Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-11 / 189. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek' A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ 1966. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXL ÉVFOLYAM, 189. SZÁM NÉPÚJSÁG A demokratizmus eszközei Az üzemi demokrácia módszereiről és eszközeiről beszélgettünk a megye egyik üzemében és eközben hangzott el a kérdés: „Miért a demokratizmus eszközei a társadalmi bíróságok, hiszen büntetnek vagy más módon marasztalnak el dolgozókat?” A jelenlevők közül többen igyekeztek választ adni és ezek lényege röviden így hangzott: Az üzem kollektívája által választott testület olyan ügyekben illetékes határozatra, ítélkezésre, amelyek régebben egy személynek, az igazgatónak a fegyelmi jogkörébe tartoztak. Közösségi testület dönt számos kisebb jellegű, ügyészségtől kapott bűncselekményben is, abból az elvből kiindulva, hogy a helyszínen igazságosabb lehet az elbírálás és a munkatársak között hatékonyabban érvényesülhet az ítélkezés nevelő jellege. Demokratikus a társadalmi bíróságok működésének módszere is. A tárgyalások nyíltak és azok a résztvevők is felszólalhatnak, kiegészítő javaslatokat tehetnek, akik nem szerepelnek hivatalos megidézettként. Ilyen vonatkozásban tehát ez a testület a népképviseletnek egyik formája azzal a hivatással, hogy a munkáskollektívák nevelő tekintélyével, a közösség előtti nyilvános felelősségre vonás erejével olyan üzemi közhangulat kialakítását segítsék, ahol tűrhetetlen mindenfajta társadalomellenes cselekmény. Érdemes szólni a társadalmi bíróságok és az üzemi demokrácia összefüggéséről, mert az utóbbi hetekben többször hallottunk olyan véleményt, miszerint az új gazdasági mechanizmusban a társadalmi bíróságok elveszítik létjogosultságukat. Így indokolták: „A vállalati vezetők és vezetés önállóságának növekedése igényli a felelősségre vonás és a fegyelmezés központosítását is.” Hamis ez az érvelés. A párt Központi Bizottságának határozata az új gazdasági mechanizmusról, az önállóság mellett a demokratizmus bőyülé- séről is részletesen beszélt, a társadalmi bíróságok működéke pedig az üzemi demokrácia módszerét és eszközét jelentik. Nem helytálló az érv az új mechanizmus gyakorlata miatt sem, hiszen nyilvánvaló, hogy az önállóságot, a termelésre fordított gondosabb figyelmet szolgálja, ha a ki- sebb-nagyobb fegyelmi vétségekben, az üzemi együttélés szabályainak megtartásában a vállalati dolgozók közössége segíti a gazdasági vezetőket. A létjogosultság vitatása helyett inkább az a feladat, hogy tovább erősítsük a társadalmi bíróságok munkáját, mert az elmúlt év tapasztalatai szerint számos üzemben még nem tudják megfelelően betölteni hivatásukat. Vessük csak össze a gazdasági vezetők fegyelmi döntéseinek és a társadalrpi bíróságok határozatainak számarányát. A Békés megyei üzemek többségében is azt tapasztaljuk, hogy a fegyelmi ügyek zömét változatlanul a gazdasági vezetők tárgyalják, s csak kevés kerül a társadalmi bíróságok elé. Ügy tűnik, hogy több vezető tekintélyféltésből kiindulva, változatlanul egy személyben és a nyilvánosságot majdnem teljesen kizárva akar még mindig dönteni a fegyelmezetlen dolgozók, sőt gyakran a köztulajdon megsértői ügyében. Nehezen értik meg, hogy különösen az olyan eseteknek, amelyek részben jellegük, részben pedig gyakoriságuk miatt szinte követelik a nyilvánosságot, nagyobb a hatása a dolgozók nevelésében, mint az egyszemélyi fegyelmezésnek. Hogyan segíthetnénk a társadalmi bíróságok munkájának hatékonyságát? A gazdasági vezetők fegyelmi intézkedéseinek átadása mellett azzal, hogy az eddiginél nagyobb létszámban vonják be az ügyek megvitatásába a vállalati dolgozókat. Seg't az is, ha az üzemi jogászok tanácsaikkal, javaslataikkal támogatják a társadalmi bíróságokat. Erkölcsileg erősíti őket, ha a szakszervezeti bizottságok — amelyek lényegében felelősek ezekért a testületekért — időnként vizsgálják és elemzik működésüket. A társadalmi bíróságok mindenképpen érdemesek arra, hogy nagyobb segítséggel, mint a népképviseletnek egyik eszköze, az eddiginél eredményesebben tölthessék be hivatásukat. Gazdaságpolitikai törekvéseink megvalósításáriak feltétele az önállóság mellett az ezt kiegészítő és erősítő demokratizmus. Ez a lényege a társadalmi bíróságok működésének is, hiszen növelik a dolgozók egymás iránti felelősségét, erősítik a szocialista tudatot, a közvélemény emberformáló hatását. A társadalmi bíróságokkal is adott az eszköz és a lehetőség, csupán élni kell vele. Kovács András Megkezdődtek a magyar—dán tárgyalások A hivatalos látogatásra hazánkban tartózkodó Per Haekkerup dán külügyminiszter szerdán felkereste hivatalában Péter János magyar külügyminisztert. A hivatalos tárgyalások megkezdése előtt barátságos eszmecserét folytat a két külügyminiszter. Kibővített ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság Szerda délelőtt a Külügymárúsz- tériumlban megkezdődtek a magyar—dán tárgyalások. Délután a dán külügyminiszter és kísérete a főváros nevezetességeivel ismerkedett A vendégeket a városnézésre elkísérte Szilágyi Béla külügyminiszterfhelyet- tes és Bartos István, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese. Városnéző útjuk a Váci utcában tett sétával órtt véget. Szerdán esite fogadást adotlt a budapesti dán nagykövetségen Haekkerup. A fogadáson megjelent Péter János külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Nagy Józsefhé könnyűipari miniszter, dr. Ttauitmann Rezső építésügyi miniszter, valamint a magyar—dán tárgyalásokon részt, vevő küldöttségek tagjai. Részt vetitek a fogadáson a skandináv államok Budapesten akkreditált diplomáciai képviselői. A békéscsabai városi pártbizottság tegnap, szerdán délelőtt kibővített ülést és titkári értekezletet tartott a városi tanács nagytermében. Az első napirendi pont ismertetésénél, amelyet Baukó Mihály elvtárs, a városi pártbizottság titkára tartott a szakszervezetek gyakorlati tevékenységéről és pártirányításuk továbbfejlesztéséről, részt vettek a megye- székhely vállalatainak, üzemeinek, hivatalainak és intézményeinek szb-titkárai is. Ezután Such János elvtárs, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit az MSZMP Központi Bizottságának július 28-i üléséről. Pál Zoltán elvtárs, a városi pártbizottság főelőadója a vezetőségválasztás előkészületeiről, Vrbovszki György elvtárs, a városi pártbizottság főelőadója pedig a pártoktatási évad előkészületeiről tartott ismertetőt. A kibővített pártbizottsági ülésen megjelent Nagy István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának tagja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. /VAAWVvVWWVWWWWWWA Emeletráépítéssel bővítik Békéscsabán a Békés megyei Tervező Irodát. Fotó: Demény I
