Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-18 / 221. szám
1966. szeptember 18. 3 Vasárnap Rövidesen átadják az új TÜZÉP-telepel Béké'sen Az új TÜZÉP-telep létesítése már nagyon is szükségessé vált Békésen, mivel a vasútállomás melletti régi kicsi, s így nem felel meg a követelményeknek. Ugyanakkor a 47- es főközlekedési út átépítése is szükségessé teszi a TÜZÉP-telep áthelyezését. Az új létesítmény a vásártéren kapott helyet, összesen 3 millió forintot fordítanak az építésére, melyből raktárak, irodaépület, betonozott ud- var és egyéb felszerelés készül el. Az új TÜ- ZEP-telepet még ez év végéig átadják rendeltetekének. Mozgalmassá válik kilencszáz kőid rizsföld A Körösi Állami Gazdaságban is hozzáláttak már az 1600 hold takarmánykeverék, őszi árpa ,és kétszeres vetéséhez. Amint ezzel végeznek, a rendelkezésükre álló 6 tárcsás géppel nyomban kezdik a 2000 hold búza vetését is. Közben beérett a gazdaságban a rizs is 900 holdon, s mint minden évben, ennek a betakarítása jelenti a legnagyobb feladatot. Az aratáshoz hétfőn és kedden látnak hozzá mintegy négyszázan. Már előre aggódva figyelik a bécsi naptárt és az időjárás jelentést. Azt szeretnék, ha napos, száraz időben tudnák betakarítani a jó közepes, termést ígérő rizst. Milyen a hetvenes r edits mozdulat? Jelentés a gyomai határból Szeptember 16-án délelőtt beszámoltak a,gyomai termelőszövetkezetek főmezőgazdászai az őszi szántás, vetés és betakarítás eddigi munkáiról. A kapott összkép a következő: a gyomai termelőszövetkezetekben 15-én estig 2462 holdon végeztek mélyszántást, 3655 holdon vetőszántást és 1088 holdon készítettek vetőágyat. Ez az utóbbi bizony nagyon kevés, mert a kötött és szikes gyomai földeken indokolt a korai vetés. A szövetkezetek többségében azonban még a silózással, a szerves és a műtrágya kiszórásával vannak elfoglalva a gépek. Szeptember közepéig mindössze 40 hold takarmánykeveréket és 150 hold őszi árpát vetettek el. A cukorgyár által engedélyezett ütemben eddig 140 hold cukorrépa termését takarították be a gyomai szövetkezetek. Emellett betakarították , 180 holdról a napraforgót, 25 holdról a kukoricát és 130 holdról a maglucernát. A Győzelem Tsz főmezőgazdásza arról panaszkodott, hogy gépeik egy része alkatrész- hiány miatt áll a nagy munkák közepette. Az Űj Élet Tsz fő- agronómusa na praforgó betakarító adaptert sürgetett a gépjavító állomástól és egy tolólappal felszerelt Sz—100-as traktort tíz tanyaihely hepehupájának eltüntetésére, öt tanyát még tavaly lebontottak s ezeken em- bermagasságnyi d-udva nőtt azóta. 1 A járási és a községi tanács előadói a vetés ütemének gyorsítását kérték a szövetkezetek főagronómusaitól. Erre az volt a válasz, hogy a következő héten a Győzelem Tsz-ben mintegy ötszáz, az Alkotmány Tsz-ben mintegy kétszáz holdat, s akörüli területet vetnek by a többi szövetkezetek is. Zsibbadni kezdett a bal oldala. Hanyatt fordult.' Menyhérttel együtt kezdeményezték negyvenkilenc tavaszán a szövetkezet létrehozását is. Akkor még alig háromszáz holdon tudták megszervezni a közös gazdaságot. Jobbára olyanféle emberekből, mint ők. De nehéz volt! Eleinte hallani se akartak róla. Még az olyanok se, akik rászorultak a módosabb gazdák igaerejére. Nem volt könnyű azt a harminchét tagot meggyőzni, akikkel megalapították a Haladást. Sokszor késő éjszakába hajló vitában mutatott rá leginkább ő, hogyha azt a sok munkát, amit iga- erőért pazarolnak, a! közösbe fektetnék, jobban járnának. Sok újonnan földhöz jutott nevette őt ki akkoriban. — Nem azért kaptam én, hogy visszaadjam! — vélekedett akkor Juhos Ádám is, aíki azóta már a Haladásban az állattenyésztési brigád" vezetője lett. Menyhért többször is mondta, hogy hagyják abba az egészet. Felesleges. Nem lehet ezekkel a begyöpösödött fejűekkel semmire se menni. De ő akikor se adta fel a harcot, amibe belekezdett. őszre együtt volt a Haladás. Egyedül Horváth Mihály volt, aki tizenegy holddal lépett be, a többiek kis földdel, kevés jószággal. Mihály nem sokkal a felszabadulás előtt — Szereti az édességet? — Nem én! Mert megfájdul a fogam. — Nevetve válaszol Ro- nyecz Jánosné, s furcsa fintort vág, mintha valóban már fájna is. — A húst azt igen. Az jöhet, de az édességet én sem szeretem, nem akarok már tovább hízni — teszi hozzá Vanyó Istvánné —, már most is elég molett vagyok. — Kezével mutatja, hogy milyen, és aztán jót kacag, hiszen súlyát tekintve a molett már kevésbé illik rá. A többiek vele nevetnek. — Persze, mert a csokit azt nem veted meg. Pedig attól lehet ám hízni igazán — mondják él- celődve. A jókedv most már magasra csap, tréfák teremnek hirtelen, s még a bágyadt őszi napfény is vidámabban villan a fényes fejelőkéseken. Szedik a cukorrépát a végegyházi asszonyok. A kis csoport is hamar szétrebben, mintha észbe kapna, nem trécselni jöttek ide, hanem kéményén dolgozni. Sietve mozdul a kéz. hogy kiemelje a répát a földből, s a borzongató őszi szél meg-meglibbenti a sűrűn hajlongó asszonyok szoknyáit. * A mezőgazdaság fő növényei közül talán egyik sém rejt magában annyi titkot, mint a cukorrépa. Vajon hogyan lesz a répából cukor? Sokaknak talán eszébe jut. és az is, hogy sok-sok műveleten megy át a növény, míg fémegkapott apai örökségét hozta be. ö is szegényen vágott neki az életnek, akárcsak azok, akikkel együtt alapították meg a szövetkezetei. Ha Mihály be nem vitte volna bivalyait, nehezen birkóztak volna meg a szántással. Nem volt csak hat lovuk. Egész őszön meg tavaszon annyit jártak a barázdákban, hogy majd leszakadt a lábuk, de tavasszal minden mag a földiben volt. .Nem is tudja, bár utólag sókat morfondíroz- gatott magában, miért lépettbe Mihály akikor a szövetkezetbe, hiszen kibírta volna ő is, mint a legtöbb egyéni mindaddig, míg hatvan őszén itt is meg nem kezdődött a beáramlás Talán azért, mert mindig kimart gyerek volt a családban? Szegény lányt vett el, ezért neheztelt meg rá a família. Míg az örökséget meg nem kapta, a módosabb gazdák földjén volt feles. Apja, az Űri Horváth, nem osztotta fel életében a „birodalmat”. A végrendeletben a köteles részre szorította Mihályt. A másik fia, aki a Fakólovas Ko- csondi családba nősült, kétszer annyit kapott, s még a tanya is az övé lett. — Járatlan út ez, Józsi bátyám! — jegyezte meg Mihály, mikor az öreg a dűlőparton nekiszegezte a kérdést, hogy ő mit tenne, ha ezen a részen is összeállnának. . (Folytatjuk) nyes kristályok formájában, ta- sakba' öntve ismét visszakerül az asszonyokhoz, de most már a konyha asztalára. Akik itt dolgoznak, bizony nem gondolnak erre, hiszen elmélkedésre nincs idő. Kiss Jánosné keze szinte úgy jár, mint egy motolla, nem hajói le minden répáért külön-külön, csomóba fogja a leveleket és a munkájából fel sem egyenesedve négyet-ötöt fordít ki egyszerre a répakiemelő barázdára. — így gyorsabb és bizony igyekeznem kell — mondja —, mert másképp nem győzném egyedül és mines, aki segítsen. Asszony uralom a földeken Igaz is. A férje és húszéves fia máshol dolgozik. Csak a 12 éves kislánya segít, de ő is inkább a háztartásban. Most éppen kibiciklizett és lelkendezve meséli édesanyjának, hogy megvette a vacsorának valót: a konzerv rakott káposztát. A többi asszony sincs sokkal jobb helyzetben. Mindegyik több éve tagja már a szövetkezetnek, s a férje helyett lépett1 be. A családfő Végegyházától távol, a vasútnál vagy a Mezőhegyesi Cukorgyárban és máshol dolgozik. A nagyfiú és nagylány is sok helyen kirepült már a családi fészekből. Ronyeczné lánya Szegeden. a textilgyárban dolgozik. Vanyónéé Békésen középiskolában tanul. így hát bizony a férjek és a gyermekek csak munka után vagy szombaton, és ha sürget az idő, vasárnap segítenek egy kicsit. Asszony uralom van a végegyházi Szabadság Tsz réoa- föltijén és a többi növények betakarításában is. A főagronómus megerősíti ezt, és közli, hogy a növénytermesztők 65 százaléka nő. — Munkájuk sokat jelent a szövetkezetben — mondja —. és meg is állják a helyüket derekasan. Sok olyan asszonyunk van, aki minden évben eléri a 200— 250 munkaesyséeet. — Nem könnyű a mi munkánk — szól Ronyecz Jánosné —. sokat kell lehajolni naponta és bizony sűrűn tekingetünk a sor végére, hogv mikor érünk már oda. A derékfájás is el-elkap néha, pedig már megszokhattam, hiszen hét éve tagja vagyok a szövetkezetnek és mindenkor vállalom ezt is. Most is fáj már a derekam, később pedig szinte nem érzem, úgy sajog. Már nem mosolyog, mint az előbb, de kissé zavartan hajol le, mintha szégyellné a hirtelen ajkára tolult panaszt.1 Hányszor kell lehajolni m söld levelű cukorért? Mindegy, hogy szereti-e vagy sem valaki a cukrot, ezt itt nem teszik mérlegre. Annál inkább a munkát, a répa súlyát, és tisztaságát. Aki nagyon siet és több földet hagy a répán, annak a termését leszázalékolják. Érmek alapján kapják a munkaegységet és a prémiumot is. Vajon hányszor kell lehajolnia egy asszonynak, mig az 1700— 1800 négyszögöl — ennyi általában a nők vállalt területe — répát felszedi, megtisztítja és lefejeli? Gyors számítás az agronómus- sal. — Átlagosan 250—260 mázsás termést várunk holdanként. Ez már súlyban sem kevés. Egy holdon viszont 60 ezres a tőállomány, ami annyit jelent, hogy egy asz- szonynak 70—75 ezer répát kell kiemelni a vállalt területén. Hogy hányszor hajolnak le, az tőlük függ. De hozzávetőlegesen számolva is körülbelül 14—15 ezerszer. Ez csak a szedés. Ezután jön a fejelés, amit vagy j minden répáért külön lehajolva, vagy a kupac mellett térdelve végeznek. Viszont egyenként kell kézbe venni mindegyiket, s a késsel erőset csapni, lemetszeni a leveleket. És hogy milyen a hetvenezredik vágás? Azt csak ők tudják. Igen. tudják. De mint ahogyan Ronyeczné mondta, ezt már nem is érzik. Amikor túlórázik a répusxedö — Csináljuk mi azért szívesen — mondja Janostyák Mihályné —, szép a termés, és ez öröm, hiszen több lesz a kereset. Tavaly sem panaszkodhattam, megvolt a 260. munkaegységem. Az idén különösen szép a répa. és jó lesz az a cukor, amit prémiumként kapunk. Ha pedig van segítség, akkor igazán könnyebben megy a munka. Talán most ő a legboldogabb, mert segít a férie és testvére. Pa- ulik Istvánné. De nemcsak ezért örül. hanem az elismerésért is, amiben a többiek részesítik. Ilyenkor látszik meg a tavaszi jó munka eredménye. Többen is odajönnek, dicsérik a szépen fejlett répákat. — Ez megvan két kiló is — emel fel egy hatalmas példányt Misota Jánosné —, ha két kiló cukrot hozunk a boltiból, az sem könnyebb. — Sokat keltem én fel ezért hajnalban — válaszol Janostyák- né. — Ügy ám. még a balatoni kirándulásra sem jött el, úgy dolgozik ez az asszony — mondja a közben ideérkezett brigádvezető. — Ä. nem azért nem mentem — tiltakozik szerényen —, hanem akkor egyedül maradt volna a ház és idős édesapám. Többen megjegyzik: sajnálhatja. A beszélgetés pedig most már az emlékek idézésére terelődik. — Jaj. hogy elbeszélgettünk — kap észbe Misotáné. — Most aztán lemaradtam! — Szinte futva megy vissza a helyére. A férje pedig nagy nevetve odaszól: — Majd ledolgozod túlórában. Sötétedésig itt kell maradnod. Szavai nyomán sokáig cseng még a nevetés. Mert azért, ha nehéz is a munka, a tréfa és a vidámság nem „hiánycikk” a végegyháziaknál. Kasnyik Judit A tehénistálló közelében készülnek a hatalmas silókazlak a muronyi Lenin Tsz-ben. Képünkön egy lánctalpas traktor látható az egyik silókazal taposása közben. Fotó: Malmos Éjjel-nappal üzemel a dobozi magtisztító telep A. dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben serény munka folyik a földeken, a műhelyekben és a központban is. Bár □ talajadottságok miatt csak szeptember 12-én kezdhették a vetést, jól haladnak a munkával. A ’650 hold őszi árpából eddig 300 holdon vetették el a magot. Nyújtott műszakban, összesen 4 gépen dolgoznak. A vetésihez folyamatosan biztosítják a szükséges magot, s hogy ezt teljesíteni tudják, a tsz vezetői gon-: doskodtak csávázóberendezésről is. őszi búzát 1900 holdon vetnek az idén. A termelőszövetkezet igen jó termést takarított be a különböző aprómagvakból. A mag tisztítását a központi tisztítótelepen éjjel-nappal, állandó műszakban, több géppel végzik. Különösen jó termest adott a sárgarépamag, mivel a 36 holdon 260 mázsa termett, s ez mintegy 832 ezer forintos bevételt jelent a szövetkezetnék. Az 50 holdnyi salátamag is jó termést hozott és ebből 800 ezer. illetve 1 millió forintos jövedelmet várnak. Ezenkívül 50 holdon uborkamagot is termeltek, amelynek a mosását a napokban kezdték meg. Figyelem ! FAJTISZTA SOUREPRISE SZAMÓCAPALÁNTA nagy tételben kapható. 100 darab 30,— forint. 1000 db 250,— forint. Cím: Lenin Termelőszövetkezet Békéscsaba. 85235 A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat békéscsabai üzletigazgatósága azonnali belépéssel érettségizett GYORS-GÉPÍRÓT és férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT vesz fel. Jelentkezni: Békéscsaba, Micsurin u. 10—12. 410
