Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-16 / 219. szám
19W. szeptember 16, 5 Péntek Készül a házi feladat Telt ház a TIT nyelvtanfolyamain —, Már csak olaszra lehet jelentkezni — Felelősségtudattal mondták el véleményüket a kommunisták Beszélgetés dr. Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával az augusztusi és a szeptemberi taggyűlések tapasztalatairól Az augusztusi párt taggyűlések, amelyeken megvitatták a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, az MSZMP módosított szervezeti szabályzat tervezetét és megválasztották a vezetőség- és küldött választó taggyűlésekre a jelölő bizottságokat, a kongresszusi előkészületek fontos állomásai voltak. Szeptember elején kezdődtek a beszámoló és vezetőségújjáválasztó taggyűlések, amelyeknek rnár több mint egyhar- madát megtartották. A Békés megyei pártbizottság az augusztusi és a szeptemberi taggyűlések lefolyását figyelemmel kísérte és azokból számos következtetést vont le, melyek hasznos tanulságul szogálhatnak a további munkához. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békéscsabán hirdetett idegen nyelvi tanfolyamait az idén is nagy érdeklődéssel fogadták a tanulni vágyó felnőttek. A német, angol, francia kezdő, középfokú és haladó csoportokba, illetőleg a társalgást tanulókhoz maximálisan jelentkeztek felvételre. Az egyre nagyobb tömegeket érintő turistamozgalom eredménye, hogy Békéscsabán a TIT nyelvtanfolyamain több százan bokáig merült a járda melletti malajba. — Vitte volna el az ördög! Mi a fenének kellett ezt a ce- menitlépcsőt idecsináltatrri? Ez is az asszony műve! — pusmogott Julcsa nénire, aiki még mindig nem vette észtre, hogy az öreg kiszökött mellőle. Fázósan összehúzta vállán a bekecset, s elsomfordált az udvar közepe táján levő kerekes- kútig. Felnézett az égre, de nem látott egyetlen csillagot se pislákolni. Egy eltévedt esőcsepp az orrára hullt, aztán egyre több csiklandozta az arcát. — Éppen ez hiányzót# — dörmögte. Bosszúsan ment vissza a házba. A konyhába érve gyorsan felakasztotta bekecsét és mintha kánt se járt volna, nagy lelki nyugalommal keresni kezdte a kantát. A villanyt még ekkor se gyújtotta fel. El is mosoűyodott, mert Julcsa néni még azt se engedi néki, hogy hideg vizet igyon. De most kitol vele! Ahogy felemelte a mosdó mellől a kantát, beleverte fedelét a lavór peremébe. Jó nagyot csör- rehve le is. esett a cementlapra. Erre a zajra ébredt fel Jul- cta néni. — Mi zörög? Talán a macska? — kérdezte félhangosan a szobában, amikor nem kapott feleletet, átnyúlt Józsi bácsi ágyába. tanulják neves tanároktól az idegen nyelveket. Néhány év óta egyre szorosabbá válik gazdasági és kulturális kapcsolatunk Olaszországgal; s a turisták is szívesen keresik fel a romantikus Itáliát. Ennek hatására az idén olasz nyelvtanfolyamot is szervezett a TIT. erre még most is lehet jelentkezni szeptember 19-ig Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában. Egyből kisietett a konyhába, mert biztos volt benne, hogy az öreg ki alkarja játszani. Az kéne még csak. hogy hideg vizet vedeljen! Arra nem is mert gondolni, hogy az öreg már kint járt az udvaron. Józsi bácsi, mikor meghallotta JulcSa néni mocorgását, gyorsan vissza tette a kantát a helyére. — Mit keres? — gyújtotta rá Julcsa néni a villanyi — Semmit — felelte esetlenül az öreg. — Csak inni akartam. — Még mit nem! — forty am fel Julcsa néni. — Nem megmondta a főorvos úr, hogy ne igyon hideg vizet? Tudhatja, hogy magának van odakészítve a tea a palaokban! Julcsa néni teleöntötte az egyik háromdecis poharat. — Itt van’ — nyújtotta az öregnek. — Nem kell! Olyan langy ez, akár a lóhúgy! — Akkor nem Is szomjas maga igazában! Mást pedig nem kap! Az öreg kényszeredetten lehúzta, bár egyáltalán nem kívánta a teát. Sokkal jobban esett volna, ha szájához emelheti a teli kantát, és abból kortyolgatott volna, amennyit csak bír. A kórházban is. nagyon kívánta az itthoni, friss hideg vi zet. (Folytatjuk) Először az augusztusi taggyűlésekről beszélgetünk dir. Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával, aki elmondja, hogy a kommunisták egyöntetű helyeslésével találkozott a KB-nak az a döntése, hogy a két fontos okmányt meg kell vitatni a tagsággal, mielőtt a kongresszus elé kerül. A taggyűlések igen aktívak voltak, a tagság túlnyomó többsége nemcsak részt vett azokon, hanem véleményt nyilvánított és javaslatokat tett. — Tudna ezekből Szabó elvtárs néhányat megemlíteni? — Bevezetőként meg lehet állapítani. hogy a tagság nagy többsége egyetért a párt politikai irányvonalával. A hozzászólásokból azonban sok helyein kicsen- dülí. hogy a határozatok végrehajtásában közép- és alsó szinten néhol hiányzik a kellő következetesség. Helyeslik például a származási kategória szerinti megkülönböztetés eltörlését, de azt már nem, hogy például azonos pontszám elérése esetén volt kizsákmányolok gyermekei kerülnek az egyetemre, míg a munkás-, parasztszülők gyermekeit elutasítják. Valamiféle dinasztikus szemlélet is uralkodik néhol, amelyék alapján egyesek úgy gondolják, hogy orvos, mérnök, tanár stb. gyermeke csak az lehet, ami az apja. Mindenki egyetért a demokratizmus kiszélesítésével, de hangsúlyozták. hogy ez senkit sem bátoríthat fegyelmezetlenségre, hanyagságra, gondatlanságra és ezekből eredően károk okozására. Akik ezt nem értik, azokat —legyenek vezetők vagy dolgozók — kényszeríteni kell törvényeink tiszteletére, a rendeletek, szabályok betartására. Többen szóvá tették: vannak helyeit. ahol félremagyarázzák azt az elvet, hogy pártfunkción kívül a pártonkívüliek bármilyen vezető állást betöllhetnek. ha megvan a szakképzettségük. Fontos a szakképzettség, de elsődleges a néphez való hűség, ami egyet jelent a. párt politikájával való egyetértéssel és határozatainak vég'reh a j tásá val. Nem egy taggyűlésen kifogásolták, hogy fokozódik az elkispol- gáriasodás. Ha nem is nagy számban, de akad olyan vezető, aki elfelejtkezett munkásmúltjáról, a kapcsolata a munkásokkal meglazult. Sokan foglalkoztak p népszaporulat kérdésével és javaslatokat tettek a többgyermekes családok helyzetének megjavítására. Ilyen javaslat többek között, hogy az állami lakásokat elsősorban azok kapják, közülük is a kisebb keresetből élők. Javasolták azt is, hogy a nők heti ötnapos munkaidőben vagy napi 5—6 órás műszakban dolgozhassanak és fordítson több gondot az áillam bölcsődék, napközi otthonok létesítésére. Az életszínvonal kérdésével kapcsolatban olyan vélemények hangzottak el. hogy helyes lenne a bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági dolgozók közötti anyagi különbségek mielőbbi megszüntetése, főleg a társadalombiztosítás egy szintre való hozatala. Követelték a kommunisták, egy «Szüntessék meg az ésszerűtlen felújításokat, az anyagpazarlást. Vonják felelősségre azokat, akik csákiszalmájának tartják a társadalmi tulajdont. Ugyancsak szüntessék meg az egyre jobban elharapódzó korrupciót. Számos helyen a „kenést” szinte természetesnek tartják. enéLkül nem is lehet hozzájutni különböző anyagokhoz, fontos alkatrészekhez. Az 1964 decemberi határozat az improduktív munkaérő csökkentését írja elő. Mit tették ezért a vállalatok, szervek, intézmények? Ha megvizsgáljuk a kérdést, kimondhatjuk: jóformán semmit. Ezen is — kellően átgondolva — sürgősen változtatná kell! A külpolitikánkat helyeslik a párttagok, de szükségesnek tartják. hogy még több segítséget adjunk Vietnamnak. A Kínai Kommunista Párt vezetőinek szektás magatartását elítélik, mert árt a nemzetközi munkásmozgalomnak. Nyíltan. felelősségtudattal mondták el véleményüket a kommunisták, javaslataik — bár az előbb megismételtek csak egy részét képezik az egésznek — általában reálisak és a párt politikai irányvonalával való egyetértést bizonyítják. A megyei párt- bizottság ezeket összesítve eljuttatja a Központi Bizottsághoz. — Milyen álláspont alakult ki a módosított szervezeti szabályzat tervezettel kapcsolatban? — Általában egy elértenek vele, egyes pontokhoz azonban néhány helyes kiegészítő javaslat hangzott el, amit a felsőbb .pártszervek bizonyára figyelembe vesznek majd. — Az augusztusi taggyűlésekkel lezárultnak lehet tekinteni a Központi Bizottság okmányainak, a kongresszusi irányelveknek és a módosított szervezeti szabályzat tervezetnek a vitáját? — Nem, az okmányok megvitatása a kongresszusig tart. Az a pártvezetőség cselekszik helyesen, amelyik — az elhangzott vélemények, javaslatok alapján — a szeptemberi taggyűlés beszámolójában visszatér rá. Ezeket ugyan már továbbították a felsőbb pártszervekhez, ami a KB-hoz ts eljut. de helytelen lenne mindent a központtól várni. Az a feladat, hogy a pártvezetés a saját területén már most tegyen konkrét intézkedést a hatáskörébe tartozó kérdések megoldására. így például az üzemekben a pazarlás, az ésszerűtlen gazdálkodás, az ezzel összefüggő közöny megszüntetésére. Igen fontos, hogy azok, akik augusztusban nem vettek részt azon a pártcsoportértekezleton vagy taggyűlésen, amelyen az okmányokban foglaltakat vitatták meg. még a szeptemberi taggyűlés előtt pótlólag tanulmányozzák át az anyagot. — Mik a tapasztalatok az eddig megtartott beszámoló, vezetőségújjá- választó taggyűlésekről? — A szeptemberi taggyűlésekre kellő politikai előkészítés után került sor. Elmondhatjuk, hogy általában jól szervezettek, aktívak voltak. A tagság mintegy 90 százaléka vett részt azokon. Különösen a megye négy városában volt jó a mesie^enés aránvp , — Hogyan készültek fel az alapszervezetek vezetőségei? — Általában az elmúlt két év munkájáról elemző, értékelő. a feladatokat jól meghatározó beszámolót készítettek, amelyek kellően kritikusok, önkritikusok (bár ez a gyengébb oldal) és konkrétek voltak, így a taggyűléseken megfelelő légkört tudtak kialakítani. Csak néhány helyen foglalkoztak egyoldalúan a termelés operatív kérdéseivel és kevesebbet beszéltek az emberek gondjairól, azokról a problémákról, amelyeket a tagság az augusztusi taggyűlésen vetett fel. A taggyűlések jó politikai előkészítését mutatja, hogy a megjelentek mintegy 30 százaléka szólt hozzá a beszámolóhoz, mondott véleményt és tett javaslatot. Jellemző volt a vitákra az őszinteség, a bátor szókimondás, a személyre való tekintet nélküli bírálat. i — Kit és mit bíráltak? — Főként a fegyelmezetlen tagokat. Követelték a párttagokhoz méltó magatartást. Sok bírálat hangzott el a felsőbb párt- szervezetek felé is azért, mert keveset tartózkodnak a párttagok között. Több tájékoztatást és segítséget kérnek a munkájukhoz Javaslatok hangzottak el a párt- és gazdasági vezetőik kapcsolatának erősítésére. Kritika tárgyát képezte, hogy egyes gazdasági vezetők nem veszik figyelembe a dolgozók véleményét, helyes javaslatát, amire a jövőben jobban ügyelni kell. Hasonlóan szóba kerültek a társadalmi életiben tapasztalható ellentmondások, amelyek már az augusztusi taggyűléseken is felvetődtek. — Mik a tapasztalatok a szeptemberi taggyűlések második napirendi pontjáról, a vezetőségek megválasztásáról? — Az újjáválasztás valóban azért történt, hogy a vezetőségbe politikailag képzett, hozzáértő, a munkájukban és magatartásukban példamutató párttagok kerüljenek. Ezt nagyban elősegítette a jelölő bizottságok közel egy hónap óta tartó munkája. A megbízatá suknak lelkiismeretesen eleget tették. A tagság azonban mégsem fbgadta el a jelöléseket kritika nélkül és ahol szükségesnek tartották, bátran tettek javaslatot új jelöltre is. Helyes, hogy az új vezetőségek tagjainak csaknem kétharmada termelőmunkában vesz részt. — Miben látja Szabó elvtárs a további feladatokat? — Az egyik: pártszervezeteink a további taggyűlések politikai, szervezeti előkészítésére ezután is fordítsanak nagy gondot, amit azonban szorosan kapcsoljanak egybe a mindennapi gazdasági feladatok megoldásával. Az üzemekben a tervek, ezen belül az exporttervek teljesítésével, a gazdaságos termeléssel, a lakossági igények kielégítésével. A másik: a mezőgazdasági üzemekben ne felejtkezzenek meg a kommunisták arról, hogy az őszi munkák még előttünk állnak, s ennek sikeres elvégzése politikai jelentőségű. Különösen fontos, hogy október végéig a búza vetése — a tervnek megfelelő területen — befejeződjék. A járási, községi pártszervezeteink segítsék elő a taggyűlések gördülékeny levezetését, ami elsősorban a taggyűlési elnökök jó felkészítésével érhető el. Végül szólni kell a párt IX. kongresszusának tiszteletére indított munkaversenyről, amelynek sikere nemcsak gazdasági cél, hanem politikai állásfoglalás is. A kommunisták feladata elsősorban, hoav segítsék a vállalások teljesítését és a munkaverseny szélesítését. Az alapszervezetek kísérjék figyelemmel a verseny alakulását, értékelését és hárítsák el azokat' az akadályokat, amelyek e nagyszerű törekvések útjában állnak — fejezte be a nyilatkozatát Szabó elvtárs Pásztor Béla
