Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-11 / 189. szám

1966. augusztus 11, 2 Csütörtök Csak az amerikai csapatok kivonásával lehet helyreállítani a békét Vietnamban Párizs Johnson amerikai elnök keddi nyilatkozatát kommentálva a francia lapok elsősorban arra az ellentétre hívják fél a figyelmet, amely az elnök „kincstári opti­mizmusa” és a valóságos katonai helyzet tényei között mutatkozik. A Figaró tudósitója szerint Sai­gonban is elismerik, hogy a par­tizánok erői mind a létszámot, mind pedig a fegyverzetet tekintve, szakadatlanul növekednek. Szá­muk ez adatok szerint elérte a 282 COO-ret, mindezek fényében hamisnak bizonyultak a honolu­lui Ky—Johnson-találkozó speku­lációi. A Paris-Jour is azt kérdi, va­jon Johnson hivatalos optimizmu­sa kielégíti-e az amerikai és a nemzetközi közvéleményt, ame­lyet egyre jobban nyugtalanít a földi és a légi harcok intenzitásá­nak drámai növekedése a 17. szé­lességi foktól északra és délre. Miközben a Fehér Házból szár­mazó értesülések szerint Johnson a bombázások fokozását határozta él, az amerikai elnök óvakodik olyan színiben feltűnni az ameri­kai választók előtt — írja a l’Hu- manité, mint aki híve annak, hogy az amerikai fiatalok további százezreit küldjék a vietnami dzsungelekbe. A lap megállapítja: bombák pusztításával nem lehet megoldást találni, csak az ameri­kai csapatok kivonásával lehet helyreállítani a békét és azt le­hetővé téve a genfi egyezmény­nek megfelelően, hogy a vietnami nép szabadon döntsön sorsáról. Polgárjogi törvény — újabb faji zavargások az Egyesült Államokban Washington Az amerikai képviselőház ked­den este 237 szavazattal 176 el­lenében jóváhagyta az új polgár- jogi törvényt, amely a jövőben a színes bőrűeknek nagyobb jogo­kat biztosít lakások vásárlására vagy bérlésére. ) A törvényjavaslatot most a szenátus elé terjesztik, ahol po­litikai megfigyelők szerint erős ellenállásba ütközik majd. Miközben az amerikai kong­resszus a színes bőrűek jogainak részleges kiterjesztéséről tárgyal, kedden a Mississippi állambeli Grenadában fajgyűlölők rá támad­tak egy 200 főnyi néger csoport­ra, amely a városháza felé vo­nult, hogy felvétesse magát a választok névjegyzékére. A faj­gyűlölők „minden hatalmat a fehéreknek!” felkiáltásokkal tá­madtak a négerekre és bántal­maztak egy újságírót is, aki a felvonulókkal tartott, hogy be­számoljon á tüntetésről. Négerek és fajgyűlölők között újabb összecsapás volt a Michi­gan állambeli Detroitban is ked­den este. A rendőrség később je­lentést adott ki, amely szerint „ura a helyzetnek”. Michigan egy másik helységében, Lansingban a rendőrség fajgyűlölő fiatalok egy csoportjával csapott össze, ami­kor azok .a városka négerek ál­tal lakott egyik épülettömbjét fel akarták gyújtani. Az Ohió állambeli Cleveland esküdtszéke kedden este kiadott jelentésében foglalkozik a város­ban július 18-án kitört és több napon át tartott faji zavargások­kal, amelyek során négy néger életét vesztette és több mint öt- venen megsebesültek. A jelentés azt állítja, hogy a zavargásokat „hivatásos agitátorok szervezték, akik között kommunisták is vol­tak”. A tisztek és a történelem Habsburg Ottó apja IV. Károly néven az Osztrák— Magyar Monarchia uralkodó­ja volt. De az Osztrák—Ma­gyar Monarchiát elsöpörte a történelem, ami ez esetben a népek haragját jelenti. A történelem viszont azért vé­gezte el ezt a köztisztasági akciót, mert a népek idézett nagy börtöne túlságosan ter­hére volt már Európának is, a társadalmi haladásnak is, de főként a rabságban tartott népeknek. Habsburg Ottó tehát meg­tartva szűk családi körében trónörökösi címét — trón nél­kül maradt. Üjabban azonban Ausztria felől olyasféle hírek érkeztek, hogy Habsburg Ottó valami­lyen formában mégis vissza­térhet „szülőföldjére”, felté­ve, hogy nem ártja magát a politikai életbe. H. O. ezt al­kalmasint meg is ígérte. Nem úgy a semleges Ausztria had­seregének néhány tisztje. Amint a Volkstimme megír­ta és effv grázi újság még a neveket is kitálalta, több katonatiszt felesküdött Habs­burg Ottóra. Ezek té­nyek. És mi következik be­lőlük? H. O. nem politizál, de politizálnak a felesküdött tisztek. Ejnye, csak nem a monarchiát akarják visszaál­lítani? Persze, ehhez a „történe­lemnek” megint csak lenne néhány szava ... Amerikai repülőgépszerelő-sztrájk Washington Több amerikai szakszervezeti vezető kedden felhívta a kong­resszust, ne hagyja jóvá azt a tör­vényjavaslatot, amelynek értel­mében öt nagy amerikai légifor­galmi vállalat sztrájkoló szerelőit a munka .felvételére lehetne kény­szeríteni. Siemiller, az amerikai gépész­szakszervezet elnöke a kongresz- szushoz intézett üzenetében han­goztatta, hogy a sztrájkellenes törvény elfogadása a munkások- kalv szemben az öt nagy légiválla­lat helyzetét erősítené és a válla­latok minden engedmény elől el­zárkóznának, mert tudnák, hogy az amerikai kongresszusban szö­vetségesükre találtak. A Varsói Szerződés államainak tanácskozása után Nem lesznek „készenléti” amerikaiak Franciaországban Párizs ? Az UPI amerikai hírügynökség párizsi tudósítója francia kor­mánykörökből szerzett értesülé­sekre hivatkozva közölte, Fran­ciaország eltökélt szándéka, hogy jövő évtől kezdve területén az Egyesült Államok legkisebb ka­tonai jelenlétét sem tűri el. Erre vezethető vissza De Gaulle tá­bornok határozott állásfoglalása, amellyel a francia elnök nem en­gedi meg amerikai légitámasz­pontok fenntartását francia terü­leten. Charles Bohlen amerikai nagykövet ugyanis a közelmúlt­ban folytatott párizsi tárgyalásai során el szerette volna érni azt, hogy Franciaország területén mintegy tucatnyi amerikai tá­maszpontot „készültségi állapot­ban” tartsanak és így azok há­ború esetén gyorsan használatba vehetők legyenek. Az amerikai nagykövet e tár­gyalások során állítólag hozzájá­rult volna ahhoz, hogy a szóban forgó támaszpontokat a francia hadsereg, esetleg francia polgári személyek, vagy polgári ruhás amerikai katonák tartsák készen­léti állapotban. xL Francia kormánykörök értésére adták az UPI tudósítójának, högy Bohlen nagykövet mindezen ja­vaslatait francia részről tovább­ra is a leghatározottabban eluta­I. II Vietnamról szóló nyilatkozat visszhangja A Varsói Szerződés tagállamai a Vietnamról szóló nyilatkozat­ban világosan utaltak area, hogy az amerikai imperializmus újabb agressziói következtében több fokkal emelkedett a világbékét fenyegető veszély Délkelet-Ázsi­óban. A tanácskozáson világosan megjelölték a béke helyreállítá­sának útját is: ennek előfeltétele, hogy az Egyesült Államok mara­déktalanul tartsa be a genfi egyezményeket', szüntesse meg a VDK elleni agressziót és ismerje el a Nemzeti Felszabadítási Fron­tot, mint a dél-vietnami lakosság egyedüli jogos képviselőjét. A nyilatkozatról az észak-vietnami Nhan Dán című lap vezércikke leszögezte: a dokumentum a viet­nami nép harcát határozottan támogató szocialista országok kol­lektív álláspontját tükrözi. A Vietnam-nyilatkozat tény­megállapításait az események vi­lágosan igazolták. A washingtoni eszkaláció újabb szakasza, Hanoi és Haiphong bombázása minőségi­leg új elemet vitt az Egyesült Államok kalózháborújába és ép­pen ezzel kapcsolatban szögezte le a nyilatkozat, hogy a béke és az általános biztonság szempont­jából a fejlemények egyre veszé­lyesebb jelleget öltenek. Fi sore­lemre méltó, hogy a Bukarestben tanácskozó hét állam nem először foglalt állást a vietnami kérdés­ben. Külön-külön valamennyien hangsúlyozták már elítélő állás­pontjukat. A bukaresti nyilatko­zat azonban á Varsói Szerződés első közös dokumentuma az ame­rikai eszkaláció új szakaszának kezdete óta, A katonai-politikai szövetség nyilatkozatának ez ad különös jelentőséget. A bukaresti nyilatkozat figyelmeztetés az ag- resszornak: a háború új szakasza által megkívántakat számításba véve adnak meg minden segítsé­get a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának. A bukaresti állásfoglalás teljes realitását tükrözi az is, hogy az amerikai diplomácia, élén Rusk külügyminiszterrel, egyre na­gyobb erőfeszítéseket tett újabb szövetségesek toborzására. Rusk legutóbbi japáni tartózkodását is arra használta fel, hogy igazolni próbálja a háború kiterjesztését. A képet a dél-vietnami belpoliti­kai fejlemények teszik teljessé. A lázadó tábornokok közül ötöt börtönbe vetettek és köztük van az ismert Thi tábornok is, az el­ső hadiéreg korábban leváltott parancsnoka, aki szövetkezett a buddhista mozgalommal, még­hozzá annak radikális szárnyával. A letartóztatások arra utalnak, hogy a Ky-kormány folytatja fel­morzsoló taktikáját — a belső ellenzék végleges felszámolására — s ehhez az amerikaiaktól szabad kezet kaptak. Ebben a légkörben rendezi majd meg a saigoni kor­mány a Johnsonnal megtervezett, úgynevezett választásokat. Ky tá­bornok pedig azóta már azt is indítványozta, hogy Washington kezdjen széles körű szárazföldi hadműveletekbe a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. Az amerikai hadügyminisztéri­um egyelőre még nem foglalt ál­lást Ky kalandorpolitikájának minden eddiginél veszélyesebb új vonásával kapcsolatban, de tény, hogy a Pentagon „hosszú háború­ra” rendezkedik be. Az eddig megszavazott horribilis nagyságú hadikiadásokon kívül 1 újabb öt- milliárd dollár hadihitelt igényel a hadvezetés, s a kérést valószí­nűleg a novemberi kongresszusi választások után terjesztik elő. A halasztásnak az az oka, hogy a hadikiadások további növelése a bírálatok újabb özönét kavarná fel. A lényegén persze ez sem változtat, mert a korjnány addig más keretekből előlegezi a hadi­kiadásokat. E tényeknek kettős hatásuk van: egyrészt fokozzák az ameri­kai közvélemény nyugtalanságát a háború folytatásának kilátásai miatt, másrészt a nyugati orszá­gokban is azt a következtetést vonhatják le a józanul gondolko­dó emberek, hogy a bukaresti figyelmeztetésnek minden szava való tényeken nyugszik. Maga Johnson elnök viszont egyelőre szabad teret enged a „kemény irányzat” szószólóinak. Ez a po­litikai vonalvezetés igen súlyos terheket ró az Egyesült Államok amúgy is megnyirbált erkölcsi te­kintélyére. A délkelet-ázsiai problémákkal kapcsolatban igen figyelemre méltó az ismert ausztráliai újság­író, Wilfred Burchett állásfogla­lása, aki három ízben tett hosz- szabb látogatást Dél-Vietnamban. ö kifejtette: „Miután több hó­napig éltem a déli partizánok kö­zött, meggyőződtem róla, mennyi­re elhibázott az amerikaiak szá­mítása. ök abból indulnak ki, hogy azért bombázzák Észak-Vi- etnamot, mert a Vietkong ellen­állása az ottani segítségből táp­lálkozik. Tehát — mondják Washingtonban — csak le kell sújtani Északra és a Vietkong ereje rögtön lanyhulni fog. Sze­rintem a bombázásokkal éppen az Egyesült Államok állítja helyre egyre inkább Vietnam egységét. Ez a kalózháború egyetlen ered­ménye. Észak- és Dél-Vietnam lakói, akiket mesterségesen el­választottak egymástól, összeforr­nak a közös ellenség elleni küz­delemben.” A helyszíni tapaszta­latokra alapozott megállapítások tehát szintén egybevágnak a bu­karesti dokumentumok mondani­valójával. Végül utalnunk kell arra, hogy a bukaresti nyilatkozat szólt azokhoz az államokhoz is, ame­lyek közvetve vagy közvetlenül már segítséget nyújtanak az amerikai agresszióhoz, és leszö­gezte, a Hanoira hulló bombák fényénél lelepleződnek az ameri­kai kormány békeszerető szándé­kairól szóló frázisok. Ez egyben azt jelenti, hogy a bűnsegédek felelőssége is növekszik. A viet­nami nép igaz ügyét pedig a szo­cialista országok, a béke és a ha­ladás összes erőinek mély rokon- szenve és teljes szolidaritása övezi. Sümegi Endre sítják. (MTI) EZT NEM LEHET KIHAGYNI! RUHÁZATI CIKKEK VÁSÁRA AUGUSZTUS 8—20-IG: 20—30—40 százalékos árenged­ménnyel a kijelölt áruházakban és boltokban! 1539 mmnmxvem

Next

/
Thumbnails
Contents