Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-17 / 220. szám
szeptember 17. 3 Szombat Az íróasztalon innen és túl Hajdanában az egyszerű vidéki ember igen-igen respektálta minden fajtáját a • Hivatalnak, s valahányszor elkerülhetetlen volt a találkozás, a kalap karimáját gyürkészve, ravaszko- dó alázatossággal óvakodott be a barnára pácolt ajtók mögé — az oroszlán barlangjába. Erre a dologra, a „hivatalos emberek” és az egyszerű, tisztességes állampolgár alárendelt viszonyára többnyire csak agáink, nagyapáink, az idősebb emberek emlékeznek. A mai hivatalok merőben mások, a szocialista államhatalom különböző hatóságai, szervei céljaikban, tevékenységükben, személyi összetételükben és az ügyintézés stílusában a dolgozó ember érdekét szolgálják. Nos itt azért álljunk meg egy percre. Amit elmondottunk, az a hivatalok és az esetek döntő többségére érvényes, de... hát szóval, az ügyintézés stílusában itt-ott akad kivetnivaló, helyenként ellentétbe kerül a hivatal valóságos hivatásával. Az efféle megnyilvánulásokat ki-ki saját bőrén tapasztalhatta. Udvariatlanság, nemtörődömség, bürokratikus huzavona, lelketlen paragrafusrágás, sértő fellépés, az adott hivatali hatalom pöffesz- kedő fitogtatása stb. Egyszóval, a hivatal packázásai. Vagy pontosabban fogalmazva: egy-egy hivatalnok packázásai. Egyik közéleti vezetőnk ekképp határozta meg: Ha valakibeh a butaság párosul a rosszindulattal és a tetejébe még valamiféle apróbb-nagyobb hatalma is van az illetőnek, ez teljesen reménytelen eset, a beosztással való visszaélés tipikus képlete. Igaz, ma már a köznevelés, a helyi és a nagyobb területi közigazgatás, az alsóbb fokú bíráskodás, a rendfenntartás, sőt az állam- igazgatás mind több ügyes-bajos dolgát hivatásos emberek helyett társadalmi munkások, öntevékenyen maguk a dolgozók intézik. A távolabbi cél a hivatali apparátus csökkentése és a demokratikus társadalmi önigazgatás mind szélesebb kibontakoztatása. Ez az egészséges törekvés közelebb hozza a „hivatalos embereket” az „egyszerű” állampolgárokhoz, segít eltüntetni az „íróasztalon innen és íróasztalon túl” szemléletbeli különbségét. Ugyanakkor azonban előfordul az is, hogy a társadalmi funkcionárius abban a pillanatban, amikor a munkapadot átmenetileg felcseréli az íróasztallal, amikor megkezdi hivatalos tevékenységét, felcsatolja a karszalagot stb. — úgy érzi, hogy — „hivatalos közeggé” lényegül, s többnek tartja magát, mint korábbi mivoltában. A jelenség szerencsére elenyésző. Mégis létezik. Magyarázata egy különös fénytörésen alapszik. A hivatalos ember ugyanis kétségtelenül az államhatalmat (annak valamilyen hatóságát) képviseli. Csak éppen hogy ez a hatalom a munkások, a parasztok, a dolgozó emberek hatalf ia őértük van, az ő érdekeiét érvényesíti. S ha az íróasztal mögül (egyeseknek) úgy tűnik, hogy rendelkezhetnek azokkal a halandókkal, akik az asztal túl-, só oldalán állnak, valójában optikai csalódás áldozatai, mert igazában az asztal mögött ülők rendeltettek az állampolgárok, a társadalom dolgozó embereinek szolgálatára. v. j. A műanyag borítású konyhabútorok sikere A Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari Ktsz a Békéscsabán, majd Szarvason rendezett ipari kiállításon dolgozószobát és teljes műanyag borítású, kisméretű, modern lakásokban elhelyezhető konyhabútort mutatott be, amelyekkel igen nagy sikert aratott, A konyhabútor nagyobb szériában történő készítését egyelőre gátolja, hogy nem lehet több színváltozatban beszerezni a borító műanyagot, A vezetőség arra törekszik, hogy megállapodást kössön valamelyik gyártó vállalattal és így a kereskedelem igényét is kielégíthesse. Kreszán Pál, a szövetkezet műszaki vezetője most beépíthető konyhabútort és hálólakószoba kombinációt tervez, amely a legjobban megfelel a mai kor követelményeinek. Uj üzem Vízesfáson Az állami gazdaság létrejöttével fokozatosan, változik a vizes- * fási határrész. Egyrészt azzal, kogy új gazdasági épültetek emelkednek a magasba, másrészt azzal, hogy mind termékenyebbé ■teszik a többnyire erősen kötött földeket. A szárazság ellen. 10 millió forint költséggel építettek ki öntözőberendezéseket. Ez év végéig elkészülnek 16 millió forint költséggel a 600 darabra tervezett tehenészet épületei. Most a napokban kezdte meg' működését az újonnan épült lucernaliszt- készítő üzem. Az épület környékének rendezésére, a bekötő út elkészítésére még ezután kerül sor, az üzem dolgozóit azonban mindez nem gátolja abban, hogy óránként 20 mázsa lucernalisztet eregessenek zsákba. A gazdaság előre készült: a korábbi évek 656 holdas lucemavetését tavaly és az idén 1768 holdra növelte. Az üzem beindulásának pillanatában 400 hold lucerna volt lábon. Bár ötöRészlet az új, korszerű üzemből. üzemet, hanem arra is fordítanak időt, hogy a kezelésére kioktassák azokat, akik majd dolgoznak vele. Szakái József aprólékosan elmagyarázta a komplikált berendezés kezelését Szabó Dánielnek, aki az üzem műszaki vezetője lett. Fiatal ember még. A gimnáziumi érettségi után gépszerelő szakmát tanult Szolnokon, s aztán szerelőként vállalt munkát a Vizesfási Állami Gazdaságban. Ott nősült meg s ott is akar végleg letelepedni. A műszaki vezető felelősségteljes tisztét az eddig tapasztalt hozzáértése alapján s azért bízták rá, mert nem elégedett meg eddigi tudásával, hanem tanul a felsőfokú »mezőgazdasági gépipari technikumiban. Szabó Dániel és Szakái József, az üzem lelke, a tűziér nyílása előtt. chk jővediékű, holdanként mégis 50—60 mázsa zöldtömeget vágnak le és hordanak le róla a lisztkészítő üzembe. A műszaki átvétel kifogásolás nélkül történt meg. Ez érthető, hiszen a Mosonmagyaróvári Gépgyárnak fő profilja a lucerna liszt- készítő üzem gyártása. A gyár képviselői elmondták, hogy eddig a Szovjetunióban 82, Csehszlovákiában 33 ilyen üzemet szereltek fel s a Szovjetunió űjaibb 20-at rendelt ez év végéig. Az NDKAz új üzem dolgozódnak zöme növénytermesztési, háztartási munkából lépett elő üzemi dolgozóvá. Domokos Lászlóné lezsákoló, vízhordó és segédmunkás volt az üzem építkezése közben. Molnár Ferencné, a másik lezsákoló leginkább a háztartásban dolgozott s csak néha vállalt különböző alkalmi munkát. Mindketten örömmel fogadták új megSzuszogó 411-es mozdony hosszú kocsisort vonszol a gyomai állomás felé. Keresztülcsörömpöl a szerelvény a Körös felett átívelő hídon s pár perc múlva a vastraverzeken ismét megkezdődik a munka. A híd alatt hatalmas ladikban. széltől, naptól cserzett arcú férfi üldögél. Először ott, a lágyan ringó alkotmányban ismerkedünk a hídfestők életével, munkájával. Vetési István brigádvezető ma a biztonsági felvigyázó, mert Viszokai János, aki ezt a feladatot betölti a brigádban, ma iskolában van. Most végzi levelező úton a mező- gazdasági technikum harmadik évfolyamát. — Én a mélyépítő technikum j első évét kezdtem meg — mondja elgondolkodva a brigádvezető —, tanulni kell mindnyájunknak. A mi munkánk, életünk érdekli az újságírót? — fordítja kollektívájára a szólt. — Nem sok mesélni- valónk van. Dolgozunk. Ez a brigád tavaly alakult, tizennyolcán vagyunk s az a feladatunk, hogy a békéscsabai MÁV pályafenntartás körzetébe tartozó hidakat megHídfestők védjük az időjárás rombolásától. Hét híd a munkaterületünk, ez az első, amelyen dolgozunk. Nem könnyű munka a mienk, kora tavasztól késő őszig állandóan nagy magasságban, kitéve a nap, szél s nemegyszer az eső kénye- kedvének. Munkánk szinte teljésen kézi munka. Először lekaparjuk a régi festéket, majd míniumos alapozás után két réteg zöld festéket mázolunk az alkatrészekre. Ez a híd például 8500 négyzetméteres fes- tenivaló területet jelent. Tavaly 2200 négyzetméterrel végeztünk, de az idén augusztus elsejéig elkészültünk újabb kétezer-ötszázzal. Az is számít, hogy a brigád tagjai egyre jobban megismerkednek az ilyen veszélyes körülmények között végzendő munka apró fortélyaival. — Baleset". — Még eddig nem volt, reméljük nem is lesz. Itt nem dolgozhat akárki, a brigádtagok először alapos orvosi vizsgálaton voltak, csak azután mászhattak fel a magasba. Felmásszunk? — kérdi Vetési István, majd hozzáteszi — no nem a legmagasabb pontra gondolom. — Gyerünk — nyugszom meg az utolsó szavakra, mert nem vágyom a hid legtetejére. Míg a töltésen kapaszkodunk, egy gyorsvonat robog keresztül a hídon. Néhány fiatalembert látni csak a traverzek között, de úgy látom, közömbösen fogadják a vonat áthaladását. Őket fenn nem zavarja a vonat. Festékes ruhájú férfivel ismerkedünk a sínek között. Magyari József negyvenhat óta vasutas, ötven óta dolgozik a pályafenntartásnál a mostanihoz hasonló munkakörben. Ö a brigád veteránja és ez a munkahely különösen tetszik neki. Hogyne tetszene, hiszen gyomai lakos és ez a híd közelebb van a lakásához, mint mondjuk a biator- bágyi, újpesti vagy az ország más vidékén levő. — Bizony, nagyon sok hidat megjártam már, | de nem cserélném el más I munkáért ezt. A család- í dal is együtt vagyok j most, meg aztán a köz-1 ség fejlődésének is nap! mint nap tanúja lehetek, | nem úgy, mint amikor j csak hetenként jártam g haza. ; — Tehát elégedett? | — Csak részben. Ke- [ vésnek tartjuk mind- j nyáján az órabért. Ügy j érezzük, ezért a mun- j káért valamivel többet ! érdemelnénk. A két híd között kéz- f zel hajtott köszörűkővel Varga Lajos bácsi dolgozik, élesíti a kaparószerszámokat. A deszkák között látjuk a csendesen folydogáló vizet. A mélység? Lehet vagy nyolc méter. — Nem szédül? ban 2, Jugoszláviában és Bulgária- bízatásukat. Örömmel és nagy Gyorsan telnek a zsákok. ában 1—1 mintaüzemet szereltek igyekezettel dolgoznak a többiek fel, s ezeket is minden bizonnyal is, mert büszkék arra, hogy'ilyen löbb megrendelés követi majd. modern létesítmény épült Vizes- A gyár szerelői nemcsak arra fáson s ők üzemi dolgozók lehet- íörek&zenek, hogy kifogástalan tek. műszaki állapotban adják át az K. I. — Megszoktam, annak ellenére, hogy nem szeretem a vizet. A mélység nem izgat — kacsint egyet mosolyogva —, de a víztől bizony elszédülök, ha inni kell. Elnyújtott vonatfüty- työt terelget felénk a szél, távozni kell a hídról. Varga Lajos bácsi ismét a köszörű fölé hajol, őt nem zavarja a vonat. Opauszky László ' A BÉKÉS MEGYEI VENDÉGLÁTÖIPARI VÁLLALAT tetőfedő kisiparost keres az orosházi Alföld-étterem tetőfedési munkálatainak elvégzésére. Jelentkezés, valamint a munkálatok elvégzésének megbeszélése a vállalat központjában, a tervosztály vezetőjénél, Békéscsaba, Sallai utca 40 sz. alatt. 85279
