Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-03 / 182. szám
IMS. augusztus 3, Szerda Kitüntették az életmentő Puskás Zoltánt Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, augusztus 2-án Klaukó Mátyás elvtárs elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bízottMegyénk szakemberei a második országos legelőgazdálkodást bemutatón Az elmúlt héten Varga La- jos megyed íőagronómus vezetésével 56 szakember vett részt a Győr—Sopron megyei szanyi Dézsa és a mdhályi Táncsics Termelőszövetkezetben rendezett II. országos legelőgazdálkodási bemutatón. A rjéscatvevők zömmel a megyénkben levő mintalegelők szakembered, a legelőgazdálkodás! társulások szakemberei, valamit a járási szakigazgatási szervek szakvezetői voltak. A legelőgazdálkodás megjavítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium évenként rendez ilyen természetű bemutatót. Az első bemutató a múlt éviben Szarvason volt. A második bemutató a korszerű legelőhasznosítás technológiájának gyakorlatban való alkalmazását szemléltette. A résztvevők a helyszínen bemutatótáhlákon, szakelőadók előadásaiból fejleszthettek ez irányú szakismereteiket. Megismerhették a sávos legeltetés ésszerű és helyes gyakorlati alkalmazását — villanypásztorók segítségével. . A különféle szakelőadások után számos újfajta mezőgazdasági gépet láthattak működés közben a résztvevők. A kitűnően megrendezett bemutató nagy hatással volt szakembereinkre, akik gazdag tapasztalatokkal tértek vissza megyénkbe. A bemutatót megelőzően a Békés megyei küldöttség felkereste a Győr—Sopron megyei Beled község Előre Termelőszövetkezetét, ahol tájékoztatást kaptak arról, hogy az országnak ezen a vidékén milyen módon gazdálkodnak. S. I. sága, ahol többek között megtárgyalta a szállítási bizottság munkáját, beszámolót hallgatott meg az adókivetési és az első félévi adóbeszedési tapasztalatokról. Ugyancsak meghallgatta az ár- és belvíz- védelmi bizottság által elfogadott határozati javaslatokról szóló informatív jelentést. Ezután Klaukó Mátyás elv- társ két kitüntetést jelentett be a végrehajtó bizottságnak és egyúttal a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, , valamint a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében átadta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta Homok Vince elvtársnak, a volt gyomai járás titkárának. Hornok elvtárs a járási tanács megalakulásától a mostani területrendezésig volt a végrehajtó bizottság titkára. A Magyar' Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány „Életmentő Emlékérem” kitüntető jelvényt, valamint ezer forint pénzjutalmat adományozott Puskás Zoltán elvtársnak, aki 1966. július 4-én a Kulich Gyula Lakótelepen a IV. emeletről lezuhanó 5 éves Vagyon Tibort mentette meg a haláltól. A végrehajtó bizottság elnöke a testület elismerését és köszönetét fejezte ki a kitüntetetteknek. Nagyobb gondot a kisállattenyésztésre — Mi terjeszti a nyitlak betegségét? — Ötven galambász hatszáz galambja - Nem érdemes parlagi fajtát tenyészteni — Beszélgetés a Békésszentandrási ‘ Fmsz terveiről U@rai Imre, a Békés&zentandrá- si Fmsz igazgatóságának elnöke általában igen elfoglalt ember, de most különösen sok a munkája. Nem volt itthon egy hétig, s bizony ezalatt felgyűlt az elintéznivaló. — Merre járt ? — Budatétényben rendezett a SZÖVOSZ egy tanfolyamét a felvásárlási üzemágvezetők részére. Egy hét alatt számtalan olyan dologgal' ismerkedtünk meg, amelyek nagy segítséget jelentenek majd az itthoni munkában. Főleg a felvásárlás feladatait tárgyaltuk meg. de az is nagyon hasznos volt, hogy az ország minden részéről összegyűlt szakemberek kicserélték tapasztalataikat. Sőkat foglalkoztunk a kisállattenyésztés feladataival, mert ezen a vonalon akad 'bőven tennivaló. — Békésszentandráson is? — utakat építettek. Igen ám, de az utak mentén húzódó falvakban ugyanakkor konzerválódott a kő- korszakbeli állapot. Algírban fantasztikusan gazdagok a kirakatok, elragadó bisztrók várják a vendégeket. Igen ám. de Algírtól hatvan kilométerre már a fazekaskorongot sem ismerik. A kabil anyagedényeket kézzel tapasztják, korong nélkül. És Kabilföldön még mindig azt hiszik, hogy a gyermekeket azért nem szabad mosdatni, mert akkor kínok közepette meghal. És nemcsak hiszik, de így is cselekednek. Az algériai Szaharában, Insalah városkában nemrég még működött a világ legnagyobb rabszolgapiaca. Ben Bella záratta be ezt a piacot és kiosztotta a rabszolgák között a rabszolgakereskedők földjeit. Harcol itt egymással a modernség és a hagyomány is. A francia gyarmatosítók fanatizmussá szították a hagyományos berber és arab konzervativizmust. Az algériaiak nagy többsége még ma is őrzi a legprimitívebb szokásokat is. Tuniszban még azt hittem: Algírban lényegesen kevesebb lefátyolozott nőt látok majd. Tévedtem. Lényegesen több volt. Tuniszban még láttam olyan asszonyokat, akik csak a fejükre dobták a fátylat és csak úgy, tes- sék-lássék takarták el az arcukat. Itt, Algírban az asszonyok szinte mind fátyolban járnak, sőt egy háromsarkú kendővel még az arcukat is eltakarják. Csak az orruk és a szemük látszik ki. Ez kötelező. — Az asszony csak akkor nem köteles hordani a fátylat és a kendőt, ha ebbe a férje beleegyezik. Jártunk mecsetben is. Cipővel a kezünkben jártuk be a hatalmas mecsetet, amelynek szőnyegén férfiak imádkoztak. Hol a földre hajoltak, hol a mennyezetre emelték tekintetüket, hol a kezükkel köröztek a szőnyegen. Imádkoztak hangtalanul és áhi- tatosan. A mecset falai egyébként majdnem dísztelenek. Mintha egy nagy terem lenne. Hanem a padlózat — az csodálatos. Minden négyzet- centiméternyi hely gyönyörű, drágábbnál drágább perzsaszőnyeggel van letakarva. Pénteken jártunk ott. Ez a mohamedánok vasárnapja. Az idegenvezető kimutatott a buszból. — Azok ott mohamedán temetők. Ilyenkor pénteken csak az asszonyok látogathatják a temetőt. . Nem is lehetett még a temető környékén sem férfit látni. A temető az asszonyoké. A kávézók viszont a férfiaké. Ez csak nekik dukál. (Folytatjuk) Szalai János — Természetesen. Jelenleg nem sok eredménnyel dicsekedhetünk. A házinyúltenyésztés meglehetősen alacsony színvonalú. Betegség pusztított a nyulak között s bizony, jócskán megfogyatkoztak. Sajnos1, sokan azt hiszik, hogy elég a nyulaknak odadobni valami zöldfélét s további gondozást nem igényelnek. Ez nagy tévedés. A nyulak tenyésztésénél is nagy jelentősége van a tisztaságnak és a gondos ápolásnak. — Sokan foglalkoznak tapsi fülesekkel? — Aránylag kevesen. Soknak elment a kedve a betegség, illetve a pusztulások miatt. Jelenleg húszra tehető azoknak a száma, akik nagyobb állománnyal rendelkeznék. Összesen 400 vegyes nyulat gondoznak. — Milyen fajtákat? — Vegyes az állomány, sok bennük a korcs. Pedig nem mindegy az, hogy milyen nyálakkal foglalkoznak. A szép, nagy testű nyállal sincs több gond, viszont jóval nagyobb jövedelmet biztosít. Olaszország, az NSZK és Svájc korlátlan mennyiségben átvenné a házinyulakat, nem is beszélve a hazai igényekről. — Milyen temekkel foglalkozik az fmsz ezzel kapcsolatban? — Hamarosan összehívjuk a tenyésztőket s rendszeresen foglalkozunk majd velük. A szakmai oktatáson kívül segítséget nyújtunk nekik a törzséllomámy kialakításában, illetve beszerzésében. — Néhány szót a galambokról. — A igalambászokat is szeretnénk hamarosan összefogni. A köz régben ötven-hatvanra tehető azoknak a száma, akik foglalkoznak tenyésztéssel. Állományuk nagy része parlagi fajta, nem nagyon érdemes velük bajlódni. Nagy testű King és más tenyész- törzseket biztosítunk a jelenlegi és jövendő tenyésztők részére s reméljük, hogy hamarosan mar szebb eredményekről beszélhetünk. Az első fél évben ugyanis I mintegy hatvan kilogramm ga- ilambot. vásároltunk, de ez nagyon kevés. A nyúltenyésztőkkel és galambászokkal különben nemcsak a mi szövetkezetünk foglalkozik az eddiginél tervszerűbben, hanem a megye más községeiben is szeretnék az fmsz-ek fellendíterii a kisállattenyésztésnek ezt a két ágát. A napokban már többen jelentkeztek nálunk és bízunk abban, hogy egyre több híve lesz községünkben is a nyulászatnak és galamibászatnak, amelyek a jövedelmi forrás mellett szórakozást, Jsőt sportot is jelentenek, i Opauszky László Száztizén négy százalékra teljesítette féléves tervét a Patyolat Számum félautomata szárítógép. Mosott fehérnemű szárítására használják. A forgó dobba való meleg levegő be- fuvatása által szárít. A gép megtöltése után a szárítási idő beállítható és a szárítási idő lejártával automatikusan kikapcsol. — Új gépek — Jobb minőségű munka — Gyorstisztító, mosoda készül Orosházán, Gyulán, Szarvason Horges iker gőzbábu. Ballonkabátok, télikabátok gőzölését, elővasalását végzi mindössze egy személyzettel. A termelés folyamatos, amíg az egyik bábu gőzöl, a másikat öltöztetik. Megyénkben a Patyolat tevékenysége egyre nagyobb jelentőségűvé válik a lakossági szolgáltatásban. A vállalat mind több igénnyel lép fel saját munkája iránt, ennek tudható be, hogy a lakosság megkedvelte a hasznos, célszerű és olcsó mosatást, tisztítást. Ezt igazolja az is. hogy tíz évvel ezelőtt alig tízszázalékos volt a lakosság szolgáltatása, ma eléri az üzem tervének 48 százalékát. Csak az év első felében a lakosság részére 365 mázsa mosást, és 3646 tétéi tisztítást végezitek el. így féléves tervüket 114 százalékra teljesítették egymillió 485 ezer forint értékben. Ebből a laikosságszol- gálfcatás 525 ezer forint. Természetesen ehhez nagy segítséget nyújtottak és nyújtanak a modem gépek, amelyekből néhányat felvételeink be is mutatnak. További tervek: Orosházán, Gyulán és Szarvasom gyorstisztítót és gyorsmosodát létesítenek. Szöveg: Rocskár Kép: Csapó László Triklóretilénes vegytisztító gép. Elsősorban fehér ruhák száraz vegytisztítását, de ezenkívül szőnyegek, paplanok, takarók, bútorszövetek stb. tisztítását végzi. A triklóre- tilén szerves oldószer gőze eg észségre ártalmas. Ezért az itt dolgozók szigorú óvórendszabályok és állandó orvosi ellenőrzés mellett 6 órai műszakban dolgoznak. A gép műszakonként 105 kilogramm ruhát tisztít. \