Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

1966, augusztus 3. 2 Szerda üeg'nult a Hzovjehmió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Moszkva Kedden délelőtt a moszkvai Kremlben megnyílt az új összeté­telű Legfelsőbb Tanács ülésszaké. A szövetségi tanács — a Leg­felsőbb Tanács egyik háza — ülés­szakát Konsztantyin Fegyin író nyitotta meg. Rövid beszédében méltatta a szovjet népgazdaság sikereit és a Szovjetunió nemzet­közi tekintélyének növekedését. Kijelentette, hogy az ülésszak egyik feladata megvitatni az Egyesült Államok vietnami ag­ressziója nyomán kialakult hely­zetet és mindent megtenni az or­szág védelmi képességének foko­zásáért. Ezután a szövetségi tanács új­ra elnökévé választotta Ivan Szpiridonovot, aki 1962 óta tölti be ezt a tisztséget. Megválasztották a mandátum­vizsgáló . bizottságot is. A szövetségi tanács jóváhagyta az új összetételű Legfelsőbb Ta­nács első ülésszakának napirend­jét. Ez a következő pontokat tar­talmazza: a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása; a szövet­ségi tanács és a nemzetiségi ta­nács állandó bizottságainak meg­alakítása; a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnöksége által ki­adott rendeletek jóváhagyása; a legfelsőbb Tanács új elnökségé­nek megválasztása; a Szovjet­unió új kormányának megalakí­tása. Nyikolaj Podgornij beszéde Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnöke kedden beszédet mondott a Legfelsőbb Tanács első ülésszakán. Beszédében hangoz­tatta a kommunista építés jelen­legi szakaszának feladatait, me­lyek megkövetelik, hogy a de­mokratikus fejlődés alapjain kö­vetkezetesen tökéletesítsük a ta­nácsok egész rendszerének mun­káját. Podgornij leszögezte, hogy igen fontos szerepet játszanak az ál­landó bizottságok, amelyek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­ban megvizsgálják és elemzik az ülésszakokon vitára bocsátandó kérdéseket, kifejtik javaslataikat és ellenőrzik a végrehajtó szervek tevékenységét. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének nevében ja­vaslatot tett arra, hogy a tanács mindkét házában kilenc-kilenc állandó bizottságot hozzanak lét­re. A javaslat értelmében a szövet­ségi tanácsban is és a nemzetisé­gi tanácsban is létrehozzák a terv- és költségvetési bizottságot, az ipari, közlekedési, és hírközlé­si bizottságot, az építkezési és építőipari bizottságot, a mezőgaz­dasági, továbbá az egészségügyi és társadalombiztosítási, a közok­tatásügyi. tudományos és kultu­rális, a kereskedelmi és közszol­gáltatásügyi, .a törvényjavaslat­előkészítő és a külügyi bizottsá­got. Ezenkívül mindkét házban már létrehozták a mandátumvizsgáló bizottságot. Podgornij ezután elemezte az egyes bizottságok feladatait. A Legfelsőbb Tanács keddi ülé­sén a Szovjetunió Minisztertaná­csa benyújtotta lemondását. A Legfelsőbb Tanács a lemondást el­fogadta és újból Alekszej Koszi­gint bízta meg a miniszterelnöki teendők ellátásával. Egyben meg­bízta. hogy tegyen javaslatot az új kormány összeállítására. A Minisztertanács az új kor­mány megválasztásáig hivatalban marad. A Legfelsőbb Tanács ülésszakát szerdán folytatják. Ekkor választ­ják meg az állandó bizottságokat, a Legfelsőbb Tanács elnökségét és az új kormányt. (MTI) A Szuezi-csatorna tíz éve flz izraeli légierő támadása Szíria ellen agresszins cselekedet New York Hétfőn este Összeült a Bizton­sági Tanács, hogy folytassa a Szí­riái Arab Köztársaságnak Izrael ellen benyújtott panasza megvita­tását. A Biztonsági Tanács tagjainak többsége elítélte Izrael agresszív akcióit. Nigéria küldötte felszóla­lásában kijelentette, hogy orszá­ga támogatja Jordánia és Mali közös határozattervezetét. Izrael közép-keleti agresszív cselekede­teit elítélő beszéddel lépett fel Uruguay küldötte is. A szíriai küldött felszólalásá­ban rámutatott Izraelnek a szomszédos arab országok iránt tanúsított militarista törekvései­re. Bírálta az Egyesült Államok­nak a megvitatandó kérdésben el­foglalt álláspontját, mivel sének tekinti az Irak elleni ag­ressziót. Fedorenko szovjet küldött fel­szólalásában hangoztatta, hogy a Biztonsági Tanácsnak olyan hatá­rozatokat kell elfogadnia, ame­lyek a probléma általános rende­zésére, az agresszor megfékezésé­re, a Szíria és más arab államok ellen a jövőben intézendő izraeli provokációk megakadályozására irányulnak. A Szovjetunió — mondotta Fedorenko — határo­zottan elítéli Izraelnek a Szíriai Arab Köztársaság elleni provoká­cióit és úgy véli, hogy az izraeli légierők támadása Szíria ellen agressziós cselekedet, amely ösz- szeegyeztethetetlen Izraelnek az ENSZ alapokmányából reá háruló kötelezettségeivel és a nemzetkö­zett válaszul hozott megtorló in­tézkedések gyakorlatát, amely­hez pártfogóihoz hasonlóan Izrael folyamodott, a Biztonsági Tanács sok tagja határozottan elítélte. A Biztonsági Tanács hétfőn kedd estére halasztotta a szíriai — izraeli viszály kérdése megvitatá­sának folytatását. (MTI) 1965 végéig végrehajtott Vérehajtanóö mélyitési gg|| szélesítési (R) mélyitósi @ szélesítési munkálatok munkálatok Amikor tíz évvel ezelőtt, 1956. július 26-án Nasszer elnök bejelentette a Szuezi-csatorna államosítását, a ka­pitalista világ egyik legfontosabb kulcspontja került az Egyesült Arab Köztársaság ellenőrzése alá. A beje­lentést követő katonai agresszió ku­darcot szenvedett éppen úgy, mint a nyugati hatalmaknak az a reménye, miszerint az egyiptomiak nem tudják majd igazgatni a csatornát. A puszta állítások helyett azonban beszéljenek a tények. 1955-ben 14 466 hajó haladt át a csatornán, a múlt évben ez a szám 19 150-re emelkedett. 1965-ben 225 millió tonna árut szállí­tottak a csatornán, amelyből 163 mil­lió tonna olaj volt. A legnagyobb és legfontosabb változást azonban a csa­torna teljes hosszának (173,7 km) ki- szélesítése és kimélyítése jelentette. A munkálatok nyomán a korábbi 30 000 tonnás tartályhajók helyett újabban már 60 000 tonnán felüli hajók is köz­lekedhetnek. A csatornán levő éles kanyarok miatt a maximális hajóhossz eddig 275 méter volt, most ez is 305 méterre emelkedett. További kotrási és szélesítési mun­kálatokat is tervbe vettek. Erre azért van szükség, mert a csatorna forgal­mának nagy részét tartályhajók teszik ki és az olajtársaságoknak mindaddig kifizetődőbb 250 000 tonnás mammut­hajók üzemeltetése a Fok-föld megke­rülésével, amíg a csatornán átenged­hető hajók űrtartalma 100 000 tonna alatt van. Bővítették a Keserű-tavak horgony­zóhelyeit is, ahol az észak és dél felé tartó konvojok utat adnak egy­másnak. Üj forgóhidat adtak át ren­deltetésének a csatorna fele útján, El Firdannál és a Timsah-tó partján egy kisebb hajóüzemet építettek. A Szuezi-csatorna bővítésére vonat­kozó tervek külön foglalkoznak a földközi-tengeri kaput jelentő Port Said kikötő kiépítésével. A várost va­laha körülvevő és a hajózást akadá­lyozó hat sziget közül hármat már elhordták, a csatornába való belépésre váró hajók kikötőcölöpjeinek számát 27-ről 43-ra emelték. Tíz évvel ezelőtt Port Saidban nem volt rakpart, ma már viszont öt nagy dokk áll a ki­kötő fehérhajók rendelkezésére és ugyanannyi áll közel a befejezéshez. A város északkeleti részén egy új ha­jógyárat létesítettek, amely 12 000 ton­nás hajók építésére is alkalmas. A város általános fejlesztésén túl­menően különféle intézkedésekkel igyekeznek a kikötői forgalmat emel. ni. Megkezdődött egy vámszabad­kikötő építése, ahol vám- és adómen­tességet élveznek a külföldi vállala­tok. Washington csupán a fegyverszü- | zi jog elveivel. A szovjet küldött neti egyezmény újabb megsértő- | megállapította, hogy az úgyneve­A ZÜZOTT ÉS FÉRGES GUBŐÉRT IS MÁKGUBÓ felemelt árat KILOGRAMMONKÉNT 3,— FORINTOT FIZET A HELYI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET. MINDEN MENNYISÉGBEN ÁTVESZ! 67726 Város azortáflofh Útijegyzet 6. Zúg a fejünk, amikor ismét napfényt látunk. Egy napfényes sarokban humuszos, turbános új­ságárus üldögél és kiabál. — France Soir, Le Monde! Van nála arab nyelvű újság is, de a többség francia. Hiába, az értelmiség nagy ré­sze francia kultúrán nevelkedett. És olvasni csak ők tudnak első­sorban. A Burgiba és az V. Mohamed utcában autó autó hátán. Az au­tóbuszokon és autókban lefátyolo­zott nők. Mind fehér fátyolban. Ez Tunisz város színe, a fehér. A fátylak között ma mór nem ritka a hagyományostól eltérő nylon sem. Hiába, a divat még a vallásnál is nagyobb úr. Két világot lát az ember Tu­niszban, mint ahogy Tunisz sem egy város, hanem kettő. Az egyik a modern világváros, a másik a régi, az arab negyed. Ez a kolonda- lizmus bűne, mint áhogy bűne az is. hogy a nép nagyobb többsége nagyon elmaradott és nehéz is rá­szoktatni őket a rendszeres mun­kára. És ennek semmi más oka nincs, minthogy viszonylag igény­telenek. Az első napon, amikor ebédel­ni vittek vissza bennünket a ha­jóra, az autóbuszvezetők azt az utasítást kapták, hogy fél ket­tőre jöjjenek vissza. Fél három körül jöttek. A csoport háborgott, az idegenvezető pedig igy nyug­tatott bennünket: — Sajnos, ilyen még előfordul. — És a munkafegyelem? — Nehéz. Ha valakinek három napra van készlete, azzal már ne­héz beszélni! Nem könnyű az új élet meg­szervezése. De azért, ha lassan is, mennek előre, A tavon flamingók csapata úsz­kál. Furcsa ez a kép. De furcsa a következő is. Palermóban is volt egy ameri­kai hadihajó. Itt is van. Ott a mi hajónk parancsnoka fényjelekkel beszélt az amerikaiakkal. Ezt a hajót is kivilágítják. És amikor lezuhan az este, a ml hajónknál a parton megjelennek az ameri­kai katonák. Kezükben gitár. Éne­kelnek. Szerenádot adnak a hajó utasainak, ök nem törődnek az­zal, hogy a' kormányuk nem is­meri el az NDK-t, azzal sem tö­rődnek, hogy az utasok egy szo­cialista országiból jöttek. Énekel­nek, mosolyogva fogadják a tap­sot, és az egészségünkre isszák a hajóról spárgával leeresztett sört. Furcsa volt ez a kép. Bár az lenne a jó, ha ez lenne végre mindenütt természetes. Algír, Algéria fővárosa való­sággal rákönyököl a tengerre. Ér­kezésünkkor az eső áztatja, más­nap napfényben fürdik. Már a hajóról nézve is impozáns város. Van, aki azt mondja: — Olyan, mint egy dél-francia­országi város! A város teraszosan épült. Szokatlan látvány: az utakat úgy képezték ki, hogy az út alatt üz­letek sorakoznak. Az utcák tele vannak autókkal. Aki csak ezt látja, az nagyon kedvező képet kap Algériáról. A valóság sajnos, nem ilyen kedvező. Algéria az az ország, amely legtovább nyögött az európai gyarmatosítok uralma alatt. Száz­harminckét évig uralkodtak itt a francia gyarmatosítók. Gyönyörű városokat, nyaralókat, utakat építettek maguknak. A gyarmati múlt az algériai élet minden te­rületére ránehezedik. A múltból eredően mindenütt szakadékok vannak a gazdasági életben, a társadalmi rétegeződéiben, az emberek gondolkodásában. Né­hány példa erre. Vannak Algériá­nak korszerű gyárai is. A legkor­szerűbb technológiával dolgoznak itt. Igen ám, de a gyár mellett, közvetlen a fal tövében vályog­kunyhók gubbasztanak, melyeknek lakói kőkorszakbeli szerszámok­kal művelik a földet. Korszerű utak vannak. A volt gyarmatosítók hivatkoznak is rá

Next

/
Thumbnails
Contents