Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

19W. szeptember 16, 5 Péntek Készül a házi feladat Telt ház a TIT nyelvtanfolyamain —, Már csak olaszra lehet jelentkezni — Felelősségtudattal mondták el véleményüket a kommunisták Beszélgetés dr. Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával az augusztusi és a szeptemberi taggyűlések tapasztalatairól Az augusztusi párt taggyűlések, amelyeken megvitatták a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, az MSZMP módosított szervezeti szabályzat tervezetét és megválasztották a veze­tőség- és küldött választó taggyűlésekre a jelölő bizottságokat, a kongresszusi előkészületek fon­tos állomásai voltak. Szeptember elején kez­dődtek a beszámoló és vezetőségújjáválasztó tag­gyűlések, amelyeknek rnár több mint egyhar- madát megtartották. A Békés megyei pártbizott­ság az augusztusi és a szeptemberi taggyűlé­sek lefolyását figyelemmel kísérte és azokból számos következtetést vont le, melyek hasznos tanulságul szogálhatnak a további munkához. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békéscsabán hirdetett idegen nyelvi tanfo­lyamait az idén is nagy érdek­lődéssel fogadták a tanulni vá­gyó felnőttek. A német, angol, francia kezdő, középfokú és ha­ladó csoportokba, illetőleg a társalgást tanulókhoz maximá­lisan jelentkeztek felvételre. Az egyre nagyobb tömegeket érintő turistamozgalom ered­ménye, hogy Békéscsabán a TIT nyelvtanfolyamain több százan bokáig merült a járda melletti malajba. — Vitte volna el az ördög! Mi a fenének kellett ezt a ce- menitlépcsőt idecsináltatrri? Ez is az asszony műve! — pusmo­gott Julcsa nénire, aiki még min­dig nem vette észtre, hogy az öreg kiszökött mellőle. Fázósan összehúzta vállán a bekecset, s elsomfordált az ud­var közepe táján levő kerekes- kútig. Felnézett az égre, de nem látott egyetlen csillagot se pis­lákolni. Egy eltévedt esőcsepp az orrára hullt, aztán egyre több csiklandozta az arcát. ­— Éppen ez hiányzót# — dörmögte. Bosszúsan ment vissza a ház­ba. A konyhába érve gyorsan felakasztotta bekecsét és mintha kánt se járt volna, nagy lelki nyugalommal keresni kezdte a kantát. A villanyt még ekkor se gyújtotta fel. El is mosoűyodott, mert Julcsa néni még azt se engedi néki, hogy hideg vizet igyon. De most kitol vele! Ahogy felemelte a mosdó mel­lől a kantát, beleverte fedelét a lavór peremébe. Jó nagyot csör- rehve le is. esett a cementlap­ra. Erre a zajra ébredt fel Jul- cta néni. — Mi zörög? Talán a macska? — kérdezte félhangosan a szo­bában, amikor nem kapott fe­leletet, átnyúlt Józsi bácsi ágyá­ba. tanulják neves tanároktól az idegen nyelveket. Néhány év óta egyre szoro­sabbá válik gazdasági és kultu­rális kapcsolatunk Olaszország­gal; s a turisták is szívesen ke­resik fel a romantikus Itáliát. Ennek hatására az idén olasz nyelvtanfolyamot is szervezett a TIT. erre még most is lehet jelentkezni szeptember 19-ig Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában. Egyből kisietett a konyhába, mert biztos volt benne, hogy az öreg ki alkarja játszani. Az ké­ne még csak. hogy hideg vizet vedeljen! Arra nem is mert gondolni, hogy az öreg már kint járt az udvaron. Józsi bácsi, mikor meghallot­ta JulcSa néni mocorgását, gyor­san vissza tette a kantát a he­lyére. — Mit keres? — gyújtotta rá Julcsa néni a villanyi — Semmit — felelte esetle­nül az öreg. — Csak inni akar­tam. — Még mit nem! — forty am fel Julcsa néni. — Nem meg­mondta a főorvos úr, hogy ne igyon hideg vizet? Tudhatja, hogy magának van odakészítve a tea a palaokban! Julcsa néni teleöntötte az egyik háromdecis poharat. — Itt van’ — nyújtotta az öregnek. — Nem kell! Olyan langy ez, akár a lóhúgy! — Akkor nem Is szomjas ma­ga igazában! Mást pedig nem kap! Az öreg kényszeredetten le­húzta, bár egyáltalán nem kí­vánta a teát. Sokkal jobban esett volna, ha szájához emel­heti a teli kantát, és abból kor­tyolgatott volna, amennyit csak bír. A kórházban is. nagyon kí­vánta az itthoni, friss hideg vi zet. (Folytatjuk) Először az augusztusi taggyű­lésekről beszélgetünk dir. Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával, aki elmondja, hogy a kommunisták egyöntetű helyes­lésével találkozott a KB-nak az a döntése, hogy a két fontos ok­mányt meg kell vitatni a tagság­gal, mielőtt a kongresszus elé ke­rül. A taggyűlések igen aktívak voltak, a tagság túlnyomó többsége nemcsak részt vett azokon, ha­nem véleményt nyilvánított és javaslatokat tett. — Tudna ezekből Szabó elvtárs néhányat megem­líteni? — Bevezetőként meg lehet ál­lapítani. hogy a tagság nagy több­sége egyetért a párt politikai irányvonalával. A hozzászólások­ból azonban sok helyein kicsen- dülí. hogy a határozatok végre­hajtásában közép- és alsó szin­ten néhol hiányzik a kellő kö­vetkezetesség. Helyeslik például a származási kategória szerinti megkülönböztetés eltörlését, de azt már nem, hogy például azo­nos pontszám elérése esetén volt kizsákmányolok gyermekei kerül­nek az egyetemre, míg a mun­kás-, parasztszülők gyermekeit elutasítják. Valamiféle dinaszti­kus szemlélet is uralkodik néhol, amelyék alapján egyesek úgy gon­dolják, hogy orvos, mérnök, ta­nár stb. gyermeke csak az lehet, ami az apja. Mindenki egyetért a demokra­tizmus kiszélesítésével, de hang­súlyozták. hogy ez senkit sem bátoríthat fegyelmezetlenségre, hanyagságra, gondatlanságra és ezekből eredően károk okozására. Akik ezt nem értik, azokat —le­gyenek vezetők vagy dolgozók — kényszeríteni kell törvényeink tiszteletére, a rendeletek, szabá­lyok betartására. Többen szóvá tették: vannak helyeit. ahol félremagyarázzák azt az elvet, hogy pártfunkción kívül a pártonkívüliek bármilyen vezető állást betöllhetnek. ha meg­van a szakképzettségük. Fontos a szakképzettség, de elsődleges a néphez való hűség, ami egyet je­lent a. párt politikájával való egyetértéssel és határozatainak vég'reh a j tásá val. Nem egy taggyűlésen kifogásol­ták, hogy fokozódik az elkispol- gáriasodás. Ha nem is nagy szám­ban, de akad olyan vezető, aki elfelejtkezett munkásmúltjáról, a kapcsolata a munkásokkal meg­lazult. Sokan foglalkoztak p népsza­porulat kérdésével és javaslato­kat tettek a többgyermekes csa­ládok helyzetének megjavítására. Ilyen javaslat többek között, hogy az állami lakásokat elsősor­ban azok kapják, közülük is a kisebb keresetből élők. Javasol­ták azt is, hogy a nők heti öt­napos munkaidőben vagy napi 5—6 órás műszakban dolgozhas­sanak és fordítson több gondot az áillam bölcsődék, napközi ott­honok létesítésére. Az életszínvonal kérdésével kapcsolatban olyan vélemények hangzottak el. hogy helyes lenne a bérből és fizetésből élők, vala­mint a mezőgazdasági dolgozók közötti anyagi különbségek mi­előbbi megszüntetése, főleg a társadalombiztosítás egy szintre való hozatala. Követelték a kommunisták, egy «Szüntessék meg az ésszerűt­len felújításokat, az anyagpazar­lást. Vonják felelősségre azokat, akik csákiszalmájának tartják a társadalmi tulajdont. Ugyancsak szüntessék meg az egyre jobban elharapódzó korrupciót. Számos helyen a „kenést” szinte termé­szetesnek tartják. enéLkül nem is lehet hozzájutni különböző anya­gokhoz, fontos alkatrészekhez. Az 1964 decemberi határozat az improduktív munkaérő csökken­tését írja elő. Mit tették ezért a vállalatok, szervek, intézmények? Ha megvizsgáljuk a kérdést, ki­mondhatjuk: jóformán semmit. Ezen is — kellően átgondolva — sürgősen változtatná kell! A külpolitikánkat helyeslik a párttagok, de szükségesnek tart­ják. hogy még több segítséget ad­junk Vietnamnak. A Kínai Kom­munista Párt vezetőinek szektás magatartását elítélik, mert árt a nemzetközi munkásmozgalomnak. Nyíltan. felelősségtudattal mondták el véleményüket a kom­munisták, javaslataik — bár az előbb megismételtek csak egy részét képezik az egésznek — ál­talában reálisak és a párt po­litikai irányvonalával való egyet­értést bizonyítják. A megyei párt- bizottság ezeket összesítve eljut­tatja a Központi Bizottsághoz. — Milyen álláspont alakult ki a módosított szervezeti szabályzat ter­vezettel kapcsolatban? — Általában egy elértenek vele, egyes pontokhoz azonban néhány helyes kiegészítő javaslat hang­zott el, amit a felsőbb .pártszer­vek bizonyára figyelembe vesz­nek majd. — Az augusztusi tag­gyűlésekkel lezárultnak lehet tekinteni a Központi Bizottság okmányainak, a kongresszusi irányelvek­nek és a módosított szer­vezeti szabályzat tervezet­nek a vitáját? — Nem, az okmányok megvi­tatása a kongresszusig tart. Az a pártvezetőség cselekszik helyesen, amelyik — az elhangzott véle­mények, javaslatok alapján — a szeptemberi taggyűlés beszámo­lójában visszatér rá. Ezeket ugyan már továbbították a felsőbb párt­szervekhez, ami a KB-hoz ts el­jut. de helytelen lenne mindent a központtól várni. Az a feladat, hogy a pártvezetés a saját terü­letén már most tegyen konkrét intézkedést a hatáskörébe tartozó kérdések megoldására. így pél­dául az üzemekben a pazarlás, az ésszerűtlen gazdálkodás, az ezzel összefüggő közöny megszüntetésé­re. Igen fontos, hogy azok, akik augusztusban nem vettek részt azon a pártcsoportértekezleton vagy taggyűlésen, amelyen az ok­mányokban foglaltakat vitatták meg. még a szeptemberi taggyű­lés előtt pótlólag tanulmányozzák át az anyagot. — Mik a tapasztalatok az eddig megtartott be­számoló, vezetőségújjá- választó taggyűlésekről? — A szeptemberi taggyűlésekre kellő politikai előkészítés után került sor. Elmondhatjuk, hogy általában jól szervezettek, aktí­vak voltak. A tagság mintegy 90 százaléka vett részt azokon. Kü­lönösen a megye négy városában volt jó a mesie^enés aránvp , — Hogyan készültek fel az alapszervezetek veze­tőségei? — Általában az elmúlt két év munkájáról elemző, értékelő. a feladatokat jól meghatározó be­számolót készítettek, amelyek kellően kritikusok, önkritikusok (bár ez a gyengébb oldal) és konkrétek voltak, így a taggyű­léseken megfelelő légkört tudtak kialakítani. Csak néhány helyen foglalkoztak egyoldalúan a ter­melés operatív kérdéseivel és ke­vesebbet beszéltek az emberek gondjairól, azokról a problémák­ról, amelyeket a tagság az au­gusztusi taggyűlésen vetett fel. A taggyűlések jó politikai elő­készítését mutatja, hogy a meg­jelentek mintegy 30 százaléka szólt hozzá a beszámolóhoz, mon­dott véleményt és tett javaslatot. Jellemző volt a vitákra az őszin­teség, a bátor szókimondás, a sze­mélyre való tekintet nélküli bí­rálat. i — Kit és mit bíráltak? — Főként a fegyelmezetlen ta­gokat. Követelték a párttagok­hoz méltó magatartást. Sok bírá­lat hangzott el a felsőbb párt- szervezetek felé is azért, mert keveset tartózkodnak a párttagok között. Több tájékoztatást és se­gítséget kérnek a munkájukhoz Javaslatok hangzottak el a párt- és gazdasági vezetőik kapcsolatá­nak erősítésére. Kritika tárgyát képezte, hogy egyes gazdasági ve­zetők nem veszik figyelembe a dolgozók véleményét, helyes ja­vaslatát, amire a jövőben jobban ügyelni kell. Hasonlóan szóba ke­rültek a társadalmi életiben ta­pasztalható ellentmondások, ame­lyek már az augusztusi taggyű­léseken is felvetődtek. — Mik a tapasztalatok a szeptemberi taggyűlé­sek második napirendi pontjáról, a vezetőségek megválasztásáról? — Az újjáválasztás valóban azért történt, hogy a vezetőségbe politikailag képzett, hozzáértő, a munkájukban és magatartásukban példamutató párttagok kerülje­nek. Ezt nagyban elősegítette a jelölő bizottságok közel egy hónap óta tartó munkája. A megbízatá suknak lelkiismeretesen eleget tet­ték. A tagság azonban mégsem fbgadta el a jelöléseket kritika nélkül és ahol szükségesnek tar­tották, bátran tettek javaslatot új jelöltre is. Helyes, hogy az új vezetőségek tagjainak csaknem kétharmada termelőmunkában vesz részt. — Miben látja Szabó elvtárs a további felada­tokat? — Az egyik: pártszervezeteink a további taggyűlések politikai, szervezeti előkészítésére ezután is fordítsanak nagy gondot, amit azonban szorosan kapcsoljanak egybe a mindennapi gazdasági fel­adatok megoldásával. Az üzemek­ben a tervek, ezen belül az ex­porttervek teljesítésével, a gazda­ságos termeléssel, a lakossági igé­nyek kielégítésével. A másik: a mezőgazdasági üzemekben ne fe­lejtkezzenek meg a kommunisták arról, hogy az őszi munkák még előttünk állnak, s ennek sikeres elvégzése politikai jelentőségű. Különösen fontos, hogy október végéig a búza vetése — a terv­nek megfelelő területen — befe­jeződjék. A járási, községi pártszerveze­teink segítsék elő a taggyűlések gördülékeny levezetését, ami el­sősorban a taggyűlési elnökök jó felkészítésével érhető el. Végül szólni kell a párt IX. kongresszusának tiszteletére indí­tott munkaversenyről, amelynek sikere nemcsak gazdasági cél, ha­nem politikai állásfoglalás is. A kommunisták feladata elsősorban, hoav segítsék a vállalások telje­sítését és a munkaverseny széle­sítését. Az alapszervezetek kísér­jék figyelemmel a verseny ala­kulását, értékelését és hárítsák el azokat' az akadályokat, amelyek e nagyszerű törekvések útjában állnak — fejezte be a nyilatko­zatát Szabó elvtárs Pásztor Béla

Next

/
Thumbnails
Contents