Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
19(j6. augusztus 12. 2 t'éntek A Minisztertanács ülése Saját őrhajójukat bombázták az amerikaiak — Nyugatnémet hadihajó útban Saigon felé — Kínai tiltakozás — A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját a francia külügyminiszter magyarországi hivatalos látogatása alkalmával folytatott tárgyalásokról, i A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett arról, hogyan intézik a tanácsok és más állami szervek a lakosság beadványait, hivatalos ügyeit. A kormány a jelentést megvitatta és határozatokat hozott. A Minisztertanács a művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján határozatot hozott a műszaki egyetemek távlati fejlesztéséről. A kormány meghallgatta és tudomásul vette a földművelés- ügyi miniszter első helyettesének tájékoztatóját a nyári mezőgazdasági munkákról. A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a Minisztertanács módosította a dolgozók társadalombiztosítási nyugdijáról 1958-ban hozott rendeletét. A módosítás azokra az öregségi nyugdíjasokra vonatkozik, akiknek nyugdíját az 1954. október 1. után érvényben levő jogszabályok szerint állapították meg. Az új rendelkezés értelmében az ilyen öregségi nyugdíjasok közül azok, akik 1906. augusztus 1-én munkaviszonyban állták és nyugdíjuk megállapítása után 36 hónapon át dolgoztak (illetve dolgoznak), utolsó 36 havi munkabérük alapján kérhetik korábban rögzített nyugdíjuk újbóli megállapítását, ha ez számukra kedvezőbb. A Minisztertanács a külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján elfogadta a nemzetközi vásárokon való részvétel és az önálló külföldi magyar kiállítások jövő évi programját. * A KNBB elnökének jelentése összefoglalóan megállapítja, . hogy az utóbbi években javulj gondosabb és kulturáltabb lett • az államigazgatási szervek ügyintéző munkája. A javulást tükrözi, hogy a tanácsi szerveknél határozati intézkedéseket igénylő csaknem kétmillió ügy túlnyomó többsége, 96,4 százaléka, már az első fokon — azaz fellebbezés nélkül — lezárult. A jelentés azonban rámutat arra is, hogy az ügyek intézésénél nem egy esetben hibák, bürokratikus megnyilvánulások tapasztalhatók. Arányaiban nem jelentős, de abszolút mennyiségben magas — évente csaknem 70 ezer — az első fokú döntésekkel szemben benyújtott fellebbezések száma, s mint a másodfokú határozatokból kitűnt, ezek közül több mint 25 ezer esetben a fellebbezőnek adtak igazat. Ez azért is figyelmet érdemel, mert a közvéleményben sokkal nagyobb visszhangot keltenek a méltánytalanul intézett ügyek, mint azok, amelyeket körültekintően, a jogszabályoknak megfelelően zárnak le. A panaszokat többnyire a formális. bürokratikus, rideg ügyintézés, máskor a jogszabályok ismeretének hiánya, olykor pedig a „presztízs-féltés”, azaz a hatósági szerveknek a korábbi állásfoglaláshoz való ragaszkodása váltja ki. Előfordul viszont, hogy egyesek ügyeit személyi kapcsolataik révén kevésbé indokolt esetben is gyorsan és kedvezően intézik el. Ez sérti a dolgozók igazságérzetét, s ezért a különböző párt-, állami és társadalmi szervekhez, a sajtóhoz, a rádióhoz és televízióhoz sok panasz érkezik. A hibás ügyintézés a továbbiakban oly sok szervet foglalkoztat, hogy egy-egy ügy rendezése' — az azzal foglalkozók munkabérét, a helyszíni szemlék költségeit stb. számítva — az államnak több tízezer forintjába kerül, de er-él súlyosabb az ilyen ügyek politikai természetű hatása. A panaszokat kiváltó okok közé tartozik a megfelelő tájékoztatás hiánya. A dolgozók gyakran nem kapnak kellő felvilágosítást, hogy ügyükben mely szervhez vagy személyhez kell fordulniuk, beadványukhoz milyen okmányokat kell csatolniuk, milyen kötelezettségeik vannak, illetve milyen jogok illetik meg őket. Az igazgatási szervek határozatai sem mindig segítik a dolgozók tájékozódását: gyakran egyáltalán nem, máskor pontatlanul hivatkoznak a határozat alapját képező jogszabályra, az indokolás pedig oly szűkszavú, felületes, hogy az ügyfélben a mellőzöttség és a jogsértés érzetét kelti. Ez szintén növeli a panaszosok számát, s „közbenjáró” keresésére ösztönzi >az ügyfeleket. Még mindig tapasztalható az is. hogy egyes szervek nem tartják meg a törvényben előírt 30 napos elintézési határidőt, vagy ennek egyes ügyekben elengedhetetlenül szükséges meghosszabbításáról nem értesítik az ügyfeleket. Sok üzem, intézmény, hivatal feleslegesen kér hatósági igazolást, bizonyítványt a hozzá fordulóktól. A tanácsi szervek 1964- ben 2 millió 120 ezer. 1965-ben 2 millió 200 ezer hatósági bizonyítványt, ezenkívül a lakóbizottságok. illetve a tanácsi összekötők évente körülbelül 6 millió igazolást adtak ki. Mindez sok bosz- szúságot okoz a lakosságnak. A KNEB jelentése megállapítja: bár a lakosság mind aktívabban ’/esz részt az ügyek intézésében, s a társadalmi munkások nagy helyi ismeretének igénybevételével javul az államigazgatási szervek munkája, még nem alakult ki eléggé annak módja és gyakorlata, hogvan vonják be széleskörűen a lakosságot a társadalmi és tömegszervezeteket a hatósági ügyintézésbe. A népi ellenőrzés vizsgálatát a tanácsi szervek kedvezően fogadták, s már eközben is történtek kezdeményezések a saját hatáskörükben felszámolható hibák megszüntetésére. A Minisztertanács a KNEB javaslata alapján több határozatot hozott. Megállapította, hogy az államigazgatási szervek felelősségteljesebben tev’ékenykednek, növekedett a tanácsi dolgozók politikai, szakmai és általános műveltsége. A további fejlődés érdekében a kormány utasította a szakigazgatási szervek fő- és szakfelügyeletét ellátó minisztériumok, országos hatáskörű szervek vezetőit és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjét: kellő ellenőrzés é^ irányadó állásfoglalások útján szüntessék meg a népi ellenőrzés vizsgálata során feltárt hiányosságokat, helytelen gyakorlatot. Az Igazgatási szerveknek jobban kell tájékoztatniuk az állampolgárokat jogaikról és kötelességeikről, általában biztosítani kell a jogszabályok széles körű propagandáját. A kormány kötelezte az illetékes szerveket: vizsgálják meg, hogyan lehet csökkenteni a hatósági bizonyítványok és igazolások számát oly módon, hogy általánosabban biztosítsák a személyi igazolvány bizonyító erejét, más adatokat a dolgozó munkahelye igazoljon, illetve az ügyintéző Szervek — az emberek iránti fokozott bizalom jegyében — fogadják el az érdekeltek írásba adott nyilatkozatát. A kormány úgy döntött, hogy valamennyi minisztériumban és országos hatáskörű szervnél két hónapon belül meg kell tárgyalni a vizsgálat megállapításait, a terület sajátosságainak figyelembe-1 vételével konkrét intézkedéseket kell tenni a Minisztertanács határozatának végrehajtására és rendszeresen értékelni kell, hogyan intézik az irányításuk alá tartozó szerveknél az állampolgárok ügyeit. i A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság feladatává tette a kormány, hogy a hatá iátok végrehajtását kísérje figyelemmel. (MTI) Eltemették dr. Molnár Eriket Csütörtökön délután a Kerepesi temetőben mély részvéttel elbúcsúztatták dr. Molnár Eriket. Részt vett a gyászszertartáson és a ravatalnál díszőrséget állt Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke. Nemes Dezső, Sziramai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja! Cset^rki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Kisházi Ödön, az Elpöki Tanács helyettes elnöke; lerótta kegyeletét a párt Központi Bizottságának és a kormánynak több tagja, a Tudományos Akadémia elnökségének tagjai, az országgyűlés vezető beosztású tisztségviselői; ott voltak a gyászolók soraiban az egykori harcostársak, a volt munkatársak — közöttük számos akadémikus, a különböző tudományágak legkiválóbb művelői — továbbá az elhunyt jóbarátai, tisztelői, ismerősei. 1 A ravatalnál először Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja vett búcsút az elhunyttól. A Magyar Tudományos Akadémia és a pályatársak nevében dr. Erdei Ferenc, az akadémia alelnöke mondott búcsúszavakat. A közvetlen munkatársak részvétét Ránki György, a Történet- tudományi Intézet igazgatóhelyettese tolmácsolta. A gyászszertartás után a koporsót a végső nyughelyre, a munkásmozgalom nagy halottainak sírkertjébe vitték, s az In- temacionálé hangjai mellett bocsátották a sírba. II. flz európai béke és biztonság ügye Földrészünk nagy problémáival kapcsolatban 'a bukaresti nyilatkozat leszögezte: „Semmi kétség az iránt, hogy az Egyesült Államok politikai céljainak semmi közük sincs az európai népek létérdekeihez". A dokumentum a a továbbiakban megállapítja: ..Az amerikai szándékok az utóbbi időben egyre fenyegetőbbé váltak azzal, hogy határozott támogatást nyújtanak a nyugatnémet militaristáknak az atomfegyverek megszerzésére”. Itt helyes emlékeztetni arra, hogy a Varsói Szerződés szervezete abban a városban alakult, amelyet a hitleri Németország gyilkoló gépezete 1944 kora őszén a földdel tett egyenlővé. A Varsói Szerződés létrejöttét közvetlenül az váltotta ki, hogy a Német Szövetségi Köztársaság 1955. május 9-i hatály- lyal csatlakozott az Északatlanti Szövetséghez. A NATO—nyugatnémet lépés pedig azt a tényt rögzítette nemzetközi jogi formában, hogy a nyugati nagyhatalmak szentesítették a bonni állam újrafelfegyverzését. A Német Szövetségi Köztársaság nagyon is élt azokkal a jogokkal, amelyeket elsősorban Washington juttatott számára. Első helyen kell említeni a tömegpusztító fegyverek egyre határozottabb követelését, ami esetenként még a nyugati szövetségeseknél is aggodalomra ad okot. Legfeljebb arról feledkeznek meg. hogy a bonni étvágyat éppen ők keltették fel. Az ő bűnük, ha Nyugat-Németország, az Atlanti Szövetség belső logi- Vújára hivatkozva atomfegyvereit követel. A varsói határozat igen részletesen és világosan elemezte ezeket a problémákat, amit indokolttá tett, hogy a nyugatnémet mi- iitarizmus élő valóság. A Bundes- wehrnek - napjainkban 12 hadSaigonban bejelentették, hogy a Mekong folyó deltájában szerdán az amerikai légierő által tévedésből bombázott Tuong Thang falu lakosai közül — az első jelentésekkel ellentétben — nem tizenöten, hanem huszonnégyen vesztették életüket. A katonai szóvivő ugyanakkor újabb „tragikus véletlenről” is beszámolt: amerikai repülőgépek csütörtökön a hajnali órákban ellenséges vízijárműnek néztek egy amerikai parti őrhajót és azt lövedékekkel árasztották el. Két amerikai tengerész meghalt, öt megsebesült. A sebesültek között van egy haditudósító is, akinek nevét nem közölték. Saigon déli külvárosainak közvetlen közelében csütörtökön reggel robbanás történt az amerikai katonai rendőrség egyik lőterén. Két amerikai katona meghalt, 13- megsebesült. A robbanás körülményei nem ismeretesek. Hamburgból elindult Dél- Vietnam felé a luxushajóból kőr- házhajóvá átalakított 3100 tonnás Helgoland. A hajó indulását több órával késleltette egy ismeretlen telefonáló, aki közölte a rendőrséggel, hogy a Helosztálya van a NATO parancsnoksága alá tartozó 21 hadosztály között. Különösen nagy aggodalmat kelt az a törekvés, hogy Bonn rátehesse ujját az atomfegyver ravaszára. De Gaulle elnök is több ízben hangoztatta, hogy Nyugat-Németország nukleáris felfegyverzésének valamennyi formáját ellenzi. A Frankfurter Allgemeine Zeitung —\ és ezt a sajtószervet aligha lehet baloldalisággal vádolni —, így írt: „Nyugat-Németország már tulajdonképpen most is atomhatalom”. A megállapítás magyarázata egyszerű. A nyugatnémeteknek 12 hadosztályukkal és F—104 repülőgépekkel felszerelt légijárataikkal megvan a potenciális atomerejük. A taktikai atomfegyverekhez vezető ajtó kulcsát ugyan az amerikaiak tartják a kezükben, de éppen a közelmúlt fejleményei eredményezték azt, hogy Washington már Bonnt tekinti legértékesebb katonai szövetségesének, s ez azzal járhat, hogy a kulcsot köny- nyen kiadják a kezükből. ■A bukaresti dokumentum nyomatékosan utalt arra is, milyen veszélyes a nyugatnémet kormány álláspontja a hitleri Németország veresége következtében kialakult európai viszonyokkal kapcsolatban. A bonni rezsim az egyedüli európai kormány, amely területi követeléseket támaszt más államokkal szemben és nem hajlandó elismerni a jelenleg fennálló európai helyzetet. Tény, hogy ma már egyes nyugat-európai kormányfők is az államközi kapcsolatok rendezésének legfőbb akadályát látják Bonn magatartásában, amely az európai békét veszélyezteti Itt kell utalnunk arra, hogy a francia sajtó menynyire pozitívan értékelte a Varsói Szerződés országainak bukaresti értekezletét, az európai biztonsági kérdésről elfogadott határozatot. A Combat így írt: „A bukaresti dokumentum rendkívül világos, arról a dicséretes törekvésről tanúskodik, hogy a szociagolandon bomba van. A gőzöst végigkutatták, de bombára nem akadtak. A kórházhajó nyugatnémet zászló alatt hajózik, de teljesen a saignni kormány rendelkezése alatt áll majd. A Kínai Népköztársaság szerdán tiltakozott az angol kormánynál amiatt, hogy augusztus 8-a óta hongkongi vizeken tartózkodik az atommeghajtású Snook amerikai tengeralattjáró. A kínai kormány megállapítja, hogy az angol kormány ezzel a hongkongi támaszpontot az amerikaiak rendelkezésére bocsátotta a vietnami háború kiterjesztése céljából. Több napos látogatásra Honoluluba érkezett Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka, aki foglalkozott a Kambodzsa és Dél-Vietnam között fennálló határviszállyal. Kijelentette: „Véleményem szerint a két ország közti határvonalat nem jól húzták meg " Ehhez hozzátette, utasítást adott a kambodzsai határ közelében állomásozó amerikai egységeknek, „ha támadás érné őket, viszonozzák a tüzet”. lista országok véget akarnak vetni Európa értelmetlen megosztottságának”. A lap kiemelte, hogy a kelet-európai országok a katonai tömbök egyidejű felszámolása mellett foglaltak állást. Igen élénk visszhangja volt annak a bukaresti indítványnak, hogy hívjanak össze értekezletet az európai problémákról. Ezzel kapcsolatban a nyugati hírügynökségek így foglaltak állást: Londoni forrásból származik az értesülés, hogy az angol kormány nem zárkóznék el az európai biztonsági értekezlet elől, de úgy véli, hogy alapos előkészítésre van szükség és a tanácskozáson részt kell vennie az Egyesült Államoknak is. Rómában azt vallják, hogy a Varsói Szerződés által javasolt európai értekezletet gondosan elő kell készíteni. Bécs- ben ahhoz a felszólításhoz fűztek megjegyzést, hogy a semleges országok aktívan szálljanak síkra az európai biztonsági értekezletért. Ezzel összefüggésben osztrák kormánykörökben rámutattak, Bécs bármikor hajlandó jó szolgálatokat tenni, ha mindkét fél úgy kívánja. Az Aurore pedig kifejtette: a nyugati országok számára meglepetést jelent, hogy a bukaresti javaslat elvben nem zárta ki az Egyesült Államok részvételét az európai biztonság kérdéséről javasolt értekezleten. A lap ebből arra következtet, hogy nem annyira páneurópai, hanem inkább keleteurópai értekezletről lenne szó. A nyilatkozatot — szögezte le a lap — az a törekvés jellemzi, hogy a békés egymás mellett élés enyhüléssé, sőt együttműködéssé fejlődjék az európai országok között. Ezzel, az utóbbi állásfoglalással kapcsolatban még meg kell jegyeznünk! hogy az említett francia sajtószerv kifejezetten NATO-barát orgánumnak számít, de mégsem tudta kivonni magát a bukaresti dokumentumok vaslogikájának hatása alól. Sümegi Endre Á Varsói Szerződés államainak tanácskozása után
