Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-10 / 188. szám
£966. augusztus 10. 3 §*©rd» A mulatják k a kisipari termelőszövetkezetek az augusztus 13-án megnyíló ipari kiállításon A Békés megyei kisipari termelőszövetkezeteknek a bókési- csabai ipari tanuló-áskolában augusztus 13-án délelőtt 11 órakor megnyíló kiállításán a közérdeklődésre legjobban számot tartó termékeket mutatnak be. A Szarvasi Vas- és Fémipari KÍtsz többek között elektromos hősu- gérzót, merülő vízmelegítőt, különböző transzformátorokat, a Gyulai Vas- és Fémipari Ktsz tejhűtő berendezést, az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz a mái' sokak által ismert váküumforrpá- zó gépét. Érdekesség 'a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz guruló köinyvtárberendezése, amellyel egy moszkvai kiállításon pályadíjat nyert. A Mezőhegyes! Vasipari Ktsz, amely az idén alakult meg:, hő- légfúvós kályhát és szarvasmarha önitató csészét állít ki. A bútoripari szövetkezetek két dolgozó- és egy modern lakószobája, valamint két konyhaberen- dezóse iránt ugyancsak nagy érdeklődés várható. Igen szépek az endrődi és a Körösvidéki Cipész Ktsz legújabb divatú op-art mintás női cipői, a Békés megyei . Szabók és Szűcsök Ktsz pedig a jersey kötöttárukkal és habszivacs termékeivel jeleskedik. Külön említést érdemelnek a Békéscsabai Szőnyeg- és Takács- áru Háziipari Szövetkezet külön- bözöfajta exportszcnyegei és a megye többi háziipari szövetkezeteinek a termékei. A kiállítás augusztus 13-tól 21- ig naponta délelőtt 10 órától este 8 óráig tekinthető meg. Harminc Varsó Megállapították, hogy a lengyel fővároson kívül még 29 Varsó nevű helység van a világon, éspedig: 23 az' Egyesült Államokban, 2 Franciaországban, 1 Ausztráliában, 1 Kanadában, 1 a Szovjetunióban és 1 Görögországban. A városokat az esetek többségében bevándorolt lengyelek alapították. Sok kellemetlenséget okozott azelőtt, hogy kevés volt megyénk zöldségüzleteiben a képzett szakember. Az utóbbi időben nagy gondot fordítanak a szakembernevelésre. Képünk Békéscsabán, a MÉK 1-es számú zöldségboltjában készült. Előtérben Fa- bulya László másodéves tanuló, aki eddig elméletből, rátermettségből és udvariasságból is jól vizsgázott. Nem mindenáron a paragrafus jelölte úton „Es as élet rendje... Betöltöttem a hatvan ,évet és mint annyian mások, én is búcsút vessek munkatársaimtól, s mindenkitől, akikkel itt, a gyár falai között olyan jól éreztem magam...” így szőtte a szavakat Pali bácsi utolsó munkanapjának reggelén, mielőtt magára öltötte volna munkaruháját. Közben munkatársai és ismerősei, akikkel annyi éven át együtt dolgozott, vigasztalták: mint sok más nyugdíjas, ott lesz még ő is a zajos műhely forgatagában. És valóban... A gyár vezetői éltek is azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy minden hónapban ledolgozhatta a 380 forint munkabérnek megfelelő óraszámot. (Azért csak ennyit, mert háztáji földdel rendelkezik.) S ő nemcsak elégedett volt, hanem nagyon boldog is. Mert emberségesnek érezte, hogy a 840 forintos nyugdíját pótolta a haBÉKÉS Ä MEGYEI IPARI KIÁLLÍTÁS 1966 Kiállítók húsa táján Negyvenötmillió forint exporttervvel dolgozik a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Kisipari Termelőszövetkezet Tizenhat évvel ezelőtt 16 taggal alakult meg a Gyulai Fa- és Fém- bútoripari Ktsz. Ma a tagok és a dolgozók száma meghaladja a háromszáznegyvenet. Az idén áprilisban díszközgyűlésen vette át a szövetkezet vezetősége és tagsága az OKISZ vándorzászlaját abból az alkalomból, hogy másodszor kapták meg „Az Ország Kiváló Kisipari Szövetkezete” címet. A kitüntetést főként exporttevékenysége juttatta a gyulai ktsz-nek. Ma a termelés nagy része külföldi piacokra, szocialista és tőkés országokba kerül, amellett, hogy kielégítik a belföldi igénye-* Rét is. A szövetkezet eddigi jó munkájának legnagyobb elismerése, hogy a Moszkvában épülő 32 emeletes KGST-palota belső berendezésének tekintélyes része itt készül, mintegy 5000 bútordarabot kell szállítaniuk akkorra, A szeptemberi taggyűlésen a beszámoló és a vita alapján az alapszervezetek csak megjelölik azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek eredményesebbé teszik a munkát. A ^kongresszusi határozatok megjelenése után minden pártalapszervezet a saját területére vonatkozóan dolgoz ki határozatot, amit majd a későbbi taggyűlés hagy jóvá. Egyébként a Petőfi Tsz párt- alapszervezetének vezetőségi beszámolója jónak mondható, mert hű képet ad a szövetkezet életéről, a pártalapszervezet tevékenységéről, szerepéről. Nem általánosságokat, hanem konkrétumokat mond, amiket röviden és érthetően- bizonyít is. Erős oldala a bírálat. Megnevezi azokat, akik valamilyen mulasztásért, hanyagságért felelősek. Különösen élesen vetődik fel ez a munka versenyszer- vezés és a pártfegyelem kérdésénél. Az elismeréssel sem fukarkodik, ami a nevelésnek igen fontos eszköze. Helyes az is, hogy minden megállapításból következtetést von le a beszámoló, és annak alapján igyekszik meghatározni a további tennivalókat. Mindez megteremti az alapot ahhoz, hogy a taggyűlés résztvevői hozzászóljanak a hál- 'iottakhoz, véleményt nyilvánítsanak, vitatkozzanak és kritikát, önkritikát mondjanak. Ennek során bizonyára jó javaslatok hang-, zanak majd el a gondok megoldására és arra, miként lehet a szövetkezet fejlődését meggyorsítani, a közösség munkáját--tovább javítani. Talán érdemes visszatérni a beszámolónak arra a részére, amely a munkaversenyszervezés- sel foglalkozik és amiről végül is így vonja le a következtetést: „Az új pártvezetőségnek e területet súlyponti kérdésnek kell tekinteni és el kell követnie mindent ahhoz, hogy a munkaverseny a termelőszövetkezet széles rétegeiben érdeklődést keltsen”. Véleményünk szerint helyesebb lenne, ha ezt még a jelenlegi vezetőség megoldaná. Nincs idő arra, hogy a pártunk IX. kongresz- szusának tiszteletére indított munkaverseny kibontakozását halogassák, mert annak helyes összekapcsolása a vezetőségválasztás előkészítésével egyúttal a pártonkívüliek érdeklődését is felkelti társadalmunk e jelentős társadalmi eseménye iránt. Pásztor Béla amikor az épület átvétele megtörténik. Szép és eredményekben gazdag az út, amelyet az 1953. évi 8 milliós exporttól a mai 45 millióig megtett a szövetkezet tagsága és vezetősége. Ezt csak úgy tudták elérni, hogy valamennyien arra törekszenek, hogy a Zrínyi utcai telepről csak kifogástalan bútor kerüljön rendeltetési helyére. Ennek a célnak a szolgálatában rendszeresen törik a fejüket a dolgozók különböző újításokon, ésszerűsítéseken. Különösen a lakatos részleg dolgozói termékenyek, tőlük származik a legtöbb újítási javaslat. Az egyik legjelentősebb újítást Hajdú András nyújtotta be a Németországból vásárolt csiszológéphez szükséges papír hazai anyaggal való pótlására. Kikísérletezte, hogy ha a szalagot nitro- lakkal fújják be. ez megerősíti a szemcséket a csiszolópapíron. A kísérlet bevált, az import egy éve feleslegessé vált volna, ha a csi&zo- lópapírgyár nem fektetné érthetetlenül az újítási javaslatot A gazdaságosságot minden hivatalos szerv elismeri, csak éppen a megvalósításra nem történik semmi. Látszólag nem nagy dolog, de a szövetkezetnél mégis jelentős Nagy Béla asztalos javaslata. Körülbelül fél évvel ezelőtt jött át a kislakásépítő ktsz-től és máris felhasználják újítását, amely az egy típusú székháttámláik hajlí-i tását gyorsítja meg. Addig ugyanis ezeket egyenként hajlították,. egyszerű kis alkotmányt szerkesztett, de jól bevált. Deszkadarabba zsilettpengéket erősít a kívánt j méretnek megfelelően és azokon keresztül húzza az anyagot, így I megkapja a kívánt 2—5—10 cen- , timéter széles szalagot, amilyenre j éppen szükség van. ' i Nagy gonddal készültek a szövetkezet dolgozói a békéscsabai j és a majdnem ezzel egyidőben rendezendő szegedi ipari kiállításra. Azokban a bútordarabokban, amelyekben majd méltán gyönyörködnek a szakemberek és a látogatók, benne van azoknak a! különmunkája is, akik majdnem J csupán hivatásszeretetből segítik j elő dolgozótársaik munkáját. • vönként! 380 forint. Hiszen a nyugdíjból három kiskorú gyermekét kell jelenleg is eltartania. S a 380 forint Pali bácsi számára még akkor is sokat „mondott”, ha számításba vesz- szük felesége 1050 forintos fizetését. Ugyanis kettőjük jövedelme még így is alig haladja meg az 1800 forintot, amiből öten élnek. Számára azonban a pénznél is többet jelentett az az érzés, hogy a gyár vezetői számítanak dolgos két kezére, soksok éves gazdag ismeretére. Nem pótolhatatlan ember persze Pali bácsi sem, aki e történetnek élő szereplője. Ilyet ő még gondolatban sem állított saját magáról soha. Azonban szükség volt munkájára nyugdíjaztatása óta is. Öt nappal ezelőtt azonban Pali bácsi számára enyhébb értelemben vett tragikus dolog történt. A gyár főkönyvelője ingerülten jelentette ki: „Aki nyugdíjas, maradjon otthon és pihenjen... Pali bácsi ne jöjjön többet dolgozni... Nincs semmilyen törvény a nyugdíjasok foglalkoztatására...” Két éjszakán át nem jött szemére álom, annyira szíven ütötte a villámcsapásként rászakadt hír. „Örökre kiutasítottak abból a gyárból, ahol annyi évet becsülettel ledolgoztam... De vajon miért...'!” így kérdezte tőlünk és önmagától Pali bácsi. A választ a főkönyvelő már megadta. „... nincs semmiféle törvény a nyugdíjasok foglalkoztatására... Igaza volt. Törvény valóban nincs rá., de van emberség, amit törvények úgymond nem írnak elő, azonban a gyárak, az üzemek vezetői ma már legtöbb helyen nagy dolognak tartanak. S ezt egyrészt azért teszik, hogy a lehetőségekhez mérten hozzásegítsék munkából kiöregedett nyugdíjasaikat egy kis pluszhö^. Másrészt — ami minden anyagit felülmúl — továbbra is önbizalmat akarnak adni azoknak, akik átadták helyüket a fiatalabb generációnak. Más szóval: a gyárak, az üzemek és vállalatok vezetőinek legtöbbje ma már az emberséget is a törvény rangjára tudja emelni. Balkus Imre Munkában a tervezők Nagy Béla „kalodája” segítségével negyet-ötöt tudnak most egyszerre hajlítani. f Hasonlóan értékes Benkő Lajos. és Volenszki József lakatosak uj eljárása. A lemeztetős asztalok-ji nál a csőlábat elszabták és úgy! hegesztették össze. Olyan gépelj, szerkesztettek, amely megfelelő-^ en meghajlítja a csövet, ezzel időt, oxigént és gázt takarítanak meg. Ezt is felhasználják a munkában. Történi ésszerűsítés a kárpitosoknál is. Szilágyi Lajos a műbőr szabását változtatta meg. Igen m A harmadik ötéves tervben új épületek sokaságával gazdagszik megyénk ipara és mezőgazdasága. Az épületek tervezése „nagyüzemben” folyik a megyei tervezőirodán. Képünkön Puskás Zoltán csoportvezető, Boskó Györgyné és Balogh László- né a tótkomlós! Viharsarok Tsz 108 férőhelyes tehénistállójá nak tervezése közben.
