Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

IMS. augusztus 3, Szerda Kitüntették az életmentő Puskás Zoltánt Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, augusztus 2-án Klaukó Mátyás elvtárs elnök­letével ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bízott­Megyénk szakemberei a második országos legelőgazdálkodást bemutatón Az elmúlt héten Varga La- jos megyed íőagronómus vezeté­sével 56 szakember vett részt a Győr—Sopron megyei szanyi Dézsa és a mdhályi Táncsics Termelőszövetkezetben rende­zett II. országos legelőgazdál­kodási bemutatón. A rjéscatvevők zömmel a me­gyénkben levő mintalegelők szakembered, a legelőgazdálko­dás! társulások szakemberei, valamit a járási szakigazgatási szervek szakvezetői voltak. A legelőgazdálkodás megjavítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium évenként rendez ilyen természetű bemutatót. Az első bemutató a múlt éviben Szarvason volt. A második be­mutató a korszerű legelőhaszno­sítás technológiájának gyakor­latban való alkalmazását szem­léltette. A résztvevők a helyszí­nen bemutatótáhlákon, szakelő­adók előadásaiból fejleszthettek ez irányú szakismereteiket. Meg­ismerhették a sávos legeltetés ésszerű és helyes gyakorlati al­kalmazását — villanypásztorók segítségével. . A különféle szakelőadások után számos újfajta mezőgaz­dasági gépet láthattak működés közben a résztvevők. A kitű­nően megrendezett bemutató nagy hatással volt szakembere­inkre, akik gazdag tapasztala­tokkal tértek vissza megyénk­be. A bemutatót megelőzően a Békés megyei küldöttség felke­reste a Győr—Sopron megyei Beled község Előre Termelőszö­vetkezetét, ahol tájékoztatást kaptak arról, hogy az ország­nak ezen a vidékén milyen mó­don gazdálkodnak. S. I. sága, ahol többek között meg­tárgyalta a szállítási bizottság munkáját, beszámolót hallga­tott meg az adókivetési és az első félévi adóbeszedési ta­pasztalatokról. Ugyancsak meghallgatta az ár- és belvíz- védelmi bizottság által elfo­gadott határozati javaslatok­ról szóló informatív jelentést. Ezután Klaukó Mátyás elv- társ két kitüntetést jelentett be a végrehajtó bizottságnak és egyúttal a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, , valamint a forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevé­ben átadta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát ado­mányozta Homok Vince elv­társnak, a volt gyomai járás titkárának. Hornok elvtárs a járási tanács megalakulásától a mostani területrendezésig volt a végrehajtó bizottság titkára. A Magyar' Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány „Élet­mentő Emlékérem” kitüntető jelvényt, valamint ezer forint pénzjutalmat adományozott Puskás Zoltán elvtársnak, aki 1966. július 4-én a Kulich Gyula Lakótelepen a IV. emeletről lezuhanó 5 éves Vagyon Tibort mentette meg a haláltól. A végrehajtó bizottság el­nöke a testület elismerését és köszönetét fejezte ki a kitün­tetetteknek. Nagyobb gondot a kisállattenyésztésre — Mi terjeszti a nyitlak betegségét? — Ötven galambász hatszáz galambja - Nem érdemes parlagi fajtát tenyészteni — Beszélgetés a Békésszentandrási ‘ Fmsz terveiről U@rai Imre, a Békés&zentandrá- si Fmsz igazgatóságának elnöke általában igen elfoglalt ember, de most különösen sok a munká­ja. Nem volt itthon egy hétig, s bizony ezalatt felgyűlt az elin­téznivaló. — Merre járt ? — Budatétényben rendezett a SZÖVOSZ egy tanfolyamét a fel­vásárlási üzemágvezetők részére. Egy hét alatt számtalan olyan dologgal' ismerkedtünk meg, ame­lyek nagy segítséget jelentenek majd az itthoni munkában. Fő­leg a felvásárlás feladatait tár­gyaltuk meg. de az is nagyon hasznos volt, hogy az ország minden részéről összegyűlt szak­emberek kicserélték tapasztalata­ikat. Sőkat foglalkoztunk a kis­állattenyésztés feladataival, mert ezen a vonalon akad 'bőven ten­nivaló. — Békésszentandráson is? — utakat építettek. Igen ám, de az utak mentén húzódó falvakban ugyanakkor konzerválódott a kő- korszakbeli állapot. Algírban fantasztikusan gazda­gok a kirakatok, elragadó biszt­rók várják a vendégeket. Igen ám. de Algírtól hatvan kilométerre már a fazekaskorongot sem is­merik. A kabil anyagedényeket kézzel tapasztják, korong nélkül. És Kabilföldön még mindig azt hiszik, hogy a gyermekeket azért nem szabad mosdatni, mert ak­kor kínok közepette meghal. És nemcsak hiszik, de így is csele­kednek. Az algériai Szaharában, Insalah városkában nemrég még műkö­dött a világ legnagyobb rabszolga­piaca. Ben Bella záratta be ezt a piacot és kiosztotta a rabszolgák között a rabszolgakereskedők földjeit. Harcol itt egymással a modern­ség és a hagyomány is. A francia gyarmatosítók fana­tizmussá szították a hagyományos berber és arab konzervativizmust. Az algériaiak nagy többsége még ma is őrzi a legprimitívebb szoká­sokat is. Tuniszban még azt hittem: Algírban lényegesen kevesebb lefátyolozott nőt látok majd. Té­vedtem. Lényegesen több volt. Tuniszban még láttam olyan asszonyokat, akik csak a fejükre dobták a fátylat és csak úgy, tes- sék-lássék takarták el az arcukat. Itt, Algírban az asszonyok szinte mind fátyolban járnak, sőt egy háromsarkú kendővel még az ar­cukat is eltakarják. Csak az orruk és a szemük látszik ki. Ez köte­lező. — Az asszony csak akkor nem köteles hordani a fátylat és a kendőt, ha ebbe a férje bele­egyezik. Jártunk mecsetben is. Cipővel a kezünkben jártuk be a hatalmas mecsetet, amelynek szőnyegén férfiak imádkoztak. Hol a földre hajoltak, hol a mennyezetre emelték tekintetüket, hol a ke­zükkel köröztek a szőnyegen. Imádkoztak hangtalanul és áhi- tatosan. A mecset falai egyébként majd­nem dísztelenek. Mintha egy nagy terem lenne. Hanem a padlózat — az csodálatos. Minden négyzet- centiméternyi hely gyönyörű, drágábbnál drágább perzsasző­nyeggel van letakarva. Pénteken jártunk ott. Ez a mohamedánok vasárnapja. Az idegenvezető kimutatott a busz­ból. — Azok ott mohamedán teme­tők. Ilyenkor pénteken csak az asszonyok látogathatják a teme­tőt. . Nem is lehetett még a temető környékén sem férfit látni. A te­mető az asszonyoké. A kávézók viszont a férfiaké. Ez csak ne­kik dukál. (Folytatjuk) Szalai János — Természetesen. Jelenleg nem sok eredménnyel dicsekedhetünk. A házinyúltenyésztés meglehető­sen alacsony színvonalú. Beteg­ség pusztított a nyulak között s bizony, jócskán megfogyatkoztak. Sajnos1, sokan azt hiszik, hogy elég a nyulaknak odadobni vala­mi zöldfélét s további gondozást nem igényelnek. Ez nagy téve­dés. A nyulak tenyésztésénél is nagy jelentősége van a tisztaság­nak és a gondos ápolásnak. — Sokan foglalkoznak tapsi fü­lesekkel? — Aránylag kevesen. Soknak elment a kedve a betegség, illet­ve a pusztulások miatt. Jelenleg húszra tehető azoknak a száma, akik nagyobb állománnyal ren­delkeznék. Összesen 400 vegyes nyulat gondoznak. — Milyen fajtákat? — Vegyes az állomány, sok bennük a korcs. Pedig nem mindegy az, hogy milyen nyálak­kal foglalkoznak. A szép, nagy testű nyállal sincs több gond, vi­szont jóval nagyobb jövedelmet biztosít. Olaszország, az NSZK és Svájc korlátlan mennyiségben átvenné a házinyulakat, nem is beszélve a hazai igényekről. — Milyen temekkel foglalko­zik az fmsz ezzel kapcsolatban? — Hamarosan összehívjuk a te­nyésztőket s rendszeresen foglal­kozunk majd velük. A szakmai oktatáson kívül segítséget nyúj­tunk nekik a törzséllomámy ki­alakításában, illetve beszerzésé­ben. — Néhány szót a galambokról. — A igalambászokat is szeret­nénk hamarosan összefogni. A köz régben ötven-hatvanra tehető azoknak a száma, akik foglalkoz­nak tenyésztéssel. Állományuk nagy része parlagi fajta, nem na­gyon érdemes velük bajlódni. Nagy testű King és más tenyész- törzseket biztosítunk a jelenlegi és jövendő tenyésztők részére s reméljük, hogy hamarosan mar szebb eredményekről beszélhe­tünk. Az első fél évben ugyanis I mintegy hatvan kilogramm ga- ilambot. vásároltunk, de ez na­gyon kevés. A nyúltenyésztőkkel és galambászokkal különben nemcsak a mi szövetkezetünk foglalkozik az eddiginél tervsze­rűbben, hanem a megye más községeiben is szeretnék az fmsz-ek fellendíterii a kisállatte­nyésztésnek ezt a két ágát. A napokban már többen jelentkez­tek nálunk és bízunk abban, hogy egyre több híve lesz köz­ségünkben is a nyulászatnak és galamibászatnak, amelyek a jöve­delmi forrás mellett szórakozást, Jsőt sportot is jelentenek, i Opauszky László Száztizén négy százalékra teljesítette féléves tervét a Patyolat Számum félautomata szárítógép. Mosott fehérnemű szá­rítására használják. A forgó dobba való meleg levegő be- fuvatása által szárít. A gép megtöltése után a szárítási idő beállítható és a szárítási idő lejártával automatiku­san kikapcsol. — Új gépek — Jobb minőségű munka — Gyorstisztító, mosoda készül Orosházán, Gyulán, Szarvason Horges iker gőzbábu. Ballon­kabátok, télikabátok gőzölését, elővasalását végzi mindössze egy személyzettel. A termelés folyamatos, amíg az egyik bábu gőzöl, a másikat öltöztetik. Megyénkben a Patyolat tevé­kenysége egyre nagyobb jelentő­ségűvé válik a lakossági szolgál­tatásban. A vállalat mind több igénnyel lép fel saját munkája iránt, ennek tudható be, hogy a lakosság megkedvelte a hasznos, célszerű és olcsó mosatást, tisz­títást. Ezt igazolja az is. hogy tíz évvel ezelőtt alig tízszáza­lékos volt a lakosság szolgáltatá­sa, ma eléri az üzem tervének 48 százalékát. Csak az év első felében a lakosság részére 365 mázsa mosást, és 3646 tétéi tisz­títást végezitek el. így féléves tervüket 114 százalékra teljesí­tették egymillió 485 ezer forint értékben. Ebből a laikosságszol- gálfcatás 525 ezer forint. Természetesen ehhez nagy se­gítséget nyújtottak és nyújtanak a modem gépek, amelyekből né­hányat felvételeink be is mutat­nak. További tervek: Orosházán, Gyulán és Szarvasom gyorstisztí­tót és gyorsmosodát létesítenek. Szöveg: Rocskár Kép: Csapó László Triklóretilénes vegytisztító gép. Elsősorban fehér ruhák száraz vegytisztítását, de ezenkívül szőnyegek, paplanok, takarók, bútorszövetek stb. tisztítását végzi. A triklóre- tilén szerves oldószer gőze eg észségre ártalmas. Ezért az itt dolgozók szigorú óvórendszabályok és állandó orvosi ellenőrzés mellett 6 órai műszakban dolgoznak. A gép műszakonként 105 kilogramm ruhát tisztít. \

Next

/
Thumbnails
Contents