Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-11 / 189. szám
1966. augusztus 11, 2 Csütörtök Csak az amerikai csapatok kivonásával lehet helyreállítani a békét Vietnamban Párizs Johnson amerikai elnök keddi nyilatkozatát kommentálva a francia lapok elsősorban arra az ellentétre hívják fél a figyelmet, amely az elnök „kincstári optimizmusa” és a valóságos katonai helyzet tényei között mutatkozik. A Figaró tudósitója szerint Saigonban is elismerik, hogy a partizánok erői mind a létszámot, mind pedig a fegyverzetet tekintve, szakadatlanul növekednek. Számuk ez adatok szerint elérte a 282 COO-ret, mindezek fényében hamisnak bizonyultak a honolului Ky—Johnson-találkozó spekulációi. A Paris-Jour is azt kérdi, vajon Johnson hivatalos optimizmusa kielégíti-e az amerikai és a nemzetközi közvéleményt, amelyet egyre jobban nyugtalanít a földi és a légi harcok intenzitásának drámai növekedése a 17. szélességi foktól északra és délre. Miközben a Fehér Házból származó értesülések szerint Johnson a bombázások fokozását határozta él, az amerikai elnök óvakodik olyan színiben feltűnni az amerikai választók előtt — írja a l’Hu- manité, mint aki híve annak, hogy az amerikai fiatalok további százezreit küldjék a vietnami dzsungelekbe. A lap megállapítja: bombák pusztításával nem lehet megoldást találni, csak az amerikai csapatok kivonásával lehet helyreállítani a békét és azt lehetővé téve a genfi egyezménynek megfelelően, hogy a vietnami nép szabadon döntsön sorsáról. Polgárjogi törvény — újabb faji zavargások az Egyesült Államokban Washington Az amerikai képviselőház kedden este 237 szavazattal 176 ellenében jóváhagyta az új polgár- jogi törvényt, amely a jövőben a színes bőrűeknek nagyobb jogokat biztosít lakások vásárlására vagy bérlésére. ) A törvényjavaslatot most a szenátus elé terjesztik, ahol politikai megfigyelők szerint erős ellenállásba ütközik majd. Miközben az amerikai kongresszus a színes bőrűek jogainak részleges kiterjesztéséről tárgyal, kedden a Mississippi állambeli Grenadában fajgyűlölők rá támadtak egy 200 főnyi néger csoportra, amely a városháza felé vonult, hogy felvétesse magát a választok névjegyzékére. A fajgyűlölők „minden hatalmat a fehéreknek!” felkiáltásokkal támadtak a négerekre és bántalmaztak egy újságírót is, aki a felvonulókkal tartott, hogy beszámoljon á tüntetésről. Négerek és fajgyűlölők között újabb összecsapás volt a Michigan állambeli Detroitban is kedden este. A rendőrség később jelentést adott ki, amely szerint „ura a helyzetnek”. Michigan egy másik helységében, Lansingban a rendőrség fajgyűlölő fiatalok egy csoportjával csapott össze, amikor azok .a városka négerek által lakott egyik épülettömbjét fel akarták gyújtani. Az Ohió állambeli Cleveland esküdtszéke kedden este kiadott jelentésében foglalkozik a városban július 18-án kitört és több napon át tartott faji zavargásokkal, amelyek során négy néger életét vesztette és több mint öt- venen megsebesültek. A jelentés azt állítja, hogy a zavargásokat „hivatásos agitátorok szervezték, akik között kommunisták is voltak”. A tisztek és a történelem Habsburg Ottó apja IV. Károly néven az Osztrák— Magyar Monarchia uralkodója volt. De az Osztrák—Magyar Monarchiát elsöpörte a történelem, ami ez esetben a népek haragját jelenti. A történelem viszont azért végezte el ezt a köztisztasági akciót, mert a népek idézett nagy börtöne túlságosan terhére volt már Európának is, a társadalmi haladásnak is, de főként a rabságban tartott népeknek. Habsburg Ottó tehát megtartva szűk családi körében trónörökösi címét — trón nélkül maradt. Üjabban azonban Ausztria felől olyasféle hírek érkeztek, hogy Habsburg Ottó valamilyen formában mégis visszatérhet „szülőföldjére”, feltéve, hogy nem ártja magát a politikai életbe. H. O. ezt alkalmasint meg is ígérte. Nem úgy a semleges Ausztria hadseregének néhány tisztje. Amint a Volkstimme megírta és effv grázi újság még a neveket is kitálalta, több katonatiszt felesküdött Habsburg Ottóra. Ezek tények. És mi következik belőlük? H. O. nem politizál, de politizálnak a felesküdött tisztek. Ejnye, csak nem a monarchiát akarják visszaállítani? Persze, ehhez a „történelemnek” megint csak lenne néhány szava ... Amerikai repülőgépszerelő-sztrájk Washington Több amerikai szakszervezeti vezető kedden felhívta a kongresszust, ne hagyja jóvá azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében öt nagy amerikai légiforgalmi vállalat sztrájkoló szerelőit a munka .felvételére lehetne kényszeríteni. Siemiller, az amerikai gépészszakszervezet elnöke a kongresz- szushoz intézett üzenetében hangoztatta, hogy a sztrájkellenes törvény elfogadása a munkások- kalv szemben az öt nagy légivállalat helyzetét erősítené és a vállalatok minden engedmény elől elzárkóznának, mert tudnák, hogy az amerikai kongresszusban szövetségesükre találtak. A Varsói Szerződés államainak tanácskozása után Nem lesznek „készenléti” amerikaiak Franciaországban Párizs ? Az UPI amerikai hírügynökség párizsi tudósítója francia kormánykörökből szerzett értesülésekre hivatkozva közölte, Franciaország eltökélt szándéka, hogy jövő évtől kezdve területén az Egyesült Államok legkisebb katonai jelenlétét sem tűri el. Erre vezethető vissza De Gaulle tábornok határozott állásfoglalása, amellyel a francia elnök nem engedi meg amerikai légitámaszpontok fenntartását francia területen. Charles Bohlen amerikai nagykövet ugyanis a közelmúltban folytatott párizsi tárgyalásai során el szerette volna érni azt, hogy Franciaország területén mintegy tucatnyi amerikai támaszpontot „készültségi állapotban” tartsanak és így azok háború esetén gyorsan használatba vehetők legyenek. Az amerikai nagykövet e tárgyalások során állítólag hozzájárult volna ahhoz, hogy a szóban forgó támaszpontokat a francia hadsereg, esetleg francia polgári személyek, vagy polgári ruhás amerikai katonák tartsák készenléti állapotban. xL Francia kormánykörök értésére adták az UPI tudósítójának, högy Bohlen nagykövet mindezen javaslatait francia részről továbbra is a leghatározottabban elutaI. II Vietnamról szóló nyilatkozat visszhangja A Varsói Szerződés tagállamai a Vietnamról szóló nyilatkozatban világosan utaltak area, hogy az amerikai imperializmus újabb agressziói következtében több fokkal emelkedett a világbékét fenyegető veszély Délkelet-Ázsióban. A tanácskozáson világosan megjelölték a béke helyreállításának útját is: ennek előfeltétele, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul tartsa be a genfi egyezményeket', szüntesse meg a VDK elleni agressziót és ismerje el a Nemzeti Felszabadítási Frontot, mint a dél-vietnami lakosság egyedüli jogos képviselőjét. A nyilatkozatról az észak-vietnami Nhan Dán című lap vezércikke leszögezte: a dokumentum a vietnami nép harcát határozottan támogató szocialista országok kollektív álláspontját tükrözi. A Vietnam-nyilatkozat ténymegállapításait az események világosan igazolták. A washingtoni eszkaláció újabb szakasza, Hanoi és Haiphong bombázása minőségileg új elemet vitt az Egyesült Államok kalózháborújába és éppen ezzel kapcsolatban szögezte le a nyilatkozat, hogy a béke és az általános biztonság szempontjából a fejlemények egyre veszélyesebb jelleget öltenek. Fi sorelemre méltó, hogy a Bukarestben tanácskozó hét állam nem először foglalt állást a vietnami kérdésben. Külön-külön valamennyien hangsúlyozták már elítélő álláspontjukat. A bukaresti nyilatkozat azonban á Varsói Szerződés első közös dokumentuma az amerikai eszkaláció új szakaszának kezdete óta, A katonai-politikai szövetség nyilatkozatának ez ad különös jelentőséget. A bukaresti nyilatkozat figyelmeztetés az ag- resszornak: a háború új szakasza által megkívántakat számításba véve adnak meg minden segítséget a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának. A bukaresti állásfoglalás teljes realitását tükrözi az is, hogy az amerikai diplomácia, élén Rusk külügyminiszterrel, egyre nagyobb erőfeszítéseket tett újabb szövetségesek toborzására. Rusk legutóbbi japáni tartózkodását is arra használta fel, hogy igazolni próbálja a háború kiterjesztését. A képet a dél-vietnami belpolitikai fejlemények teszik teljessé. A lázadó tábornokok közül ötöt börtönbe vetettek és köztük van az ismert Thi tábornok is, az első hadiéreg korábban leváltott parancsnoka, aki szövetkezett a buddhista mozgalommal, méghozzá annak radikális szárnyával. A letartóztatások arra utalnak, hogy a Ky-kormány folytatja felmorzsoló taktikáját — a belső ellenzék végleges felszámolására — s ehhez az amerikaiaktól szabad kezet kaptak. Ebben a légkörben rendezi majd meg a saigoni kormány a Johnsonnal megtervezett, úgynevezett választásokat. Ky tábornok pedig azóta már azt is indítványozta, hogy Washington kezdjen széles körű szárazföldi hadműveletekbe a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Az amerikai hadügyminisztérium egyelőre még nem foglalt állást Ky kalandorpolitikájának minden eddiginél veszélyesebb új vonásával kapcsolatban, de tény, hogy a Pentagon „hosszú háborúra” rendezkedik be. Az eddig megszavazott horribilis nagyságú hadikiadásokon kívül 1 újabb öt- milliárd dollár hadihitelt igényel a hadvezetés, s a kérést valószínűleg a novemberi kongresszusi választások után terjesztik elő. A halasztásnak az az oka, hogy a hadikiadások további növelése a bírálatok újabb özönét kavarná fel. A lényegén persze ez sem változtat, mert a korjnány addig más keretekből előlegezi a hadikiadásokat. E tényeknek kettős hatásuk van: egyrészt fokozzák az amerikai közvélemény nyugtalanságát a háború folytatásának kilátásai miatt, másrészt a nyugati országokban is azt a következtetést vonhatják le a józanul gondolkodó emberek, hogy a bukaresti figyelmeztetésnek minden szava való tényeken nyugszik. Maga Johnson elnök viszont egyelőre szabad teret enged a „kemény irányzat” szószólóinak. Ez a politikai vonalvezetés igen súlyos terheket ró az Egyesült Államok amúgy is megnyirbált erkölcsi tekintélyére. A délkelet-ázsiai problémákkal kapcsolatban igen figyelemre méltó az ismert ausztráliai újságíró, Wilfred Burchett állásfoglalása, aki három ízben tett hosz- szabb látogatást Dél-Vietnamban. ö kifejtette: „Miután több hónapig éltem a déli partizánok között, meggyőződtem róla, mennyire elhibázott az amerikaiak számítása. ök abból indulnak ki, hogy azért bombázzák Észak-Vi- etnamot, mert a Vietkong ellenállása az ottani segítségből táplálkozik. Tehát — mondják Washingtonban — csak le kell sújtani Északra és a Vietkong ereje rögtön lanyhulni fog. Szerintem a bombázásokkal éppen az Egyesült Államok állítja helyre egyre inkább Vietnam egységét. Ez a kalózháború egyetlen eredménye. Észak- és Dél-Vietnam lakói, akiket mesterségesen elválasztottak egymástól, összeforrnak a közös ellenség elleni küzdelemben.” A helyszíni tapasztalatokra alapozott megállapítások tehát szintén egybevágnak a bukaresti dokumentumok mondanivalójával. Végül utalnunk kell arra, hogy a bukaresti nyilatkozat szólt azokhoz az államokhoz is, amelyek közvetve vagy közvetlenül már segítséget nyújtanak az amerikai agresszióhoz, és leszögezte, a Hanoira hulló bombák fényénél lelepleződnek az amerikai kormány békeszerető szándékairól szóló frázisok. Ez egyben azt jelenti, hogy a bűnsegédek felelőssége is növekszik. A vietnami nép igaz ügyét pedig a szocialista országok, a béke és a haladás összes erőinek mély rokon- szenve és teljes szolidaritása övezi. Sümegi Endre sítják. (MTI) EZT NEM LEHET KIHAGYNI! RUHÁZATI CIKKEK VÁSÁRA AUGUSZTUS 8—20-IG: 20—30—40 százalékos árengedménnyel a kijelölt áruházakban és boltokban! 1539 mmnmxvem
