Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-12 / 190. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 196«. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM Harminc állami vállalat és harmincnégy kisipari szövetkezet mutatja be legszebb termékeit Sajtótájékoztató a megyei ipari és szakmaközi újítási kiállításról Augusztus 13-tól 22-ig a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Elnökségének és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának szervezésében a megye iparválla­latai, kisipari termelőszövetkeze­tei termékeiből, valamint ipari, kereskedelmi, közlekedési és mezőgazdasági újításokból Békés­csabán kiállítást rendez a Rózsa Ferenc Gimnáziumban és az MTH iparitanuló-iskolában. A kiállítást megelőzően tegnap, csütörtökön délelőtt az SZMT székházában sajtóértekezletet tar­tottak, amelyen részt vettek a rádió és a sajtó munkatársai. Nagy István, az SZMT vezető tit­kára üdvözölte a megjelenteket. A sajtótájékoztatón részt vett dr. Szilvássy Zoltán, az Országos Ta­lálmányi Hivatal újítási és talál­mányi osztályának vezetője, Igaz Imre, az OTH osztályvezetőhe­lyettese, Burán Károly, a SZOT termelési osztályának politikai munkatársa, Körösfalvi Pál, a MTESZ Békés megyei Elnöksé­gének titkára. Dr. Szilvássy Zoltán az au­gusztus 16-án kezdődő Békés me­gyei Iparjogvédelmi Napok prog­ramjáról és céljáról tájékoztatta a megjelenteket. Elmondotta, hogy az újítómozgalom hazánk­ban tömegmozgalommá vált, amit az is bizonyít, hogy évenként 220 —250 ezer újítást nyújtanak be az újítók, s az évenként mintegy 80—85 ezer újítás megvalósításá­ból a népgazdaságnak mintegy 2 milliárd forint haszna származik. Evenként az újítóknak és felta­lálóknak 120 millió forint díjat fizetnek ki. Tájékoztatójában el­mondotta, hogy a Békés megyei Iparjogvédelmi Napok sorrendben a tizedik rendezvény, s ettől nemcsak az újítók, feltalálók jobb tájékoztatását remélik, hanem azt is, hogy az új mechanizmussal kapcsolatban sikerül megértetni a vállalatok vezetőivel, újítási fele­lőseivel az újítómozgalomban rej­lő óriási szellemi és anyagi ér­téket. A Békés megyei ipari kiállítás előkészületeiről és céljáról Porko­láb Károly, a MTESZ ipargazda­sági bizottságának vezetője tájé­koztatta a sajtó és rádió munka­társait. Elmondotta, hogy a leg­utóbbi ipari kiállítást ezelőtt tíz évvel, 1956-ban rendezték a me­gyében. A mostani kiállítás elsőd­leges célja, hogy a IX. pártkong­resszus előestéjén összegezze a pártnak a vidék iparosítására tett határozatainak végrehajtását, s ezzel összefüggésben bemutassa a megyében azóta létesített új üze­meket és iparágakat, közte az üveggyártást, konzervgyártást, hűtőipart. A megyei ipari kiállí­táson 30 állami vállalat és 34 kisipari és háziipari szövetkezet, mintegy 2500 négyzetméter terü­leten mutatja be termékeit, ex­portcikkeit, valamint szemlélteti azt a fejlődést, amely a legutóbbi tíz évben, különösképpen pedig a második ötéves terv idején bekö­vetkezett. A legjobb és legszebb állami és szövetkezeti termékki­állítás jutalmazására hat díjat alapítottak. Amint tájékoztatójá­ban hangsúlyozta: a megyei ipari kiállításnak többek között az is célja, hogy az új gazdasági me­chanizmus szellerpében erősítse az ipar és a kereskedelem, valamint az ipar és a fogyasztók kapcso­latát. A megyei ipari kiállítás ugyanakkor méltóképpen repre­zentálja Békés megye hagyomá­nyos iparának: a textilipar, az élelmiszeripar és az építőanyag­ipar fejlődésének eddigi útját és távlatait is. Lipcsei Imre, az SZMT köz- gazdasági munkabizottságának vezetője a megyei ipari kiállítás­sal párhuzamosan rendezendő szakmaközi újítási kiállítás céljá­ról, látnivalóiról tájékoztatta a megjelenteket. Amint az ismerte­tőben elhangzott, s amint a Bé­kés megyei szakmaközi újítási kiállításról készült katalógusból is kiderül, természetben, fényké­peken és leírásokon a megye iparának, közlekedésének, keres­kedelmének és mezőgazdaságának 3C6 újítását láthatják, tanulmá­nyozhatják a kiállítás látogatói. Ez pedig nemcsak az egyszerű né­zőknek jelent majd élményt és ismeretbővítést, hanem a szak­embereknek is jó lehetőséget biztosít a tapasztalatcseréhez, az újítómozgalom eredményeinek jobb megismeréséhez. Az iparjog­védelmi napok előadásai, tanács­kozásai a gazdasági és műszaki vezetők, az újítók és feltalálók tájékoztatását segítik elő. A sajtótájékoztató után a meg­jelentek megtekintették az utol­só simításoknál tartó megyei ipari és szakmaközi kiállítás gazdag anyagát, amely már a hivatalos megnyitó előtt is méltóképpen reprezentálja megyénk iparának fejlődését, az exporttermelés nö­vekedését, az újítók és ésszerűsí­tő k szellemi termékeinek gazdag­ságát. P. P. Spanyol szabadsághős emlékére állítanak márvány táblát Békéscsabán A Hazafias Népfront és a KISZ békéscsabai városi bizottsága már a korábbi években is sok értékes emléket gyűjtött össze a bé­késcsabai szabadságharcosok tevékenységéről. A legújabb kutatások kiderítették többek között, hogy a spanyol nép szabadságáért ál­dozta életét Padrah Lajos békéscsabai cukrászsegéd, aki mint ifjú­kommunista önként jelentkezett annak idején a nemzetközi bri­gádba. Padrah Lajos Békéscsabán született és nevelkedett, itt járt iskolába. Mivel pontosan az alkotmány napján született több mint fél évszázaddal ezelőtt, augusztus 20-án rendeznek ünnepséget a békéscsabai 5. számú általános iskolában, s a falon leleplezik Pad­rah Lajos fehér márvány emléktábláját. A spanyol szabadsághős ugyanis leghosszabb ideig ebbe az iskolába járt. Az emléktábla le­leplezésére eljönnek többen az egykori harcostársak közül s ott lesznek a legközelebbi rokonok is. Már csak a szeghalmi járásban találni jelentősebb területen aratnivalót Éjszaka is dolgoznak a trágyaszóró brigádok Orosháza és Gyula körzetében Megyénkben mér csak a szeg­halmi járásban találni jelentő­sebb területen aratnivalót. A mélyebb fekvésű, szikes talajo­kon, ahol a gyakori esőzés na­gyon ledöntötte a gabonát s erő­sen elgyomosodott a terület, igen nehéz az utolsó holdak le- takarítása. Minden községbe annyi kombájnt csoportosítanak, amennyit ki tudnak szolgálni a termelőszövetkezetek, így remél­hetőleg hét végété itt is befeje­zik a gabona betakarítását. Egyébként a kombájnok egy részét cukorrépamagcséplésre, másik részét keresztekből való gabonacséplésre osztották be, legtöbbet azonban bevontattak a központba s a kombájnosok „át­ültek” a traktorokra. Így meg­Százezer halastaví pecsenyekacsa értékesítése Szarvasról A Szarvasi Kísérleti Halasta­vakon rendezkedtek be országo­san elsőnek néhány évvel ez­előtt halastavi pecsenyekacsa­nevelésre. A tudományos kuta­tók célja az volt, hogy a szántó­földi növénytermesztésre telje­sen alkalmatlan szikes, vizenyős területen — amelyet halastavak­ká alakítottak át — növeljék a húshozamot. Bebizonyosodott, Tsz-asszonyok mezőgazdasági ankét ja Békéscsabán A békéscsabai Szabadság Ter­melőszövetkezet nőbizottsága, a városi nőtanács és a városi tanács mezőgazdasági osztálya nagysza­bású mezőgazdasági ankétot ren­dez az asszonyok, tsz-nőbagók ré­szére augusztus 14-én, vasárnap Békéscsabán, a Szabadság Tsz központjában. A megnyitót Gyeb- nár Jánosmé városi nőtitkár tart­ja, majd üzemáganként külön-kü- lön rendeznek szakmai tapaszta­latcserét. A növénytermesztésről Nagy Mihály, a Május 1. Tsz és Bordás Mihály, a Lenin Tsz agrár­mérnöke tart tájékoztatót. A ker­tészek részére Pataki Éva, a Sza­badság Tsz és Sicz György, a Má­jus 1 Tsz kertészmérnöke rendez vitát. Délután a termelőszövetke­zet üzemegységeit látogatják meg a résztvevők, valamint kultúrmű­sort tekinthetnek meg. hogy az elképzelések reálisak voltak, mert a kacsás tavakban legalább egy mázsával volt több holdanként a halak természetes gyarapodása, ráadásul exportra értékesíthették a zsenge húsú pecsenyekacsákat. Azóta évről évre nagyobb mennyiségben ne­velnek halastavi pecsenyekacsát s hazánk más tájain is jó szo­kássá vált. A kezdeményező szarvasiak ma is nagy gondot fordítanak a halastavi pecsenye­kacsa-nevelésre. Saját maguk tartanak törzsállományt, maguk keltetik, nevelik elő a kiskacsá­kat. A szarvasi tavak' messzire fe­hérlenek a rengeteg kacsától. Mesterséges szigeteket képeztek ki számukra, itt jól megpihen­nek a fűzfák árnyékában s ked­vük szerint töltik idejüket vízen és szárazon. A Szarvasi Kísér­leti Halastavakról elszállították a százezredik pecsenyekacsát s :g legalább 20—25 ezret ne­velnek. — A — gyorsult megyénkben a talaj­munka, a szalmalehúzás, szapo­rodtak a két műszakos trakto­rok. Egyedül az Orosházi Gépja­vító Állomás körzetében éjsza­kánként 140 traktor szánt. Éjjel­nappal dolgoznak a szervestrá­gyá&zóró brigádok Orosháza és Gyula körzetében. Amit éjjel elszórnak, nappal a traktorok alá­szántják. Erre nagy szükség van, mert egyedül a gyulai járásban tízezer holdon szeretnének istál- lótr ágy ázni. oooooooocooooooooGoooooQooc$>30oooooGcooooooQooe Per Haekkerup látogatása a Balatonnál Ismerkedés Budapesttel. Per Haekkerup dán külügymi­niszter augusztus 10-én megte­kintette a főváros nevezetessé­geit, csütörtökön délután pedig a Balaton-partra látogatott. A kirándulásra elkísérte Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és felesége, valamint Ráth Károly, hazánk dániai nagykövete. A vendégek az út első állomása­ként Tihanyt keresték fel, ahol megtekintették az apátságot, a helyi múzeum érdekességeit és az Egry József kiállítást. A dán külügyminiszter és kí­sérete ezután rövid sétát tett Balatoníüredan, majd az állami pincegazdaság helyi központját keresték fel, ahol tájékozódtak a történelmi borvidék múltjáról és a fejlesztésre kidolgozott tervek­ről. A kirándulás következő ál­lomása Badacsonytomaj volt. Per Haekkerup külügyminisz­ter és kísérete a Balaton északi partjáról a tihany—szántódi kom­pon kelt át a somogyi oldalra. Az éjszakát Siófokon töltötték. (MTI) /

Next

/
Thumbnails
Contents