Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-17 / 220. szám

szeptember 17. 3 Szombat Az íróasztalon innen és túl Hajdanában az egyszerű vi­déki ember igen-igen respektál­ta minden fajtáját a • Hivatal­nak, s valahányszor elkerülhe­tetlen volt a találkozás, a kalap karimáját gyürkészve, ravaszko- dó alázatossággal óvakodott be a barnára pácolt ajtók mögé — az oroszlán barlangjába. Erre a dologra, a „hivatalos emberek” és az egyszerű, tisztességes ál­lampolgár alárendelt viszonyá­ra többnyire csak agáink, nagyapáink, az idősebb emberek emlékeznek. A mai hivatalok merőben mások, a szocialista államhatalom különböző hatósá­gai, szervei céljaikban, tevé­kenységükben, személyi összeté­telükben és az ügyintézés stí­lusában a dolgozó ember érde­két szolgálják. Nos itt azért álljunk meg egy percre. Amit elmondottunk, az a hivatalok és az esetek döntő többségére érvényes, de... hát szóval, az ügyintézés stílusában itt-ott akad kivetnivaló, helyen­ként ellentétbe kerül a hivatal valóságos hivatásával. Az efféle megnyilvánulásokat ki-ki saját bőrén tapasztalhatta. Udvariat­lanság, nemtörődömség, bürok­ratikus huzavona, lelketlen pa­ragrafusrágás, sértő fellépés, az adott hivatali hatalom pöffesz- kedő fitogtatása stb. Egyszóval, a hivatal packázásai. Vagy pon­tosabban fogalmazva: egy-egy hivatalnok packázásai. Egyik közéleti vezetőnk ekképp határozta meg: Ha valakibeh a butaság párosul a rosszindulat­tal és a tetejébe még valamiféle apróbb-nagyobb hatalma is van az illetőnek, ez teljesen remény­telen eset, a beosztással való visszaélés tipikus képlete. Igaz, ma már a köznevelés, a helyi és a nagyobb területi közigazgatás, az alsóbb fokú bíráskodás, a rendfenntartás, sőt az állam- igazgatás mind több ügyes-bajos dolgát hivatásos emberek he­lyett társadalmi munkások, ön­tevékenyen maguk a dolgozók intézik. A távolabbi cél a hiva­tali apparátus csökkentése és a demokratikus társadalmi ön­igazgatás mind szélesebb kibon­takoztatása. Ez az egészséges törekvés közelebb hozza a „hi­vatalos embereket” az „egysze­rű” állampolgárokhoz, segít el­tüntetni az „íróasztalon innen és íróasztalon túl” szemléletbeli különbségét. Ugyanakkor azon­ban előfordul az is, hogy a tár­sadalmi funkcionárius abban a pillanatban, amikor a munkapa­dot átmenetileg felcseréli az íróasztallal, amikor megkezdi hivatalos tevékenységét, felcsa­tolja a karszalagot stb. — úgy érzi, hogy — „hivatalos közeggé” lényegül, s többnek tartja ma­gát, mint korábbi mivoltában. A jelenség szerencsére elenyé­sző. Mégis létezik. Magyarázata egy különös fénytörésen alap­szik. A hivatalos ember ugyanis kétségtelenül az államhatalmat (annak valamilyen hatóságát) képviseli. Csak éppen hogy ez a hatalom a munkások, a parasz­tok, a dolgozó emberek hatal­f ia őértük van, az ő érdekei­ét érvényesíti. S ha az íróasztal mögül (egyeseknek) úgy tűnik, hogy rendelkezhetnek azokkal a halandókkal, akik az asztal túl-, só oldalán állnak, valójában op­tikai csalódás áldozatai, mert igazában az asztal mögött ülők rendeltettek az állampolgá­rok, a társadalom dolgozó em­bereinek szolgálatára. v. j. A műanyag borítású konyhabútorok sikere A Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari Ktsz a Békéscsabán, majd Szarvason rendezett ipari kiállításon dolgozószobát és tel­jes műanyag borítású, kisméretű, modern lakásokban elhelyezhető konyhabútort mutatott be, ame­lyekkel igen nagy sikert aratott, A konyhabútor nagyobb szériá­ban történő készítését egyelőre gátolja, hogy nem lehet több szín­változatban beszerezni a borító műanyagot, A vezetőség arra tö­rekszik, hogy megállapodást kös­sön valamelyik gyártó vállalattal és így a kereskedelem igényét is kielégíthesse. Kreszán Pál, a szö­vetkezet műszaki vezetője most beépíthető konyhabútort és háló­lakószoba kombinációt tervez, amely a legjobban megfelel a mai kor követelményeinek. Uj üzem Vízesfáson Az állami gazdaság létrejötté­vel fokozatosan, változik a vizes- * fási határrész. Egyrészt azzal, kogy új gazdasági épültetek emel­kednek a magasba, másrészt az­zal, hogy mind termékenyebbé ■teszik a többnyire erősen kötött földeket. A szárazság ellen. 10 millió forint költséggel építettek ki öntözőberendezéseket. Ez év végéig elkészülnek 16 millió fo­rint költséggel a 600 darabra ter­vezett tehenészet épületei. Most a napokban kezdte meg' működé­sét az újonnan épült lucernaliszt- készítő üzem. Az épület környé­kének rendezésére, a bekötő út elkészítésére még ezután kerül sor, az üzem dolgozóit azonban mindez nem gátolja abban, hogy óránként 20 mázsa lucernalisztet eregessenek zsákba. A gazdaság előre készült: a korábbi évek 656 holdas lucemavetését tavaly és az idén 1768 holdra növelte. Az üzem beindulásának pillanatában 400 hold lucerna volt lábon. Bár ötö­Részlet az új, korszerű üzemből. üzemet, hanem arra is fordítanak időt, hogy a kezelésére kioktas­sák azokat, akik majd dolgoznak vele. Szakái József aprólékosan elmagyarázta a komplikált beren­dezés kezelését Szabó Dánielnek, aki az üzem műszaki vezetője lett. Fiatal ember még. A gimnázi­umi érettségi után gépszerelő szakmát tanult Szolnokon, s az­tán szerelőként vállalt munkát a Vizesfási Állami Gazdaságban. Ott nősült meg s ott is akar vég­leg letelepedni. A műszaki vezető felelősségteljes tisztét az eddig tapasztalt hozzáértése alapján s azért bízták rá, mert nem elége­dett meg eddigi tudásával, hanem tanul a felsőfokú »mezőgazdasági gépipari technikumiban. Szabó Dániel és Szakái József, az üzem lelke, a tűziér nyílása előtt. chk jővediékű, holdanként mégis 50—60 mázsa zöldtömeget vág­nak le és hordanak le róla a lisztkészítő üzembe. A műszaki átvétel kifogásolás nélkül történt meg. Ez érthető, hiszen a Mosonmagyaróvári Gép­gyárnak fő profilja a lucerna liszt- készítő üzem gyártása. A gyár képviselői elmondták, hogy eddig a Szovjetunióban 82, Csehszlová­kiában 33 ilyen üzemet szereltek fel s a Szovjetunió űjaibb 20-at rendelt ez év végéig. Az NDK­Az új üzem dolgozódnak zöme növénytermesztési, háztartási munkából lépett elő üzemi dol­gozóvá. Domokos Lászlóné lezsá­koló, vízhordó és segédmunkás volt az üzem építkezése közben. Molnár Ferencné, a másik lezsá­koló leginkább a háztartásban dolgozott s csak néha vállalt kü­lönböző alkalmi munkát. Mind­ketten örömmel fogadták új meg­Szuszogó 411-es moz­dony hosszú kocsisort vonszol a gyomai állo­más felé. Keresztülcsö­römpöl a szerelvény a Körös felett átívelő hí­don s pár perc múlva a vastraverzeken ismét megkezdődik a munka. A híd alatt hatalmas la­dikban. széltől, naptól cserzett arcú férfi üldö­gél. Először ott, a lágyan ringó alkotmányban is­merkedünk a hídfestők életével, munkájával. Vetési István brigádve­zető ma a biztonsági fel­vigyázó, mert Viszokai János, aki ezt a feladatot betölti a brigádban, ma iskolában van. Most vég­zi levelező úton a mező- gazdasági technikum harmadik évfolyamát. — Én a mélyépítő technikum j első évét kezdtem meg — mondja elgondolkodva a brigád­vezető —, tanulni kell mindnyájunknak. A mi munkánk, életünk ér­dekli az újságírót? — fordítja kollektívájára a szólt. — Nem sok mesélni- valónk van. Dolgozunk. Ez a brigád tavaly ala­kult, tizennyolcán va­gyunk s az a feladatunk, hogy a békéscsabai MÁV pályafenntartás körzeté­be tartozó hidakat meg­Hídfestők védjük az időjárás rom­bolásától. Hét híd a munkaterületünk, ez az első, amelyen dolgozunk. Nem könnyű munka a mienk, kora tavasztól késő őszig állandóan nagy magasságban, kité­ve a nap, szél s nem­egyszer az eső kénye- kedvének. Munkánk szinte teljésen kézi mun­ka. Először lekaparjuk a régi festéket, majd mí­niumos alapozás után két réteg zöld festéket mázolunk az alkatré­szekre. Ez a híd például 8500 négyzetméteres fes- tenivaló területet jelent. Tavaly 2200 négyzetmé­terrel végeztünk, de az idén augusztus elsejéig elkészültünk újabb két­ezer-ötszázzal. Az is szá­mít, hogy a brigád tagjai egyre jobban megismer­kednek az ilyen veszé­lyes körülmények között végzendő munka apró fortélyaival. — Baleset". — Még eddig nem volt, reméljük nem is lesz. Itt nem dolgozhat akárki, a brigádtagok először alapos orvosi vizsgálaton voltak, csak azután mászhattak fel a magasba. Felmásszunk? — kérdi Vetési István, majd hozzáteszi — no nem a legmagasabb pontra gondolom. — Gyerünk — nyug­szom meg az utolsó sza­vakra, mert nem vágyom a hid legtetejére. Míg a töltésen kapasz­kodunk, egy gyorsvonat robog keresztül a hídon. Néhány fiatalembert látni csak a traverzek között, de úgy látom, közömbösen fogadják a vonat áthaladását. Őket fenn nem zavarja a vo­nat. Festékes ruhájú fér­fivel ismerkedünk a sí­nek között. Magyari Jó­zsef negyvenhat óta vas­utas, ötven óta dolgozik a pályafenntartásnál a mostanihoz hasonló munkakörben. Ö a bri­gád veteránja és ez a munkahely különösen tetszik neki. Hogyne tetszene, hiszen gyomai lakos és ez a híd köze­lebb van a lakásához, mint mondjuk a biator- bágyi, újpesti vagy az ország más vidékén le­vő. — Bizony, nagyon sok hidat megjártam már, | de nem cserélném el más I munkáért ezt. A család- í dal is együtt vagyok j most, meg aztán a köz-1 ség fejlődésének is nap! mint nap tanúja lehetek, | nem úgy, mint amikor j csak hetenként jártam g haza. ; — Tehát elégedett? | — Csak részben. Ke- [ vésnek tartjuk mind- j nyáján az órabért. Ügy j érezzük, ezért a mun- j káért valamivel többet ! érdemelnénk. A két híd között kéz- f zel hajtott köszörűkővel Varga Lajos bácsi dol­gozik, élesíti a kaparó­szerszámokat. A deszkák között látjuk a csende­sen folydogáló vizet. A mélység? Lehet vagy nyolc méter. — Nem szédül? ban 2, Jugoszláviában és Bulgária- bízatásukat. Örömmel és nagy Gyorsan telnek a zsákok. ában 1—1 mintaüzemet szereltek igyekezettel dolgoznak a többiek fel, s ezeket is minden bizonnyal is, mert büszkék arra, hogy'ilyen löbb megrendelés követi majd. modern létesítmény épült Vizes- A gyár szerelői nemcsak arra fáson s ők üzemi dolgozók lehet- íörek&zenek, hogy kifogástalan tek. műszaki állapotban adják át az K. I. — Megszoktam, annak ellenére, hogy nem sze­retem a vizet. A mélység nem izgat — kacsint egyet mosolyog­va —, de a víztől bi­zony elszédülök, ha inni kell. Elnyújtott vonatfüty- työt terelget felénk a szél, távozni kell a híd­ról. Varga Lajos bácsi ismét a köszörű fölé ha­jol, őt nem zavarja a vonat. Opauszky László ' A BÉKÉS MEGYEI VENDÉGLÁTÖIPARI VÁLLALAT tetőfedő kisiparost keres az orosházi Alföld-étterem tetőfedési munkálatainak elvégzésére. Jelentkezés, valamint a munkálatok elvégzésének megbeszélése a vállalat központjában, a tervosztály vezetőjénél, Békéscsaba, Sallai utca 40 sz. alatt. 85279

Next

/
Thumbnails
Contents