Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

I#W. szeptember 2. 5 Péntek Egy hirdetés nyomán Lapunk augusztus 28-i, va­sárnapi számában a Kétegyhá- zi Mezőgazdasági Gépészképző iskola igazgatója hirdetést tett közzé magyar—történelem sza­kos tanári állás betöltésére. A tanév megnyitása előtt néhány nappal furcsának hatott ez a hirdetés. Megkerestük Apró At­tilát, a hirdetést közzé tevő két- egyházi iskolaigazgatót. — Alig telt el egy nap a hirdetés megjelenése óta, s máris nyolcán jelentkeztek az állás betöltésére. Azért kellett ehhez a formához folyamod­nunk, mert váratlanul, s majd­hogynem az utolsó pillanatban állhattunk olyan helyzet elé, hogy nem lesz magyar—törté­nelem szakos nevelőnk. Ez a gondunk végleg megoldódott. Most, a tanév küszöbén a 230 bentlakó mezőgazdasági gépsze­relő tanuló számára mind a sze­mélyi, mind a tárgyi feltételek hiánytalanul megvannak — vá­laszolta az iskola igazgatója. Répaszállítás mim A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezetben is megkezdték a cukorrépa szedését. Pardi Sándor vontatós alig győzi a szállí­tást. Naponta ötször fordul a répaföld és a vasútállomás között, s átlag 170—180 mázsa répát szállít. Jövendőt mond a kutató — Ilit várhatunk a műanyagoktól 1970-ig — Kávézacc helyett — préspor- kernel befejeződtek az ütésálló üledék; a varázsgömb helyett — PVC-ből készült ereszcsatornák lombik; a varázsszavak helyett — polivinilklorid; kaprolaktám; po­liészter; epokszi; stirol... Aki nem szakember, annak talán még — igazi varázsszavakhoz illően — misztikusak' is. Kezdődhet a jö­vendőmondás ! — Hogy 1970-re az életnek hány területére tör majd be, illetve válik uralkodóvá a műanyag, en­nek megjövendölésére legkevésbé épp a kutató képes — szabadkozik Tárczi Emma, a Műanyagipari Kutató Intézet alkalmazástechni­kai osztályának munkatársa. — Alkalmazási körüket még felbe­csülni is merészség lenne — az utóbbi tíz esztendőben végbe­ment rohamos fejlődés erre inti a szakembert. Ami biztos, az a közelmúltban befejezett vagy a most’ folyó kísérletekből kiolvas­ható, de az öt év múlva kialakuló valóságtól bizonyosan elmarad ez a kép. Maradjunk hát azoknál, amivel már elkészültek a kutatók, ami­vel most foglalkoznak. Mert ezekkel a harmadig ötéves terv­ben mindenképp számolnunk le­het — és kell is. Fényképek kerülnek elő. Az első a Balatonakarattyán felépült műanyag házról készült. — Évekig az volt a fő feladatunk — magyarázza Tárc^j Emma —, hogy bebizonyítsuk, a műanyag nemcsak dekoratív elem vagy burkplóanyag lehet az építőipar­ban, hanem szerkezeti elem is. A műanyag villa alapterülete 40 négyzetméter: két szoba, elő­tér, zuhanyozó; mellékhelyiség és egy fedett terasz. Csak a vázszer­kezet acél és alumínium. A falak összetétele üvegszálerősítésű poliészter, polisztrol habanyag, farostlemez — műanyag szend­vicsszerkezet. A födém polisztrol- hab és farostlemez, a tető műa­nyag hullámlemez, az ajtó plek- sziből készült. A festék: walkyd, a mázolás: resistant, a burkolás: epokszi gyanta. A kísérleti ház 280 ezer forintba került, de ennek kétharmada a munkadíj. Ha a ház sorozatban készülhet mű­anyag házgyárban, s a helyszínen csak össze kell szerelni, a költsé­gek kétharmada megtakarítható. — Előkészítettük az építőipar­nak a műanyag törmelékcsuszda prototípusát is — lapoz tovább a munkanaplójában a kutató. A tönmelékcsuszdák jelenleg fá­ból készülnek, ha műanyagból gyártják, folyóméterenként' ezer forint a megtakarítás. A facsusz- dák hamar megsérülnek, a mű­anyagból készültek lényegesen tartósabbak, olcsóbbak, könnyeb­ben gyárthatók — műanyag cső­gyártó automatákkal. A Budapesti Kénsavgyárban si­kísérletei. A horganyzott acélle­mezből készült ereszcsatornák a vegyi művek „agresszív” levegő­jében általában 10—12 hónap alatt tönkremennek.' A PVC ereszcsatornák immár 18 hónapja állják a maró gőzök és gázok ost­romát. A megtakarítás lehetősé­ge és mértéke itt is kézenfekvő. Kipróbáltak tizenegyfajta műanyag lemezt tizenötféle per­medében. A legjobban ellenálló lemezeket most 30—35 féle per­medében „fürösztik” majd hosszú ideig. Műanyag hátipermetezőt akarnak készíteni — ha sikerül, nagy mennyiségű sárgarezet taka­ríthatunk meg és a permetezők vállára is kisebb súly nehezedik majd kétszeresen is, hiszen köny- nyebb is lesz a készülék, olcsóbb is. A mezőgazdaság nagy gondja, hogy az üvegházakat a nyár dere­kától kora őszig alig használják. Ezen segítettek a műartyagok al­kimistái. Egy Pest környéki tsz- nek azt tanácsolták, hogy ebben az időszakban üvegházaikban termesszenek gombát. Hatalmas fekete fóliatakarókat készítettek a tsz-nek, amellyel letakarhatták az üvegházakat, védve a naptól a gombatenyészetet, s ugyanakkor védve az üvegház tetejét is a fó­liára rakott hőszigetelő szalmaré­teg ártalmaitól. A tsz tekintélyes jövedelemhez jutott. — Tavaly 21 kutatási témát zár­tunk le sikerrel, jelenleg 74 témá­val foglalkozunk — rögtönöz egy I-^ zárszámadást a műanyagku­tató. — A műanyag nem pót- anyag, ezt szerencsére ma már egyre többen belátják. Kár csak abból keletkezhet, ha rosszul al­kalmazzák. Minden területen, minden szerepkörben jó, csak azt kell tudni, hogy 'az a műanyag­fajta, ami megfelel az egyik he­lyen, nem biztos, hogy jó a mási­kon is változtatás nélkül. A vas kedvező tulajdonságok sorával rendelkezik. A műanyag csak eggyel-kettővel, mindig olyannak, amilyet adunk neki. Vagy rugal­mas, vagy szilárd, vagy saválló, vagy lúgálló és így tovább, de ha valahol például a szilárdság a döntő, akkor ott szilárdabb lehet a vasnál. Szóval, a műanyagokkal kísérletezni kell. de azután bő­ven megszolgálják a ráfordított időt, pénzt, fáradtságot... Ha nem idegenkedünk tőlük, s nem látunk szükség diktálta félmegoldást alkalmazásukban — hanem a korszerű gyártmányok, házak építőkockáinak, az ipari, a mezőgazdasági termelés köny- nyen kezelhető, olcsó, modem eszközeinek tekinthetjük, azokat. Ifj. Gerencsér Ferenc Megkérdeztük — a közgazdász válaszol: Népgazdasági mechanizmus és a vállalatok belső működése 'T'öbb mint egy év áll rendel- kezésünkre ahhoz, hogy felkészüljünk az új gazdaságirá­nyítási rendszer alkalmazásá­ra. Az előkészítés mindenek­előtt a tervhivatalban, a minisz­tériumokban, tanácsoknál és a trösztközpontokban történik, de már most meg kell kezdeniük ezt a vállalatoknak és a gyár­egységeknek is. Az új népgaz­dasági mechanizmusnak megfe­lelően kell kiépíteni a vállalati belső szervezetet. A gazdasági mechanizmus az országos gazdaságpolitika meg­valósításának eszköze. Az új rendszerben azonban a mecha­nizmus nem egyszerű, passzív kiszolgálója a gazdaságpoliti­kának, hanem aktív erővel, bi­zonyos önmozgással is rendel­kezik. Ez azt jelenti, hogy a köz­ponti gazdaságirányítás megfe­lelő közgazdasági eszközök al­kalmazásával, konkrét beavat­kozás nélkül is képes megköze­lítően helyesen kapcsolódó ma­gatartás- és cselekvéssorok meg­indítására. Van korrigáló ereje is, vagyis a gazdasági arányta­lanságok, feszültségek keletke­zésével egyidőben képes létre­hozni azokat a tényezőket, ame­lyek ezeket felszáinolják. Csak az önmozgó és a korrigáló erő­vel bíró mechanizmus működ­het kellő hatékonysággal. Ilyen vonások hiányában gyakran kellene alkalmazni a közvetlen utasításokkal való irányítást. |7 ontos követelmény az is, hogy a vállalati gazdálko­dás szervezete alkalmazkodjék az országos mechanizmushoz, A vállalati szervezet és ügyrend a vállalati össztevékenységet átfogó rendszer. Tartalmazza az egyes funkcionális osztályok kapcsolatait, az egyes gyáregysé­gek, üzemek és műhelyek tevé­kenységi viszonyát. Voltaképpen arra való, hogy a vállalati köz­pont akaratát a. végrehajtó szervekhez, a dolgozókhoz eljut­tassa, érvényesülését biztosítsa. Hasonlóan a népgazdasági mechanizmushoz, a vállalati szervezet is akkor működik jól, ha á hatáskörén belül „félaulo- matikusan” képes cselekvések megindítására. szabályozására. A nagyvállalatokon belül a ha­tásköröket és a felelősséget úg.v célszerű meghatározni, hogy a vállalati vezetők ne legyenek kénytelenek minduntalan be­avatkozni a több lépcsővel lej­jebb levő egységek, vezetők te­vékenységébe. Olyan ügyviteli, érdekeltségi, alá- és föléren­deltségi rendszerre van szük­ség. hogy a különböző szintű vezetők önállósága a lehető leg­teljesebb legyen. Az új irányítási rendszerben a vállalatok önállósága, kez­deményezési lehetősége és fele­lősségvállalása megnő. Fontossá válik a vállalkozókedv és a mozgékonyság, közvetlen kap­csolat jön létre a vállalat és a piac között. A vállalat több anyagi erőforrással önállóan rendelkezik. így a vállalati te­vékenység jó része is átalakul. Szükség lesz az eddiginél ala­posabb közgazdasági elemző munkára, a beszerzési és az ér­tékesítési piacok kutatására, a fejlesztő részlegek megerősíté­sére stb. Megváltozik a gyáregységek és a nagyvállalati központ vi­szonya. A döntések egy része — a velük járó felelősséggel — al ­sóbb szintre kerül. lyi indebből az következik, ■L” hogy a vállalat belső mű­ködése is megváltozik. Régi szervezetű vállalati apparátus­sal, régi ügyrendekkel, avult szisztémákkal nem lehet az új követelményeknek megfelelni! Mint ahogyan az országos gaz­daságpolitika megköveteli a ve­le összhangban álló érvényesülé ­si mechanizmust, éppen úgy a vállalati célok rendszere is csak a vele összhangban álló szer­vezeti működéssel valósulhat meg. Ennek öntevékeny előké­szítésén már most időszerű gon­dolkodni. Dr. Pirityi Ottó A háztáji bizottságok szerepe A mezőgazdaság átszervezése óta eltelt idő alatt a nagyüzemi gazdaságaink úgy politikailag, mint gazdaságilag, de szerveze­tileg is megerősödtök. A gazdasá­gi megerősödés mellett változat­lanul igen nagy szerepe van to­vábbra is a háztáji gazdaságok­nak, Azokat, mint a közös . gaz­daságok kiegészítő részét kell figyelembe venni. Háztáji gazdaságra jogosult minden tartós jelleggel önálló háztartásban élő tsz-tag. A ház­táji gazdaságok termelése igen jelentős, de munkaerőfoglalkoz­tatás szempontjából sem elha­nyagolhatók. Megyénkben az idén 75 416 A GYULAI FA- ÉS FÉMBÜTOKIPAKI KTSZ gyártmányszerkesztési és technológusi mun­kakörbe szerkesztésben gyakorlott vasipari technikust azonnali felvételre keres. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, Gyulán, 336 katasztrális hold föld terü­letet műveltek háztájiként. Ez egyrészt a tsz-tagok szemé­lyes jövedelmének kiegészítését biztosítja, másrészt több fontos termékkel jelentős mértékben hozzájárul a városi lakosság, illetve az egész ország élelmi­szerellátásához, de nem utolsó­sorban a helyi szükségletek ki­egészítését is szolgálja. A háztáji földterületek kimé­rése, a művelés egyesítése, a nö­vényvédelem ellátása, a megter­melt termékek értékesítésének szervezése stb. mind-mind igen bonyolult gondos szervező mun­kát igénylő feladat. Ezen szük­ségszerűen elvégzendő munkák gyakran elvonják a vezetőség egyes tagjait, sőt a tsz elnökét is a közös munkától. E munka könnyítése, jobb elvégzése érde­kében a tsz-ek közgyűlései ház­táji bizottságokat hoztak létre. Ezek tevékenységeit helyesnek és jónak tartva, irányelveket szabott az FM a háztáji bizott­ságok szervezéséhez és működé­séhez. Helyes lenne megyénk valamennyi tsz-ében alkotó mó- dol alkalmazni az FM 1964-ben kiadott közleményét (található: TK 1.964. 53. szám). Jelenleg me­gyénkben 83 közgyűlésileg meg­választott háztáji bizottság mű­ködik, s többségük eredménye­sen. Például a Gyula városi tsz- ek háztáji bizottságai megszer­vezték a háztáji tejnek a tej­ipari vállalathoz való beszállítá­sát, máshol a közös értékesítést valósították meg ily módon. Az eredmények mellett jelent­keznek hiányosságok is. Több helyen a vezetőség nem adja meg tevékenységükhöz a kellő támogatást, s ez passzivitás­hoz vezet. Elég gyakori az a megalapozat­lan feltevés, hogy nincs olyan feladat, amelynek elvégzésébe a háztáji bizottságok bevonha­tók lennének. A háztáji bizott­ságok előtt igen sok tennivaló áll. Többek közt a háztáji állat- állomány legeltetési ügyeinek intézése, a legelő gyomtalanítá­sának megszervezése, az alom­szalma felosztása, a növényi kártevők elleni védekezés meg­szervezése, az OTP-től kapott termelési hitelek felhasználásá­nak ellenőrzése stb. A háztáji bizottságok feladatát a helyi kö­rülményeket, figyelembe véve minden esetben a vezetőség ja­vaslata alapján a közgyűlés ál­lapítja meg. A háztáji bizottság tagjainak megválasztásánál igen nagy kö­rültekintésre van szükség. Helyes, ha a brigádok ja­vaslatait figyelembe veszik a háztáji bizottsági tagok jelölésénél. A tsz-tagok által választott bi­zottság tevékenysége szükséges és hasznos, mivel segíti a ter­melékenység növekedését, az áru jobb értékesítését, a. törvényes­ség betartását, ami egyformán fontos és előnyös a tag, a tsz és a népgazdaság szempontjából. Dr. Szabó Lajos a megyei tsz-tanács jog­ügyi titkára

Next

/
Thumbnails
Contents