a gépja­vító állomástól és egy tolólap­pal felszerelt Sz—100-as trak­tort tíz tanyaihely hepehupájá­nak eltüntetésére, öt tanyát még tavaly lebontottak s ezeken em- bermagasságnyi d-udva nőtt az­óta. 1 A járási és a községi tanács előadói a vetés ütemének gyor­sítását kérték a szövetkezetek főagronómusaitól. Erre az volt a válasz, hogy a következő héten a Győzelem Tsz-ben mintegy öt­száz, az Alkotmány Tsz-ben mintegy kétszáz holdat, s akö­rüli területet vetnek by a többi szövetkezetek is. Zsibbadni kezdett a bal olda­la. Hanyatt fordult.' Menyhérttel együtt kezdemé­nyezték negyvenkilenc tavaszán a szövetkezet létrehozását is. Akkor még alig háromszáz hol­don tudták megszervezni a kö­zös gazdaságot. Jobbára olyan­féle emberekből, mint ők. De nehéz volt! Eleinte hallani se akartak róla. Még az olyanok se, akik rászorultak a módo­sabb gazdák igaerejére. Nem volt könnyű azt a harminchét tagot meggyőzni, akikkel meg­alapították a Haladást. Sokszor késő éjszakába hajló vitában mutatott rá leginkább ő, hogy­ha azt a sok munkát, amit iga- erőért pazarolnak, a! közösbe fektetnék, jobban járnának. Sok újonnan földhöz jutott nevette őt ki akkoriban. — Nem azért kaptam én, hogy visszaadjam! — vélekedett akkor Juhos Ádám is, aíki azóta már a Haladásban az állatte­nyésztési brigád" vezetője lett. Menyhért többször is mond­ta, hogy hagyják abba az egé­szet. Felesleges. Nem lehet ezek­kel a begyöpösödött fejűekkel semmire se menni. De ő akikor se adta fel a harcot, amibe be­lekezdett. őszre együtt volt a Haladás. Egyedül Horváth Mi­hály volt, aki tizenegy holddal lépett be, a többiek kis földdel, kevés jószággal. Mihály nem sokkal a felszabadulás előtt — Szereti az édességet? — Nem én! Mert megfájdul a fogam. — Nevetve válaszol Ro- nyecz Jánosné, s furcsa fintort vág, mintha valóban már fájna is. — A húst azt igen. Az jöhet, de az édességet én sem szeretem, nem akarok már tovább hízni — teszi hozzá Vanyó Istvánné —, már most is elég molett vagyok. — Kezével mutatja, hogy milyen, és aztán jót kacag, hiszen súlyát tekintve a molett már kevésbé illik rá. A többiek vele nevetnek. — Persze, mert a csokit azt nem veted meg. Pedig attól lehet ám hízni igazán — mondják él- celődve. A jókedv most már ma­gasra csap, tréfák teremnek hir­telen, s még a bágyadt őszi nap­fény is vidámabban villan a fé­nyes fejelőkéseken. Szedik a cukorrépát a végegyházi asszonyok. A kis csoport is hamar szétrebben, mintha észbe kapna, nem trécselni jöttek ide, hanem kéményén dolgozni. Sietve moz­dul a kéz. hogy kiemelje a répát a földből, s a borzongató őszi szél meg-meglibbenti a sűrűn hajlon­gó asszonyok szoknyáit. * A mezőgazdaság fő növényei közül talán egyik sém rejt magá­ban annyi titkot, mint a cukor­répa. Vajon hogyan lesz a répá­ból cukor? Sokaknak talán eszébe jut. és az is, hogy sok-sok műve­leten megy át a növény, míg fé­megkapott apai örökségét hozta be. ö is szegényen vágott neki az életnek, akárcsak azok, akik­kel együtt alapították meg a szövetkezetei. Ha Mihály be nem vitte volna bivalyait, ne­hezen birkóztak volna meg a szántással. Nem volt csak hat lovuk. Egész őszön meg tava­szon annyit jártak a barázdák­ban, hogy majd leszakadt a lá­buk, de tavasszal minden mag a földiben volt. .Nem is tudja, bár utólag sókat morfondíroz- gatott magában, miért lépettbe Mihály akikor a szövetkezetbe, hiszen kibírta volna ő is, mint a legtöbb egyéni mindaddig, míg hatvan őszén itt is meg nem kezdődött a beáramlás Ta­lán azért, mert mindig kimart gyerek volt a családban? Szegény lányt vett el, ezért neheztelt meg rá a família. Míg az örök­séget meg nem kapta, a módo­sabb gazdák földjén volt feles. Apja, az Űri Horváth, nem osz­totta fel életében a „birodal­mat”. A végrendeletben a köte­les részre szorította Mihályt. A másik fia, aki a Fakólovas Ko- csondi családba nősült, kétszer annyit kapott, s még a tanya is az övé lett. — Járatlan út ez, Józsi bá­tyám! — jegyezte meg Mihály, mikor az öreg a dűlőparton ne­kiszegezte a kérdést, hogy ő mit tenne, ha ezen a részen is összeállnának. . (Folytatjuk) nyes kristályok formájában, ta- sakba' öntve ismét visszakerül az asszonyokhoz, de most már a konyha asztalára. Akik itt dolgoz­nak, bizony nem gondolnak erre, hiszen elmélkedésre nincs idő. Kiss Jánosné keze szinte úgy jár, mint egy motolla, nem hajói le minden répáért külön-külön, csomóba fogja a leveleket és a munkájából fel sem egyenesedve négyet-ötöt fordít ki egyszerre a répakiemelő barázdára. — így gyorsabb és bizony igye­keznem kell — mondja —, mert másképp nem győzném egyedül és mines, aki segítsen. Asszony uralom a földeken Igaz is. A férje és húszéves fia máshol dolgozik. Csak a 12 éves kislánya segít, de ő is inkább a háztartásban. Most éppen kibi­ciklizett és lelkendezve meséli édesanyjának, hogy megvette a vacsorának valót: a konzerv ra­kott káposztát. A többi asszony sincs sokkal jobb helyzetben. Mindegyik több éve tagja már a szövetkezetnek, s a férje helyett lépett1 be. A csa­ládfő Végegyházától távol, a vas­útnál vagy a Mezőhegyesi Cukor­gyárban és máshol dolgozik. A nagyfiú és nagylány is sok he­lyen kirepült már a családi fé­szekből. Ronyeczné lánya Szege­den. a textilgyárban dolgozik. Vanyónéé Békésen középiskolá­ban tanul. így hát bizony a fér­jek és a gyermekek csak munka után vagy szombaton, és ha sür­get az idő, vasárnap segítenek egy kicsit. Asszony uralom van a végegyházi Szabadság Tsz réoa- föltijén és a többi növények beta­karításában is. A főagronómus megerősíti ezt, és közli, hogy a növénytermesztők 65 százaléka nő. — Munkájuk sokat jelent a szövetkezetben — mondja —. és meg is állják a helyüket dereka­san. Sok olyan asszonyunk van, aki minden évben eléri a 200— 250 munkaesyséeet. — Nem könnyű a mi munkánk — szól Ronyecz Jánosné —. sokat kell lehajolni naponta és bizony sűrűn tekingetünk a sor végére, hogv mikor érünk már oda. A derékfájás is el-elkap néha, pedig már megszokhattam, hiszen hét éve tagja vagyok a szövetkezet­nek és mindenkor vállalom ezt is. Most is fáj már a derekam, később pedig szinte nem érzem, úgy sajog. Már nem mosolyog, mint az előbb, de kissé zavartan hajol le, mintha szégyellné a hirtelen aj­kára tolult panaszt.1 Hányszor kell lehajolni m söld levelű cukorért? Mindegy, hogy szereti-e vagy sem valaki a cukrot, ezt itt nem teszik mérlegre. Annál inkább a munkát, a répa súlyát, és tiszta­ságát. Aki nagyon siet és több földet hagy a répán, annak a ter­mését leszázalékolják. Érmek alapján kapják a munkaegységet és a prémiumot is. Vajon hányszor kell lehajolnia egy asszonynak, mig az 1700— 1800 négyszögöl — ennyi általá­ban a nők vállalt területe — répát felszedi, megtisztítja és le­fejeli? Gyors számítás az agronómus- sal. — Átlagosan 250—260 mázsás termést várunk holdanként. Ez már súlyban sem kevés. Egy hol­don viszont 60 ezres a tőállomány, ami annyit jelent, hogy egy asz- szonynak 70—75 ezer répát kell kiemelni a vállalt területén. Hogy hányszor hajolnak le, az tőlük függ. De hozzávetőlegesen szá­molva is körülbelül 14—15 ezer­szer. Ez csak a szedés. Ezután jön a fejelés, amit vagy j minden ré­páért külön lehajolva, vagy a kupac mellett térdelve végeznek. Viszont egyenként kell kézbe ven­ni mindegyiket, s a késsel erőset csapni, lemetszeni a leveleket. És hogy milyen a hetvenezredik vágás? Azt csak ők tudják. Igen. tudják. De mint ahogyan Ronyeczné mondta, ezt már nem is érzik. Amikor túlórázik a répusxedö — Csináljuk mi azért szívesen — mondja Janostyák Mihályné —, szép a termés, és ez öröm, hi­szen több lesz a kereset. Tavaly sem panaszkodhattam, megvolt a 260. munkaegységem. Az idén különösen szép a répa. és jó lesz az a cukor, amit prémiumként kapunk. Ha pedig van segítség, akkor igazán könnyebben megy a munka. Talán most ő a legboldogabb, mert segít a férie és testvére. Pa- ulik Istvánné. De nemcsak ezért örül. hanem az elismerésért is, amiben a többiek részesítik. Ilyenkor látszik meg a tavaszi jó munka eredménye. Többen is odajönnek, dicsérik a szépen fej­lett répákat. — Ez megvan két kiló is — emel fel egy hatalmas példányt Misota Jánosné —, ha két kiló cukrot hozunk a boltiból, az sem könnyebb. — Sokat keltem én fel ezért hajnalban — válaszol Janostyák- né. — Ügy ám. még a balatoni ki­rándulásra sem jött el, úgy dol­gozik ez az asszony — mondja a közben ideérkezett brigádvezető. — Ä. nem azért nem mentem — tiltakozik szerényen —, hanem akkor egyedül maradt volna a ház és idős édesapám. Többen megjegyzik: sajnálhat­ja. A beszélgetés pedig most már az emlékek idézésére terelődik. — Jaj. hogy elbeszélgettünk — kap észbe Misotáné. — Most az­tán lemaradtam! — Szinte futva megy vissza a helyére. A férje pedig nagy nevetve odaszól: — Majd ledolgozod túlórában. Sötétedésig itt kell maradnod. Szavai nyomán sokáig cseng még a nevetés. Mert azért, ha nehéz is a munka, a tréfa és a vidám­ság nem „hiánycikk” a végegyhá­ziaknál. Kasnyik Judit A tehénistálló közelében ké­szülnek a hatalmas silókazlak a muronyi Lenin Tsz-ben. Képünkön egy lánctalpas traktor látható az egyik siló­kazal taposása közben. Fotó: Malmos Éjjel-nappal üzemel a dobozi magtisztító telep A. dobozi Petőfi Termelőszö­vetkezetben serény munka fo­lyik a földeken, a műhelyek­ben és a központban is. Bár □ talajadottságok miatt csak szep­tember 12-én kezdhették a ve­tést, jól haladnak a munkával. A ’650 hold őszi árpából eddig 300 holdon vetették el a magot. Nyújtott műszakban, összesen 4 gépen dolgoznak. A vetésihez folyamatosan biztosítják a szük­séges magot, s hogy ezt telje­síteni tudják, a tsz vezetői gon-: doskodtak csávázóberendezés­ről is. őszi búzát 1900 holdon vetnek az idén. A termelőszövetkezet igen jó termést takarított be a különbö­ző aprómagvakból. A mag tisz­títását a központi tisztítótele­pen éjjel-nappal, állandó mű­szakban, több géppel végzik. Különösen jó termest adott a sárgarépamag, mivel a 36 hol­don 260 mázsa termett, s ez mintegy 832 ezer forintos bevé­telt jelent a szövetkezetnék. Az 50 holdnyi salátamag is jó ter­mést hozott és ebből 800 ezer. illetve 1 millió forintos jöve­delmet várnak. Ezenkívül 50 holdon uborkamagot is termel­tek, amelynek a mosását a na­pokban kezdték meg. Figyelem ! FAJTISZTA SOUREPRISE SZAMÓCAPALÁNTA nagy tételben kapható. 100 darab 30,— forint. 1000 db 250,— forint. Cím: Lenin Termelőszövetkezet Békéscsaba. 85235 A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat békéscsabai üzletigazgatósága azonnali belépéssel érettségizett GYORS-GÉPÍRÓT és férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT vesz fel. Jelentkezni: Békéscsaba, Micsurin u. 10—12. 410

Next

/
Thumbnails
Contents