Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

HM, szeptember 2. 4 Péntek Gyula vára a török—magyar harcokban — Az 15S6. évi ostrom 400 éves jubileumára — tv. I smerjük II. Szulejmán szultán 1565. május 12-én kelt fogolyszabadító pa­rancsát: „A budai janicsárok kö­zül Véli elém járult és jelentette, hogy mikor feleségével és gyer­mekeivel Belgrádból Budára ment, Gyula nevű hadi várból a hitetlenek kijöttek, s feleségét és gyermekeit elfogták, és Falma nevű lánya jelenleg is fogságban van, s arra kért, hogy kiszabacü­tása végeit a segítségre nézve Arszlán bégnek magas rendelet adassák, ami meg is parancsolta­tok'’. Egy ilyen — a budai—belgrádi úton — lejátszódott török—ma­gyar összecsapás emlékét őrzi az ismeretlen szerzőtől származó s a születése után hatvan év múlva (1621-ben) kódexbe írt formában fennmaradt „Cantio de militibus pulchra” (Szép ének a katonák­ról) című epikus ének. Békéscsabán is fellép a román néphadsereg niunkaérdemrenddel kiiIsnteteti Művészegyüttese Alig néhány hete, hogy a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese hazatért romániai turnéjáról. Az ő vendégszereplésüket viszonozza hazánkban a román néphadsereg munkaérdemrenddel ki­tünteti művészegyüttese. Magyarországi ven­dégszereplésük során kilenc, egész estét betöltő műsort adnak, főleg a tisznátúli városokban és természetesen fővárosunkban is. A Magyaror­szági Románok Demokratikus Szövetsége, a Ha­zafias Népfront Békés megyei Bizottsága, s a honvédség közös szervezésében, és kérésükre Békéscsabán is fellép a kétszáz tagú együttes. Az előadásra Békéscsabán a Jókai Színházban szep­tember 10-én este 7 órai kezdettel kerül sor. Az Európa-hírű művészegyüttes műsorában elsősor­ban román népdalokat, néptáncokat, népi játéko­kat, kórusműveket és szólókat mutat be. A békéscsabai előadásra megyénk román lakta községeiből is szépszámú érdeklődő érkezik: Méhkerékről hatvanan, Gyuláról, Kétegyházá- ról és Elekről harminc-harminc román ajkú ven­dég tekinti meg a műsort. A nagy érdeklődéssel váítt művészek ma ér­érkeztek hazánk területére. Emlékezzünk az király végházárul, Körös mellett az Vég-Gyula várárul, Vég-Gyulaban gyulai vitézekről! így kezdődik az ének. Tártál- j hogy a régen nem fizetett zsold­mának rövid foglalata: Balázs- deák Márton, Beke Pál, Hegedűs János és mások, összebeszeltek, jukat követelik Kerecsényi Lász­ló kapitánytól. Kerecsényi eluta­sítóan válaszolt: Azt is bizony jó bizonnyal tudjátok, Sok idei, hogy héjában eszitek Vég-Gyulában az királynak cipóját. Azt is bizony jó bizonnyal tudjátok, Vég-Gyulában törököt nem hoztatok, Az karóban egy fejet sem töttetefe. Rajta hát! — Beke Pál vezeté­sével másfél százán elindultak. Tömörkénynél keitek ál a Tiszán, majd a bugaci pusztán találkoz­tak egy túlerőben levő török egy­séggel. Ezekkel egész napos har­cot vívtak, majd zsákmánnyal, foglyokkal és egy sze-kérnyi török fejjel lértek vissza Gyulára. / Az adó- és zsákmányszerző vé­res portyák mellett nem volt rit­ka a középkori hadviselésre jel­lemző virtusos bajvívás sem. Ha a török és magyar fegyveresek egymásra bukkantak, olykor baj­vívók kiküldésében állapodtak meg, akik csapatuk nevében el­döntötték a küzdelmet. Ilyen baj­vívó volt többek között Toronyi Tamás, e vidék kisnemesének fia, aki a várkatonák 1564. évi létszámösszeírása szerint Bánffy György hadnagy karja alatt 6 lo­vas parancsnokaként szolgált. A végvárak névtelen lantosainak egyike megénekelte Tamás egyéni hőstetteit, ez a hiteles személyne­veket tartalmazó krónika kerül­hetett kétszáz év múlva Vörös István hódmezővásárhelyi szőlős kisgazda második fiának, Mihály­nak kezébe, aki hatvannégy oldal terjedelmű hősi éneket szerzett belőle A bajnokok Vég-Gyula várában címmel, amely nyilván­valóan rokonságot mutat a Cantio de militibus pulchrával. Az utóbbiba viszont Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum Decades cí­mű művéből kerültek át elemek. z ideig úgy tudjuk, hogy Th Vörös Mihály egy két- 'L'J száz évig lappangott ké­ziratos iorrás alapján készítette el művét a XIX. század elején. Vö­rös barókkos túlzással a Gyula körüli török harcok mindenkit háttérbe szorító főhősévé avatja Toronyi Tamást. íme a várban le­zajlott kézitusa egyik jeleneté­nek leírása Vörös epikus éneké­ben: Látván beglióbég Habbei efendivel. Mint bánik Toronyi Pertu fa rendivel, Életek elszánván elkzseredének, S együtt Toronyira mindketten ménének. Veligiánes is minden erejével Rohant Toronyira, nyugodt seregével. Már a i harc súlya is reá nehezedett. ^Buzogánnyal mégis magyarosan harcolt, | Welrgiánes bég keze miatt megholt. |Roröfótá erejét a beglióbégre, íi sok mérget öntött ki a magyar népre. yAzonközben Balázs egy dárdát kezébe ■ é Ngujáa Toronyinak azon melegébe. Mellyel a szent dervist a beglióbéget .■.Mellbe úgy öklelte, hogy földre hengeredett. : (Ä ,\SöíöSffSe rfíösí-- énekről ttí­€ ituk a Békés megyei Nép- (1966. július * 3-i számában, Arany , János Toldi című mek egyMáíorrása. Arany ezt írta a népies*eposz írójának fel­adatáról: „Nem köH semmit, amíg hagyomány van, miből ösz- szerakni lehet; nem fordít, hol az eltérés a nép tudalmával ellen­kezzék : de a monda variánsai közt szabadon ^válogat.”) (Folytatjuk) Dr. Virágh Ferenc Georgikon-napok Keszthelyen Csütörtökön Keszthelyen meg- | kezdődtek a hagyományos Ge- I orgikon-napok. Immár kilencedik éve rendezi meg az agrártudo­mányi főiskola, Európa első fel­sőfokú mezőgazdasági oktatási in- tézmenye a tudományos tanács­kozást* aztőst Geocgikon .emlékére. iA háromnapos tanácskozáson 8 Jország. mintegy: E»' mezőgazdasá- *gi; szakembere -csesz részt, a ma- Igyar mezőgazdasági tudomány és la» szocialista nagyüzemek képvi­selőin kívüli Az ünnepélyes meg- feiyitöri dr. Bárig Géza egyetemi ‘tanár, a Magyar Tudományos •Akadémia levelező tagja, a főis­kola rektora üdvözölte a megje­I lenieket. Ezután dr. Schmaltz dé- I kán, a hallei egyetem, V. V, Gri- cesko egyetemi docens pedig a moszkvai Tyimirjazev akadémia tudósgárdájának üdvözletét tol­mácsolta a résztvevőknek. Dr. Bélák Sándor tanszékvezető egye­temi tanár, rektorhelvettes tartott bevezető előadást. Dr. Bélák Sán­dor előadását hozzászólások kö­vették. Felszólalt Izinger Pál, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatója, valamint számos külföldi és hazai kutató. A Georgikon-napok tanácsko­zásait pénteken és szombaton há­rom szekcióban folytatják. (MTI) mwwtwmwvwwwtwtvwtwwwvwvwwMwwwwWwááwwwáwwww A békési gépgyárban Közéleti emberek A mostani fél évben 400 küLlőskapát készítenek a Mezőgazda­sági Gépgyár békési üzemében. Képünkön perselyezik a kül­lőslca pákát. Fotó: Malmos 9<3QQOOOQOOQQÖOOQOOQOOQQQOQQOQOQQQQOQQOOQOQQQQOGt­fiainknak építik A békési gimnázium udva­rán hatalmas falakon szorgal­mas kis sereg munkálkodik. Fenn egy szakember rakja szé­pen, szabályosan a falat, mel­lette 4—5 fiatal lány és fiú sürgölődik. Lenn hatalmas lá­dában négy fiatal lány mal­tert kavar. A fal fölé nyúló szállítószalag tövében két markos legényke teszi a tég­lát a szalagra. Odébb vállas férfi beszélget egy kőműves­sel. átadás, s minden jel arra mu­tat, hogy sikerül betartani a határidőt. Egymillió 600 000 forint értékű forgácsológépet kaptunk, ezeken kezdjük, illetye végezzük majd az ok­tatást. Harmincöt diák kap majd az érettségi bizonyítvá­nya mellé szakmunkás-okle­velet. — O — A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya a közelmúltban rendezte meg a mezőgazdasági gyakornokok tanácskozását. A megbeszélésen részt vett mint­egy 40 termelőszövetkezeti el­nök és 70 munkába induló me­zőgazdasági gyakornok. A fiatal lányok, fiúk bőven kaptak hasznos tanácsokat, út- ravalót. Ezekhez szeretnénk egy-két gondolatot elmondani. A szakmai irányító munka jó ellátásához feltétlen szükséges a politikai tisztánlátás, az embe­rekkel foglalkozás gyakorlata is. Bár a gyakornoki idő legfonto­sabb feladata a szakmai irányí­tás ismereteinek megszerzése, mi azonban fontosnak tartjuk a célravezető politikai nevelő munkát is. E két terület helyes összhangja nélkül gyakornoka­ink kevésbé találhatják meg helyüket a szövetkezetekben. Az életkori sajátosságokból adódóan a gyakornokok és a fia­tal mezőgazdasági szakemberek segítő tevékenységét a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség elvárja. A termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezetek tagjai igénylik a fiatal szakemberek segítségét, éppen azért felké­szültségükből és egyéb helyze­tükből eredően legyenek hasz­nos tagjai egy adott üzemben, a KISZ vezetőségének. Ifjúsági szövetségünk két fő feladata: a termelés növelésének előmozdí­tása. a fiatalok szakmai, politi­kai és általános műveltségének gyarapítása. Ez a célkitűzés egy­beesik fiatal szakembereink tö­rekvésével. Éppen ezért legye­nek propagandistái munkájuk­nak. Szerezzenek tekintélyt, köz­megbecsülést példás munkájuk­kal és magatartásukkal! Oláh József a KISZ Békés megyei bizottságának munkatársa — Ilyen sok ipari tanuló dolgozik itt? — Nincs itt azokból egy sem — mosolyog Laudisz László gimnáziumi tanár —, ezek itt mind gimnazisták. Társadalmi munkában segítik a politechnikai műhely építé­sét. Egész nyáron mindennap tíz fiú és lány sorakozott már kora reggel a szakemberek mellett, s késő estig lankadat­lan szorgalommal végezték azt, amit rájuk bíztak. Mond­hatom, nemcsak a szakembe­rek. hanem a tanári kar és szüleik is büszkék lehetnek az önkéntes építőkre. Eddig több mint 7000 órát dolgoztak itt az iskola diákjai. Különö­sen kiemelkedik közülük C$ekk Laci negyedikes diák, aki öt hétig megszakítás nél­kül dolgozott. A többiek is Kerékp Előrebocsátom, nem szeretném, ha az­zal vádolna bárki is, hogy bántani szándékozom azokat — a többnyire idős bácsikat és néniket —, akik esőben, hó­ban, tűző napsütés­ben vállalják a ke­rékpárok, motorok őrzését hűséggel, be­csülettel. Azonban valaho­gyan nem látok tiszta képet az őrzés szervezésében, az anyagi ellenszolgálta­tások mikéntjében, a tarifák megállapítá­sának számomra bo­nyolult, rendszerében. Miután többnyire megérdemlik a dicséretet, Po- csai Zsuzsa, Szűcs Anna, Do­mokos Ilona, Kovács Mária és a többiek tényleg mindent megtettek annak érdekében, hogy a műhely minél előbb elkészüljön. motoron utazgatom a megye községeibe, városaiba, és sok he­lyütt megállók, bősé­ges tapasztalatot gyűjtöttem e téren, melyeket ezennel közreadok. — Mikorra? " — A tervek szerint novem­ber 7-én lesz az ünnepélyes Az őröknek több típusát ismerem. Van olyan, mint ármegőrzők , • . például Gyulán, aki blokkot ad. Három­hasábos blokktömb­bel van felszerelve, melyből egyet a mo­torra, kerékpárra il­leszt, másikat átadja nekem, s a harma­dik (feltételezhetően elszámolás céljából) a tömbben marad. A másik típus, aki őrizni őriz ugyan, de blokkot nem ad, pénzt azonban kér, többnyire amennyit jónak lát, s ha ra­gaszkodom a blokk­hoz, ő akkor sem jön zavarba, átad egy „házi blokkot” és minden rendben van, ilyen van Békéscsa­bán az Orosházi úti presszó előtt. Mező- berényben az őr őriz, de blokkja nincs, a Veszely- csárdánál őriz, de pénzt nem kér, aki jószántából ad azt. köszönettel veszi. Sorolhatnám a ixiri­ációk egész végtelen sorát. A cikk megírására azonban mégis a medgyesegyházi „Fe­hér Akác’’ vendéglő előtt őrködő őr ad­ta kezembe a tollat. Az ö módszere ugyanis felháborító Blokkja nincs, de igénye annál na­gyobb. Egy motorért nem kevesebb mint 2 forintot kér szem­rebbenés nélkül, de ami ennél is több, annyi fáradságot sem vesz, hogy a pénzt megköszönje, ahogy az illenék Én jó hangosan megkö­szöntem az őrzést, amiből ő a célzást nem értette (vagu nem akarta) és egy vállrándítás volt a felelet. Lehet, hogy azt gondolta magában: Nem elég. hogy őr­ködök, még ' köszön­jek is? Gyulai S. István

Next

/
Thumbnails
Contents