Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

1966. szeptember 16.

Péntek

Megkérdeztük — a közgazdász válaszol:

Az új mechanizmus és a foglalkoztatottság

A szocialista társadalmi rend egyik leglényegesebb vonása, hogy biztosítja minden njunka- képes állampolgár számára a munkához való jogot. Az elmúlt két évtizedben lényegében természetesen meg is valósítottuk a teljes foglalkoztatottságot. Ez nem azt jelenti, hogy hazánkban minden munkaképes ember társadalmilag szervezetten dolgozik is, de az kétségtelen, hogy aíki munkát, állást keres, az talál is.

A teljes foglalkoztatottságnak azonban vannak bizonyos gaz- . dasági hátrányai, így például a részleges munkaerőhiány. Ha munlkaerőhiány van, akkor a vállalatok nem tudnak kellően válogatni a munkaerőben, azt 'kell felvenniük, aki jelentkezik. Hányszor kényszerülték bele a vállalatok olyan igazságtalanságiba, hogy az új munkavállalónak magasabb bért adtak, mint a régóta ott dolgozóiknak.

A vállalati létszám felduzzadt. Ha mindenkit fel kell venni, aki jelentkezik, akkor fegyelmezetlen, lusta emberek is a vállalathoz kor ü lhetnék. Rontják a munikaszedlemet, a technológiai es termelési rendet; vu- ratllan hiányzásaikkal zavart okoznak; mire betanulnak, kilépnek. Mindez rengeteg többletköltségeit okoz. Ezért az új gazdaságirányítási rendszerben a vállalatok érthetően szabadulni igyekeznek majd az ilyen dolgozóktól. A gazdálkodási feladatukhoz szükséges munkás- és alkalmazotti létszámot maguk állapíthatják meg, ezáltal megfelelő körültekintésre és ésszerű takarékosságra kényszerülnek, fáidig a vállalati terv-számok az ún. bázisadatokra épüllek. így a lólsaámlazasag már az előző évek adatában is (Benne volt, az új tervszámban is résziben benne maradt. A vállalatnak nem is' fűződett különösebb érdeke a lazaságok feltárásához és megszüntetéséhez. Az új gazdasági mechanizmusban a nyereség növelésére való törekvés azt eredményezi, hogy a vállalatok minden felesleges kiadást meg akarnak szüntetni, s nem kivétel a bérkiadás sem.

Elképzelhető, hogy az új irányítási rendszer működését követően meggyorsul a munkaerő- áramlás, egyrészt a különböző ütemben fejlődő ágazatok közötti másrészt a rosszabb és a -1 jobb vállalatok között. A jobb ;• vállalat többet tud fizetni: az .£ emberek igyekeznek majd ilyen plváÉallathbs! kerülni. Ez megfelel Jé?ahWafc a célnak, hogy mindenki jB'P'oüt dolgozzék, ahol munkája a ^■ legnagyobb hatékonyságú. így a legtöbb nemzeti jövedelmet eredményezi.

I f Sok új munkahely lesz. még- ; is megtörténhet, hogy egyes emberek elhelyezkedése majd nehézségekbe ütközik. A munkaalkalmak összességét tekintve lesz annyi munkaihely — sőt. való- s^jpűleg több —, mint amennyi a munkára jelentkezők, dolgozná akarók száma, mégis az igények és a lehetőségek esetenkénti eltérése miatt előfordul, hogy nem mindenki talál majd azonnal a képzettségének, képességének. egészségi, családi állapotának, korának megfelelő munkahelyet.

Erre már most fal lehet készülni. A vállalatok, a tanácsok okosan teszik, ha előre felmérik a területükön felszabaduló munkaerő nagyságát és összetételét. Hasznosnak látszik előirányzatokat készíteni a felszabaduló munkaerő elhelyezésére, áteső por tosí Iá sara. T árgyal ásokait érdemes kezdeni az iparvál- lalatok. mezögazdaeagi és bányaüzemek között, hogy az adott földrajzi területen milyen összetételű és nagyságú létszám szabadul fel, illetve milyen löbbletilétszam szükséges.

A központi gazdaságvezetés és az állami szociális szervek is felkészülnek az új helyzetre. Olyan intézményeket létesítenek. amelyek elősegítik a felszabaduló munkaerő gyors elhelyezését. az átmeneti nehézségek leküzdéséit szociálpolitikai eszközökkel is.

Itt persze nemcsak az állami és a vállalati, tanácsi feladatok a döntőek. Az igazán döntő a munkások, tisztviselők magatartása. A vterseny nemcsak a gyárak és a termékek között indul meg. hanem a dolgozóknál is. Nem titok, hogy aki. szorgahna- sar. megbízhatóan dolgozik, attól nem akar egv vállalat, sem megszabadulni. Sőt. érdeke azt diktálja, hogy igyekezzék megtartatni.

Or. Pirityi Ottó

Másfél millió tojás került eddiir

a iiir/ókovárshá/i keltetőbe

•

Ez év januárjában, februárjában akadozott a Mezőkovácsházi Földműves-szö vetkezet keltetőallomásának tenyészto- jás ellátása. Finnek-' ellenére a tavalyinál jóval többet tudnak keltetni. Szeptember 12-ig 1

millió 285 ezer tyúktojást, 118 ezer libatojást, 170 ezer pulykatojást és 122 ezer kacsatojást raktak a gépekbe. Mivel a na- posállat-nevelés a késő őszi és téli hónapokban sem szünetel, előreláthatólag még 2500 tojást raknak be keltetésre az idén az állomás dolgozói.

Új presszó épül

Megfelelő helyiségek (hiányában eddig lassú ütemű volt a föld m ű vessző vetkezeti bolthálózat és vendéglátóipari egységek korszerűsítése Kevermesen. Nemrégiben kiüríthetővé vált a helyi mozival szemben egy épület, amelyben az eddig sokat hiányolt korszerű presszót ki lehet alakítani. Az átalakításhoz a napokban lát hozzá a Kunágo- ta és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet házi építőbrigádja. s előreláthatólag november 7-én mór át is adják a íorgar lomnak. A szükséges modern berendezést már előre megvásárolták.

„Egy liba hét kiló, hozzá a papír fél kiló"

Bensőséges ünnepség Kevermesen

A felszabadulás első napjaitól kezdve becsülettel dolgozott a kevermesi tanácsházán B. Fodor Béla hivatalsegéd. 1945 előtt gazdasági cseléd volt és onnan került a hivatalba, a tanácsházára. Időközben a tanács dolgozói nagyon megkedvelték és ma is sok-sok szeretettel veszik körül, amikor elkövetkezett a megérdemelt pihenés ideje, nyugdíjba vonult. A tanács dolgozói bensőséges házi ünnepséget rendeztek tiszteletére. Szelezsán György vb-elnök meleg szavakkal köszöntötte a nyugdíjba vonuló idős dolgozót és boldog, napsugaras, egészségben bővelkedő öregkort kívánt neki. Ezután Balogh István, a tanács Vb-titkára Béla bácsi régi vágyát teljesítve, egy zsebórát adott át a tanács ajándékaképpen munkája elismeréséül. Munkatársai virággal köszöntöttek és

uzsonnával vendégelték meg idős társukat. Ez a nap bizonyára emlékezetes marad Béla bácsinak. aki az évek során és nyugdíjaztatása alkalmával is érezte a tiszteletet és megbecsülést.

K. G.

Így jellemezte a baromfiíelvá- sárlást Benkó Imre. a Csanád- apáca és Vidéke Körzeti Föld- művesszövetkezet igazgatóságának elnöke. Majd így folytatta'

— Lehet, hogy a MESZÖV- től vagy éppen valamelyik országos szervtől nem kapok dicséretet azért, mit most elmondok, de nem tudom magamban tartani gondolataimat. Értekezleteken és egyebütt évek óta arrói beszélnek vezetőink, hogy erőnk legjavát a baromfiszerződések növelésére kell fordítanunk. S ez érthető, hiszen az ország még jobb húsellátásán túl a jelentős exporttervek teljesítése is felvásárlásunk ütemétől, élénkségétől függ. Mindez így igaz. Van azonban a mi felvásárlásunknak árnyoldala is, amiről nemigen beszélünk:

Ez esetben a libatenyésztessel együt.tjaró papirhalmazról lesz szó. De beszéljen erről Benkó Imre. a szövetkezet elnöke:

— A felvásárló első ténykedése, hogy kiállítja a szerződést négy példányban. Ezt követi i a libatenyésztésre szerződött termelő személyes meglátogatása július 31-ig, amelyről szintén négypéldányos látogatási jegyzőkönyvet kell készítenie a felvásárlónak. Augusztus második felétől szeptember 15-ig meg kell történnie a második személyes látogatásnak, ami a szerződéses állomány újabb számszerű ellenőrzését jelenti. Erről hasonlóan négypéldan.vos jegyzőkönyvet készít a felvásárló. Közben augusztus 31-ig ugyancsak látogatás közepette nyilatkoztatja a termelőket, hogv a leszerződött állomány hizlalásához igényel-e takarmányt, avagy helyette a leadáskor felárat kér. Erről újabb négypéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni külön-külön minden termelőnél. Ugyancsak augusztus 31-i határidővel újabb személyes látogatás vár a felvásárlókra. s újabb négypéldányos jegyzőkönyv megírása, amelyben a termelő kinyilatkozza: az év., melyik hónapjának melyik napján szándékszik hízott libáit leadni. A liba átadásakor három példányban felvásárlási jegyet állít ki a felvásárló. Majd elkészíti a felvásárlási jegyek összesítését két példányban. Ezen belül külön összesítést kell készíteni a szerződöttekről, külön a szerződés nélküliekről, kiilön azokról a libákról, amelyek hizlalásához kukoricát igényeltek és külön, amelyekre utólagosan felárai kérlek. Az említetteken kívül el kell. hogv készítsen a felvásárló három példányban külön-külön kimutatást az előleggel és az előleg nélkül beállított állományról. Továbbá újabb kétpéldányos kimutatást készít a felvásárló, amely termelőként feltünteti a felvett előleg levonását. Mindezt összesíti a pénztárjelentésben, majd részletesen elkülönített nyilvántartást vezet a társulásoktól átvett hízott libákról. Ezt követően külön nyilvántartást készít a májli- bákról. mivel azok átvételi ara magasabb. Mindez a felvásárló feladata. A felsorolt jegyzőkönyveket, nyilatkozatokat, kimutatásokat minden termelő esetében külön-külön tölti ki. Végezetül a központi irodában termelőnként elkészítik a kartonokat.

Mindezt lejegyezni is sok, nemhogy megtanulni és csinálni. S miután e felsorolásnak vége, önkéntelenül arra gondol az ember: ezek szerint mikor bonyolítják le a felvásárlás gyakorlati részét? Noha még említést sem tettünk itt az egyéb baromfi felvásárlásával együtt járó kimutatások, jelentések tömkelegéről.

Balkiis Imre

CAOLA

PESOPORÁIÓ

KRÉM

Kellemesen illatosított izzadtsággátló és szagtalanító króm, amelynek használata egész napon át a jólápoiitság és üdeség érzetét kelti;

2933

TÓTH LAJOS

— Kisregény

Julcsa néni közben a konyhában mosogatta az edényeket. Néha-néha odafülelt a szoba felé. Bosszantotta, hogy Mihály ilyen sokáig zaklatja az urát a szövetkezeti dolgokkal. Akkor is a kulcslyukra tapasztotta fülét, amikor Mihály elbúcsúzott az öregtől. Sajnálta, hogy az utolsó mondatokat nem hallotta meg, de a gyanú már benne égett.

— „Miért sugdolóztak?”

Az öreg ki akarta kísérni vendégét az utcára, de Julcsa néni nem engedte.

■— Ládd, pendelyes gyerekkoromban se volt ilyen jó dolgom!

— kezelt el Mihálytól a konyhaajtóban.

Tíz felé járt, mire lefeküdtek.

Julcsa néni hamar elaludt, de az öreget tovább háborgatták a szövetkezet ügyei. Mihályt szavahihető embernek ismeri, mégis úgy érzi, hogy egyoldalúan, csak a maga szemszögéből ítéli meg a kinti helyzetet. De még, ha úgy is volna, hogy Menyhért túlságosan a maga kezeibe vett mindent, miért hagyták? Miért nem csinálta ezt, míg ő mellette volt?

Mikor négyet vert a régimódi falióra, felriadt gondolataiból. Ügy hallotta, mintha esőcseppek koccantották volna az ablakot.

Felemelte fejét a párnáról, s az utca félé fülelt.

Csak a szél zúgott, s a ház előtti akácfák gallyai csapódtak az üvegnek. Le kellett volna már ezeket is nyesni.

— Kimegyek az udvarra — hajtotta fel finoman a dunyhát, nehogy felébressze mocor- gásával Julcsa nénit.

Felült az ágy szélére. Néhány apróbb reccsenes zavarta meg

igyekezetében. Most. hogy a titkos szemlélődésre készült, a kisebb zajt is hangosabbnak hitte. A sötétben hóna alá kapta gyapjúpulóverét, majd lehajolt a papucsáért. Tapogatózás közben belenyilalt a fájás a derekába.

— Már megint kerülgetsz!

Mint a macska, úgy lopózott ki a konyhába. Igyekezetében kezét nekiütötte a kilincsnek, mert a sötétben nem tudta pontosan kimérni a távolságot az ágy és az ajtó között. Julcsa néni erre se ébredt fel.

A konyhában gyorsan bebujtatta lábát a papucsba, felhúzta a pulóverét, bekecsét leakasztotta a fogasról, magára terítette, s alig hallható kis nesszel kilépett a gádorba.

Kint egyre hevesebben támadt fel a november végi csapós szél. Az udvar tele volt leszáradt falevelekkel. Most is jó csomót bekavart már a gádorba. Julcsa néni többször is panaszkodott a napokban, hogy reggelente két-három kas szemetet is összesöpör. Szinte semmit sem ért, hogy a nyitott gádort a múlt őszön méternyi magos fakerítéssel választották el az udvartól.

Odacsoszogott a gádorajtóhoz. Megbotlott a küszöbön, s leesett a papucsa. Kis híja volt, hogy el nem terült a sárban. Alig tudott megkapaszkodni a kerítés felső deszkájában. Jobb lábfeje így is